Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-03 / 18. szám

4- -oldal' KOMAROMI LAPOK« Í934. máic'us 3 Küuui liftig1 sem. Ila túliéul, udva­riasan mosolyogva arra a gondolatára kap majd választ, amelyet elhallgatott. ;rie viszont. ha habozva belép a sok 'portéka közé. hogy valamit vegyen a •feleségének. aminek az meg is fog (léidni és nem neveli ki érte. jól fog Vásárolni; A gazdasági élet válságos időszaka leleményességre tanítja meg a léiért .küzdőket. A fellendülés századában eljutottunk a dilizsánsztól a repülő­gépig, most meg a mindennapi kenyér fogyatkozása idején addig a mégálla­­. jutásig*. hogy annak az embernek, aki horotvaszappanl vásárol, lelke is van. és ez legalább is ugyanakkora hala­dás! 0.1. mmmatmmsBBmammmaaamtsmB» Anglia megkezdte a harcot a sárga dömping ellen. Londonban megindul! a sárga döm­ping elleni háború... Az angol ipar és kereskedelem most mulatja meg, hogy ma is létezhet prosperitás s van még ország, amely haliul és fejlőiül.. Uj iparágak alakul­tak éppen a legutóbbi időben és a meglevő iparágak olyan terjeszkedése következett be, amire talán még maguk az angolok se számítollak. Iü van például az új celophane - ipar.- Ennek a fénylőén átlátszó pa­pirosszerű anyagnak az ipara egyszer­re kivirágzót!. Ma celophant használ­nak London minden üzletében nem­csak takarásra: áruvédésre, de csoma­golásra is. Néhány nappal ezelőtt nyi­tották meg a világ legnagyobb ce­­lophangyárál St. Hclens-ben; ezer em­ber dolgozik itt. Norwichban két hét­tel ezelőtt új cipőgyár nyílt. Ez a gyár évente másfélmillió cipőt fog gyártani. Az angol vasutak építkeznek. Cardiff, ez a fontos ipari gócpont, most kap új áldomást. A költségelő­irányzat egy millió font. SheTlieldben főképpen az. új fém­­csiszoldák csinálnak virágzó üzlete­ket. Mióta a chromium új ipari hasz­nálatát tökéletessé fejlesztették, azóta elárasztják vele a piacot. Clyde, a legnagyobb angol hajóépítő telep, januárban több rendelési ka­pott. mini az egész elmúlt esztendő­ben Az elektrifikálás kivirágzóit. Az élei minden területén áttérnek a villamos­ság használatára. A londoni telefon­társaság például százszámra béreli ki az üzlethelyiségeket a város szivében s mindenütt bemutató- és magyarázó­­irodákat állít fel. A könyvkiadás fel­lendült; Londonban legutóbb egyszer­re 500 nyílt uccai kölcsönkönyvtár ala­kult. A vasutak versenyeznek az autóbu­szokkal és repülőgépekkel s e verseny következtében fejlesztik a vonalakat, új kocsikat szereznek be s rengeteg munkát adnak az iparnak és keres­kedelemnek. Az angol prosperitás mértékét meg­világítja az a hivatalos adat. hogy 185 jólmenő, ha nem is legnagyobb angol ipari társaság 1933. évi haszna 7 mil­lió font volt. Ugyanennek a 185 tár­saságnak 1932-ben csak i millió font volt a haszna. Néhány hónap óta sok helyen visz­­szaáilítják a fizetéseket eredeti ma­gasságukra. A sportipar is nagy üzleteket csinál. Január 13-án például 32 futballmér­kőzést játszottak Londonban s eze­ken nem kevesebb, mint 850.000 fizető néző jelent meg. A megelőző év ugyan­ezen szombatján 225.000-rel kevesebb volt a futballmeccseken a fizető ven­dég. L. M. Rheumás fájdalmak és fáj­dalmas női bajok gyógyke­zelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DEAK-UTCA3. Telefon sz. 68. Megfelebbezi a városi tanács a járási bizottságnak a város 1934. évi költségvetésére vonatkozó határozatát. A szoedem. és kommunista pártok állásfoglalása a munkások bérének leszállítása ellen. Komárom, március 2. Még élénk emlékezetében van a vá­ros polgárságának az a takarékossági mozgalom, amelyet a város képvise­lőtestületének polgári pártjai, a ke­resztényszocialista. magyar nemzeti, zsidógazdasági, zsidó- és iparospárt in­dítottak az 1934. évi költségvetés meg­állapítása idejében. A polgári pártok képviselőtestületi tagjai a város rette­netes anyagi helyzetének megkönnyí­tése céljából a költségvetés szükségleti tételei egy részénél olyan megtakarítá­sokat kívántak keresztülvinni, amelyek más, Komáromhoz hasonló városoknál már kercsztülvittck s amelyek követ­keztében a város jelentékeny teherté­teltől szabadulhatott volna fel. A takarékossági elv érvényesítése úgy dologi, mint személyi kiadásokra vonatkozott s a vár as ráfizetéssel dolgozó üzemeinek, az adózó polgár­ság leherbíróképességét messze lú 1 - haladó áldozatokkal fenntartott szo­ciális intézményei nagy kiadásai­nak redukálására irányult. Ezen téle­lek n él ínintegg félmillió korona reduk­ciót kívántak a polgári pártok et­érni. de a megtakarítást a város fennálló tartozásainak törlesztésére akarták fordítani. Minthogy a szociális intéz­mények kiadásainak csökkentéséről, az üzemeknél alkalmazott szak- és segédmunkások bérének leszállításá­ról volt szó. a képviselőtestület mun­káspártjainak és a csehszlovák pár­toknak tagjai négy ellenállást tanúsí­tottak a kezdeményezéssel szemben, úgy hogy a polgári pártok képviselői céltalannak látván a közgyűlésen való tárgyalást, a költségvetést megállapító közgyűlésen mégsem jelenlek és a költ­ségvetést az ő közreműködésük nélkül állapították meg a képviselőtestület munkáspárti tagjai, akik az egyoldalú oszlályérdek képviseletében az eredeti javaslatot némi változtatással elfogad­ták és a költségvetést a súlyos szük­ségleti kiadások benthagvásával meg­állapították. A polgári pártok megfelebbezték a költség vetésre vonatkozó határozatot és terjedelmes beadványukban rámutat­lak Komárom város elviselhetetlenül súlyos anyagi helyzetére és megvilágí­tották azt. a takarékosság elvének fi­gyelembevétele nélkül éveken ál foly­tatott gazdálkodást, amely a csőd szé­lére juttatta a várost. A járási bizott­ság mull év december 30-án tartott ülésében meghozott határozatában részben helyt adott a íelebbezésnek, azonban legnagyobb részében nem ho­norálta a felebbe zők kérelmét. így a szociális gondoskodásra beállított té­teleket meghagyta a költségvetésben, azonban a városi munkások bérének csök­kentését elrendelte, ami által a különböző üzemeknél összesen 86.2)9 korona bércsök­kenés érhető el. A járási bizottságnak ezen határo­zatával a városi tanács március 1-én lartott ülésén foglalkozott. Sándor Er­nő főszám vevő ismertette a határoza­tot. amely részletesen megindokolja a járási bizottság álláspontját a munka­bérekre vonatkozólag is. amelynél kü lön is megjegyzi, hogy »a szakmunkás bére jobb gyakorlat esetén a város költségvetése szerint napi 13—39 Kc-t tett ki és kisebb gyakorlattal napi 36—28 Kc-l. s az egyszerű napszámos bére 28 —23 Kc-t akkor, amikor a ma­gánvállalatok. melyek munkásaikat legalább is olyan jól kihasználják, mint a város: a jelentékeny gyakor lattal bíró szakmunkásoknak napi 34 30 Kc-t, a szakmunkásoknak napi 32 21 Kc-t és a napszámosoknak napi 20 Kc-l fizetnek é$ amikor a magáim soknál a napszámosoknak lartósabb alkalmaztatás esetén 15 13 Kc-t.'fi­zetnek; Ezen megállapításhoz még a követ­kezőket fűzi a járási bizottság Hatá­rozata : A leszállítás azonban nem vite­tett keresztül a fentjelölt tapasz­talat szerint. Inneni a fetebbezés petit urnának keretében a hosz­­szabb gyakorlattal bíró szakmun­kások bérei 36 —34 Kö-rapa szak­munkások bérei 32 26 Kő-ra és a mpszámosok bérei 2Ö—20 Kc-ra száliíítatt d: le alkalmazt I suk kü­­lönféle.Sége szerint. Ez a határozat a munkáspártok képviselőinek éles állásfoglalásával ta­lálkozott. aminek a tanács ülésén fel­szólalt Csevár Ferenc. Turks István és Dénes Emil szenvedelmes kifaka­­dúsokkal telt beszédeikben adtak ki­fejezést. A határozatot, amelyet mkáz­­nak«,»diktatórikus readelkeréäuek* ne­veztek, kereken visszautasították és azt javasolták, hogy a tanács a munkabé­rek leszállítására vonatkozó határozat ellen adjon he iélebbezést az orszá­gos hivatalhoz. A felebbezők nevében Fülöp Zsig­­mönd. a polgári blokk elnöke nyilat­kozott, aki kejelentctle, hogy a járási bizottság határozata nem elégíti ki a felebbezőket. azonban mégis úgy hatá­rozlak. hogy nem cinek a további "fi?lob­­be zés jogával. A felebbezőket egyedül és kizárólagosan a város jól felfogott ér­deke vezette. A takarékosság elvét ér­vényesíteni kell a városnak is gazdál­kodásában és ha azt akarjuk, hogy a város elviselhetetlenné vált helyzetén valamiképpen segítsünk, akkor mind­azoknak meg kell hozniuk az áldoza­tot, akik a várossal akár mint adózók, akár mint munkatelj esf.ők valami kap­csolatban vannak. A város tisztviselői­nek fizetését a törvény már két ízben redukálta, igazságtalan dolog, hogy egyedül ők hozzanak áldozatot, akkor, amikor a súlyos viszonyok az ő meg élhetésüket is erősen befolyásolják. A járási bizottság határozatának tu­domásul vélclét javasolta. A tanács a kérdésben szavazással döntött és a többség 6 szóval ) ellenében kimondotta, hogy a tanács a hatá­rozatot megfelebbezi. A munkáspártoknak ez alkalommal megnyilvánult állásfoglalása isigazolta a polgári pártoknak abban az idő ben hozott elhatározását, hogy a költ­ségvetési tárgyaláson céltalannak tar tollák a megjelenést, mert ha megje leniek volna cs resztvettek volna is a közgyűlésen, minden igyekezetük meddő maradt volna. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei A ház- és telektulajdonosok egyeséi léte folyó évi február hó 27-én, nagy­számban megjelent tagok részvételével rendkívüli közgyűlést tartott, az 1928 évre fényűzési lakásadónak s az 1929 évre tüzollóadónak a város által esz közölt visszamenőleges kivetése tár­gyában. Nemes György elnök rámutatott azon tarthatatlan állapotra, hogy ; város mindig visszamenőleg vet ki adókat a háztulajdonosokra s ennek fő okát a községi számadások késedéi mos elkészítésében találja, s ezért in dítványozza, hogy az egyesület írjon fel az országos és járási hivatalhoz nemkülönben a városhoz is, hogy t községi számadások a törvényben elő­írt időben mindig betér jeszlendők s így a háztulajdonosok a mindunta tan súlyosan érintő visszamenőleges adók kivetésétől megkiméltcsscnek. Bocz Béla titkár vázolja, hogy tüzollóadó nem dologi, hanem sze mélyi teher, s így azt visszamenőleg kivetni nem lehet, mert az 1929. évi Spanyolbetegség, köhögés és nátha, szóval minden meghűlés f. A L P A menthol sósborszesszel való masszázs által elkerülhető. Akar Ön mindig egész­séges és ellentállóképes lenni? Masszírozza testét állandóan Alpával! Kér­dezze az orvosát! lakók vagy elköltöztek, vagy meghal­lak. s így a fizetni köteles adóalany már nem létezik. De meg illegális is úgy a fényűzési, mint a lüzoltóadónak 1934. évbeni ki­vetése, mert hiszen az 1927. évi 76. törvény szerint 4 év alalt az adó kive­tési jog elévül. Dr. Nagy. Vilmos ügyvéd jogi szem­pontból bírálja a kivetést, melyei, mint minden törvényes alapot nélkü­lözői. jogtalannak vél. Még többek hozzászólása után a köz­gyűlés elhatározta, hogy tovább nem tűrhetvén ölhetett kezekkel a város­nak ezen visszamenőleges adó kivetési módszerét, felír az illetékes hatóságok­hoz, a háztulajdonosok pedig egyé­nenként megfolcbbezik mind a kél adó kivetését, s ügyükéi szükség esetén a a legfelső bírósághoz is felviszik. Bajok egy életbizto­sítási kötvény körül: hat hónapi börtön. Érdekes életbiztosítási esetet tár­gyalt a komáromi bíróság dr. Soós­­tanácsa. Klein Adolf biztosítási ügy­nök megjelent Erdélyi János ógyallai földbirtokosnál, akinek Ígéretet tett, hogy tud számára kétszázezer korona értékű amortizációs kölcsönt sze­rezni. de ennek az a feltétele, hogy Erdélyi János és nővére életbiztosítást kössön. Ebbe az érdekeltek bele is mentek: egyenként 40.000 korona összeggel. Meglepetésükre - azonban, amikor az értesítést megkapták, az életbiztosí­tási összeg már 50—50.000 koronáról' volt kiállítva. Klein Adolf 2300 koro­nával károsította meg az Erdélyi testvéreket: ennyit vett fel tőlük kész­pénzben, viszont végeredményben, amikor az Erdélyi testvérek az üzlet­kötés felől érdeklődlek, kiderült, hogy Klein sem az életbiztosítási köt­vényt. sem az amortizációs köl­csönt ki nem eszközölte. Mivel Klein hasonló bűncselekmény miatt büntetve már volt, a bíróság hathónapi börtönre ítélte. A terhelt felebbezett. A tizenhárom ezer éves rejtély meg­oldása : oi.iimwrár Atlantisz, az elsüllyedt világrész A legújabb kutatások eredményei. A szerző arcképével, Ara 10 K6 bérmentes küldéssel 11 Kt Kapható és megrendelhető a szerzőnél: Komárom, Kultúrpalota

Next

/
Thumbnails
Contents