Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-22 / 93. szám
I / / Ő tv eimegyedlk evlolyam. / 03. SKá,m, Szerda, 1033. november S3. KOMÁBOtdLAPOK POLITIKAI LÁB Elöflzclésl Ar csehszlovák értékben: flfalyhen és vidékre postai szétküldéssel 9|éKz évre 89 Ké, (élévre 40 Ké, negyedévre 2» Ki. - Külföldön 120 Ké. Egyesszim ára f korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Eelelőa lössarkisitő) GAAL GYULA őr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF- dr. Sőmankatársaki ALARY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Állami tervgazdaság. Komárom, november 21. A kereskedelmi miniszter azok közé az egyéniségek közé tartozik, akiknek mondani valója mindenkor figyelmei érdemel, meri abból a szakember képzettsége melleit a gazdasági élet átl'ogó ismerete is kidomborodik. A miniszter legutóbbi előadásában az állami beavatkozást tárgyalta a magángazdaság lerüietére és arra a végső köve’keztetésre jutóit, hogy a tervgazdaság rendszerének bevezetése, tehát az állami beavatkozás a helyes, a kötött gazdaságnak olyan formája, amelyből a termelő rétegekre előny szánnazhalik. Az első olvasásra ineghökkenik az, aki ezeket a terveket hallja, mert eszébe jutnak a háborús kötött gazdálkodásnak még ma is érezhető hátrányai és kilengései. Bizony a gazdasági életnek ez a formája egy-két kapitalista kivételével alig elégített ki valakit. A fogyasztó tömegeket semmi esetre sem. Az állami beavatkozás a kereskedelem és az ip r termelés szabadságába a mi felfogásunk szerint olyan gátlást jelent, amely a fogyasztókra is sokkal kevesebb értéket képvisel, mint a szabad kereskedelmi verseny. Hiszen ma is látni lehet, hogy azon a területen, ahol az állam beavatkozik a szabad forgalomba, a különféle központok csak bonyolultabbá leszik a gazdasági helyzetet, anélkül azonban, hogy segítségére tennének a kereskedőnek és a gyáriparosnak. A gabonaközpont, a vágóállatközpont működése nem hozta meg a hozzájuk fűzött eredményt. Még kevesebb jót lehet mondani a nemrégen alakult faközpontról, mert mindezek csak a korlátokat jelentik a szabad kereskedelem útjában, akadályai a helyes árnívó kialakulásának és a forgalomnak úgy a belföldön, mini a vámkülföldre. A mi véleményünk szerint az állami beavatkozás abban az esetben feltétlenül jogosult, ahol nagy közgazdasági és szociális érdekek megvédéséről van szó. A szénbányászat például olyan fontos területe az állam közgazdaságának, hogy annak zavartalan működését feltétlenül biztosítani kell két szempontból: egyrészt a termelés eredményének piacokhoz juttatása, tehát az árszabályozás és a versenyképesség nézőpontjából, másrészt, hogy az ezzel foglalkozó munkásságnak életnívója biztosítva legyen. Ezt a termelő munkát kedvezőtlenül befolyásolta a szénadó bevezetése. A bányák körül szénhegyek keletkeztek. Viszont kedvezően befolyásolják a szállítási refakciák. Magyarország fővárosa nyolcvan év óta, tehát a gázvilágítás bevezetése óta az oslroui szénmedeneéböt hozatta szénszükségletét, most azt jórészben Törökországból szerzi be, ahonnan olcsóbb a szállítás a Fekete-tengeren és föl a Dunán Budapestig, mint ma Ostrauból a határig. Azonban másutt a beavatkozás megbénítja a termelésnek rentabilitását. mert nehézkessé leszi a bonyolult adminisztráció a piacok szabad felkeresését, ami azután kedvezőtlen és egészségtelen viszonylatokat teremt. Ma, amikor az általános gazdasági elzárkózás következtében a legtöbb állam fiitó sorompókat állít fel határain, az első feladat lenne a piacok biztosítása és a kereskedelmi szerződések hálózatainak a megkötése, mert csak ezen az úton lehetséges Komárom, november 21. Még karácsony elölt letárgyalják az 1934. évi költségvetési. A képviselőház költségvetési bizottsága rövidesen befejezi munkáját. Az eddigi tárgyalásokból arra lehet következtetni, hogy a költségvetési javaslat minden bizonnyal már november 27-én a képviselőház plénuma elé kerül. A szenátus december 1-én tartandó ülésén kapja meg a javaslatot, amelyet azonnal kiadnak a szenátus költségvetési bizottságának. A bizottság egy-két héten belül elintézi a költségvetési javaslatot. Politikai körök véleménye szerint a jövő évi állami költségvetést a nemzetggülés mindkét háza még a karácsonyi szünet előtt letárgyalja, amivel el lesz kerülhető a provizórium. Csehszlovákiának a közeledés politikáját kell folytatni közvetlen szomszédaival. A költségvetési bizottság ülésén felszólalt Nitsch Andor, a Zipser Deutsche Partei tagja is, aki hosszabb a nagyobb forgalom és főleg a kiviteli termelés fokozása. Nem remélnők, hogy az állami beavatkozás ezt fokozni tudná. Erre csak a kereskedelem rugalmassága lehel képes, már t. i. a szabad kereskedelemé. Az állami tervgazdaság lehetséges, hogy nagy eredményeket produkált öli, ahol kifejteit közgazdasági élet még nem volt, mini a szovjetek Oroszországában. Ez autarkia mellett is rentábilis lehel, meri a fogyasztásnak nagy lehetőségei állanak nyitva. A kisebb és iparilag fejlett államoknak azonban az önellátás csak sovány kenyerei és jövedelmet jeleni. Az állami beavatkozás tehát a kereskedelem és az ipar érdekében lenne éppen mellőzendő, mert nem engedi kifutni kedvezőbb viszonyok közt azok jó formáját. beszédében állást foglalt a kormány aüíarkiás politikája ellen. A gazdasági kisantant keretében Csehszlovákia könnyen a rövidebbet húzhatja. I lodzsa óvatosabb Benesnél és nem akar jugoszláv és román agrártermékeket importálni, hanem azt indítványozza, hogy naftát és egyéb nyersanyagokat hozzon be Csehszlovákia a két kisantant államból. A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés kérdésében a szánok már 1930-ban óvást emelt a szerződésen kívüli viszony ellen és megjósolta, hogy ebben a gazdásági harcban a csehszlovákiai textilipar kap sebet. Nitsch Andor csodálkozik azon, hogy a kormány a kartellek ellen nem ‘tesz semmit. Fölveti a kérdést, hogy mi lesz az év végén, amikor a gazdamoratórium lejár. Ha nem hoszszabbítják meg a moratóriumot, akkor annak kellemetlen következményei lehetnek. Majd kéri a szónok, hogy az országos földmívelésügyi tanácsban Szlovenszkó 800.000 főt kitevő magyarsága és 140.000 lelket számláló németsége is kapjon képviseletet. A válság egyetlen kivezető útját Nitsch képviselő abban látja, hogy Csehszlovákia közvetlen szomszédaival a közeledés politikáját gyakorolja. Több mint 30(1 millióval tartoznak a maradékbirtokosok az államnak. Pénteken került sorra az állami földhivatal költségvetésének tárgyalása, amelyet Teplánsky cseh agrárpárti képviselő, mint előadó ismertetett. Az előadó kifejtette, hogy a mezőgazdasági termőföldek reformjával kapcsolatban Szlovenszkó és Ruszinszkó kivételével csaknem befejezést nyert a földek elosztása és átadása új tulajdonosainak. A földreform jogi, pénzügyi és hitelkérdései még nem nyertek elintézést. A földreform keretében még r 333 átvételt kell realizálni. Ez a 333 ügy 306.319 hektárnyi területű földbirtokra vonatkozik. A maradékbirtokosok tartozásának eyyik tétele 237 és másik tétele 86 millió koronát tesz ki. E tartozásokat a földhivatal nagyrészt peres úton kénytelen behajtani. Benes külügyminiszter Genfbe utazott a leszerelési konferenciára. Genf ben hosszabb szünet után szombaton újra megkezdték a leszerelési problémáról a politikai magánbeszélgetéseket. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter Kucserá dr. követségi tanácsos kíséretében vasárnap Genfbe utazott, hogy a Leszerelési konferencia megbeszélésein résztvegyeii. Mint ismeretes, a leszerelési konferencia Németországnak a tanácskozásokról történt visszavonulása folytán zátonyra jutott és így nincs kilátás arra, hogy a leszerelés kérdésében belátható időn belül eredményre lehet jutni. A nehéz helyzetet súlyosbítja még az a körülmény is, hogy Olaszország a megbeszéléseken csak mint megfigyelő ves2 rész. Üj törvény készül a magántisztviselőkről. Már két évvel ezelőtt megkezdték az új tisztviselőtörvény megalkotására vonatkozó előmunkálatokat. Az erre kiküldött bizottság kompromisszumos alapon elkészített egy törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései többek között a következők: A magántisztviselők fizetését havi vagy ennél kisebb időközben kell folyósítani. A remunerációkra vonatkozó joggyakorlat a jövőben is megmarad. Betegség esetén hatheti fizetésre lesz igénye annak a tisztviselőnek, akinek szolgálati ideje tíz esztendőnél kevesebb. Tíz- és húszesztendei szolgálati idő esetén ez az igény nyolcheti fizetésre emelkedik. Minden további őt év egy héttel emeli az igényt. Tisztviselőnőknek szülés idején már két évi szolgálat után is joguk lesz hatheti fizetett betegszabadságra. A szabadság kérdését akként szabályozzák, hogy öt évi szolgálati időn belül két hét a szabadságidő, öttől tizenöt évig terjedő szolgálati időn be-Earácsonyi lPá»ast©:rjátéjk 3 felv.-ban énekkel, felnőttek és gyermekek részére. II. kiadás. Irta: VÖRÖSS FERENC tanító Ara 6 — Ké. Kapható és megrendelhető: Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-ucca 29. POLITIKAI SZEMLE
