Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-23 / 102. szám

1933. december 28. »KOMÁROMI LAPOK« 5. odal Ajándékozzon ékszeri — mindig értékes maradi Karácsonyi ajándéktárgyakat SCHEINER DEZSŐ a legolcsóbbtól a legértékesebbig, különösen jutánvosan szerezheti be óra-, ékszer- és optikai szaküzletében -KOMÁROM, Baross-utca 1. ■■■ ■ 463 Ami hiányzik Komáromban. Hozzászólás az „Amit ml nem tudunk megcsinálni!“ clmü cikkhez. Vettük a következő sorokat: Teljes egészében aláírom lapunk, a Komáromi Lapok legutóbbi számá­ban közölt és a fenti alcímben jel­zett cikket. Különösen nagy hiánya Komárom­nak, hogy nincs egy zeneértőkből ál­ló állandó zenekara. Pedig most már volna arra hivatott karmesterünk is, aki nagy hozzáértéssel tanítaná be és vezetné a zenekart. Meg kell elé­gednünk a végtelen kedves és nép­szerű diákzenekarral, amelynek min­den kedvessége és népszerűsége mel­lett az a hátránya — és ezt különö­sen a karmester érzi — hogy min­den évben új tagokkal kell pótolni a kilépő tagokat. Ez nagy hátrány az fösszjáték szempontjából, arról nem is beszélve, hogy a karmesternek ret­tenetes nagy fáradságot és munkát okoz. Az egyesületi zenekarok, ha vannal is, nem töltik be a város minden ré­tegére szóló kultúrhivatásukat és csak az egyleti élet kívánalmait elégítik ki. Kellene lenni Komáromban egy ál­talános érdekeket szolgáló zeneegye­sületnek, zenekarnak, amint Magyar- Komáromnak már megvan a Zeneba­rátok Társasága. Sajnos, nálunk sen­­kisem gondol ilyesmire, pedig a múlt­ban nagy volt Komáromban a zenei élet, még vonósnégyese is volt Komá­romnak, Schmidthaucr—Joó, stb. Ez a vonósnégyes igen gyakran szerepelt a nagy nyilvánosság előtt, ellentét­ben egy későbbi vonósnégyessel (Zsi­­dek—Polónyi—Rácz—Mézes),- amelyet sajnos, nem igen lehetett rávenni, hogy a nagy nyilvánosság előtt is föl­lépjen, csak a maguk és nagyon szűk baráti kör gyönyörködtetésére ját­szott. Például hol vannak a régi' vegyes­karok, amelyek nemcsak a fülnek, de a szemnek is sok kellemes percet szereztek. Műkedvelő gárdát összehozni ma inár csak néhány egyesületnek sike­rül, amilyen pl. a Legényegylet, amely olyan szerencsés helyzetben van hogy van még egyleti fegyelem a ta­gok között és támogatják az egyesü­­tük minden ténykedését. Ennek a di­csérendő tagfegyelemnek köszönhető, hogy egy darabot hússzor is elő le­het adni, meid a tagok kötelességük­nek tartják, hogy többször is meg­nézzenek egy darabot. Meg lehetne ezt csinálni inás komáromi egyesü­letben? Még a bemutató előadásra is csak kevés számú tag menne el. De azért nem kell ebbe belenyu­godni, hanem meg kell törni a kö­zönyt és a nemtörődömséget. Társa­ságokban, összejöveteleken legyen en­nek az eszmének szószólója, propa­gálója és meg kell értetni a magyar intelligenciával, hogy a magyar kul­túrának tartozik is valamivel és az még nem magyar kultúra támogatása, hogy átmennek a túlsó oldalra jó ma­gyar borocskára. A kultúra számára időt kell szakítani a szórakozásra szánt időből és műkedvelő gárdát kell létesíteni, zene- és műkedvelői esté­ket kell tartani. Ha a hivatásos színé­szek művészit nyújtanak, támogatni kell. Itt eszünkbe jut egy érdekes eset. Mikor Komáromban Jamniczky Ottokár volt a zsupán, a tragikus vé­get ért Polgár Károly pozsonyi szín­igazgató kitűnő erőkből álló társulata játszott a Legényegyletben, sajnos, legtöbbször üres házak előtt. Egyszer fülünk hallatára mondotta a Komáro­mi Lapok egyik szerkesztőjének az egyik előadás szünetjében Jamniczky zsupán, aki minden este eljött a ma­gyar színházba: — Szerkesztő úr, kérem, egy ve­hemens cikkben csördítsen a magyar közönség közé! Szégyenletes, hogy a magyarság nem támogatja a magyar színészetet. Ha szlovák színészek fog­nak idejönni, majd mi szlovákok meg­mutatjuk, hogyan kell a nemzeti szí­nészetet pártolni. Sajnos, azóta többször oda kellett csórd! teni« a magyar közönség kö­zé, amely még olyan klasszikus elő­adásokat se méltányolt kellőképpen, aminőket Faragó Ödön és Iván Sán­dor társulatai nyújtottak. E kitérés után menjünk vissza ere­deti témánkra, hogy a ml intelligens közönségünket föl kell rázni a tét­lenségből és nem lehet eléggé a fü­lébe harsogni, hogy a magyar kul­túra egy kis szellemi áldozatot is kö­vetel tőle. Itt a Jókai Egyesületre várna na­gyon szép szerep, mert a Kultúrpalo­tában tartott előadásokra mennek val­lás- és társadalmi különbség nélkül ^egszivesebben az emberek. Valaho­gyan a Jókai Egyesület előadásainál nem nézi a közönség, hogy az egye­sületi megnyilatkozás. Erre jött rá hamarosan Földessy Sándor színigaz­gató, aki a Kultúrpalotában játszott és aki azt mondta, ha a Kultúrpalo­tában nem játszhalik, akkor nem is jön Komáromba. Hogy a Jókai Egyesület vehetné kezébe egy általános, az egész várost átölelő és nem az egyesületi élet szűk kereteiben mozgó műkedvelő gárda megszervezését, ezt támogatja az a szerencsés körülmény, hogy a Jókai Egyesület agilis rendezői gárdával rendelkezik. Igen nagy baj azonban, hogy az egyesület lebonttatta és már eladta színpadját. Nem akarok egy egyesület belügyeibe avatkozni, de szerény véleményem szerint kár volt a színpadot lebontani. Mint az egye­sület szerény és szürke tagjának nem volt alkalmam kifejteni megfelelő vé­leményemet, de én a szinpad megha­gyása mellett érveltem volna. Az az érv, hogy a színészek tönkretették az épületet, azonnal elesik, illetve elesett volna, ha minden szezon után kitata­rozták volna az épületet, az minden­esetre kevesebb költséggel járt volna, mint többévi rongálást egyszerre helyre hozni. így érthető, hogy a hi­vatásos színház, vagy pl. a Legény­­egylet nem megy egészen tönkre, pe­dig otthont ád a színészetnek. A szí­nészetnek való otthonadás csak any­­nyi következménnyel járt volna, hogy emeleti helyiségeit nem adhatta volna bérbe az egyesület. Ha a bérösszegből a szezon végén tatarozásra fordíta­nak, még mindig többezer koronája maradt volna az egyletnek és ezen­kívül az év tíz hónapjában szinpad állott volna az egylet rendelkezésére, ahol műkedvelő előadásokat tarthat­na és a termet is könnyebben ki tud­ná adni, mert minden egyesület csak úgy tud mulatságot tartani, ha mű­sorral vezeti be. Kimondott bálokat már nem lehet igen tartani, műsorral kell azt bevezetni, műsor pedig szin­pad nélkül nem képzelhető el. Ami­kor az Iparos Kör mulatságot tart a Kultúrpalotában, kénytelen ideig­lenes színpadot összetákolni. Ha szinpad hiányában a Jókai Egye­sület tevékenysége meg. van kötve a műkedvelő gárda létesítésénél, annál Komárom, december 22. A város által megindított nyomor­enyhítő mozgalom bizottsága meg­kezdte működését. A városbíró kü­lön felhívással fordult a város pénz­intézeteihez és hivatalaihoz, amelyek­től adományt kért az akció céljaira. A pénteki nap folyamán kézbesíttette ki a városbíró a gyűjtőíveket, ame­lyek egyesületeknek és magánosok­nak szólnak és január 20-ig kell a gyűjtés eredményét beszolgáltatni. A városi tanács elrendelte, hogy 550 métermázsa tűzifát osszon ki a város vezetősége még az ünnepek előtt a szegények­nek. A városi Népkonyha-bizottság dec. 22-én, pénteken délután Csizmazia György városbíró elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a város Nép­konyhájának megnyitását készítették elő. A Népkonyhát három hóra ter­vez ia város és január 1-én, Újév napján meg­nyitja a városmajorban. Mivel remélhető, hogy a jószívű családok több szegényt fognak átéli hónapokban ingyenebéddel ellátni és így a Népkonyhára szoruló szegé­nyek száma csökkenni fog, a bizott­ság elhatározta, hogy a Népkonyhán legfeljebb napi ezer adag ételt fog kiszolgáltatni azoknak, akikről a bi­zottság megállapítja, hogy munkanélküli, súlyos helyzetük­ben re ávannak utalva az ingyen­­ebédr eutalva. Ami a Népkonyha ételrendjét illeti, a bizottság elhatározta, hogy napon­ként két tál ételt és 25 deka kenyeret kapnak a szegények. Hétköznapokon levest és főzeléket, egy napon levest és tésztát, vasárnap pedig gulyást. Az első hét étrendjét a következőkben állapította meg a bizottság: vasárnap gulyás, hétfőn burgonyaleves és lencsefőzelék, ked­den bableves és burgonyafőzelék, szerdán rántottleves és túrós tészta, csütörtökön hamis leves és burgonya­főzelék, pénteken borsóleves és kel­káposztafőzelék, szombaton zöldség­leves és babfőzelék. A Népkonyhában 8 szakácsnőt fog­nak alkalmazni, a felügyeletet Hor­váth István és Dénes Emil tanács­tagok fogják gyakorolni, akiket meg­nagyobb ambícióval foghat hozzá az állandó zenekar létesítéséhez. Zene­karnak elég a pódium. Tessék talán seregszemlét tartani, hogy kik játsza­nak zenét és azokat összehívni, meg­győzni arról, hogy a nagyközönség előtt is lépjenek föl kulturális vagy emberbaráti célokra. Legyünk rajta, hogy minél előbb nekünk is legyen Zenebarátok Tár­sasága. Ha a hétezer lakosú Magyar- Komárom össze tudott toborozni 24 tagú zenekart, szégyen volna, ha mi akik több mint. háromszor annyian vagyunk, nem tudnánk összehozni legalább is akkora zenekart. Egyelőre nem untatom tovább ked­ves olvasóimat ezzel a témával, de nagyon szeretném, ha a zenekar és egy általános műkedvelő gárda szer­vezését célzó cikkemhez minél töb­ben hozzászólnának. Nádi hegedű. bíztak, hogy a Népkonyha működését minden fázisában ellenőrizzék. A bizottság minden héten szerdán délután tart ülést, amelyen a jelent­kezők névsorát fogják összeállítani és a folyó ügyeket intézni. A városi Népkonyhára jelentkezni lehet a város szociá­lis ügyosztályában (Városmajor) a hivatalos órák alatt. A város nyomorenyhítő akcióját ajánljuk minden emberbarát figyel­mébe és az egész társadalom jószívű pártfogásába. A nyomor enyhítésében s az Ínséges helyzet szörnyű követ­kezményeinek elhárításában minden­kinek részt kell venni! A Dalegyesü’et és a Jókai Egyesület egvüit rendezi a Szilveszter estét. A két egyesület rendezősége úgy határozott, hogy a teljes siker érdeké­ről1^ rendezi Szilveszt er estjét a Kul­túrpalotában Pompás és vonzó mű­sorról gondoskodik; jó zenekar, italok és ételek. Már maga a táncterem is különös lesz: angol rendszerű dancing hall. Fellép egy szerződtetett olasz énekes, egy orosz táncosnő, a népszerű vocű/-negyvenes, az ó- és ujesztendő női alakban, 7 he Association of Jockey prominens színészei, s a többi s a többi. A két egyesület Szilvesztere pompás mulatságnak s jő táncalkalomnak Ígér­kezik, a rendezői gárda lázasan dol­gozik a siker érdekében. — Üzlet átszervezés miatt Elbert divatáruháza raktárának nagyobb részét 25—50%-kal leszállította. Fogászati munkát j u. m. foghúzást, plombálást, arany- és porcellán fogakat szakszerűen és lelkiismeretesen készít PINTÉR M. I áll. vizsgázott fogtechnikus I Komárno, DeákFerencu 7 | 451 S Eausclierné Deák kozmetikai intézetét 1934. januártól F. utca 5. sz. alá helyezi át. AKAR EGY HANGULATOS ÉJSZAKÁT? JÖJJÖN ÁT SZILVESZr ÉRKOR A 503 TÁNC CORSOBA MÓKA Január 1-én megnyílik a Népkonyha. A népkonyha bizottság ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents