Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-15 / 56. szám
t 1933. július 15. »KOMÁROMI LAEOKf f Kémkedés gyanúja miatt letartóztattak egy volt vasúti tisztviselőt A komáromi rendőrség huzamosabb ideig tartó nyomozás után letartóztatta Györgyik Sándor, harminckéléves magántisztviselőt, akit azzal gyanúsított, hogy idegen útiam javára kémkedett s fontos titkokat akart elárulni. Györgyik Sándor több helyen volt alkalmazva Komáromban, mint magántisztviselő, egyideig a vasúti állomáson is szolgálatot teljesített, mint a pályafenntartási anyagok üzemének tisztviselője, állampolgársága nem volt. A rendőrség a gazda-uccai Weinervendéglőben érte tetten Györgyiket, s letartóztatta, majd Uhrovcsik István rendőrfogalmazó kihallgatta. Áttették az államügyészséghez. A komáromi bérkocsisok panasza Nem szabad kimenniök a vágdunai strandra. A közönség is súlyosan érzi ezt Az autó terjedésével mind nehezebb foglalkozás a bérkocsis ipar. Az autók, de legkivált az autóbuszok nagy konkurrensei a bérkocsiknak. Így aztán mind nehezebb megélhetést nyújt ez a foglalkozás. A szegény komáromi bérkocsisok alig várták a fürdő szezon kezdetét, remélvén azt, hogy a strandra kikivánkozők bizonyára igénybe veszik kocsijukat. A strandoló idő. már itt is van, a fürdőzők száma is nagy, de a szegény komáromi fiakkerosok ebből semmi hasznot se látnak,_ mert a strandra nem mehetnek ki. Érthetetlen okból a katonai utat csak az autóbuszok vehetik igénybe, bérkocsinak nem szabad azon végig haladni. A dunai töltés pedig le van zárva. Igazán nem érthetjük az intézkedés okát, mert ha szabad autóbusznak arra járni, mért nem járhat arra bérkocsi is? Hiszen igen sok család akar bérkocsin kimenni, mert az autóbusz indulási helye és útvonala messze esik a lakásuktól, ellenben a bérkocsi a lakásra megy. Miért kell tehát sújtani ezzel a tilalommal a bérkocsisokon kívül a strandolni akarókat is ? Ezt igazán nem értjük és azt hisszük, hogy csak félreértés lehet a dologban és erősen hiszszük, hogy a dolgon hamarosan segit az arra hivatott fórum. Bérmozgalom a i komáromi földműn-* kások között Az első számú erőd mögött hetek óta planirozási munkák folynak: a kikötő partját töltik és egyengetik. A földhordással foglalkozó munkások azonban rövid ideig dolgoztak nyugodtan: bérharcot indítottak, az órabérének 2 korona 40 fillérről 3 koronára való felemelése érdekében. A bérharc egyre nagyobb arányokat kezdett ölteni s különösen a munkanélküliek segítettek az elégedetlenség szításában, olyannyira, hogy már rendőri készültség kivonulása is szükségesnek látszott. A vállalkozó cég azonban kijelentette, hogy az órabéreket felemelni nem tud ja, mert akkor nem találja meg a számítását. Inkább beszünteti az üzemet s leállítja a munkát, de többet fizetni nem tud. Felszólította a munkásokat, hogy akik a régi órabér mellett vállalják a munkát, — amelyhez szakértelem nem kellett, — akkor dolgoztat tovább is, sőt gondoskodik több földhordó kocsiról s arról is, hogy a munkások két turnusban, napi 6—6 órát dolgozzanak. A bérharc egyelőre békésen fejeződött be. Holt ember hajtotta a lovat Rémület a határban. — A halál kocsisa. Zuhanás a Czonczó patakba. Saját tudósítónktól. Komárom, július 14 Csak nem régen számoltunk be arról a riadalomról, amelyet Ács községben egy megveszett róka garázdálkodása okozott. Most megint egy tragikus eset történt ugyanott. Schmoltzer Jakab 27 éves, nőtlen ácsi lakos, gazdasági munkás a napokban Pintér Lőrinc ácsi gazda szőlőjében dolgozott. A gazda egy lovas kocsijával a Czonczó patak régi medréből a permetezőhöz vizet akart hordani. Rendesen befogta a lovat, aztán felült és a szalmával bélelt kasülésben kényelmesen belehelyezkedett és elindította a lovat. Alig haladtak pár lépést, Schmoltzert szívszélhüdés érte és ott a kocsin ülve meghalt. A halál után nem esett le a kocsiról hanem a szalmás ülésen rendesen ülve maradt, mintha élt volna. A ló gyeplője a halott kezére volt csavarva. A ló csendesen haladt a halott kocsissal. A szembejövők rémülten látták, hogy holt ember tartja a gyeplőt. A megrémült asszonyok sikongatni kezdtek. A sikongatástól a ló megbokrosodott és erős vágtatásba kezdett és rohant halott kocsisával egyenesen a Czonczó pataknak. Amikor a viz közvetlen közelébe ért, megtorpant és megállt. A nagy iramodástól azonban a holt kocsis erős lendületet kapott és belezuhant a patakba. A megrémült közelben levők a vízből halászták ki a szerencsétlen ember hulláját. Jó terméskilátások a Csallóközben A Csallóközben most kezdték az aratást, néhány nappal megkésve. A terméskilátások általában jónak mondhatók. A vegetáció ugyan megkésett, de a terméskilátások a juniüs végén beállott csapadékok következtében javultak. A rozs jól áll, néhol azonban nem lesz dús szemű, mivel virágzása nem volt teljes. A búzatermés kilátásai sokatigérőek, jó az árpavetés és a zab is. Lényegesen javultak a kapásnövények, különösen a burgonya. A cékorrépa állása, különösen az első vetésű, szintén kedvező. A tengerit is helyrehozta a néhánynapos meleg. A mák állása egyenlőtlen. A mezei takarmányfélék is javultak. A szőlő és dohány állása kedvező. A csallóközi dohány szép lesz ezidén. Jő gyümölcstermésre azonban csekélyebb kilátás van, a kedvezőtlen időjárás Szlovenszkószerte rosszul befolyásolta különösen a szilva és az almatermést. Agabonanemüek osztályozása szerint a gabona állása általában jobb a közepesnél, különösen jó a télivetésü búza. Részeg fővel szivén szúrta legjobb barátját A halálos késszurás. — A vidám szórakozás tragikus vége. Saját tudósitónktól. Komárom, július 14 Az alkohol már oly sok bajnak, könnynek volt az okozója. Részeg fővel cselekszenek az emberek olyanokat, aminőkre józanul még gondolni sem mertek. Az aikohol okozta áldozatok száma megint szaporodott. Már közel húsz éve éltek jó szomszédi és jő baráti viszonyban Tatabányán Bencze József 67 éves nyugdíjas bányász és Vizy József 61 éves tatabányai lakos. A szabad idejüket rendszerint együtt töltötték igazán szolid szórakozással. Ha le is ültek borozni, inkább a szóda fogyott, mint a bor. Sajnos azonban néha rossz csodák is történnek. Ilyen csoda történt a na-Dr. Fischer Ervin breslaui főgimnáziumi tanár előadása a Makabi egyesületben. A sok sok újsághír és félhivatalos közlemény után szinte jól esett hallani egy komoly képzett ember előadását a németországi zsidó üldözésekről és ezzel kapcsolatban az általános zsidó problémáról. Dr. Fischer előadásából nem lehetett észre venni, hogy szenvedő alanya a Hitler uralomnak, nem hirdetett bojkottot előadásában a német áruk ellen, nem hirdetett gyűlöletet a német nép ellen, hanem tudományos alapon kereste, megvilágította a helyzetet és reámutatott arra az útra, amelyen a zsidóságnak haladnia kell, ha nem akar hasonló meglepetésékben részesülni, mint a német zsidóság. Dr. Fischer szerint a zsidóság asszimilációs politikája helytelen, mert bármennyire is magára teríti annak a népnek a köntösét ahol és akik között él, bárpokban ezzel a két csendes, szolid emberrel is. Csendesen borozgattak és csendesen beszélgettek. Egyszerre azonban hangosan kezdenek beszélni, a beszéd zajos vitává fajul, civakodni, majd verekedni kezdenek, Vizy Józsefnek vérben forognak a szemei, előrántja zsebkését és barátját szivén szúrja. Az öreg bányász melléből vastag sugárban szökik ki e vér, majd földre bukik és még ott a helyszínen kiszenvedett. A gyilkos jóbarátot letartóztatták és a győri ügyészség fogházába kisérték. mennyire el akarja tüntetni a zsidó jellegét, ez nem segit rajta, sőt még a keresztvíz sem mentesít a zsidó sorsközösségtől, amint azt a német példa bebizonyította. A zsidóságnak vissza kell térni zsidó voltához és be kell végre látnia, hogy ez a göröngyös út, amely csak a talpat töri fel, a legjárhatóbb. A zsidóságnak Dr. Fischer szerint, ha az erkölcsi tekintélyét a népeknél vissza akarja szerezni, úgy minden energiájával arra kell törekedni, hogy Herzl elgondolását valóra váltsa és a zsidóság részére felépítse Palesztinát. A zsidó becsületet és tekintélyt nem a beolvadás bársonyos mezején, — mondotta Dr. Fischer — hanem Palesztina mocsaras, sziklás járhatatlan terepein fogja a zsidóság visszaszerezni. Az előadást kis számú, de lelkes közönség hallgatta végig, akik az előadás után percekig ünnepelték az előadót. 5. oldal. HÍREK Aratnak. Végig a Kisalföldön, a Csallóköz áldott rónaságán s az enyhén lankás Mátyus földön arannyá érett a búza. Amerre a szem ellát a földek síkján, kis tanyák mellett, langyos csatornák partján, árnyékvető nyárfák szomszédságában villog a kasza, rendeket vág a sárga kalásztengerbe izmos kéz, vagy pedig aratógépek csendes pörgésének hangját viszi szerte a szellő. Aratnak nálunk. Isten szerető szeme simogatta a kalászmezőket, jő termést adott a kesergő gazdáknak, megáldotta a búzát: mi vagyunk az ország éléskamrája s mennyit aggódtunk, hogy ezt a kamrát aszály ne érje, jég ne verje, eső ne zúzza. Pedig furcsa tavaszunk és különös nyarunk volt. Európa lelke háborgott, gondok és aggodalmak felhőztek az arcunkon, a béke épületei recsegtek-ropogtak, a természet is megtoldotta aggodalmainkat s reszketve vártuk a holnapot. De most aratnak s egy pillanatra kisimul arcunk gondbarázdája. Már festik s olajozzák a cséplőgépeket, tisztogatják a csűrt, talán buzakoszorut is fonnak az aratók s feléled a régi hagyomány, ha egyre silányabban is. Aratnak nálunk. Da vájjon hány szérűt gyújt fel a gazda lelkiismeretlen keze, hány kévébe vág a gép szikrája s mennyi asztag kerül bosszúállók ujja alá?... Mennyi gond, aggodalom, bánat és öröm, amig a búzából kenyér lesz... — Kinevezés. Dr. Zsindely Endre földinket, miniszteri segédtitkárt, Zsindely Ferenc ny. Kúriai birő, komáromi törvényszék volt elnökének a fiát a magyar külügyminiszter miniszteri titkárrá nevezte ki. — Tanácsülés a városnál. Komárom város tanácsa julius hó 18-án, kedden délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes ülést tart, — Tárgyalás a kegyúri terhek ügyében. A kegyúri terhek kifizetését Komárom város képviselőtestülete megtagadván, ezt a határozatot felebbezéssel támadta meg a r. kát. egyház. Ebben az ügyben a járási hivatal, miután itt jogigény megállapításáról van szó, nyilvános szóbeli tárgyalást rendelt el, melyet a múlt héten Soltész Pál közig, biztos vezetett és e hét szerdáján akadályoztatása folytán dr. Fodor Adolf közig, főbiztos fejezett be. A tárgyaláson Komárom várost Csizmazia György városbiró és Kudelka József vezető állami jegyző, illetve Tomaschek Dezső állami jegyző képviselték. A felebbező egyház becsatolta bizonyítékait, a városi szabadalomlevél kivonatát, az 1896. évi kongrua összeírást, melyeket egyéb bizonyítékokkal dr. Majer Imre prelátusplébános terjesztett elő. Mig Alapy Gyula dr. a másik felebbező a szerzett jog történelmi oldalát fejtette ki és a város érvényben levő szabályrendeletével bizonyította a kegyúri terhek jogosultságát, viszont a kegyúri terhek kifizetését eltiltó határozatot azért is semmisnek tartja, mert annak alkotói nem vették figyelembe a csehszlovákiai bírói gyakorlatot, ahol a legfelsőbb közigazgatási bíróság már eldöntötte a kérdést, amikor kimondta, hogy a kegyúri terhek egyoldalúan meg nem szüntethetők. — Kinevezés. A magyar igazságügyi miniszter dr. Térfy Béla földinket, budapesti törvényszéki bírót igazságügyi miniszteri titkárrá nevezte ki. — Előkészítek tanítójelölteket „externistákat“ valamint „spűsobilkára“ készülőket zenei és összhangzattani vagy énekben a Bratislavai Állami Magyar Tanítóképző Intézet magánvizsgáihoz. Cim a kiadóban. 282
