Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-25 / 94. szám
6. oldal, »KOMÁROMI LAPOK* 1933. november 25. tárói másik arca. Kisérsor, Nagyérsor, sötét sártenger. Egy nagy utazó, aki sok földet bejárt, ezt mondta: néha többet látunk az emberekből s az életből egy autóbusz rövid útja alatt, mintha kéthetes óceánjáró kiránduláson lennénk ... Ez a mondás jut eszünkbe, valahányszor a komáromi belváros aszfaltjáról »lecsuszunkc a külvárosok sarába s a véletlen elvezet bennünket olyan tájak felé, amerre a város belsőbb részeit lakó polgár csak néhanapján kerül. Ilyenkor mindig visszaborzadunk a sárnak, a piszoknak, a gondozatlanságnak altól a rettentő fokától, amely az embert a Kúria felé,az Erődítések táján, vagy a Nagy- és Kisérsor mellékén, akár a vasúti állomás szomszédságában is fogadja. Komárom belső részeire sem lehet ráfogni, hogy városias a képük, nem dicsekedhetünk azzal, hogy az idegen, aki hozzánk vetődik, lélekzetét visszafojtsa a gyönyörűségtől, lia szűk és földszintes házakkal ellátott uccáinkat meglátja s szemügyre veszi az öreg építkezéseket. Az ilyen félig kihalt vá-, ros, mint Komárom, legyen boldogé ha úgy-ahogy, megélhet. De a belső városrészek olyan vigasztalan, beteg, elhagyott képet mulatnak, amilyen kevés van több... Embertársainkkal szemben való lelkiismeretlens'ég, ami a város szélein történik: a vízbe, sárba, sötétségbe fullasztott uccasorok aligha lesznek a testi és lelki egészség ágyai... Csak a Kiséri dűlő vízbefektetett házait, az akasztófahumorral »Velencének« elnevezett telepet, a Nagyérsor feneketlen sártengerét kell megnéznünk, hogy a komáromi »végek« állapotát láthassuk. Az ember elkeseredik és szégyelíi önmagát, hogy embertársait ilyen «városi viszonyok« között látja. Menj végig este a Nagyérsoron csak úgy tudsz épkézláb haladni, ha jőszívű nagyérsori lakosok vezetnek ál a sártengeren, mert az egész Nagyérsoron csak két helyen lehet átmenni az ucca HÍREK — Városi közgyűlés november hó 28-án. Minthogy a november 24-ére összehívott városi képviselőtestületi közgyűlésen a tagok kellő számban nem jelentek meg és így az megtartható nem volt, Csizmazia György városbíró a közgyűlést november hó 28-ára, keddre, délután 5 órára hívta össze azzal, hogy ezen másodízben összehívott közgyűlés a kitűzött tárgysorozat felett, tekintet nélkül a meg jelent tagok számára, határozni fog. A közgyűlés tárgyát az elnöki jelentéseken kívül a város 1934. évi költségvetésének letárgyalása képezik. — Elkészült az evangélikus templom uj harangja. A komáromi evangélikus egyház október 15-i rendkívüli közgyűlésén határozta el, hogy az idei nagy Luther-jubileum alkalmával önkéntes adományokból megönteti az „Elnémult harangok“ közül a kisebbiket. Az egyházközség a harangot a nagyszombati Fischer-cégnél rendelte meg; a harang a napokban már el is készült és amint értesülünk, a kb. 500 kg. súlyú harang öntése kitünően sikerült. Az uj harang felszentelése az egyházi uj-év első napján:« ádvent L vasárnapján, december 3-án történik meg az egyházközség buzgó és áldozatkész tagjainak nagy örömére. Az egyházi hivatal ezúton is kéri mindazokat az egyház-tagokat, akik adományukat még be nem fizették, illetve fel nem ajánlották, ezt minél előbb megtenni szíveskedjenek. — A vasúttal szembeni kártérítési igény 1 év alatt elévül. Azon egyének, kiknek a csehszl. vasutakkal szemben valamely igényük van, úgy ezt egy év alatt feltétlenül érvényesítsék, mert a kártérítési igény egy év eltelte után elévül s az többé nem érvényesíthető. egyik feléről a túlsóra, a harmadik átjáró legfeljebb Izsón lehet már... Vigasztalan, sivár kép, rosszabb, mint egy falu. Lámpa az egész vidéken nincs, — pedig alig pár lépésre van a büszke gyorsvonat megállója, nem messze autóbusz közlekedik és kivilágított uccák szilárd kövein jár a komáromi polgár. De itt, a Kiséren, Nagyéren még gyertya is alig világít, csak messze, valahol az erődítések tájáról csillan icle egy-két vékony fénysugár... Állj meg a Nagyérsor végén, nézz szét a vigasztalan ürességbe, csak sárfollokat, fekete sejtelmeket látsz, valahol kutya ugat, a sár cuppog, az uccák világítatlanok s az egész táj olyan reménytelen, bánatos, sivár, egészségtelen, amilyen legfeljebb Ázsiában lehel. Megszólítunk embereket, akik a sárral küzködnek: — Nem világítanak itt maguknak? — Ilaj, bizony nem ...El vagyunk mink veszve a világ számára .., Nem talál itt meg bennünket senki! Egy másik hang keserűen felnevet a sötétben: — Csak a végrehajtó, meg az adóhivatal, az megtalál... Nem lehet látni az arcokat, csak hangok röpködnek az esti csendben, egy-egy sötét alak küzködik a gyalogjárón a kerítés mellé lapulva, itt sár van, tüdőbaj, egészségtelenség, talajvíz, sötétség, — itt nincs csatorna, nincs uccai lámpa, nincs gyalogjáró, semmi, semmi csak a végtelen elhagyatottság... De mit szóljunk, amikor még a Nádor ucca is többször van esti sötétben, mint világoson s a Nádor ucca van úgy kivilágítva ,mint amilyennek mi legalább a Nagyérsort szeretnénk... Ha a Nádor uccán néhány jóakaratu boltos nem világítaná a kirakatát, teljes sötétség lenne azon is... Mit akarunk hát. a Kisérsoron, meg a Nagyérsoron, nemigaz? (sz.) — Nagyszabású munkál helyeztek kilátásba a hajógyárnak. A Skodaféle hajógyár komáromi vezetősége felkérte Csizmazia György városbírót, hogy járjon közbe az illetékes minisztériumban a gyár részére kilátásba helyezett munkáknak mielőbbi kiadása iránt. Csizmazia György városbíró, a Komáromban uralkodó nagy munkanélküliségre való tekintettel készséggel vállalta a megbízatást és november hó 21-én Wancz Róbert városi gyámügyi előadóval Prágába utazott, ahol eljárt a közmunkaügyi minisztériumban, hol Ígéretet kapott arra, hogy a munkakölcsön terhére építendő hajók egy részét, mintegy 1,300.000 Ive értékben a komáromi Skoda-gvárnak fogják kiutalni, illetve a hajóépítést nevezeti gyárnak kiadni. Van rá remény, hogy ezek a munkák rövidesen megkezdődnek a hajógyárban. — Egy komáromi vadász fényes sikere. A napokban, november 17-én és 18-án hatalmas méretű vadászat volt Nemes László komjáthi nagybirtokos uradalmában, amely vadászaton igen sok vadászismerősünk vett részt. Elejtettek összesen 3299 vadat és pedig 2222 fácánt, 649 nyulat, 428 foglyot. Igen szép eredményt ért el dr. Aranyossy Endre komáromi ügyvéd, az ismert kiváló vadász, akinek nem egy szép eredményű vadászatáról irtunk már e lapok hasábjain, s aki nem egy veszedelmes vadkanvadászaton vett részt, ahol biztos lövésének köszönhető, hogy a feldühödött vadkan emberéletben nem tett kárt. A komjáthi vadászaton dr. Aranyossy Endre 325 darab vadat lőtt és ezzel harmadik lett a legszebb eredményt elért vadászok sorában. — Kéménytüz. Szerdán déli egy órakor Szécsi Lajos tulajdonát képező Vármegye-ucca 26. számú ház egyik kéménye kigyulladt. A tüzet a segítségül hivott tűzoltók oltották el. — A Vágduna szabályozása. AVágdunának az Apályi-sziget melletti szakaszára vonatkozó szabályozási munkálatainak megtárgyalására szerdán délelőtt Komáromba érkeztek a kereskedelmi minisztérium és a pozsonyi országos hivatal képviseletében Unzeitig állami főtanácsos vezetésével dr. Vrbickv, Drbovslav és D o k u p i 1 műszaki tanácsosok, akik a komáromi kikötőépítésvezetőség főnökével T i p o 11 tanácsossal fölkeresték a városbírói hivatalt, ahol a város vezetőségével tárgyalást folytattak. A város részéről F ü 1 ö p Zsigmond h. városbíró, K u d e 1 k a József áll. főjegyző és Igó Aladár dr. előadó voltak jelen a tárgyaláson, amelyen az új Vág-meder elkészítésével járó Apályi-szigeti kisajátításról és a cserébe felajánlott terület arányának megállapításáról volt szó. A bizottság a város vezetőivel helyszíni tárgyalást tarlóit az Apályi-szigeten, majd pedig visszatérve a városházára, a tárgyalásról jegyzőkönyvet vettek fel, amely a város tanácsa és képviselőtestülete tanácskozásának fogja majd tárgyát képezni. — Szenzációs olcsón vásárolhat most ELBERT-nél kötött árut, férfi fehérneműt, keztyüt, gyermek-kocsit stb. — Komárom város és vár története. Két előadást tartott a keresztényszocialista párt ismeretterjesztő előadásainak sorozatában dr. Alap y Gyula a város és vár legmozgalmasabb időszakáról, török hódoltsági szerepéről. A XVI. század fényes vitézi korszakában még magyar főkapitányok védték a várat a törökkel szemben. A végek életét éllé Komárom városa, mely tele volt a magyar katona hősi és önfeláldozó erőfeszítéseivel. És ezt a magyar katonát a bécsi udvar nem fizette esztendőkön át, száraz kenyéren és dohos boron éltek és szolgáltak. Maga a város, mely idáig a fejlődés nyugodt korszakát élte, kapzsi német Burggráfok szipolyozásait kénytelen tűrni és azok ellen az udvar kormányszékeinél ótalmat keresni. Színesen írta le a mulatságos 1529. évi török ostromot és az 1594. évi nagy török ostromot, melyben a vár megállta helyét a hős vicekapitány parancsszava alatt. De az ostrom elől lakói elmenekülnek és a város hamuvá lesz. Felvázolta az előadó a protestantizmus nagy térfoglalását, az 1605. évi felgyújtást, Bethlen támadásait és a német parancsnokok kegyetlen bánásmódját. Majd az Újvár építésének útjában álló 233 ház kisajátítását és az 1653-ban megkezdett nagy építkezéseket szemléltetően írta le az erre a célra hozott horribilis pénzáldozattal együtt. Külön fejezetet alkot a XVII. század történetében Hoffkirchen grófnak, a haditanács későbbi elnökének komáromi rémuralma, aki a vár főkapitánya is volt negyedszázadon keresztül. Alatta indult meg a protestáns vallások üldözése és ő elnökölt a várban megtartott vérbíróság tárgyalásain. 1669-ben ismét porrá ég Komárom, majd 1683- ban ismét felgyújtják a Thököli Imréhez csatlakozó protestáns naszádo-Harc az influenza ellen! A legjobb védelem a száj és orrüreg, valamint a torok alapos fertőtlenítése A L P Á sósborszesszel. Öblítse gyakran száját hígított Alpa oldattal. Néhány csepp elég egy pohár vizbe. A higítatlan Alpa belélegzése is kitünően hat. Permetezzen szét lakásában Alpát, ezzel fertőtleníti a levegőt. Kérdezze meg orvosát! 411 sok és lakosság. A nagy felszabadító háborúk után virágzó rabszolgakeres kedés folyik Komáromban és ezer. meg ezer török rab talál itt gazdát’ mig a jó üzletet Bécs monopóliumává nem teszi. Hoffkirchen után udvari kegyencek lesznek névleges várparancsnokok, egy Mansfeld herceg, halála után pedig a szász Hildburghauseni herceg, aki jó pénzért — a hatalmas Zichy befolyás ellen — a város felszabadítását keresztülviszi. A város szenvedései véget érnek 1745- ben, mikor szabad királyi várossá lesz. Az előadó bőven ismertette a művelődéstörténet folyamát is a városban, beszélt a céhek életéről, az iskolákról, az egyházakról, a városi jogról és közigazgatásról és a pallósjogot gyakorló város törvényszékének sokszor igen kegyetlen ítéletéről, melyek megfeleltek annak a kornak és emberei felfogásának. — A két előadást szépszámú közönség hallgatta nagy tetszéssel és az előadót lelkesen üdvözölte. A befejező előadás szerdán este 7 órakor lesz a keresztényszocialista párt Vármegye ucca 24. szám alatti helyiségében. Az utolsó részben a szabad királyi város szerepét mondja el az előadó, Komárom aranykorát, a benne előfordult nagy katasztrófákat, az 1703. évi és 1783. évi földindulásokat ismerteti, majd az 1819. év eseményeit adja elő, amikor egy időn keresztül ez a város jelentette a szuverén Magyarország területét. Belekapcsolja előadásába Komárom kulturális életét, nagy íróit és politikusait és Komárom várossá fejlesztésének ragyogó félszázadát, a háború végéig. — Az evangélikus leányegyesület Mikulás és karácsonyi vására jövő vasárnapon, december 3-án közvetlenül a harang-szentelés után: fél 12-kor nyílik meg és ezidén is gazdag bazár várja a jószívű közönséget. Megjelent a JESZO-DÁRIDÓ a kávéházban és nagy sikert aratott, mert régen olvasott a komáromi közönség olyan ötletes, tréfás, színes vicclapot, mint a JESzO művészei által festett JESzO-DÁRIDÓ! Mindenkinek látnia kell ezt az érdekes újságot, amely hatalmas csomagolópapirosokra festve sok derültséget okoz most a két kávéházban. Az újságból egyúttal azt is meg lehet tudni, hogy a JESzO kiállítása vasárnap, november 26-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között. Dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke, valamint Ilarmos Károly, a JESzO elnöke nyitje meg a kiállítást. Vasárnap délután 6 órakor Nagy Barna, a fiatal esztétikus érdekes előadást tart a művészetről s ismerteti a JESzO törekvéseit. Délután 5 órától katonazene. A délelőtti vernisszázsra a belépőjegy 3 korona, délután 1 “korona ráfizetéssel ugyanezzel a jeggyel lehet jönni. Szezon jegy 10 korona. A kiállítás nyitva naponta 9—12 és 2—5 óra között. Képek, szobrok, iparművészeti tárgyak sorakoznak a közönség elé. A kiállítás ideje alatt érdekes attrakciókról is gondoskodik a JESzO: Mikulás-est, Brogyányi Kálmán előadása, bábszínház, teaest, grammofonzene. A kiállítás néhány napján csak cserekereskedés lehetséges. Ez is új Komáromban.
