Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-18 / 92. szám
liapunkmai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvewnegyedik éviolyam.____________ 08. nyflm ________ Szombat, 1033. noTember 18. Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel a|ási évre 8t KC, télévre 4# Ki, negyedévre 20 Ki. — Külföldön 121 Ki. Egyesszám ára X korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Beleiül l0uarkssitÜ4 GAAL GYULA ÜT. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEB flr. ■ömankatérsak) ALAP.* GYULA dr. és ECLOP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-a. 21, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Állampolgársági törvény. Komárom, november 17. A költségvetési vita során a belügyminiszter az állampolgárság kérdéséről is adóit felvilágosításokat. Be kell vallanunk, hogy minden híradás bennünket érdekel első sorban, akik a kisebbségi tömegben élünk és itt helyileg elbírálva nemzeti többség vagyunk. Mi tudjuk csak elbírálni, hogy mennyi energia ment tönkre az állampolgárságért vívott küzdelmekben, mennyi munkába került és — ami szintén nem lehet közömbös, — mennyi nemzeti vagyont áldozott erre a célra a nemzeti kisebbségnek ezer és ezernyi tagja, csakhogy nyugalma és békessége legyen. Azonban az állampolgársági törvényt kérlelhetetlenül alkalmazták, a jog rideg betűit olvasták ki belőle és száműzték a jognak ikertestvérét, a méltányosságot számos esetben. A miniszter statisztikával akarja meggyőzni a nagy közönséget arról, hogy az állampolgársági ügyet megoldani igyekezett, mi ezt szintén tudomásul vesszük, csakhogy erre azt válaszolhatjuk, hogy az állampolgársági fronton újabb küzdelem kezdődött éppen Komáromban, ahol annak a néhány munkásnak, akinek még munkahelye van, ismét az állampolgárságát kell igazolni és ha ezt nem tudja, akkor elvész a munkalehetőség és elkövetkezik a nyomorúság. Ezt még ellenségeinknek sem kívánjuk a mai nehéz időkben. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy új állampolgársági törvény alkotásán dolgozik. 1926-ban tudvalevőleg elhatározta a parlament kvalifikált többsége, hogy az akkor Dérer Iván képviselőtől benyújtott törvényt módosító novellát,melyet róla is neveztek el, elfogadja, de azt is hozzá tette határozatában, hogy utasítja a belügyminisztériumot, hogy az állampolgárságról új törvényjavaslatot dolgozzon ki. Bizonyára ennek a törvényhozási utasításnak kiván a bclügyminiszlter megfelelni a törvényjavaslat előkészítésekor. Mivel azonban az állampolgársági kérdésben a törvény és a joggyakorlat nem volt egységes és a legrosszabb volt ebből a szempontból a magyar kisebbség helyzete, amelynek tagjairól az állam alakulása előtti tizenkét évet megelőzően kellett kimutatnia, hogy ezen a területen illetőséget szereztek, míg a német nemzeti kisebbség az állam alakulása idejében szerezhetett állampolgárságot, ez a kétféle rendszabály nagy sérelmeket jelentett a magyarságra. Ezen akart segíteni a lex Dérer, bár annak szellemét meg nem értve, a hatóságok azt megszorítva hajtották végre és így célját, hogy az állampolgársági helyzetet enyhítse, el nem érhette. Remélnünk kell, hogy az új törvény haladószellemű lesz és nem támaszt nehézségeket azokra nézve, akik ezen a területen születtek és itt is katonáskodtak, de 1906. január elsején még kiskorúság vagy más akadály miatt illetőséget szerezni nem tudtak. Kőzeljárunk ahhoz, hogy mi leszünk Európa legdrágább állama — mondotta Malypetr miniszterelnök a költségvetési bizottság minapi ülésén, amikor a súlyos gazdasági helyzetet ismertette. A miniszterelnök beszédében rámutatott az ipari szén olcsóbbodására, amit jellemzőnek tart. Eddig a nyerészkedési vágy tartotta magas nívón a szén árát. A bányaüzemek csökkent termelése mellett a szociális kiadások a termelési költségeknek olyan nagy tételét teszik ki, hogy azokat egy tollvonással nem lehet annyira leszállítani, hogy a szénárak az egész vonalon csökkenjenek. Az export szén ára olyan alacsony, hogy a termelők a belföldi szén árán igyekeztek visszaszerezni a kiszállított szén árainak veszteségeit. A mezőgazdasági körök nyomatékosan az árak emelését kívánják, mert ezek az árak túl alacsonyak. Nem volna helyes, ha a fogyasztó közönség vásárlóképességének növelése mesterségesen történne. A vásárlóképesség növelése attól függ, hogy növeljék a mezőgazdasági lakosság és a munkásság fogyasztóképességét, a foglalkoztatás növelése és a bérek szabályozása révén. Az a tény, hogy az ipari vállalatok nagyrészt rá vannak utalva a kivitelre, a mi gazdasági gyöngeségünk. A kivitelt nemcsak azautarkia, hanem az is akadályozza, hogy a többi államokban is csökkent a lakosság vásárlóképessége. Hozzájárul ehhez a Valutadumping is. Ha ezekhez az akadályokhoz hozzászámítjuk még a külön valutaprémiák rendszerét is, akkor nem kell csodálkozni, hogy nem vagyunk versenyképesek és közel járunk ahhoz, hogy mi leszünk Európa legdrágább állama. Ezen sürgősen segíteni kell. A kormány már tanulmányokat folytat és rövidesen elő fog állam a rendszabályokkal, melyek legalább ezeknek a fontos versenyjelenségeknek nagy részét megszüntetik. A kormány ragaszkodik a csehszlovák valuta stabilitásához és azt minden rendelkezésére álló gazdasági eszközzel meg fogja védeni. A köznyugalom érdekében kívánatos, hogy azok, akik itt élnek és itt van gyökerük, ne fosztassanak meg az állampolgárság lehetőségétől, ahol adót fizetnek és katonáskodnak, tehát az állampolgárnak kötelességeit gyakorolják. A méltányosság és a helyesen értelmezett demokrácia azt követeli, hogy a magyar nemzeti kisebbség itt zavartalanul élhesse ki állampolgársági életét, ha egyszer itt jó adózónak és katonának bizonyult. A szenátus elfogadta a fölhatalmazás: törvény meghosszabbítását. A szenátus kedden és szerdán tartott ülésében foglalkozott a sürgős törvényjavaslatokkal. Az orvosi kamarák reformjáról szóló törvényjavaslatot letárgyalta a szenátus, amely első olvasásban el is fogadta a törvényjavaslatot. Szerdai ülésén foglalkozott a szenátus a fölhatalmazási törvény érvényének meghosszabbítására vonatkozó javaslattal, amelyet mindkét olvasásban elfogadtak. Szüllő Géza dr. felszólalása a költségvetési vitában. A képviselőház költségvetési bizottságának ülésén a külügyminiszteri tárca költségvetésénél fölszólalt Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő is, aki különösen a külügyminisztérium magas propaganda költségeit kifogásolta és szerinte a külügyminisztériumnak legfőbb támasza a propaganda, amely azonban hátráltatja külügyi politikánk konszolidálását. Majdakultuszminiszleri tárcának költségvetését érintette és rátért a kisebbségi iskolákra. Kisebbségi iskolák normális ész szerint azok az iskolák, amelyeket valamely állam a nemzeti kisebbség részére emel. A csehszlovák köztársaságban azonban nem ezeket az iskolákat nevezik kisebbségi iskoláknak, hanem azokat, amelyeket az államalkotó csehszlovák hivatalnokok részére nemzeti kisebbségi vidékeken, magyar és német községekben állítanak fel. Ilyen kisebbségi iskolák vannak például: Somorján, a Csallóközben, a Bodrogközben, az Ipoly mentén. A külügyminiszter külügyi kereskedelmi politikájában is több a propaganda, mint a józan kereskedelmi megfontolás, amit a külügyminiszternek tulajdonít, ezzel szemben ellenzéki létére elismeri, hogy a külügyminisztériumnak e téren kiváló erői vannak. Feltűnőnek tartja ezzel szemben a szónok, hogy Magyarországban nincsenek konzulátusai a köztársaságnak és kérdi, hogy mi az oka annak, hogy a kormány éppen a szomszédos államokkal szemben követi az elzárkózás politikáját. Nem tudja megérteni, hogy az autarkikus politika mellett hogyan fog Csehszlovákia kereskedelmi összeköttetést találni Jugoszláviával és Romániával? Majd azzal foglalkozik, hogy az államnak gazdasági kultúrpolitikai és közjogi szempontból is számba kell venni az üt élő nemzetiségeket. Ez a feltétele a konszolidált nemzetiségi álláspontnak. Kifogásolja a magyar ellenzéki sajtó megrendszabályozását és az egyetemeken lefolyt magyarellenes tüntetéseket. Szóvátette az Eperjesen lezajlott türelmetlen soviniszta megnyilatkozásokat. Véleménye szerint, ha a külügyminisztérium a propagandára szükséges milliókat arra fordítaná, hogy a szélsőséges elemeket megtanítaná a lelkek egyensúlyának föntarlására, ha arra fordítaná, hogy megértést találjon a köztársaság szomszédaival, akkor az atmoszféra nem volna túl fűtött, amelyből sem egyesekre, sem a kormányra nem származik kellemetlenség. Súlyos veszteségek a külkereskedelemben. Matousek kereskedelmi miniszter a kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál nagyszabású expozét mondott, amelyben ismertette a köztársaság külkereskedelmi mérlegét. Beszédében erre vonatkozólag a következőket mondotta: — Külkereskedelmünk az utóbbi években súlyos veszteségeket szenvedett, az idén pedig a múlt évvel szemben tovább is csökkent. Az 1933. év első kilenc hónapjában a kivitel 72 és a behozatal körülbelül 78 százaléka annak, mint a múlt év hasonló időszakában. 1932-ben 79 állam közül 5'r-el szemben aktivak és 25-tel szemben passzívak voltunk, énnek ellenére mérlegünk 766 millió korona deficittel zárult. Ezt főleg az okozta, hogy különböző államokban egyre jobban érvényesül a kompenzáció, a kereskedelmi külpolitikában a kiegyenlített mérleg elve. Azonkívül a kivitelnek még más közvetett akadályok is útjába állanak. A valuták árfolyamcsökkenésén kívül ilyenek például a kiviteli prémiák. A kereskedelmi politikában a nyílt ajtó alapelvét tartja helyesnek, vagyis a legtöbb kedvezményhez való ragaszkodást, mert ennek feladása több veszélyt és nehézséget hozna, mint előnyt. A preferenciális rendszer elvi megoldása is szükséges lenne, mert ezek a kísérletek másrészt nagy nehézségekbe ütköznek. A kormány álláspontja a kisebbségekkel szemben. A képviselőház költségvetési bizottságának kedden tartott ülésén felszólalt Malypetr miniszterelnök, aki a politikai helyzetről nyilatkozott. Kijelentette, hogy a kormány nem akar olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyeket üldözésnek lehetne nevezni. A kormány kizárólag az állam érdekében cselekszik. A kormány a demokrácia alapelvén áll, természetesen POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 17. r
