Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-10 / 20. szám

kOVfAttOUI LAÍ»OK< 1934. március 10. Komárom issza inog a levét annak, hogy áz érsekujvári járásbíróság kritikán aluli. Megint veszélyben forog a komáromi törvényszék ügye. - A Slovensky Juh szerint a komáromi törvényszék Érsekújvárra való sürgős átvitele »legmagasabb államérdek“. - Azt is irja e lap, hogy „a magyar revizló­­ellenes-propaganda szolgálatában sürgős a komáromi törvényszék el­vitele, illetve az érsekujvári törvényszéki palota megépítése.“ Av'ddai tetősek .mórlókét s magát a börtönt a mainál még kietlenebbé kell tenni., ibe azt végre is nem lehet bevezetni, hogy a raboknak ne adjanak enni, hogy korbácsolják .a letartóztaloUü­­kítt stb. Ha bármely állam ilyesmit fenne,, önniaga váelítaná a közc.rköE esőkét és ezzel csak csökkentené ér­kötési tekintélyét. Nein a börtönöket kell a zordság irányában, hanem az egész társadal­mai a jólét és szabadság irányában mé'gref orrnál ni! A börtönöknek a népszerűsödését a jólét és a szabadság hanyatlása magyarázza meg. Munkával egyre ke­vesebb ember tud jóléthez és meg­élhetéshez jutni, Európában harminc­millió pedig egyáltalában nem is jut munkához. Ez az egyik halálos jel a világ arcán. Viszont az a törekvés is, amely kényszermunka alapján akar segíteni, olyan gyógyszer, amely rosz­­szabb a betegségnél. Mert ez teljesen Komárom, március í). Előliünk fekszik a Komáromi Járási Kereskedelmi Grémium 1933. évi te­vékenységéi felölelő évi jelentés és zárószámadás. Ami ennek a jelentés­nek a legértékesebb részét és egy­úttal közgazdasági életünknek objek­tiv keresztmetsze'é adja helyi relációk szerint az, hogy kereskedelmi ágan­ként veszi boncolókés alá a forgalmi, üzleti és kereseti lehetőségeket. Ebből tudjuk meg, hogy az épületfapiac, Komárom évszázados nagy és fő ke­reskedelmi cikke, leljcsen összezsugo­­rodoll. nem befolyásolták ezl az ered­ményt a kormányintézkedések sem. Az építőanyagokban némi fogyasztás vélt észlelhető inkább a magánépítke­­zés körében. A tüzelőanyag fogyasz­tása is csökkenő tendenciát mutat, egyúttal jelezve a fogyasztó rétegek el­szegényedéséi. Csökkent a búzaliszt­­félék (a fehérebbek a szesz és a sze­szes italok fogyasztása, valamint gyen­gült a ruházati és élelmezési cikkek fogyasztása is. A Grémium is megállapítja, hogy ezzel az üzletlelcaséggel szemben a közterhek igen magasak és immár el­viselhetetlenek. A kereskedő most már tartalékolni képtelen. Mégis a kereske­delem terén fölszaporodás állott 1k\ holott a prosperitás nem nyújt egyél) kilátásokat, mint a szimpla megélhe­tést, ezért is aggaszló, meri a túlpro­­dukcióval szemben nem áll arányban a fogyasztó közönség vásárló ereje. A Grémium gyakorlati tapasztalatok alapján szűri le azt a véleményét, hogy az 1924. évi ipartörvényt egysze­rűsíteni kellene. A kereskedelem most már Szlovenszkószerle a teljes szerve­zettség jegyében működik. Ehhez a komáromi Grémium is a maga mun­kájával hozzájárult. Hogy a kereskedelem prosperitása helyreálljon, a Grémium vezetősége leljcsen a szabad kereskedelem elve alapján áll és abban látja a viszonyok javulásának feltételéi, hogy a szom­széd államokkal tel jes vámmentes sza­bad forgalom álljon be. a gazdasági fellendülésnek ez az egyedüli megol­dása. Minden kísérletezés, amely más irányokban folyik, csak növeli a ho­zandó áldozatok számát. Majd az év Iralollait páron tálja el a jelentés és pedig Abeles/, Ernőt, aki a Grémiumnak kezdetétől fogva lelkes jilelnöke volt. Fleischmann Samu vá­lasztmányi tagot, továbbá Búkor Fajos. Schwarz I. Károly. Gyarmati Dániel. Kohn Vilmos. Scheiner Dezső komáro­mi és Kiss Kálmán kolozsuémai tago­kat. A Komáromi Kereskedők Testü­leté a Grériiltmrnak adta át igen tekin­télyes, 52081 Ke vagyonát. Ennek bir­tokában a Grémium a saját hibájukon kívül rossz anyagi körülmények közé Rádió Csereakció ! kioltja az emberbői a szabadság fák­lyáját. . , Mindenféle ideológiák fedezéke mö­gött ugyan, de lényegében ez a harc folyik.. . * Ahol egy ilyen korszellem ierjesz­­kédik egy el sivatagosod qtt és clmo­­ésárasodolt gazdasági clef, felett, ott nem csoda, ha a nyomorba jutottak szívesen mennek a. börtönbe, ahol mindenki azt hallja, -hogy a szabad­ság úgyse ér semmit, ott szívesen váltják ezt fel arra a rabkenyérre, amit a börtönben kapnák. Ezek a szerencsétlenek úgy érzik, hagy meg­oldották a maguk szociális problémá­jukat s a legbizarabb. a dologban az, hogy H. Spencer szerint ez a megol­dás kicsinyített mása annak a meg­oldásnak ami az. egész cmlWiségre vár. llál mi ide indultunk'.' Nem! Dej sajiiöS, ide jutottunk! (d. e.) jutott tagok segítségére kölcsönöket fo­lyósítói I. amivel igen szép és elisme­résre méltó szociális munkát végzett. Ezl a célt szolgálták a Grémium ke­belében alakult önsegélyző csoportok is. A Grémium buzgó elnökének. Fried Jenőnek hatvanéves születés­napja alkalmából cmlékalapítványt lelt, melyből ösztöndíjat kapnak sze­génysorsú tanulók. A záróórarendel­kezést igyekezeti enyhíteni a Grémi­um, ami úgy Komáromban, mint Nagymegyerre nézve sikerrel járt. Az elmúlt évben megalakult az élelme­zési és a ruházati szakosztály. Nagy munkál fejtett ki a Grémium az úgy­nevezett élelmiszerjegyek beváltásá­nál fölmerülő nehézségek leküzdése körül. A Grémium legnagyobb tevékenysé­gét ... és ez jellemzi a helyzetet az adóügyi szolgálat terén fejtette ki, ez kevés szünettel az egész éven át tartott. Ezen a téren tett legnagyobb szolgálatokat tagjainak, akiknek ér­dekében számos alkalommal eredmé­nyesen járt közbe. A Grémium a ha­tóságokkal a legjobb viszonyban és egyetértésben igyekezeti tagjainak ér­dekeit előmozdítani. Ezen a téren fő­leg a helyi •pénzügyi hatóság és a kereskedelmi és iparkamara nyújtott részére értékes támogatást. A Grémium zárószámadása 139412 K bevétellel szemben 427729 K ki­adással és így 11682 K maradvánnyal zárult. 1931. évi költségvetését 69050 K köreiéiben állította össze. Ezek fe­leli a március 18-án délelőtt 10 óra­kor tartandó közgyűlés hoz határo­zatot. Az előadottakból az derül ki, hogy a Kereskedelmi Grémium a legjobb kezekben van, ami annak vezetését illeti. Mikor a Grémium új hatósági biztosa elfoglalta e hivatalát, napo­kon keresztül tartó vizsgálat alatt szerzett meggyőződést arról, hogy a Grémium ügyei hogyan állanak. A vizsgálat folyamán megállapította a bizottság azt. hogy az ügyek vezetése a legszabályszerűbben történik, de egyúttal meg keltett állapítania azt is, hogy ez a vezetés az elnök munkájá­nak eredménye, aki valóságos önfel­áldozó munkát, tehát több, mint köte­lességtudó tevékenységet fejt ki a Grémium élén már évek sora óta. Amit a hivatalos vizsgálat megállapí­tott, az! senki kétségbe nem vonhatja, mert lehet Fried Jenőnek ellenzéke a Grémium kebelében, de az is kény­­leien belátni és konstatálni, hogy mű­ködését egy rugó hajija s ez a Komá­romi Kereskedelmi Grémium erkölcsi és anyagi felvirágoztatása a tagok ér­dekeinek legmesszebbmenő védőimé útján. Saját tudósítónktól. Komárom visszafejlődése miatt ag­gódok egy darabig nyugodtan kezd­tek aludni, mert a komáromi város­­bíró megnyugtató híreket hozott Prá­gából. amelyek szerint a komáromi törvényszék, kerületi bíróság, állam­ügyészség, vizsgálóbíróság, állami fog­ház elvitelének a veszedelme egye­lőre nem fenyeget bennünket, mert az érsekujvári igazságügyi palotához igen sok pénz kell és ez a pénz egyelőre nem áll rendelkezésre. Közben azonban az történt, hogy az érsekujvári járásbíróság olyan egész­ségtelen, sötét épületben van elhe­lyezve, amely miatt az egész "érsek­ujvári sajtó párt és nemzetiségre való tekintet nélkül felzúdult és követelte, hogy építsenek rendes járásbírósági épületet. A járásbíróság elhelyezése annyira meg nem felelő, hogy az érsekujvári ügyvédek sztrájk elölt ál­lanak és addig nem akarnak elmenni a tárgyalásokra, amíg más helyet nem kap a járásbíróság. Most aztán megkezdődött a nemes versengés, hogy ki szerzi meg az érseki)jváriaknak azt az őrömet, hogy a járásbíróság méltó elhelyezést kap­jon. A csehszlovák politikai pártok azonban tovább mennek és.most már kövelelik a komáromi törvény­szék sürgős elvitelét Érsekújvár­ra. Az Érsekújváron megjelenő szlovák lap. a Slovensky Juli har­col különösen a sürgős elvitel melleit. Az. oltani agrárpárt, kor­mánypárttól szokatlan éles han­gon követeli színién az elviteli. A párt éleshangú memorandumot in­tézett a kormányhoz, amelyben töb­bek között ezeket mondja: > Ebben a kérdésben sem a szlová­kokat, sem pedig a cseheket nem elégíti ki az a kifogás, hogy nincs pénz a szükséges épületek felépíté­sére. Ha lett volna jóakarat, úgy ezl a kormányrendeletet már régen ke­resztül vezethették volna. Feltételez­zük, hogy a pénzhiányra való hivat­kozás ma sem indokolt. Csakhogy az történhetett volna, ami sok más eset­ben: ebben az ügyben is. egy pártnak, esetleg egyetlen embernek az érdekét az egész állam érdeke elé helyezték. Olyan liirek kerültek forgalomba írja a memorandum -, hogy a volt igazságügyminiszter biztosította Ko­márom jelenlegi városbírájál, hogy addig nem bántja a komáromi tör­vényszéket s nem kerül a kerületi bí­róság Érsekújvárra, amíg a mostani sztaroszta - a szociáldemokrata párt tagja lesz. A rendkívül éleshangú memoran­dum azzal végződik, hogy nein akar­nak hinni az utóbbi feltevésben, de felhívja az illetékes tényezőket, hogy sürgősen hajtsák végre az 1922-ben kiadott kormányrendeletet az érsek­ujvári törvényszék felépítése tárgyá­ban. A Slovensky Juh című érsekujvári szlovák hetilap szombati számában Bűzei; Václav, a csehszlovák szociál­demokraták érsekujvári vezére hosz­­szahb cikkben védekezik a vád ellen s rámutal arra. hogy az érsekujvári kerületi bíróság megépítésének csakis anyagi akadályai vannak s annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a város ne csak telekkel s homokkal, hanem készpénzzel is járuljon hozzá az építéshez. Komárom, március 9. Revíziós propaganda és az érsekujvári járásbíróság. Amint újvári laptársunk, az Érsek­újvár és Vidéke írja, a mái" említeti érsekujvári szlovák lap, a Slovensky Juh legutóbbi száma még egy másik nagy cikkben foglalkozik a komáromi törvényszék sürgős elvitele ügyével; A legérdekesebb a cikknek az a része, amely valósággal külpolitikai jelentőséget tulajdo­nít az érsekujvári bírósági épü­let sürgős megépítésének. A cikk Magyar propaganda és a mi bíróságunk alcím alatt többek között a következőket mondja: »Ami a leg­­szomorúbb, hogy az utóbbi időben a magyar revíziós propaganda befo­lyása alatt olyan riaszló hirek ker riiltek az érsekujvári magyarság kö­zött forgalomba, hogy a kormány azért olyan közönyös az érsekujvári bíróság ügyével, meri illetékes ténye­zők nem törődnek Délszlovenszkó ügyeivel. A revíziós propaganda véli to­vább a Slovensky Juli — azt a követ­keztetést vonja le ebből, hogy illeté­kes helyeken ill mindent átmeneti jellegűnek tartanak, épp ezért nem akarnak semmit sem tartósan ren­dezni...« »Nehéz aztán folytatja a cikk - itt revizióellenes manifesztációkal tar­tani, ha az ott elhangzott szavak nin­csenek összhangban a tényekkel. Nem használnak a szónoklatok. Igaztalan, teljesen helyi nem álló s rosszhisze­mű revíziós aspirációkkal szemben csakis lényekkel lehel szembcszállani. Délszlovenszkó államhű lakosságát a hosszadalmas taktikázások s az újra és újra elhangzó Ígéretek az érsekuj­vári bíróságok újjáépítésével kapcso­latban végképp elkeserítették. Nem szabad tűrni, hogy velünk ellenséges rétegek emiatt a halaszthatatlan ügy miatt fegyvert kovácsolhassanak elle­nünk. Az állam presztízse megköve­teli ennek a kérdésnek haladéktalan megoldását. A lakosság a legközeleb­bi időkben vár konkrét eseményeket ebben a kérdésben — fejezi be cik­két az érsekujvári Slovensky Juh. Ez a kérdés talán minket, komá­romiakat jobban érdekel, mint az új­váriakat, mert a törvényszék elvitele, megszünteti még azt a csekély idegen és pénzforgalmat is, ami még megma­radt a faluvá degredált Komárom­nak. Nagyszámú család fog innét el­költözni és az ügyes-bajos emberek százai, ezrei is elkerülik majd Komá­romot. Amint értesülünk, az érsekujvári csehszlovák pártok a komáromi tör­vényszék gyors elvitele érdekében kül­döttséget menesztettek Prágába. A kül­döttségjárás eredményeiről a legköze­lebb számolunk he. — Kipusztul az arabs paripa. 'An­derson tábornok, az angol hadsereg lóvásárló osztályának volt igazgatója, egyik előadásában kijelentette, hogy az arabs lovakat a teljes kihalás ve­szélye fenyegeti. A nomád arabok ugyanis újabban nem harcolnak töb­bé lándzsával, hanem kizárólag messze* hordó puskával. Ehhez a harcmodor­hoz nem használhatják lovaikat ék ezért lassanként felhagynak a lóte­nyésztéssel. rádióját igen jutányos áron egy legmodernebb snperb:6siziil6li:rel Bővebbet: Tau§ elektrotechnikai vállalatnál Kom ár no, Baross-u. 5. Rádió Csereakció! 92 A Kereskedelmi Grémium.

Next

/
Thumbnails
Contents