Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-10 / 12. szám
KOMÁROMI LAPOK « 7. oldal. 1934 fele iiár 10. az ellenkezőjét látjuk. Igen nagy értéke a műnek, hogy a nagytudásu szerző értékes orvosi tanácsainak követésével a változás korával járó különböző testi panaszok a legbiztosabban elkerülhetők és megszüntethetők. A mű Novák Rudolf és Tsa Budapest, Vili., Baross-u 21. ismert könyvkiadóvállalatának kiadásában gazdagon illusztrálva a tőle megszokott Ízléses és szép kiállításban jelent meg. Ára csak Ke 18— Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárno-Komárom, Nádor-u. 29 — Nizzai Karnevál lesz kedden a tánciskolában. Vasárnap 11-én táncvizsga. 15-én olcsó kurzus. — A különböző hús- sertésáruk árainak megállapítása A komáromi járási ármegállapitó bizottság február 7-én, szerdán délután Soltész Pál közigazgatási főbiztos elnöklete mellett ülést tartott, amelyen újra szabályozták a különböző hús- és sertésáruk árait A bizottságban történt megegyezés alapján a járási hivatal megszüntette az eddig érvényben volt különböző hús- és sertészsirnemüek árait és a hústermékek árait a járás területére a következőkben állapította meg 1 kgr.-ként marhahús 1. r. eleje 7 Kőmarhahús 1. r. hátulja 8 „ marhahús 11. rendű borjúhús eleje borjúhús hátulja disznóhus zsirszalonna bőrrel háj és lebőrözött zsirszalonna disznózsír forrázott füstölt szalonna pörzsölt füstölt szalonna pörzsöit sózott szalonna préselt töpörtyű I rendű töpörtyű bőrös disznósajt húsos disznósajt I rendű „polis“ kolbász I. r. füstölt kolbász füstölt borda füstölt nyakalja füstölt karmonádli füstölt sonka I. rendű nyári szalámi II. rendű nyári szalámi 1. rendű finom felvágott Ezen árlap február 11-én, lép életbe és visszavonásig és az érdekeltek üzleteiben állandóan kifüggesztve tartandó. 6 „ 8 „ 9 „ 9 „ 9 „ 10 „ 11 „ 13 „ 15 „ 13 „ 6 „ 10 „ 6 „ 12 „ 8 „ 18 „ 12 „ Í4 „ 14 „ 15 „ 18 „ 12 „ 20 „ vasárnap érvényes Nyilt levél Grémiumi közlemények A prágai mintavásár propadanda anyagai megérkeztek grémiumunkhoz valamint a vonatkozó vásárigazolványok. A grémium most foglalkozik az iratok elosztásával és minden erre vonatkozó kérdésre készséggel nyújt felvilágosi lást. A Komárom Járási Kereskedelmi Grémium folyó hó 10-én, szombaton este 8 óra 30 perckor (fél 9) hivatalos helyiségében (Kultúrpalota) tartja rendes havi választmányi ülését. A választmányi ülésen dr. Rislic Dimitrij közigazgatási főbiztos is jelen lesz. A tárgyak fontosságára való tekintettel kívánatos, hogy a választmány tagjai teljes számban jelenjenek meg. Az országos hivatal rendelkezésé- Komárom város rövid ulon megkereste a grémiumot, hogy felhívja a grémiumnak mindazon tagjait, akik zárt palackokban, akár más módon szeszes italokat árusítanak, hogy az 1922. évi 174. számú kormányrendelet 7. §-ának 4. cs 7. bekezdése értelmében az elárusító helyek jól látható helyen helyezzék el azon táblákat, amelyen olvasható, hogy a gyermekeknek — 16 éven aluliaknak — a szeszes italok kiszolgáltatása megtiltatik. Ha ily tábla az elárusító helyen nincs, ez büntetés alá esik. Az egyöntetűség érdekében a járási hivatal gondoskodni fog, hogy egyforma táblák legyenek minden elárusító helyen és ezen táblák Komárom városánál rendelhetők meg és az értük járó díj ott fizetendő be. — Műsoros estély. „A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet“ csicsói csoportja 1934. évi február 13-én és 11-én, szombaton és vasárnap este 7 órakor Műsoros estélyt rendez Műson 1. Bevezető szavak. 2. Víg élet a házasélet. Vígjáték 1 felv. 3. Énekszámok. Előadja a Ref. Énekkar. 4 özvegy Varga Ábrisné. Szomorujáték 1 felv. 5. Magyar nóták. 6. A makacs ember. Tréfa 1 felv. Konferál Kapitány Gyula ref. tanító. Helyárak: , hely 6 Kő, II. hely 4 Kő, állóhely 2 Ke. Felülfizetéseket, köszönettel fogad a Rendezőség. egy vagy több kommunista ifjúmunkáshoz. A posta a napokban kézbesített egy levélportó nélkül feladott levelet és mondhatom, nem bántam meg, hogy kiváltottam. A komáromi kommunista ifjúmunkások írásban és képben közlik benne propagandájukat a proletárdiktaturáérl csupa nagybetűvel írott és sokszorosított körlevelükben, amelyben bizonyos Slár és Fehérvári kollégáik szabadonbocsátását követelik. Mivel nem tudtam, kik ezek a fiatalemberek és miért szenvednek, tehát megkérdeztem, hogyan kerültek ellentétbe a törvényekkel és így megtudtam, hogy ezek azok a szorgalmas rajzolók, akik a házfalakon terjeszlik a forradalmi kommunizmus eszméjét. A Komáromi Lapok munkatársai közül nem én vagyok az, aki a rajzokkal, tehát a képzőművészet körébe tartozó hírekkel foglalkozom és így azt hiszem, hogy a körlevél hozzám rossz címre érkezeti, annál is inkább, mert a levélpapiros hátsó lapján azt olvasom, hogy a szociálfasiszta Komáromi Hírlap szerkesztőségét elsöpi'i a kommunista foi’radalom. Itt, a nyilvánosság előtt igazolom magamat, hogy a Komáromi Hírlapnak nem voltam munkatársa soha. Mivel előreláthatólag előrehaladott életkorom folytán a bejelentett forradalmat már nem érhetem meg, fiatalabb kollégáimat kell megkérnem arra, hogy ha ez a »szeméttársadalom (a levélnek egyik szakkifejezése) összeomlik, a bejelentett proletárdiktatúra alkotásait kiséi’jék figyelemmel és örökítsék meg a komáromi kommunista ifjúmunkások szerepét, akikből akkorra szintén öreg mesterek lesznek. Alapy Gyula dr. — Százesztendős rossznapok. Ősrégi hagyományok őrzik az úgynevezett rossznapokat. Az igaz, hogy mai életviszonyaink között úgyszólván minden napunk rossz, jó napunk alig akad néha-néha, de ezt el kell felejtenünk, nehogy valaki feljegyezze!... Az ősrégi hagyományok alapján megjelölt „rossz napok“ azonban nem a mindennapi életből adódtak. Mindig valamilyen katasztrófa dátumából keletkezhettek A hagyomány szerint az úgynevezett rossznapon nem szabad semmiféle munkába kezdeni, mert az szerencsétlenséget okoz és veszedelmet hoz. Esküdni, keresztelni, disznót ölni, kenyeret sütni, meszelni, szénát, sarjut kaszálni, boltban vásárolni nem szabad. Az 1934. év éíérkeztével érdekes lesz ezeket a babonás rossz napokat felsorolni, melyeket egy ősrégi feljegyzés a következőképpen őriz: Január: nincs rossz napja Február: 11, 16, 17., 18 Március: 1., 6., ld, 19. Április 11., 30. Május 7, 15, 17, 29. Junius 6., 10., 20. Julius 5., 16,17. Augusztus 1 , 8, 19., 20. Szeptember 8, 26., 30. Október: 16, 31. November: 16., 17., 22., 30. December: 6., 7., 11. — A titokzatos Mister Arthur. Irta: David Sharp. Ford. Cavallier Józsefné. Végzetes véletlenek és mulatságos félreértések tragikomikus összetalálkozása ez a kacagtató humorral és kifogyhatatlan szellemmel megírt bűnügyi történet. Mister Fielding, a már agglegény sorban levő tiszteletreméltó filológus meg akarja tréfálni kissé könnyelmű barátját és ellopja könyvtárából Ben Jonson műveinek egy ritka példányát. Ez a barátja váratlanul meghal és a rendőrség teljes felkészültséggel áll munkába, hogy kinyomozza a vagyont érő könyv tolvaját. Az alkalmi betörő kényes helyzetét súlyosbítja, hogy tőle is ellopják a könyvet s még maga kénytelen a betörőkön rajtaütő rendőrséget tévútra vezetni. így azután mind kényesebb és kényesebb helyzetekbe kerül, sőt kénytelen összeköttetést tartani fenn a betörőkkel, akik mind mélyebbre sodorják magukkal. Mind kevesebb a remény, hogy szánalmas helyzetéből menekülni tudjon, s mégis az izgalmak legforróbb feszültsége közepette is újra meg újra nevetnünk kell azon a sokféle komikumon, amellyel az iró valósággal elárasztja olvasóit. Ára 3 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor-u. 29. —• A nap hőse. Irta: J. B. Priestley. J. B. Priestley a háboruutáni angol irodalom egyik legjelentékenyebb alakja. Több irodalmi világsikerrel a tarsolyában, megmaradt merész s a legigazibb értelemben vett fiatal Írónak. Mindent meg mer látni, mindent ki mer gúnyolni, hihetetlen lendülettel teremti és mozgatja kísértetiesen élethti alakjait, karonragadja az olvasót s mint ifjú, lelkes cicerone, körülviszi a mai életben Végigvezet a roppant London satnya milliomos otthonain, azon a féiőrült sex-appeal vásáron, amelyet színházi világnak neveznek, az újságpaloták nagyképii sietésén, a szélhámosok „szuper-luxus“ szállóján, börtönön és proletárnegyeden, hogy aztán vidékre kanyarodjon utunk, a halódó gyárváros munkanélküli lakói közé. Ez a roppant galéria Priesley legújabb regényében egy frissen hömpölygő, fordulatos történet kapcsán tárul fel. Hősei munkásfiu és munkáslány. Egyikből szépségkirálynő, másikból a nap hőse lesz. Az élet urai nagy hűhóval s tág lelkiismerette! benyúlnak ezeknek az egyszerű embereknek az éieiébe, hogy kihasználják „reklámértéküket“ és mint kifacsart citromokat visszadobják őket elrontott életükbe. A legmaibb könyv A nap hőse, a legérdekesebb könyv s a háboruutáni irodalom legszebb könyveinek egyike. Ára Í2 Kő. Kapható a Spitzerféle könyvesboltban, Komárno-Komárom, Nádor-u. 29 — Délafrikai négertörzs rettenetes bosszúja. A délnyugat-afrikai ovambók néger törzse borzalmas bosszúhadjáratot vezetett a busmanok ellen, akik állítólag azt a bűnt követték el, hogy néhány tehenüket ellopták. Az ovambók, akiket ez a lopás mód felett felháborított, rajtaütöttek a busmanokon. Két szerencsétlen busmant sikerült is foglyul ejteni. Egy mély gödörben hatalmas tüzet raktak, a két embert bedobták és elevenen elégették. De ezzel az ovambók boszszuszomja még nem csillapult le. Elfogtak még három busman-nőt, akiket aztán egy krokodiloktól hemzsegő folyóba vetettek, kettőt a krokodilok felfaltak, a harmadik azonban elmenekült és egyenesen az angol kerületi biztoshoz szaladt, akinek elmondta a történteket. Utóbb még két fiatal busman pásztorfiu került az ovambók kezébe. Mindkét fiút fejje! lefelé egy folyó vizébe lógattak, inig csak meg nem fulladtak. Az angol kerületi biztos, miután értesült a történtekről, büntető expedíciót vezetett az ovambók ellen. A törzsből tizenegy embert elfogtak és ezek közül hét ellen gyilkosság címén indul eljárás. A monstreügyet, amely Délafrikában példátlan izgalmat keltett, a johannesbergi esküdtbiróság fogja letárgyalni. — Titos a rádió a newyorki taxikon. A newyorki rendőrfönökség nemrégiben megengedte, hogy a taxikon az utasok szórakoztatására rádiókészülékeket helyezzenek el. A taxisok egymással versengve vásároltak a rádiókat, ami a rádiókereskedelmet erősen fellendítette. A készülék úgy volt rászerelve a kocsira, hogy csak a kocsi belsejében ülő utas szólalhatta meg. A rendőrfőnökség ezt az engedélyt váratlanul visszavonta. A visszavonás indokolása szerint a tapasztalat azt bizonyltja, hogy a soffőrök hajtás közben a rádióhangversenyre, nem pedig a forgalmi rendőrre figyeltek, ami nagyon sok balesetet okozott. Á taxisok, de különösen a rádiókereskedők közt ezt a tilalom a felháborodás viharát támasztotta, s most együttesen beadványt intéztek a bírósághoz, kérve a tilalom hatályon kivül helyezését. * (§) Az esküdtszéki tárgyalások rendje. A komáromi kerületi bíróságnál február 12-én, hétfőn kezdődnek az esküdtszéki tárgyalások. Az ügyek a következők: 12-én Bogdán lstván> Orsós József és id. Orsós József, lakhelynélküli cserepesek rablási ügye. 13-án: Sörös János, kéméndi lakos szándékos emberölési ügye. 14-én Racskó Mihály felsőprandorfi kereskedő rablási ügye, Grollmann Erzsébet megyercsi lány szándékos emberölési ügye, 15-én Rigó Ernő, Banda István, Banda János, Banda Károly és Molnár Kálmán rablási kísérlete Ujgyallán, i6-án Kovács József és Halusz János bajtai munkások ügye: haiált okozó súlyos testisértés. 17-én Kelemen Ernő vámosladányi földmivesfiu szándékos emberölési kísérlete, 19-én Dúsa Imre, Imréné és Ilona megyercsi lakosok gyiikossági ügye a cigánya asszony ellen. (§) A legfelső bíróság felemelte két gyújtogató büntetését. Mechura István és Szolánszky Ferenc Udvard községben nagyarányú gyújtogatást rendeztek, dohánypajta és szérüskert ment tönkre a két gyújtogató „munkája“ folytán A komáromi esküdtszék annak idején el is Ítélte őket két, illetve két és félévi fegyházra. A legfelső bíróság a büntetést felemelte, Mechurát négyévi, Szolánszkyt ötévi fegyházra Ítélte. A két fogoly előtt most hirdette ki a kerületi bíróság az Ítéletet. (§) A köztársaságot és a szlovákokat szidta. A rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétsége miatt fogta pörbe a kerületi bíróság Marek Imre, Megyercs községhez tartozó, violinpusztai lakost, aki megjelent a községházánál s a vadászati bér kiosztása alatt hangos szóváltást kezdett a mellette levőkkel. Végre is olyan nagy lett a méitatlankodása, hogy a köztársaságot, az állam törvényeit, az autonómiát és a szlovákokat botrányos szavakkal illette. A terhelt csak annyit ismer be, hogy mindezeket egyetlen egy társához intézte, de tagadta, hogy többesszámban beszélt volna. A tanuk terhelőén vallottak s a biróság Mareket az enyhitő szakasz alkalmazásával tiznapi elzárásra Ítélte. (§) A jegyzői hivatal rovására mulatott. Antal Sándor lévai munkás ötletes módon verte el az éhségét és oltotta el a szomját. Betért Nagyadon Talafi Adolf vendéglőjébe s azzal az ürügygyei, hogy a jegyzői hivatal sok pénzt ad neki a közeli órákban, mulatni kezdett. Aztán szépen eltávozott, anélkül, hogy fizetett volna, majd tovább ment és a fogyasztási szövetkezetét csapta be hasonló módon. így járkált a falvakban, mig fel nem jelentették. A bíróságon kiderült, hogy már hasonló ügyek miatt büntetve is volt, már többizben a hivatalok számlájába akarta kimulatni magát Egyhónapi fogházra ítélték. (§) Megbicskázta a rendőrt. Hatósági közeg elleni erőszak bűnével állott a biróság előtt Kovács Lajos nagymegyeri lakos, munkás, aki egy lávái kommunista gyűlésén résztvett. Garázda magaviseleté miatt a szolgálatos rendőr figyelmeztette, erre összeveszett a rendőrrel s bicskával szurkába meg. A terhelt jelenleg katona. Leszerelés után kéthónapi fogház várja, valamint 300 korona pénzbüntetés. (§) Lopások. Folytatólag elkövetett lopás bűntettével vádolta az ügyészség Pangi Anna, volt lévai lakost, jelenleg vizsgálati foglyot, aki három hónapig tartó szolgálata alkalmával Léván, munkaadóját állandóan lopkodta, ruhaneműt és élelmiszert tulajdonított el. Az enyhitő körülmények figyelembevételével hatheti fogházat kapott.
