Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-07 / 19. szám
2 oldal • KOMÁROMI LAPOK« 1934. március 7. dési körét, mely szervei, a . megalakult 5 szakosztály. A katolikus akció tanácsának vezetősége áll az egyházi és világi elnökökből s a tisztikarból. Nemesik Valter bencés tanár, a Katolikus Legényegylet ügyv. elnöke bejelentette. hogy a kát. intézmények céljaira egy igen alkalmas telek volna eladó s ezzel az egyesület épületét is a mai igényeknek megfelelően ki lehetne építeni s a katolikus intézményeket is egyhelyen lehetne összpontosítani. Majer Imre dr. apátplébános is rámutatott a telekmegvétel igennagy fontosságára és szükségességére, de az anyagiak hiányában elsősorban eca '45.000 koronáról kéne sürgősen gondoskodni, amit gyűjtés útján lehetne előteremteni. Az apátplébános bejelentése után szólásra emelkedett Milmlik Lajos fakereskedö s bejelentette, hogy a telket megveszi a katolikus egyházközség céljaira. Mihalik keresetlen szavakkal kijelentette, hogy nem gazdag ember, mindenki tudja, hogy két keze munkájával mily nehezen keresi meg kenyerét. de á katolikus megmozdulás csak akkor tud eredményeket is felmutatni, ha más felekezelek példájára — a cél érdekében — a pénzügyi áldozatoktól sem riadunk vissza. A bejeletés mindenkire bombaszerüleg hatott s igen hosszan megéljenezték a nemes gondolkozásé kereskedőt. Az egyházközség nevében Majer Imre dr. apálplébános mondott köszönetét ezért a nagy áldozatkészségért és adományért. Több egyházközségi ügy elintézése után a mindvégig lelkes hangulatú és méltóságteljes közgyűlés véget ért. Katolikus kulturest a Komáromi Legényegyesületben. A katolikus akció tervbe vette műsoros estek és szinielőadásoknak rendezéséi. Az előadásoknak kettős célja lesz. egyrészt erkölcsileg a böjti szentidő vallásos lelkületét erősíteni, másrészt a katolikus akció költségeire fedezetet teremteni. Az első műsoros est vasárnap volt megtartva a Legényegylet dísztermében. A hatalmas termet, valamint a karzatot zsúfolásig megtöltötte a lelkes közönség, s hely hiányában nagyon sokan — sajnálattal - kénytelenek voltak eltávozni. A műsoros estet a katolikus énekkarnak precízül betanított Reményhez és Áldáshoz című énekszámai vezették be, majd a főgimnáziumnak VI. és VII oszt. növendékeiből alakult szavalókórus igen nagy hatást keltőén előadta Rozmán S. J.: Uram, mérlegre ne tedd című gyönyörű költeményét. Kovács Mihály káplán . Akciós gondolatok címmel mindenkit lenyűgöző, mély gondolatokkal telített, nagy tudással felépített ünnepi beszédét mondotta el. Percekig tartó tapsviharral fogadták a mély tudású szónoknak ezen igazán nagy értékű előadását. Utána a főgimnázium IV és V. oszt. növendékeiből alakult szavaló kórus előadta Mindszenty G.: Diadalének c. nagy hatást keltő, mélységes szépségű versét. Majd egy végtelenül bájos és kedves tánc és élőkép jelenet következett: Tündérek tánca. A kis szereplő leánykák oly szép és tökéletes formában mutatták be ezen darabot, hogy a közönségnek szűnni nem akaró lapsorkána egyes jelenetek megismétlésére kényszerítette a bájos szereplőket. Szereplők voltak: lündérkirálynő Sipos Magda, tündérek: Auxner Olga, Ackerman Vera, Csiba Ilonka, Finta Mariska, Huber Dodóka, Horváth Ica, Harsányi Böske, Lovász Etelka, Meissner Hilda, Sindler Idike. Zárószám volt a főgimnázium énekkarának teljes tökéletességgel előadott énekszáma. Győzhetetlen én kószálom és Liszt Ferencnek örökbecsű ö üdvösséges áldozat című énekszámok sokáig tartó nagy tapsot arattak. A katolikus akciónak ezen első előadásáról mindenki szép emlékekkel és teljes megelégedéssel távozott. Nagysikerű tornaakadémia a Kultúrpalotában. Komárom, március 6. Vasárnap este rendezte a Munkás Testedző Egyesület ezévi tornaakadémiáját, mely hosszú és nívós programmjával az összes eddigi előadásokat felülmúlta. Talán egy sportegyesület sem küzd Komáromban oly nehéz körülményekkel, mint a MTE és hogy mégis ilyen példáját adta a testnevelésnek, az Roznyánszky József páratlan hozzáértésének és a tagok önfeláldozó munkájának az eredménye. Az előadást a több mint 100 tagú tornászcsapat felvonulása után Grünwald László nyitotta meg rövid, de tartalmas beszéddel, majd a különböző Évi közgyűlés a komáromi evang. egyházközségben. A komáromi evangélikus egyházközség március 1-én, vasárnap tartotta meg rendes évi számadó közgyűlését az egyház tagjainak nagy érdeklődése mellett. Meghallgatta és egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta Jánossy Lajos esperes-lelkésznek az egyházi élet minden mozzanatára kiterjeszkedő évi jelentését. Kegyelettel örökítette meg az élete javakorában elhunyt dr. Szuchy Boldizsárnak, az egyháztanács buzgó tagjának emlékezetét. Hálával jegyezte fel mindazoknak a nevét, akik példaadásukkal, szellemi és anyagi munkájukkal és áldozatukkal segítették az egyházat magasztos hivatása teljesítésében. Majd Czéh István polgári iskolai igazgató, egyházközségi pénztáros terjesztette elő a számvizsgáló bizottságtól és az egyháztanácstól megvizsgált számadásokat, amelyeket a közgyűlés — az elmúlt évben különösen nagy munkát végzett pénztáros iránt való teljes elismerésével és igaz köszönettel — elfogadott. A tisztikar, az egyháztanács és a bizottságok hatéves megbízatása lejárván, az esperes megköszönte odaadó működésüket, a közgyűlés pedig egyhangúlag újra megválasztotta őket, élükön Vaskó István egyházközségi felügyelővel, aki immár 50 esztendeje szolgálja az egyházat teljes odaadással. Az egyháztanácsnak időközben megüresedett tagsági helyeire Bartos Frigyest, Brenner Vilmost és Ruttkay Endrét választotta meg ugyancsak egyhangúlag az egyházközség. Az evangélium szellemétől, a hűséges szolgálat leikétől áthatott közgyűlés tanácskozását Jánossy Lajos esperes imádsága nyitotta meg és fejezte be. Sigvard herceg filmrendező lesz. Sigvard herceg, a svéd király unokája a napokban megjelent menyaszszonyával, Erika Patzekkel, a caxtonhalli anyakönyvi hivatalban és március S-ra kitűzte polgári esküvőjét. Ezzel nyilvánosságra is hozta eljegyzését. Eddig csak egy szcrencsekívánatot kapott. Unokatestvére, Lennart herceg, a svéd király másik unokája gratulált neki, mint követőjének. Lennart ugyanis, mint emlékezetes, két évvel ezelőtt szintén hasonló módon házasodott, lemondva rangjáról. Sigvard herceg és Erika Patzek eljegyzésük alkalmából fogadták az egyik angol lap munkatársát, akihez régi barátság fűzi őket. Patzek kisasszony alacsony, vékony, nagyon fehér bőrű. szőke hajú fiatal lány. Mozdulatai könnyedek, szinte légiesek. — Rémes dolog ez, hogy az emberek mindent megtudnak — mondja Erika Patzek. — Nyugodtan jöttünk Londonba, abban a reményben, hogy itt békében élhetünk két hétig. Ezzel szemben állandóan a szálloda hátsó ajtaján kell kiosonnunk, hogy elkerüljük a kiváncsi fotóriportereket. Szobánkban állandóan csenget a telefon, úgy, hogy ki kellett kapcsolni. Nem értem, mit akarnak tőlünk az emberek. lornamutalványok hosszú sora következett. Különösen tetszetlek a kisgyermekek szabadgyakorlatai, a serdülők macskaügycsséggel végzett ablakugrásai, utána pedig a súlyemelők ejtették bámulatba a közönséget. Szünet után az akrobaták végeztek tökéletes, szép mutatványokat, melycklyekkel egy fővárosi varietében is megállnák helyüket. Jók voltak a leányok és férfiak szabadgyakorlatai, valamint a szavalókórus is sok élvezetet nyújtott a közönségnek. Az akadémia egyedüli hibájául csak a rendezés rossz technikai kivitelét lóba tjük fel. (r.) A herceg közbeszól: — Az emberek nyilván azt hiszik, hogy öv összevesztem apámmal és nagyapámmal. Ez nem igaz. Ha lemondok is rangomról, azért továbbra is szerető és hűséges fiú, illetve unoka maradok. Dolgozni fogok a filmszakmában. Esküvőnk után rögtön Németországba utazom s elkezdek rendezni. Te, kedvesem, — fordult menyasszonyához, — már készülhetsz is a sztári pályára, mert téged is felakarlak léptetni. Németül mondta ezt, mert a menyasszony nem tud más nyelven. — Tudod jól, hogy nem akarok sztár lenni, drágám, — válaszolta a fiatal lány. — Már csak azért sem, mert te, mint rendező diktálni és parancsolni fogsz az összes színésznőknek. Én viszont... — Te viszont nekem fogsz diktálni és parancsolni — fejezte be nevetve a mondatot a herceg és kezetcsókolt menyasszonyának. Ezzel vége is volt az interjúnak. Ajárási hivatal szigorú eljárást fog inditani az árdrágítók, és a lánckereskedók ellen. Arra a hírre, hogy a csehszlovák koronát külföldi viszonylatban tizenhat százalékkal csökkentették értékében. — noha belső értékét megtartotta a korona, — máris lassú, kezdetben alig észrevehető drágulási folyamatot akartak indítani egyesek, különösen az ipari és kereskedelmi központokban. A kormány és szervei azonban erélyes kézzel igyekeznek elfojtani minden törekvést, amely árdrágításhoz vezetne. A napokban Csehország száz járásfőnöke kapott meghívást Prágába, hogy az árdrágítás megakadályozására utasításokat kapjanak, hír szerint a szlovenszkói járásfőnökök is felmennek Pozsonyba, hogy megbeszéljék az árdrágítás megakadályozására szolgáló szükséges módozatokat. A komáromi járási hivatal nagyarányú akciót indít a lánckereskedők és az árdrágítók letörésére az illetékes tényezők bevonásával. Ebijen a tárgyban a napokban értekezlet lesz. Bármiféle árdrágítást a legsúlyosabb pénz, vagy börtönbüntetéssel fognak sújtani. Majdnem agyonütötte a leszakadt ház. Gúta, március 6 Gúta községben, egy kis, ócska házban lakott özvegy Czina Lászlóné. A sok esőzés folytán a különben is gyönge épületanyag megrongálódott s a ház lassan roskadozni kezdett. Czina Lászlóné nem vette észre, hogy a háza milyen rossz állapotban van, lefeküdt s éjjel arra ébredt, hogy a falak gyanúsan pattogni kezdtek. Ijedten szállt ki ágyából s kimenekült az udvarra. A következő percben házának az a fele. amely az ágya fölött volt, összeroskadt hatalmas robajjal s a törmelékek összezúzták Czináné ágyát is. Ha Czináné egy félpercig késik, holtan marad ő is az ágyban. Kivasaljuk, kitisztítjuk 59 WM 1 i''**’* I rúnáját rendszeresen havonta vagy hetente. — Kívánatra a házhoz is elmegyünk érte. Ruhatisztitás és vasalás . . . Ké 10’— Öltönyvasalás. . . „ 6‘— Nadrágvasalás . . „ 2 — Ruha mérték után is csupán...........Kő 140"— Használja fel ruhaszolgálatunkat! Mehe&a ruhaszolgálat Komárno, Bafa szolgálatkészség házában. Az anya lelketlensége folytán éhenhalt Gútán egy csecsemő. Gúla, március 6. özvegy Mayer Istvánná ,szül. Vajda Rozália negyvenkétésztendős gütai aszszonynak három hete egészséges gyermeke születeti. A szomszédok értesüllek ugyan a nevezetes eseményről, de gyanúsnak tűnt előttük, hogy hogy soha nem hallanak gyermek sírást s az asszonyt sem látják az újszülöttel. Kérdőre vonták Meyernét többször is, aki azonban mindig kitérő választ adott s azt mondta, hogy a gyermek még gyönge, a hideg időt nem ‘bírja ki s ezért benn tartja a szobában, melegen. A válaszok azonban nem elégítették ki a szomszédokat, a gyaliu terjedt, végre is jelentették gyanúsokat a csendőröknek s vallatni kezdték az asszonyt. Meyerné sokáig tagadott, kerülgette a választ, végre hosszas, kimerítő vallatás után felvezette a csendőröket a padlásra, ahol egy kis ládában megtalálták a csecsemőt, éhenhalva. Az özvegyasszony szégyene elől így akart megmenekülni. Átadták a bíróságnak. A nagyközönség panaszkönyve. Víz, víz, víz . . . Igen tisztelt szerkesztő úr, — kérem, legyen szíves helyet adni néhány panaszos soromnak. Rövid leszek, de velős: a komáromi vízszolgáltatásról szeretnék írni már hetek óta. Az volt a reményem, hogy nem kerül sorra ez az írás, de türelmem éppenúgy elfogyott, mint a víz a csapból, amely mellett reménykedve állok, mint a háborús kupié énekese, aki szintén elnézte hajnalig... Én és egész családom néha hetekig nézzük el, hogy második emeleti lakásomba mikor érkezik meg a víz, de egyre kevesebb a reménységünk. Mi lesz itt nyáron, szerkesztő úr, ha már a tavaszias lenge fuvalmak is eltérítették útjából a vizünkét s a csap a második emeleten nem ad vizet. Nem mondom, uincsen tömérdek másodikemeleti lakás, iskolahelység a városban, talán kár is a víztorony fáradságáért, dehát miért fizetünk akkor vízdíjat? Ezzel kapcsolatban az is eszembejut, hogy a vízdíjfizetésnél nemcsak én vagyok ilyen furcsa helyzetben, hanem amaz ismerőseim is, akik olyan uccájáhan laknak a városnak, ahol csatornázás nincsen s akik mégis fizetik a csatornázási illetéket... Ezt sem tudom hihetően megmagyarázni magamnak, ez is egyike bonyolult városi szokásainknak. Hogy aztán ne is beszéljek arról, hogy a vízben rendszerint üde ázalagok, finom szálacskák és szürke uszonyok repdesnek, úszkálnak az étvágy és a tiszta, friss víz nagyobb dicsőségére ... Honnan ez a sok ázalag és uszony? Talán csak nem a lochnessi szörny elől menekültek? — Kérem soraim szives közzétételét, maradtam teljes tisztelettel: egy emeleti lakó.
