Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-24 / 16. szám

Lapunk mai száma a j ö vő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. _____________________16. szám. Szombat, 193-4. fet>i*na.i*_S4. OMAROM LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Kf. negyed­évre 20 Ki*. - Külföldön Í20 Kf. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton i lakóvédelem tizenhatodik kiadása. Komárom, február 23. A törvényhozás tizenhatodik iz­­hcn foglalkozott a lakóvédelem tör­vényével és ismét egy rövid kis lépést tett a lakások felszabadítása felé: amennyiben a háromszobás lakások lesznek a messze jövőben felszabadítandók, ha a kiszabott feltételeknek megfelelnek. Ha azl vesszük figyelembe, hogy a világ­háború 1914-ben tört ki és ennek az első szociális tevékenysége voll a lakókat védeni, mert a háború alatt szünetelt az építkezés, — ez­óta húsz esztendő lelt el, amely­ből tizenöt mindeneseire elegendő lett volna a lakások forgalmának teljes felszabadítására. A parla­mentben számszerűleg is kimutat­lak, hogy az egyszobás lakások kö­zül azoknak kétharmadrésze még védett és ezérí van szükség a lakó­védelemre. Ha jobban szemébe né­zünk ezeknek az argumentumok­nak, úgy meg kell állapítanunk, hogy ezek csak féligazságok. Hi­szen ha most, tizenöt évi béke épí­tő tevékenysége után még mindig kétharmadrésze védeti az egyszo­bás lakásoknak, úgy bizonyosra ve­hetjük, hogy csak harminc év múl­va lesznek többségben a nem vé­dett ilyen lakások, mert az építési kedv hasztalan van meg, ha ahhoz hiányzik az anyagi tehetség. Mi az úgynevezett szociális szem­pontokat nagyon szívesen mérle­geljük, de ha a szociális szempon­tokat hangoztatják, miért vonatkoz­tatják azokat mindig csak a lakóra és miért nem arra a kispolgárra is, akinek házában van egy vagy két egyszoba-konyhás lakás, aki ezzel ki van szolgáltatva a lakódelem­nek, amellyel épenség'gel nem tart arányt a lakástulajdonos védelem­mel, amelynek példája igen egy­szerű. A kislakás a békében kerüli — tegyük fel — kétszáz koronába. A lakóvédelem a bért 210°/o-kal fel­emelte, mondjuk halszáz koronára, tehát a békebeli bér háromszoro­sára. A mai adóviszonvok mellett < ebből a város elveszi a nyers ház­bérnek negyven százalékát, vagyis a házbéradó ötszázalékát, azután következnek a városi, járási, or­szágos pótadók, amelyek a lakbér­­adóalapnak további négyszáz szá­zalékát teszik és így a háztulajdo­nos a kislakás felemelt béréből tíz százalékhoz, tehál az adott esetben hatvan koronához jut évente. Hol ill a szociális védelem? Vagy az csak a lakónak jár ki és annak a kisembernek, akinek egy felesle­ges szobája van a házában, már nem jár ki? Ez csak pártszocia­­iizmus és nem a magasabbrendű szociális felfogás, mely mindenkire kötelező. Ezért nem lehetünk meg­elégedve a törvényhozás munkájá­val és ezért követelik a jobboldali pártok, mint az agrárpárt is, a ta­­kóvédelem likvidálását. Igaz, hogy a inümennydörgés után, ez a párt is megszavazta a lakóvédelmi tör­vénynek tizenhatodik kiadását. A mi szociális felfogásunk egé­szen más irányi mutat. Mi a szo­ciális védelmet követeljük annak a kispolgárnak is, aki lakását ezelőtt évtizedekkel bérbeadta, de nem azért, hogy abból a szoba-konyhá­ból lakáshitbizományl csináljanak a lakó részére, hanem azért, hogy azzal a lakással szabadon rendel­kezzék és ha esetleg családjának lenne rá szüksége, hát annak bo­csássa rendelkezésére. Ma mindezt nem tefieti, mert a törvény a lakót védi. Ha ez így van, akkor a szélső kommunista felfogás is jogosult, amely a magántulajdon megszün­tetésével azl akarja elérni, hogy a munkanélkülinek ingyen lakást biz­tosítson az állam. Ez a jogvita már elég élessé váll és húsz esztendő alatt a kis háztulajdonosok eleget Komárom, február 23. Bevezetik az iskolákba a honvédelmi alapismeretek tanítását. Az iskolaügyi minisztérium rende­letét adott ki a középiskolák és taní­tóképzők tanulóifjúságának honvédel­mi szellemre való neveléséről. A ren­delet kimondja, hogy a honvédetem­re való bevetés szerves egésze az iskolák oktatási és nevelési munkájá­nak. Ez a nevelőniunka elsősorban a csehszlovák hadsereg védelmi jelle­gét köteles kidomborítani és arra kell buzdítani a tanulóifjúságot, hogy lel­kesen teljesítse azokat a kötelessége­ket, amelyeket az ország védelme tő­le megkíván. A tanulókat meg kell ismertetni a hadsereg szervezetével, a hadsereg jelentőségével s a hadse­reg iránti • kötelességekkel úgy béké­ben, mint háború idején. A legfelső osztályok tanulóit a véderő-törvény alapján tájékoztatni kell a besoro­zottak jogai és kötelességei felől. A diáklányokul is tájékoztatni kell a honvédelem alapvető kérdéseiről s főképen azokat a feladatokat kell vá­zolni, amelyek a Vörös Kereszt mun­kájával kapcsolatban a nőkre várnak. Tizenhatodszor hosszabbították meg a lakbértörvényt. A képviselőház szerdai ülésén a la­kásgondoskodásról szóló kormányja­vaslatot tárgyalták. A javaslat fel­öleli a bérlők védelmét, a lakások végrehajtási úton való kiürítésének szenvedtek a lakóvédelem követ­keztében, tehát méltányos dolog, hogy a magántulajdonnak ez a kor­látozása véglegesen eltűnjék a köz­életből. Ellenben a háztulajdonost is le­het, sőt kell is védelmébe vennie az államnak, akik tulajdonjoguk korlátozásával teljes joggal tarthat­nak igényi a kártalanításra. A ház­tulajdonosokat. ahol ilyen védett lakások vannak, az adózás terén kellene kártalanítsuii és kimondani, hogy ezek a lakások sem állami sem pedig önkormányzati terhek­kel meg nem róhatok. Ebben az esetben a tulajdonosok megkap­nák a békebeli házbér háromszo­rosát, holott a szabad lakások bére nem háromszorosa, hanem sok esetben tízszerese lelt a békebeli béreknek. A lakóvédő törvény tipi­kusan magán viseli a pártszocializ­musnak bélyegét, amely egyfelől korlátlanul és bőkezűen osztogat a kedvezményezetteknek, a másik részről pedig fukar kezekkel lát­szat jogokat ad, kétszáz százalékos lakbéremelést, ami a valóságban, mint azt bizonyítottuk, nem jelent semmit vagy csak tessék-lássék nagylelkűséget. elhalasztását, az építkezések állami segélyezését és a közalkalmazottak lakásairól való rendkívüli gondosko­dást. A most tárgyalt javaslat, mint azt már részletesen megírtuk, — a felsorolt kérdéseket 1935. év végéig rendezi, de ezúttal is csak provizóri­kusán. Ez alkalommal már tizenha­todszor hosszabbítják meg a lakbér­törvényt, de radikális megoldást most sem végeztek. Az ellenzék részéről több felszólalás történt, amelyekben erősen bírálták a javaslatot, amely semmit sem segít a háztulajdonoso­kon. Dacára az ellenzék megállapítá­sainak, a képviselőház mindkét ol­vasásban elfogadta a javaslatot, amely a jövő év december 31-ig hosszab­­bitja meg a lakók védelmére alkotott törvényt. A gazda- és munkásmoratórium a szenátusban. A szenátus szerdai ülésén tárgyalta a mezőgazdák és a munkanélküliek ellen vezetett végrehajtási és csőd­eljárás felfüggesztéséről szóló tör­vény-novellái. A munkanélküliekre vonatkozó javaslatot a bizottság ki­egészítette azzal, hogy a törvény ren­delkezései vonatkoznak; azokra a kis­iparosokra is, akik a gazdasági vi­szonyok miatt kénytelenek voltak ideiglenesen lemondani önálló kere­seti foglalkozásukról és nincsen ak­kora jövedelmük, mint az ugyanilyen szakmabeli szakmunkások átlagos jö­vedelme. A vitában résztvett Fiissy Kál­mán magyar nemzeti párti szenátor is, aki hosszabb beszédben foglalko­zott a javaslattal és bírálta annak tarthatatlan rendelkezéseit. Beszédé­ben Szlovenszkó részére sürgős se­gítséget követelt a kormánytól. A sze­nátus azután többek felszólalása után mindkét olvasásban elfogadta a mo­ratórium-javaslatot. Fokozott figyelmet fordít a kormány a határvédelemre. M a 1 y p e t r miniszterelnök most válaszolt Berán képviselőnek a határ­vámszolgálat hiányai miatt benyuj­­lott interpellációjára. A miniszterel­nök válaszában kijelenti, hogy a lia­­tárvédelem javítása céljából a pénz­ügyi határszolgálatot kiegészítették. A pénzügyőrök arra is figyelnek, hogy valutát ne csempésszenek ki és szá­mos ilyen esetet lepleztek már le. Ami a határnak a pénzügyőrség részéről politikai vagy katonai szem­pontból való őrzését illeti, a pénz­ügyőrség ebben a tekintetben teljesí­tette kötelességét. Ilyen körülmények közt a határ védelméről rendelkező külön törvényre nincsen szükség. Megfelelő utasítási fognak kiadui, hogy a határon feltartóztatott sze­mélyek átkutatása milyen módon tör­ténjék. A pénzügyminisztérium ra­gaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyőr­ség puskával felfegyverkezve lássa el a határszoigálalot, de ha szükséges­nek mutatkozna, ismétlőpisztolyokkal is ellátja a pénzügyőrséget. A kor­mány kötelességének tartja az állam érdekeit a határokon biztosítani és idejekorán minden szükséges intéz­kedést meg fog tenni. A kormány és a felelős tényezők több javaslatot készítenek elő, hogy a helyzetnek megfelelően a legnagyobb mértékben biztosítsák a határokat. Csehszlovákia elismeri a szovjetkormányt. Nem mai keletű dolog, hiszen hosz­­szú évek óta kísért az a terv, hogy Csehszlovákia kormánya de jure el­ismerje Szovjetoroszország kormá­nyát. A kérdés most egyre aktuáli­sabbá kezd válni. A diplomáciai vi­szony fölvételének eddig legnagyobb ellenzője, Kramár pártja, a cseh nem­zeti demokrata párt volt, de mivel ez a párt kilépett a kormányból, most már semmi akadálya sincsen annak, hogy Bencs dr. külügyminiszter eme régi terve valóra válhasson. A dol­got már csak a technikai részletkér­dések megoldása hátráltatja. A szov­jetkormánnyal az egész kisantant együttesen tárgyal s a de jure elis­merés is együttes aktussal fog meg­történni. A kisantant-tárgyalásokban még Romániának vannak bizonyos vitás pontjai Oroszországgal. A na­pokban a prágai külügyminisztérium­ban tanácskozás folyt az Oroszor­szággal fölveendő kereskedelempoli­tikai tárgyalások előkészítése céljá­ból. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents