Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-16 / 100. szám
Lapunk mai száma a jövö heti teljes Eádiémásort tartalmazza •• Otvennegyedik évfolyam, __________________ÍOO. s/flm, S/omh»>, 1933. Hf>eerabpr 16. KOMAROM LAPOK POLITIKAI LAP Elidictétl ár eachaztovik értékben: Melyben és vidékre postai szétbflldéssel «gáas évre 89 Kfi, (élévre 49 K5, negyed-Alapitctta i TUBA JÁNOS. Bclelfia tficuEkssítd* GAAL GYULA dr. Surkesztd: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 19. Megjelenik hetenként kétszer: évre 29 Ki. - Kölföldfta 129 Ké. EgfHiiim ára í korona. Bómankatársak; ALAPI GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. szerdán és szombaton A monk an élfeüliség problémája Komárom, december 15 A világszerte leromlott gazdasági helyzetnek szomorú vetülete a munkanélküliség tragikus problémája. Csehszlovákia ipari élete a világháború után nem is lépésről lépésre, hanem ugrásszerűen lendült fel és a megtakarítón töke ipari vállalkozásokban talált mohó befektetésre alkalmat. Nemcsak a profitéhség jellemezte ezeket a nagy és szokatlan invesztíciókat, hanem a józan megfontolás is, hogy a szomszédos mezőgazdasági államok piacain az itteni ipartermékek megtalálják majd vevőiket. Ez egyszer a nagytőke szimata nem bizonyult helyesnek. A politikai események éles elkülönülésekre vezettek és a védővámok általános emelésére, melyet Csehszlovákiának is követni kellett. Ama bizonyos legtöbb kedvezmények elve nem sokára már csak emlék maradt, mert ezen az alapon megegyezések többé már nem jöhetnek létre. Az ipart üzemek lassan elhalkuló üteme jelezte a munkanélküliség kezdetét, később pedig a feleslegesnek bizonyult új vállalkozások megállni kényszerültek, mert megállást parancsolt az üzlettclenség. Az egyik cseh lap a napokban a munkanélküliségről írt közgazdasági tanulmányában megállapítja, hogy az állam kedvező fizetési mérlege, ami tudvalevőleg a kiviteltől feltételezetten lehet kedvező vagy kedvezőtlen, — csakis abban az esetben mutathat fel állandó aktívumot, ha az ipar teljes kapacitásával dolgozik és a termeié* egyharmadát a külföldi piacokon lehet elhelyezni, a kétharmadrészt pedig a belföldi szükséglet venné fel. Ámde a belföldi fogyasztás legnagyobb részben a tömegek vásárlóképessé gének leromlása következtében összzsugorodott, így tehát, hogy az iparcikkek termelése a raktárak helyeit haszontalanul el ne foglalja, az ipari produkciókat kellett mérsékelni, ez pedig a munkanélküliek százezreit fosztotta meg munkahelyeiktől. Ennek következtében szenved az ipar, a leállóit ipari üzemek nem fizetődnek ki, nem hozzák meg a befektetett tőkének kamatait, sőt helyrehozhatatlan kárt okoztak a közgazdasági életnek azzal, hogy abból elvonták a beruházási célokat szolgáló milliárdokat, amelyek ma hiányoznak a pénzügyi élet vérkeringéséből. Ezért érezhető a pénznek hiánya olyan nagy mértékben, másrészt pedig azért, mivel a közterhek állandó emelkedése a legrosszabb időpontra esett, arra az időszakra, amikor a közgazdasági éleiben az Ipar életének zavaró kihagyásai a munkanélküliségre vezettek. A munkanélküliséggel egészen a muilesztciulö végéig az állam igyekezett megbirkózni a maga hatalmas pénzügyi erejével. De az állami költségvetést egymilliárdos kiadással terhelte meg és ettől a költségvetést tehermentesíteni kívánta a kormány, amikor a munkanélküli segélyezést újból rendezte és azt családonként egy kis minimumra szorította le. Az úgynevezett genii rendszer, amely szerint a munkások szakszervezetei is hozzájárultak az állami segélyezéshez, meghaladottá vált, mert a szakszervezetek segélyalapjai is kimerültek és így a munkanélküliek sorsa felette meg nehezüli. Gondoljunk arra az ezer és ezer családra, amely szerencsés helyzetben megkapja a napi tizenkét boronát, amiből ha több Komárom, december 15. A népszövetségi egyezmény érinlhcletlensége mellett foglalt állást Benes dr. és Titulescu. Benes dr. külügyminiszter vasárnap találkozott Titulescu román külügyminiszterrel Kassán, akivel foltos tanácskozást folytatott. Erről a következő hivatalos jelentést adták ki: — A kisantant külügyminiszterei, Titulescu és Benes december 10-én találkoztak és hosszabb tanácskozást folytattak egymással. A tanácskozások során sorravették Titulescu külügyminiszter utolsó szófiai, ankarai és athéni útjának eredményeit s kicserélték véleményüket ugyanabban a szellemben, mint Titulescu közelmúlt belgrádi látogatása alkalmával. Alaposan megtárgyalták ugyancsak a mai nemzetközi helyzetet és eseményeket, amelyek az utóbbi találkozó előtt állottak elő. Ebben a szellemben, valamint a kisantant állandó tanácsa legutóbbi határozatának értelmében foglalkoztak az általános helyzettel, a leszerelési, valamint az öszszes ezzel összefüggő kérdésekkel és ezeknek összes következményeivel. Ezenkívül a kisantant tanácsának előző határozatára egyetértőén mindkét külügyminiszter újból konstatálta felfogásuk egyöntetűségét a népszövetségi egyezmény jelenlegi formájának kimondott érinthetetlensége mellett, melyet védeni kell az esetleges változásokkal, valamint azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek azt akarják elérni, hogy a népszövetségi egyezménnyel ellentétben álló gyakorlatot vagy módokat vezessenek be. Egyetértésben Jeftics jugoszláv külgyermek is van a családban, még kenyérre sem jut elég. Most a kormány újabb adót tervez a munkanélküliek segélyezése céljaira. Ez az ad) a jövedelmi adónak egy százalékát lenné ki. Ennek következményei nagyjában és egészében előreláthatók, ez a gond a társadalom vállaira akar átcsúszni. Jobb életviszonyok között ettől a problémától nem kellene visszariadni, de a mai viszonyok mellett ezzel a társadalom megbirkózni képtelen, sőt az egyszázalékos pótlékolás is nehezére esik, amikor jövedelmi adója egyre emelkedik, a jövedelmei ijesztően csökkennek s a pótlék progresszív alapon már harmadik éve terheli az adózókat. Ez a munkanélküli kérdést megoldani nem fogja, hanem azt kedvezőtlenebbé teszi és a társadalom terheit fokozza, amikor az már a kétségtelen elszegényedés olyan jeleit mutatja, hogy az általános pauperizmus lejtőjén halad lefelé. ügyminiszterrel, a kisantant állandó tanácsának legközelebbi ülését 1934. január elején tartják. A munkanélküliség emelkedése. A szenátus pénzügyi bizottsága szerdai ülésén felszólalt Czech dr. népjóléti miniszter és tárcája költségvetésének elfogadására hívta föl a bizottság tagjait. A miniszter bejelentette, hogy a munkanélküliek száma a képviselőházi bizottsági ülésen tartott expozéja óta 829.991-ről 692.101-re emelkedett. Az emelkedés 10 százalékot tesz ki. Az előző évek folyamán a munkanélküliség ebben az időben nagyobb arányokban emelkedett s ez a viszonylagos javulás a munkakölcsön hatásával magyarázható. Augusztusban 808.807 munkanélküli volt, akik közül csupán 79.752-t lehetett elhelyezni. Száz munkanélkülire Szlovenszkóban 10 munkahely jutott. Azóta a helyzet súlyosbodott. A népjóléti miniszter ismételten kijelentette, hogy meg kell rövidíteni a munkaidőt és szabályozni kell a munkapiacot. A munkanélküliség rendkívül súlyos következményeket von maga után és káros hatással van az ifjúságra. A munkanélküliek családtagjai sorában 300.000 gyermek van, 60.000 gyermek naponta egy félliter tejet kap díjtalanúl. A népjóléti minisztérium ebédakciót szervez a munkanélküliek gyermekei számára és erre a célra 3 millió koronát folyósít. Nagymérvű bevételi csökkenés a vasútnál és a postánál. Szerdán tárgyalta a szenátus költségvetési bizottsága a vasúti és postaügyi minisztériumok költségvetését. A poslaügyi minisztérium költségvetésénél Panek előadó kifejtette, hogy az üzemelőirányzatot 1931-re 31,629.000 koronában állapították meg. Ezúttal lényeges nyereségre számítanak, meri a posta bevételeinek csökkenése megszűnt. Két éven belül a posta bevétele 257 millió koronával csökkent. A táviró bruttóbevétele 33 millió volt, vagyis 12 millióval kevesebb, mint az előző évben. A rádióilletéket 67 millió koronával irányozták elő, ami 13 millióval több, mint az előző évben. Ez év szeptember 1-én 516.000 rádióelőfizető volt. Az előadó a távbeszélő olcsóbbá tétele mellett foglalt állást. A vasutügyi minisztérium költségvetésének ismertetésénél megállapítja az előadó, hogy 1934-re 819 millió korona üzemi veszteségre számítanak. Rámutat arra, hogy a vasul nagy terheit mindenekelőtt az államosítási akció okozza. A vasút amortizáció és kamat címén évenként 313.5 millió koronát fizet. Nagy tehertétel a nyugdíjak is. Nyugdíj címén 1 milliárdot fizet ki a vasút évenként. A deficites gazdálkodás okai gazdasági és szociális jellegűek, de részben az autók versenye is okozza azt. Á gazdasági válság következtében az utolsó négy évben 2 milliárd volt a bevétel csökkenése. Ezt főleg a kivitel csökkenése, az ipari üzemek racionalizmusa stb. okozták. Másfél hónapra hosszabbítják meg a lakóvédelmi törvényt. A kormány törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amelynek értelmében az 1933. december 31-én lejáró lakásvédelmi törvényt minden módosítás nélkül meghosszabbítják és pedig egyelőre 1934. február 15-ig tartó hatállyal. Tekintettel arra, hogy a koalíció hetes lakásbizottságában a kormánypártok nem tudtak egymás között megegyezni a lakóvédelemről, a politikai miniszterek kollégiuma úgy határozott, hogy egyelőre a fent említett rövid határidővel hosszabbítják meg a lakásprovizóriumot. Közben a koalíciós pártok további tárgyalásokat folytatnak a lakóvédelem új módozatairól. Meissner dr. igazságügyminiszter a lapelkobzásokról. A szenátus költségvetési bizottságának keddi ülésén több felszólaló panaszkodott a lapelkobzási gyakorlat miatt. A panaszok szerint az ügyészség lapelkobzási gyakorlata nem egységes. Meissner dr. igazságügyminiszter felszólalása során reflektált a panaszokra és kijelentette, hogy lehetséges, miszerint a cenzúra ugyanazt a cikket az egyik városban nem kifogásolja és a másik városban elkoboztatja. A miniszter szerint nem lehet egységes gyakorlatot elérni, mivel az elkobzás kérdésében különböző tisztviselők döntenek. Az igazságügyminiszter beszéde ké-POLITIKAI SZEMLE
