Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-28 / 17. szám

1634. február 28. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. HÍREK Kellemes női utitárs, a szatyrokkal. — Szabad ez a hely? — kérdezem a gyorsvonali fülke női utasát, mivel a fülkében csak egv hölgy ül, viszont hat csomag van szerteszét rakva az üléseken s nincs egy hely sem sza­badon. A gyorsvonat most jött át a hatá­ron, szilárd meggyőződéssel siet Ér­sekújvár felé, éjfél van s a hölgy most rakja össze holmijait, amelye­ket a határon oly gondosan vizsgál­tak meg a különböző érdekeltségű pénzügyek fürge őrei. — Szabad ez a hely? — kérdem ismét, mert a zilált hajú, rendetlen öltözékfi hölgy nem felel, csak cso­magjaival bajlódik. A hölgy most felnéz s mivel nem hallotta a kérdést, zilált hajához ha­sonló ziláltságéi német szóval felel: — Két hely szabad, a többi el van foglalva. Valahol kint vannak... majd jönnek ... nem tudom, hol van­nak ... itt vannak ... Szemmel láthatólag zavarban van a hölgy s az ideges és irigy utazó höl­gyek lelkitörvényei szerint szemér­ien ül hazudik, mivel a vak is látja, hogy a hölgy egyedül akar utazni, ezért rakta szét a csomagjait. Leülök tehát, a hölggyel szemben, aki vasvilla szemeket mereszt rám. A hölgy dolgozik. Dolgozik, úgy, ahogy csak utazgató hölgyek dolgoz­hatnak, akik ezer csomaggal járkál­nak s akik utuk végcéljánál föltétle­nül elvesztik poggyászuk felét. A hölgynek van kis kofferje három, nagy kofferje egy, van cukordoboza, cekkerje, két kézitáskája, egy vi­­aszosvászon-táskája, egy kis hálófo­nata, mind átkötözve madzaggal, cér­nával, kihúzva és behúzva, a papi­rosok lógnak, a dobozok félig nyitva s a nagy koffert nem tudja bezárni. Kelten sem tudjuk bezárni, pedig He­­ténvtől Gvalláig térdeplőnk rajta, vég­re is Bajosnál összekötözzük spár­gával s a ruhadarabok kilógnak a szélén. Újvárnál több utas jön be, nem tatái helyet, noha hekandikál a fül­kénkbe is. Fülkénkben azonban a táska-ütegek minden helyei foglalt­nak mutatnak. — Kérem, szíveskedjék végre fel­rakni a holmijait, — mondom két táska között szorongva, a hölgy kel­lemes izzadságának élvezésében. A hölgy izgalma a tetőpontján van. Áttér a magyar szóra. — Ön detektív? Mert csak detek­tív mondhatja ezt, dclektívektől fé­lek, de ha ön nem detektív ... — Valami olyas vagyok, — mond­tam, magamban enyhe bocsánatot kérve szakmámtól s a komáromi ál­lamrendőrségtől, végső szorultságom­ban. A hölgy morogva, duzzogva ren­dezkedik. Nagy örömünkre ersekuj­­vári kofaemberek és kofaasszonyok tolulnak be, kosaraikkal, batyuikkal, mert Prágába mennek libát árulni. Hölgyem végsőkig elkeseredve nézi a batyukat. Már csak két lieh e van, amin ül. Hirtelen bőgni kezd: — Kérem, vigyék a kosarakat, én ezt nem bírom, én beleg vagyok, én szanatóriumba megyek Pestről Prá­gába, én kiugróm a vonatból .. És sír, mint a záporeső. A fülke azhnhan könyörtelen. Az egyik kofa­­néni roppant barátságos, közelebb­­hajlik:-- Beteg? Ő, nekem is volt béllm­­ru torn, fekélyem, vakbelem, veseda­ganatom és lábamat is törtem. Min­den megjavul, nézze, milyen fürge vagyok most. A hölgy, piszkosan és /.sárosán fel­­jajdul: Nem érdekel, hagyjanak békén, ordítani fogok ... A fülke érzéketlen. A hölgy ké­sőbb megnyugszik, szuszog, kellemet­len rá is nézni. S Galánta körül enni kezd. Ez adta meg neki a sikert. Minden szemetet odadobott lábaink elé s végre már szeméttornyok nőttek a földön. ' — Szedje fel! — mondjuk. — Majd felszedem, — szemetel to­vább. * #<9 Jön kalauz, jön ellenőr, mindenki panaszkodik, de a hölgy nyugodtan szemetel tovább. — Nyugatcurópábau már régen megbüntették volna önt! mondom. — Majd felszedem, — csámcsogja. Pozsony körül hihetetlen szemét­ben, piszokban, bűzben és melegben vagyunk. Pozsonyban, össze sem beszélt sen­ki, mindenki fogja a sátorfáját, ba­tyuját, könyvét és kivonul. Az egész fülke népe szétoszlik a vonatban, mert mindenki attól tart, hogy Prá­gáig kivégezzük az asszonyt s csak maradékai érkeznek meg a főváros­ba. Őnagysága ott maradt, egyedül, bo­káig piszokban, elégedetten, csám­csogva, zsíros ujjakkal, boglyas fe­jével. Az érsekujvári nénike beszól még neki: — Sokmindenféle néppel utaztam. De ilyen nriasszonysággal még nem. Mert aki még az újvári kofát is ké­pes kiüldözni a fülkéből, éjnek ide­jén, az aztán ember legyen a talpán. őnagysága nem szólt semmit. Rö­vid két óra alatt ki üldözőt 1 bennün­ket. Egyedül maradt a sáncon... , — A Komáromi Első Hitelintézet közgyűlése. Vasárnap tartotta a Ko­máromi Első Hitelintézet 88. évi ren­des közgyűlését, melyen Samarjay Emil dr. pozsonyi ügyvéd, igazgatósági tag elnökölt. A szép számmal megje­lent részvényesek elfogadták az 1!)33. évi mérleget és a nyereség felosztá­sára vonatkozó tervezetei. Az intézet egy igazgatósági tagsági helyet is töl­­lött be. az elhunyt Balog Dávid helyét, és erre Spitzer Béla könyvnyomdatu­­lajdonost és könyvkereskedőt válasz­totta meg. — A Villamosmüvek közgyűlése A Délszlovenszkói Villamosmüvek r. t. vasárnap délelőtt tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek egyetlen tárgya volt az alapszabályoknak olyan érte­lemben való megváltoztatása, hogy a vállalat villamos berendezésekkel is foglalkozhasson és ilyen cikkeket áru­síthasson. A vitában többen felszólal­tak az ipar támogatása inellett, igy Holota János nemzetgyűlési képviselő és érsekujvári városbiró, Csizmazia György komáromi városbiró és mások, akik az iparosok és a munkások ke­reseti lehetőségeit féltik a versenytől Az állami 51°/0 részvény többség azon­ban eldöntötte a kérdést és kimon­dotta az alapszabályok módosítását. — A városi Népkonyha műkö­dése. A városi Népkonyhán február 15-től február 21-ig a következő meny­­nyiségü élelmiszereket és egyéb anya­gokat használták fel: Zsir 181 kg, liszt 313 kg, bab 296 kg, lencse 66 kg, só 12 kg, 50 dkg, savanyu ká­poszta 250 kg, rizsa 100 kg, vörös­hagyma 145 kg, foghagyma 15 kg, burgonya 940 kg, kenyér 19/8 kg, zöldség 40 kg, gyári tészta 25, kö­ménymag 2 kg. marhahús 113 kg. túró 56 kg, esszenc 27 liter, lugkő 2 kg, szappan 2 kg, gyufa 9 doboz. A városi Népkonyhán a következő ebé­dek szolgáltattak ki: Február 15-én: bableves, savanyukáposzta főzelék; február 16-án: lencseleves, burgonya­főzelék; február 17-én; erőleves rizs­­zsel,babfőzelék; febr. 18-án gulyásleves csipedettel; február 19-én tésztaleves, savanyukáposzta főzelékjGbr. 20-án kö­ményleves, babfőzelék; február 21-én rántott leves, túrós tészta. Kiosztatott összesen: 7854 adag ebéd és 1978 kg, kenyér. — Purim est. Holnap, csütörtökön este rendezi meg a zsidó hitközség jótékonycélu purimestjét. Előrelátható­lag zsúfolt ház lesz. Különösen nagy érdeklődés előzi mega komáromi Ha­­csek és Sajót. De a többi darab, A kutya legyek, az Önbetörő, Minden pézt meg megér, Szenzációs kiadás, A nemzet özvegye is mind megkacagtat­ják az öröm ünnepét emlékező zsidó­ságot. Újdonság erejével hat majd a Rendkívüli Phrinii Ojság, amit a Rend­kívüli Kiadás c. tréfa keretében áru­sítanak. Öt új rádióállomásról szólnak' a jelentések'. Prága, Pozsony, Brünn, Mährisch-Ostrau, Kassa volt eddi// s ezek mellett áj leadóállomáso­kat építtet a rádió vezetőséye, a pozso­nyit találi áthelyezi és kibővíti. ere­jét jokozza, új állom tt tervez Zólyom­­megye terül elén, alkalmas helyen... Hallva ezeket a híradásolad, ismét (el kelt emelnünk szavunkat a ma­gyar nyelvű leadások érdekében. Feb­ruárig hetenként egyszer, háromne­gyed órára magyarul is szólóit a kas­sai és a pozsonyi rádió, egy hónapja a pozsonyinak naponta vannak há­romnegyedórás »magyar óráin s na­ponta tíz-húsz percig magyarnyelvű hírlcadúsai. Ezzel kapcsolatban csak arra a világos tényre mutathatunk, hogy Luxemburgban, Elszász-Lotha. ringlóban s a világnak még számos más helyén is, mindenütt, ahol több­nyelvű a lakosság és a keveredés olyan mérvű, hogy szinte nem lehet meg­mondani, hol kezdődik az egyik nyelv­­határ s hol végződik a másik: ott min­dig két. sőt háromnyelvű leadásban gyönyörködik a hallgatóság, nincs nyelvi probléma, ellenben mindenki a saját nyelvén hallgathat híreket és előadásokat. Ez az elegáns és ez a de­mokratikus elintézés. A csehszlovákiai sajtóban, — az ellenzékiben is — hal­lottunk bülbül hangokat, amelyek azt kívánták, hogy a meglévő magyar órá­kat is vegyék el, a magyarnyelvű le­adásokat szüntessék be, — hogy ez mennyire jogos és mennyire a kisebb­ségi törvényekbe ütköző, azt ágy le­helne megállapítani, ha elővennénk a magyar anyanyelvű rádióelöfizetők névjegyzékét s megállapítanánk belőle, hogy mekkora magyar tömeg hallgat és /izet rádiót. Ha másért nem, de a fizetség arányában is föltétlenül meg­kívánhatja a magyar rádióhallgató, hogy a leadások egyrésze magyarul folyjon. De nem ezzel a címmel: »ma­gyar őr::« mert ez szinte megkülönböz­tetést, kiválasztást, elkülönítést jelent s erre az elkülönítésre nem szolgált rá a magyar anyanyelvű ráidióhallgató­­ság. Egy kellene tenni, mint Európa számos nemzetiségi helyén: a leadások beharangozása, a fontosabb előadások szövege egyszerre két nyelven történ­jék, merthiszen a rádióleadás célja az. hogy minél többen hallgassák. Jól esne a magyar rádióhallgatónak az, ha anyanyelvén kedvesnének neki. Ne csak magyar órát), hanem magyar perceket is. Sok-sok magyar percet, hiszen a rádió nem a sovinizmus szolgálatában áll, hanem az egyetemes emberi kuli ura érdekeit írin fel zász­lajára. fi világirodalom új klasszikusai SUidaic £ewis Művészek MuuUwszki fiz ismeretlen Jézus AuddMaums Vií. Edward és kora Ji-dj.tM.dS iílCMt Jákob Ara 28 80 Ke. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor-u. 29. Kivasaljuk, kitisztítjuk ruháját rendszeresen havonta vagy hetente. — Kívánatra a ház­hoz is elmegyünk érte. Ruhatisztitás és vasalás . . . Ké 10*— Öltönyvasalás ... „ 6‘— Nadrágvasalás . . „ 2*— Ruha mérték után is csupán..........Kő 140'— Használja fel ruhaszolgálatunkat I i®etUBtHB. ruhaszolgálat Komárno, Bafa szolgálatkészség házában. sstMawuwjiimiii.mil — Gremiumi közlemények. A cseh­szlovák szövőgyárak szövetsége Hradec Kralovén néhány, tagjai névsorát tar­talmazó brosúrát küldött a Grémiumhoz azzal, hogy azokat textilkereskedő-tag­­jaink között osszuk szét. A brosúrák a Grémium irodahelyiségében az érdekel­tek rendelkezésére állanak. A Komárno-Járási Kereskedelmi Gré­mium felhívja a kereskedők figyelmét arra, miszerint az 1920. évi szeptember 3-án kelt 516. számú kormányrendelet mindezideig teljes egészében érvényben van. Hivatkozott kormányrendelet ér­telmében a szükségleti cikkek árai az árun magán, vagy más alkalmas módon megjelölendők és pedig úgy a kirakat­ban levő árun, mint pedig az üzletben található árukra vonatkozólag. A ren­delkezés be nem tartása szigorú bün­tetéseket von maga után. — Orvosi hir. Dr. Mahler Oszkár rendelőjét a Kossuth-térről Deák Ferenc ticca 1. sz. alá (Jókai Mórucca sarok) helyezte át. — Adomány. Dr. Rohonyi Oszkár 50.— Kö-át adott kiadóhivatalunk ut­ján a Népkonyha javára. — Traviata, az Eladott menyasz­­szony és A csók a román kabinetben. Egyik napilapunk vasárnapi számú­ban olvassuk a hírt, hogy váratlanul átalakult a román kormány és utána közli a Traviata, A csók és az Fiadott menyasszony előadásait. — Egy másik magyar napilapunk keddi számában ezt a címet olvassuk: Felakasztotta magát, mert megdorgálta a mozdony. Furcsa világot élünk. — A kereszlényszocialisla párt gyű­lése Ekees nagyközségben. Igen szé­pen látogatott gyűlése voll vasárnap a keresztényszocialista pártnak Ekecs nagyközségben. Alapy Gyula tarto­mánygyűlési képviselő az általános gazdasági helyzetről tartott összefog­laló, lelkesítő beszédet. Derfinyák Gusztáv titkár a szervezkedés fon­tosságára hívta fel a gyűlésen jelen­lévők figyelmét, majd egyhangúlag a következő tisztikart választották meg: elnök Lukovics József, alelnök Né­meth Vince és László János, titkár Csápis József, jegyző Lukovics Béla, pénztáros ifj. Németh Vince, ellenőr Köles Gyula és Lukovics László, és 11 tagú választmány. — Az udvardi nemzetközi birkózó­­verseny szomorú vége. Udvardon Kö­­röskényi és társai, hivatásos díjbir­kózók nagy birkózó előadásra készül­lek. Az előadásra pár udvardi legényt ingyen engedtek lie arra való tekin­tenél, hogy munkanélküliek. Mivel így igen sokan akartak bemenni az előadásra, Köröskényi végre is a/.l mondta, hogy most már többet nem engedhet be, mert akkor ő is mun­kanélküli lesz. Az egyik legény azon­ban mindenáron he akart jutni, de az ajtónál a díjbírkózó visszatartot­ta, mire a vakmerő legény kést rán­tok és karján megszúrta a birkózót. A herkulcseréjíí ember erre dühbe gurult és meg akarta verni a hencegő legényt. Valószínűleg agyon is üti, de a legényt barátai valahogyan el­tüntették a helyszínéről. A bicskázó legényt följelentették.

Next

/
Thumbnails
Contents