Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-23 / 102. szám
1933. december 28. »KOMÁROMI LAPOK« 5. odal Ajándékozzon ékszeri — mindig értékes maradi Karácsonyi ajándéktárgyakat SCHEINER DEZSŐ a legolcsóbbtól a legértékesebbig, különösen jutánvosan szerezheti be óra-, ékszer- és optikai szaküzletében -KOMÁROM, Baross-utca 1. ■■■ ■ 463 Ami hiányzik Komáromban. Hozzászólás az „Amit ml nem tudunk megcsinálni!“ clmü cikkhez. Vettük a következő sorokat: Teljes egészében aláírom lapunk, a Komáromi Lapok legutóbbi számában közölt és a fenti alcímben jelzett cikket. Különösen nagy hiánya Komáromnak, hogy nincs egy zeneértőkből álló állandó zenekara. Pedig most már volna arra hivatott karmesterünk is, aki nagy hozzáértéssel tanítaná be és vezetné a zenekart. Meg kell elégednünk a végtelen kedves és népszerű diákzenekarral, amelynek minden kedvessége és népszerűsége mellett az a hátránya — és ezt különösen a karmester érzi — hogy minden évben új tagokkal kell pótolni a kilépő tagokat. Ez nagy hátrány az fösszjáték szempontjából, arról nem is beszélve, hogy a karmesternek rettenetes nagy fáradságot és munkát okoz. Az egyesületi zenekarok, ha vannal is, nem töltik be a város minden rétegére szóló kultúrhivatásukat és csak az egyleti élet kívánalmait elégítik ki. Kellene lenni Komáromban egy általános érdekeket szolgáló zeneegyesületnek, zenekarnak, amint Magyar- Komáromnak már megvan a Zenebarátok Társasága. Sajnos, nálunk senkisem gondol ilyesmire, pedig a múltban nagy volt Komáromban a zenei élet, még vonósnégyese is volt Komáromnak, Schmidthaucr—Joó, stb. Ez a vonósnégyes igen gyakran szerepelt a nagy nyilvánosság előtt, ellentétben egy későbbi vonósnégyessel (Zsidek—Polónyi—Rácz—Mézes),- amelyet sajnos, nem igen lehetett rávenni, hogy a nagy nyilvánosság előtt is föllépjen, csak a maguk és nagyon szűk baráti kör gyönyörködtetésére játszott. Például hol vannak a régi' vegyeskarok, amelyek nemcsak a fülnek, de a szemnek is sok kellemes percet szereztek. Műkedvelő gárdát összehozni ma inár csak néhány egyesületnek sikerül, amilyen pl. a Legényegylet, amely olyan szerencsés helyzetben van hogy van még egyleti fegyelem a tagok között és támogatják az egyesütük minden ténykedését. Ennek a dicsérendő tagfegyelemnek köszönhető, hogy egy darabot hússzor is elő lehet adni, meid a tagok kötelességüknek tartják, hogy többször is megnézzenek egy darabot. Meg lehetne ezt csinálni inás komáromi egyesületben? Még a bemutató előadásra is csak kevés számú tag menne el. De azért nem kell ebbe belenyugodni, hanem meg kell törni a közönyt és a nemtörődömséget. Társaságokban, összejöveteleken legyen ennek az eszmének szószólója, propagálója és meg kell értetni a magyar intelligenciával, hogy a magyar kultúrának tartozik is valamivel és az még nem magyar kultúra támogatása, hogy átmennek a túlsó oldalra jó magyar borocskára. A kultúra számára időt kell szakítani a szórakozásra szánt időből és műkedvelő gárdát kell létesíteni, zene- és műkedvelői estéket kell tartani. Ha a hivatásos színészek művészit nyújtanak, támogatni kell. Itt eszünkbe jut egy érdekes eset. Mikor Komáromban Jamniczky Ottokár volt a zsupán, a tragikus véget ért Polgár Károly pozsonyi színigazgató kitűnő erőkből álló társulata játszott a Legényegyletben, sajnos, legtöbbször üres házak előtt. Egyszer fülünk hallatára mondotta a Komáromi Lapok egyik szerkesztőjének az egyik előadás szünetjében Jamniczky zsupán, aki minden este eljött a magyar színházba: — Szerkesztő úr, kérem, egy vehemens cikkben csördítsen a magyar közönség közé! Szégyenletes, hogy a magyarság nem támogatja a magyar színészetet. Ha szlovák színészek fognak idejönni, majd mi szlovákok megmutatjuk, hogyan kell a nemzeti színészetet pártolni. Sajnos, azóta többször oda kellett csórd! teni« a magyar közönség közé, amely még olyan klasszikus előadásokat se méltányolt kellőképpen, aminőket Faragó Ödön és Iván Sándor társulatai nyújtottak. E kitérés után menjünk vissza eredeti témánkra, hogy a ml intelligens közönségünket föl kell rázni a tétlenségből és nem lehet eléggé a fülébe harsogni, hogy a magyar kultúra egy kis szellemi áldozatot is követel tőle. Itt a Jókai Egyesületre várna nagyon szép szerep, mert a Kultúrpalotában tartott előadásokra mennek vallás- és társadalmi különbség nélkül ^egszivesebben az emberek. Valahogyan a Jókai Egyesület előadásainál nem nézi a közönség, hogy az egyesületi megnyilatkozás. Erre jött rá hamarosan Földessy Sándor színigazgató, aki a Kultúrpalotában játszott és aki azt mondta, ha a Kultúrpalotában nem játszhalik, akkor nem is jön Komáromba. Hogy a Jókai Egyesület vehetné kezébe egy általános, az egész várost átölelő és nem az egyesületi élet szűk kereteiben mozgó műkedvelő gárda megszervezését, ezt támogatja az a szerencsés körülmény, hogy a Jókai Egyesület agilis rendezői gárdával rendelkezik. Igen nagy baj azonban, hogy az egyesület lebonttatta és már eladta színpadját. Nem akarok egy egyesület belügyeibe avatkozni, de szerény véleményem szerint kár volt a színpadot lebontani. Mint az egyesület szerény és szürke tagjának nem volt alkalmam kifejteni megfelelő véleményemet, de én a szinpad meghagyása mellett érveltem volna. Az az érv, hogy a színészek tönkretették az épületet, azonnal elesik, illetve elesett volna, ha minden szezon után kitatarozták volna az épületet, az mindenesetre kevesebb költséggel járt volna, mint többévi rongálást egyszerre helyre hozni. így érthető, hogy a hivatásos színház, vagy pl. a Legényegylet nem megy egészen tönkre, pedig otthont ád a színészetnek. A színészetnek való otthonadás csak anynyi következménnyel járt volna, hogy emeleti helyiségeit nem adhatta volna bérbe az egyesület. Ha a bérösszegből a szezon végén tatarozásra fordítanak, még mindig többezer koronája maradt volna az egyletnek és ezenkívül az év tíz hónapjában szinpad állott volna az egylet rendelkezésére, ahol műkedvelő előadásokat tarthatna és a termet is könnyebben ki tudná adni, mert minden egyesület csak úgy tud mulatságot tartani, ha műsorral vezeti be. Kimondott bálokat már nem lehet igen tartani, műsorral kell azt bevezetni, műsor pedig szinpad nélkül nem képzelhető el. Amikor az Iparos Kör mulatságot tart a Kultúrpalotában, kénytelen ideiglenes színpadot összetákolni. Ha szinpad hiányában a Jókai Egyesület tevékenysége meg. van kötve a műkedvelő gárda létesítésénél, annál Komárom, december 22. A város által megindított nyomorenyhítő mozgalom bizottsága megkezdte működését. A városbíró külön felhívással fordult a város pénzintézeteihez és hivatalaihoz, amelyektől adományt kért az akció céljaira. A pénteki nap folyamán kézbesíttette ki a városbíró a gyűjtőíveket, amelyek egyesületeknek és magánosoknak szólnak és január 20-ig kell a gyűjtés eredményét beszolgáltatni. A városi tanács elrendelte, hogy 550 métermázsa tűzifát osszon ki a város vezetősége még az ünnepek előtt a szegényeknek. A városi Népkonyha-bizottság dec. 22-én, pénteken délután Csizmazia György városbíró elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a város Népkonyhájának megnyitását készítették elő. A Népkonyhát három hóra tervez ia város és január 1-én, Újév napján megnyitja a városmajorban. Mivel remélhető, hogy a jószívű családok több szegényt fognak átéli hónapokban ingyenebéddel ellátni és így a Népkonyhára szoruló szegények száma csökkenni fog, a bizottság elhatározta, hogy a Népkonyhán legfeljebb napi ezer adag ételt fog kiszolgáltatni azoknak, akikről a bizottság megállapítja, hogy munkanélküli, súlyos helyzetükben re ávannak utalva az ingyenebédr eutalva. Ami a Népkonyha ételrendjét illeti, a bizottság elhatározta, hogy naponként két tál ételt és 25 deka kenyeret kapnak a szegények. Hétköznapokon levest és főzeléket, egy napon levest és tésztát, vasárnap pedig gulyást. Az első hét étrendjét a következőkben állapította meg a bizottság: vasárnap gulyás, hétfőn burgonyaleves és lencsefőzelék, kedden bableves és burgonyafőzelék, szerdán rántottleves és túrós tészta, csütörtökön hamis leves és burgonyafőzelék, pénteken borsóleves és kelkáposztafőzelék, szombaton zöldségleves és babfőzelék. A Népkonyhában 8 szakácsnőt fognak alkalmazni, a felügyeletet Horváth István és Dénes Emil tanácstagok fogják gyakorolni, akiket megnagyobb ambícióval foghat hozzá az állandó zenekar létesítéséhez. Zenekarnak elég a pódium. Tessék talán seregszemlét tartani, hogy kik játszanak zenét és azokat összehívni, meggyőzni arról, hogy a nagyközönség előtt is lépjenek föl kulturális vagy emberbaráti célokra. Legyünk rajta, hogy minél előbb nekünk is legyen Zenebarátok Társasága. Ha a hétezer lakosú Magyar- Komárom össze tudott toborozni 24 tagú zenekart, szégyen volna, ha mi akik több mint. háromszor annyian vagyunk, nem tudnánk összehozni legalább is akkora zenekart. Egyelőre nem untatom tovább kedves olvasóimat ezzel a témával, de nagyon szeretném, ha a zenekar és egy általános műkedvelő gárda szervezését célzó cikkemhez minél többen hozzászólnának. Nádi hegedű. bíztak, hogy a Népkonyha működését minden fázisában ellenőrizzék. A bizottság minden héten szerdán délután tart ülést, amelyen a jelentkezők névsorát fogják összeállítani és a folyó ügyeket intézni. A városi Népkonyhára jelentkezni lehet a város szociális ügyosztályában (Városmajor) a hivatalos órák alatt. A város nyomorenyhítő akcióját ajánljuk minden emberbarát figyelmébe és az egész társadalom jószívű pártfogásába. A nyomor enyhítésében s az Ínséges helyzet szörnyű következményeinek elhárításában mindenkinek részt kell venni! A Dalegyesü’et és a Jókai Egyesület egvüit rendezi a Szilveszter estét. A két egyesület rendezősége úgy határozott, hogy a teljes siker érdekéről1^ rendezi Szilveszt er estjét a Kultúrpalotában Pompás és vonzó műsorról gondoskodik; jó zenekar, italok és ételek. Már maga a táncterem is különös lesz: angol rendszerű dancing hall. Fellép egy szerződtetett olasz énekes, egy orosz táncosnő, a népszerű vocű/-negyvenes, az ó- és ujesztendő női alakban, 7 he Association of Jockey prominens színészei, s a többi s a többi. A két egyesület Szilvesztere pompás mulatságnak s jő táncalkalomnak Ígérkezik, a rendezői gárda lázasan dolgozik a siker érdekében. — Üzlet átszervezés miatt Elbert divatáruháza raktárának nagyobb részét 25—50%-kal leszállította. Fogászati munkát j u. m. foghúzást, plombálást, arany- és porcellán fogakat szakszerűen és lelkiismeretesen készít PINTÉR M. I áll. vizsgázott fogtechnikus I Komárno, DeákFerencu 7 | 451 S Eausclierné Deák kozmetikai intézetét 1934. januártól F. utca 5. sz. alá helyezi át. AKAR EGY HANGULATOS ÉJSZAKÁT? JÖJJÖN ÁT SZILVESZr ÉRKOR A 503 TÁNC CORSOBA MÓKA Január 1-én megnyílik a Népkonyha. A népkonyha bizottság ülése.
