Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-11 / 90. szám

1933. november 11. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal Az 1934. évi állami költségvetés számokban. díjak 889,878.100, pénzügyminiszié­— november 10. Az 1931. évi állami költségvetést a pénzügyminiszter beterjesztette a kép­viselőháznak, amely azt áttette a kép­viselőház költségvetési bizottságához. A bizottság a napokban már meg­kezdte az előkészítő tárgyalásokat, amelyeknek befejezése után kerül is­mét a plénum elé a költségvetés. A pénzügyi kormány által a takaré­kossági és ellenőrző bizottság javas­latainak figyelembevételével összeál­lított költségelőirányzat az egyes mi­nisztériumok költségvetése szerint a következő végösszeget mutatja: a) Szükségletek (kiadások): köztár­sasági elnök és elnöki iroda 14,104.800 Ke, nemzetgyűlés 37,268.500 Ke, mi­niszterelnökség 38,098.900, külügymi­nisztérium 122,254.600, nemzetvédelmi minisztérium 1.226,951.500, belügymi­nisztérium 657,121.000, igazságügymi­­niszterium 285,794.900, unifikációs mi­nisztérium 1,799.600, közigazgatási és választási bíróság 6,075.200, iskolaügyi minisztérium 925,409.600, földmivelés­­ügy 482,315.100, földhivatal 16,422.600, kereskedelmi minisztérium 29,226.600, munkaügyi minisztérium 439,187.900, posta és távirda miniszt. 11,497.400. vasúti minisztérium 20,665.200, jóléti minisztérium 742,542.600, egészség­­ügyi minisztérium 140,541.700, nyug-Charles 41. Kompion, aki foglalkozására nézve banktisztviselő, férji minőségében állt a westminsteri bíróság előtt. Rendkí­vül ingerült volt, annál is inkább, mert kissé sérelmesnek tartotta a férji szere­pet, hiszen már — mint okmányokkal igazolta — a bíróság régen felbontotta házasságát. — Ön ellen — magyarázta a bíró — a Bolland and Company cég 15 font erejéig pert indított. A felesége ugyanis, a cég szerint három évvel ezelőtt két selyem háziköpenyt rendelt, ön azonban a köpe­nyek árát nem hajlandó kifizetni, holott akkor még házassága fennállott. — Természetes is, hogy nem voltam hajlandó fizetni, — pattogott az ex-férj. A köpenyek közül én csak az egyiket kap­tam, a másikkal azonban egy idegen urat ajándékozott meg, éppen azt, akivel há-Komárom, november 11. A hosszúnevű Ackermann-Tirpák Károly, László, a szlovenszkói betö­rök koronázatlan királya, többször szerepelt már lapunk hasábjain, min­dig diszes történetek keretében. An­nakidején a »singellői Robinson« be­céző nevet adták neki a külvárosi gyerekek, mert a singellői végeken élt, hol egymagában, hol vadházasságban, onnan indult tolvajkörúira s fő­leg baromfiakban végzett nagy pusztításokat. A baromfiakkal kövérre hizlalta a környék kicsinyjét-nagyját. Nemcsak baromfiak vére szárad azonban a lel­kén, hanem többszáz betörést is elkövetett 1919 óta, amikor átszökölt Ma­gyarországról. Ackermann-Tirpák egy becsületes szentesi iskolaszolga fiaként látta meg a napvilágot Csongrádban, félig-med­­dig ismeretlenül éldegélt a kommün kitöréséig, amikor orvul agyonlőtt néhány eltenforradalniárt, sőt az őt ül­döző detektívet is ellette láb alól. A talaj forró lett számára és Kassa körül beszökött Szlovenszkőra, azóta Huszttól—Bécsig tolvajkodott. Egy­­ideig Komáromban is élt. A komá­romi rendőrség 1932-ben ügyes nyo­mozás végeztével elfogta s letartóz­tatta. rium 1.995,921.720, főszámvevoszek 6,157.900, összesen: 7.789,565,720 Ke. — 158,900.000 Ke. 1934. évi összes szükséglet 7.030.665.720 Ki*. b) Fedezet (bevételek): köztársasági elnök és elnöki iroda 2,480.000, nem­zetgyűlés 192.000, miniszterelnökség 13.530.000, külügyminiszt. 6,080.000, nemzetvédelem 9,197.300, belügymi­nisztérium 6,083.320, igazságügymi­­nisztérium 12,177.600, közigazgatási és választási bíróság 64.000, iskolaügyi minisztérium 32,008.000, földmivelés­­ügyi minisztérium 9,514.500, földhiva­tal 16,422.600, kereskedelmi miniszté­rium 13,941.900, munkaügyi minisz­térium 126,629.100, posta és távirda minisztérium 11,497.400, vasutügyi mi­nisztérium 20,665.200, népjóléti mi­nisztérium 11,341.500, egészségügyi minisztérium 35,084.900, nyugdíjak 141.174.000, pénzügyin. 6.997,855,970 Ke. Összesen: ' 7.468,239.990, + 163,600.000 Ke. 1934 évi összes fedezet 7.631.839.990 korona. Ezen költségvetés szerint az egyes tárcáknál mutatkozó felemelés kitesz a belügyminiszteri tárcánál 10,667.000 koronát, a nyugdíjaknál 23,985.400 ko­ronát. A többi tárcák kiadásait re­dukállak, de természetesen a bevé­teleket is csökkentették. zasságtörést követett el. Ez különben a válóper tárgyalásán ki is derült. A cég jogi képviselője ezzel szemben az­zal érvelt.hogy a köpenyrendelés idején a hölgy még törvényes felesége volt Kemp­­lonnak s a férj nem tiltotta le feleségét a vásárlásoktól. A bíró azonban a felszarvazott férj pártjára állt. j — Mégis csak igazságtalanság lenne arra kényszeríteni egy férjet, hogy felesége ba­rátjának ajándékot vegyen. Egyébként is furcsa, hogy a férjnek csak egy köpenyt számláztak és a megduplázol l számla­­összeg így burkoltan foglalta magában a másik köpeny árát. A különös per salamoni ítélettel végző­dött. A bíróság csupán a számla fél össze­gének megfizetésében marasztalta el a férjet. Annakidején öt gyanúsították a libatömö asszony meggyilkolásá­val is, de nem tehetett rábizonyí­tani semmit. Most ismét a pozsonyi bíróság elé került Ackermann-Tirpák. Eleddig mintegy 129 betörés és lopás miatt Ítélték el a singellői Robinsont, most újból más bűnökért felelt. Összesen két és félévi fegyházbüntetése van már, számos ügyében a vizsgálatot nem fejezték még be s még mindig van valami 160 el­intézetlen ügye. Jelenleg a komáromi fogház lakója, innét vitték Pozsonyba, ahol a bíró­ság csekély hatvan ügyben Ítélkezett fölötte. A hatvan károsult és számos tanú kihallgatása éjfélutánig tartott. A bíróság hatvanrendbeli lopás ügyé­ben mondta ki bűnösnek s ezért hetbónapi sulyos börtönre ítélte. Ackermann tudomásul vette az íté­letet s visszavonult téli magányába. — Egy kis gangstcr-staUsztika. Az Egyesült Államokban az amerikai bankárszövetség kimutatása szerint az augusztus 31-én zárult tizenkét hónap alatt 516 bankrablást és 95 bankbetö­rést követtek el, amelyek során ösz­­szesen 281 személyt öltek vagy sebe­­sítettek meg és 3,568.370 dollárt ra­boltak el. »ÍREK — Városi közgyűlés. Komárom város községi képviselőtestülete no­vember 13-án, hétfőn délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes köz­gyűlést tart.A közgyűlés tárgysorozatára több régóta elintézésben levő ügyet vettek föl, amelyek között vannak töb­bek között a katonai parancsnokság átirata a város vágóhid-telek bérleti, illetve megvételi ügye, Horváth István városi iktató nyugdíjazása, borbély­iparosok beadványa a záróra megvál­toztatására nézve, kegydij ügyek, községi kötelékbe való felvételi ügyek, telek­vételi, lemondási és épités meghosz­­szabbitási ügyek. — Tcinploniszentelés Tardoskcdden. Felemelően szép és megható ünnepe volt Tardoskedd községnek november 5-én, mikor H a 1 i c z k y Z. Béla pápai kamarás a teljes egészében megújí­tod templomot felszentelte s fönséges rendeltetésének újból átadta. A külső helyreállítását a kalb, egyházi birto­kok központi igazgatósága rendelted. A belső helyreállítás a hívek áldozat­­készségét dicséri minden elismerő szónál ékesebben. A festés művészi tervezését Harmos Károly festőmű­vész vállalta magára. Remek s érté­kes művet nyújtott. Minden vonal és színárnyalat a templom barokk stí­lusát követi s a merész elgondolások a legpompásabb megoldásban nyer­nek kifejezést. A szentély két sírna falán elképzelhetetlenül finom, lehel­­letszerű keretekben a két nagy sym­­bolum — Jézus és Mária szive — a templomnak föékessége. J a k o b e y Károly hires festőművész által 1881. évben készílett falfestményeit Szék­­h á z y Tódor festő restaurálta nagy hozzáértéssel. Mindenesetre különös elismerés illeti meg a község plébá­nosát, ki minden tudását s áldoza­tot nem ismerő ügyszeretetét adta oda, hogy irányításával Istennek egy gyönyörű szép hajlékot, híveinek pe­dig oly örömet szerezzen, minőben Tardoskedd községének eddig még soha nem volt része. A plébánosnak méltó segítőtársa volt M i k 1 e t i c s Antal káplán, ki a leggondosabb oda­adással végezte a munkafelügyelet­nek sok kitartást igénylő munkáját. Az újjáalakított templomot nagy ün­nepség keretében szentelték fel a hí­vek ezreinek jelenlétében. — Szombathy Viktor felolvasása a rádióban. Szombathy Viktor, a Ko­máromi Lapok szerkesztője, szerdán, november 15-én este 6 órakor a buda­pesti rádióban egy novelláját olvassa föl. — Teadélutánt rendez a Jókai Egye­sület s a Jótékony Nőegylet együtte­sen, jövő vasárnap, november 19-én, délután 5 órai kezdettel. A Jókai Egyesület s a Jótékony Nőegylet tea­délutánjai kitünően sikerültek tavaly is, ez záloga az idei sikernek is. A teadélután tisztára jótékonycélu, a szegénysorsú komáromi családok se­gélyezésére szolgál tiszta jövedelme. — Házasság. Traxler Antal csendőr­törzsőrmester f. hó 7-én a helybeli ref. templomban házasságot kötött Fekete Juliskával, a Spitzer Sándor cég fő­könyvelőjével, — Hangverseny Magyarkomá­­romban. A magyarkomáromi Szociális Missziótársulat szervezete november 15-én, szerdán este fél 8 órakor a vá­rosháza nagytermében nagyszabású, jó­tékonycélu hangversenyt rendez, két­­pengős, egységes áru belépődíjjal. — Uj tánckurzust kezd Kominek tánciskolája a Vigadóban. Táncórák kedden, pénteken és vasárnap. Min­den szombat és és vasárnap tánc. — Teadélutánt rendez a KFC vasárnap, amely a sportegyesületnek első ilyen nemű kísérlete. Az őszi va­sárnap délutáni hangulata kiváltkép alkalmas arra, hogy jó, táncos szóra­kozásban találjon az ember menedéket. A komáromi ifjúság régi óhaja teljesül ezzel: kéthetenként rendezi a KFC táncos teadélutánjait, jó zenével az az Otthon kávéházban. — Szenzációs olcsón vásárolhat most ELBERT-nél kötött árut, férfi fehérneműt, keztyüt, gyermek-ko­csit stb. A házasságtörő asszony selyemköpennyel kedveskedik barátjának ... Különös per a férjnek prezentált számla körül. Ackermann-Tirpák, a singellői Robinson újabb héthónapi börtönt kapott Pozsonyban. — Eddig száznyolcvan betörést bizonyítottak rá. — [jlllilllllllllllllllllllllllllllllllll^ Dr A. Oetker-féle vanillincukor Beszámoló a „Hanigun“ zsidó férfikar szerda esti hangversenyéről. Magasrendű élvezetben volt részük szerdán este azoknak, akik a karének művészetében örömei és lelki kielé­­gülést találnak. Ugyanis ezen az es­tén mutatta be a »Hanigun« zsidó fér­fikar azt, hogy milyen magas tökélyre lehet fejleszteni egy aránylag csekély­­számú énekkar előadásbeli művésze­tét. A mindössze 26 tagot számláló együttes kiváló karnagyával Winawer­­rel olyan frenetikus hatást ért el hogy a nehéz fárasztó műsor abszol­válása után, a közönség óhajának en­gedve, ráadást volt kénytelen adni. Nem térek el a jogos és szigorú kritika egyenes irányától — nem zen­gek felesleges dicshimnuszokat, ha azt állítom, hogy e kar a művészi köruta­­kat járó »Doni kozákok« méltó társa. A tagok közül sok, sőt a legtöbb ze­neileg képzett. Hogy ez mit jelent, erről nem kell külön magyarázatot tartani. A »Hanigun« karnál gyengék voltak a kezdések, néha kissé bizony­talanul hatottak. Az akkordok azon­ban tiszták és finomak voltak, amit ilyen ipértékben a kozákoknál, leg­alább is azoknál, akik utoljára voltak itt, nem találtunk meg. A szólók kidolgozottak és átérzet­tek voltak. Hatalmas hanganyag — mert hisz enélkül hatás nem igen van, fegyelmezettség, — ami minden kar alapfeltétele, erős akarat az indító okai a kar produkcióinak. Alkalmam volt Winawer karnaggyal beszélni, aki elmondta, hogy egyfoly­tában másfél óránál többet nem pró­bálnak, mert a hosszabb gyakorlás erősen fárasztó és a mi ennél még rosszabb, veszélyezteti a művészi mun­ka lökéletességét. Nem akarok össze­hasonlítást tenni a műkedvelő ének­karok és a hivatásos énekesek között. A »Hanigun« kar egyelőre ezt a fog­lalkozást, mint kenyérkeresetet űzi. A műsoron zsidó templomi énekek és népdalok szerepeltek. Az ezeket jellemző borús, fájdalmas hangulat, a gazdag ornamentika, a recitáló ele­meknek a concentusszerű zárt meló­diával való váltakozása teljesen ki­domborították a műsor jellegét. Mindezeket egybevetve, a hangver­seny nagy műélvezetet nyújtott a megjelent közönségnek, amely busá­san jutalmazta tapsával a kiváló éne­keseket és karnagyot. Schmidt Viktor. — Napoleon és a római szenátor. Napóleont, amikor bevonult Rómába, zavarba hozta az a sztoikus nyugalom, amellyel az örök város szenátorai fo­gadták. Tudván azt, hogy Róma leg­régibb nemeseiből áll az a küldöttség, amely átadja a város kulcsait, rárivallt a küldöttség vezetőjére, hogy vájjon igaz-e, hogy családját egész aScipiókig tudja visszavezetni? »Felség! — hang­zott a felelet, — nem igen hiszem a dolgot. Ez csak amolyan adomaféle, ami kétezer év óta családomban száj­­ról-szájra jár.«

Next

/
Thumbnails
Contents