Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-01 / 87. szám

Otvennegyedlk éviolyam. 87. szám, Szerda., 1933. november 1. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben] Sefyben és vidékre postai szétküldéssel affez évre 81 KC, félévre 49 Ké, negyed­évre 21 Ké. - Külföldön 129 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapítottam TUBA JÁNOS. Eelelös főszer kisztö! GAAL GYULA Hr. Szerkesztő: BÁRÁNY AY J ÓZ SEE dr. ■őmankatársak! ALARY GYULA dr. és ECLöR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szecdán és szombaton RÉM w m. des fohászt. Tudjuk, hogy a lélek halhalallan, a sírban csak a test por­lad ... Minden hívő érzi, amit Ber­zsenyi olyan szépen niegénekelt: »Bizton tekintem mély sírom éjjelét, Zordon, de óh, nem lehel az gonosz, Mert a Te munkád S olt is elszórt csontjaimat Kezeid takarják...« POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 31. A béke ás bizalom szükségessége. Az október 28-iki államünnep elő­estéjén, pénteken 5 órakor a Prágában tartózkodó külföldi államok képviselői testületileg jelentek meg Masaryk köz­­társasági elnöknél, hogy kifejezzék sze­­rencsekivánataikat az ünnep alkalmá­ból. A külföldi államok képiselőinek üdvözletét Marek dr. osztrák követ tol­mácsolta, amelyre a köztársaság elnöke a kővetkezőket válaszolta: — Igen helyesen állapította meg követ ur, hogy a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi helyzete nem kielégítő és a legutóbbi európai események fel­hője elhomályosította a politikai hori­zontot. Szükség van arra, hogy minden minket — úgymond az igazságügyi miniszter, — hogy Németországnak a Népszövetségből való kilépése nem je­lent háborút és Európának belátható iáőn belül nem kell félnie fegyveres konfliktustól. Aki nálunk pártos elfo­gultságból örül a németországi marxis­­mus vereségének, most már talán be­látja, hogy a szociáldemokráciának ez a veresége nagymértékben veszélyez­tetheti létében és integritásában az egész csehszlovák köztársaságot. Né­metország utolsó lépéséből teljes nyu­galommal le kell vonni a következmé­nyeket belső politikánk irányvonalaira nézve. Ez első sorban az állam védel­mét illetőleg elfoglalt álláspontunk. Ha a csehszlovák hadsereget — a kör­nyező államok fegyverkezését (?) te­kintve, — a szükséges technikai töké­letesítések nélkül hagyjuk, ez azt je­lentené, hogy nemcsak az állam, hanem a munkásság helyzetét is gyengitjük. Az egyes pártok u. n. államellenes tevékenységével foglalkozva, a minisz­ter kijelentette, hogy minden törvény, amely a polgárok szabadságát korlá­tozza, bizonyos kockázatot hoz magá­val azokra a pártokra nézve, amelyek a törvényt megszavazták. Az állam helyzete ma olyan, hogy az állam és a demokrácia ellenségeinek koncen­trikus támadásai ellen csak nehezen védekezhetne hatásosabb eszközök nél­kül. A párt nagy súlyt helyez arra, hogy összefogjanak mindazok a pár­tok, amelyek a demokrácia fentartását kívánják. Majd kijelentette Meissner igazságügyminiszter, hogy a párt nem tér ki a kormányban való változtatások elől, de senkit sem akar kiszorítani a mostani többségből. Azonban magát és a német szociáldemokráciát sem en­gedi kiszorítani ilyen válságos idők­ben az együttműködésből és a közös döntésből. Több mint hatezer ember vett részt a katolikus manifesztációs körmenetben A tömegek a szakadó esőben is kitar­tottak helyükön. — A katolikus szer­vezkedés impozáns elindulása. — A vasárnapi ünnepségek. Mindenszentek ünnepének estjén világosság ragyog a temetőben. Afel­­virágozolt, feldíszített sírokai gyer­tyafény sugározza be. Azokra gondol ilyenkor ősszel, a természet nyári pompájának elmú­lása idején, az emberi kegyelet, aki­ket isteni hívó szózat kiszólított az élők sorából, akik örökre bucsut mondtak c földi életnek és átköl­töztek az ismeretlen létbe, ahol már többé nem láthatjuk őket. Oda már csak hitünk mécsese kísérheti őket rezgő fényével és szivünk kegyelc­­les szerelete gyújthat utánuk gyer­tyákat, az rakja tele a sírgöröngyö­­ket virággal. így mutatjuk meg, hogy emléke­zünk álköllüzüU kedveseinkre és most is egységben akarunk velük élni. Most, amikor inár csak kegyelete« emlékeink szállhatnak utánuk a gon­dolat szárnyain és imádságunk fo­hásza repülhet oda a nagy Isten trónja elé, akinek végzése számadás­ra hív minden élő embert, aki itt töltötte idejét a föld változatos örö­me, bánata, napsugáros ragyogása és ólomszínü felhők szürkesége között. Aki csak ill járt-kel! zöld rétek hí­­mesvirágú mezején, vagy poros, sáros göröngyök közt turkálva, vagy a szik­lák tetején kereste biborszínü haj­nal üde levegőjét. Most midezt el kell hagyniok. Egy inlésre, a végzet hivó szavára utol­sót dobbant a szív, kialudt a szemek világa, megkövült az arc s aki előbb mozgott, élt, mosolygott, szereteti: az tehetetlen, élettelen, mozdulatlan, ha­lóit lett... Nem tudunk ezen változtatni sazon az ismeretlen, sötét kapun minden élő átvándorol a rejtelmes másik vi­lágba, ahonnan csak a hit fénye és lelkünk emelkedő érzései szereznek olykor sejtelmes ismereteket, de biz­tos tudásuk arról csak maguknak az átköllözötteknek lehet. Gondolkodó lelkünk élete méltán többet sejt a síron túl enyésző tes­teknél, korhadó csontoknál. Az ősi világ egyszerű vadembere is hitte és ma is meg van győződve arról, hogy egy másik, innen láthatatlan világban élnek az eltávozott halandók. A kul­túra népei mindig tisztelettel övezik halottaikat. Nem sajnálják őket ki­választott helyekre, dísszel eltemetni. Sokan bebalzsamozták azok testeit, hogy az enyészet ellen megóvják őket és épen juttassák őket a felettünk uralkodó isteni igazság ílélőszéke elé. A hívők milliói nem akarnak bele­avatkozni emberi kézzel a holtak enyészetébe s szívesebben rábízzák azokat az anyaföldre, ahol a sírok mélyén elvégzi a Gondviselés mun­káját az idő. A sírokat díszítik, gyertyák szelíd fényével küldenek a halottakért csen­idegességet elkerüljünk, megőrizzük hidegvérünket és valamennyi nemzettel egyetértésben az európai államok bé­kés együttműködése érdekében dolgoz­zunk. A bennünket évek óta foglalkoz­tató gazdasági kérdéseket csak a béke és bizalom légkörében lehet kielégítően megoldani, ámbár azok megoldását az egész világ nehezen várja. Biztosítha­tom önt arról, követ ur, hogy a cseh­szlovák köztársaság szilárdan elhatá­rozta mindazokat a törekvéseket tá­mogatni, melyek célja a kedélyek meg­nyugtatása és a bizalom helyreállítása. Remélem és meg vagyok róla győ­ződve, hogy nemcsak a gazdasági, ha­nem a politikai kérdéseket is megold­juk és a megoldás helyes és becsüle­tes lesz. Az állami költségvetést elfogadta a minisztertanács. A kormány tagjai pénteken minisz­tertanácsot tartottak és azon letárgyal­ták annak a kormányrendeletnek a ter­vezetét, mely a feloszlatott vagy betil­tott politikai pártok vagyonának elkob­zására, megőrzésére és kezelésére vo­natkozó rendelkezéseket tartalmazzad minisztertanács a rendeletet elfogadta, mely után az 1934. évi állami költ­ségvetést tárgyalta le és fogadta el. A kormány tagjai ugyancsak elfogad­ták a jövő évi pénzügyi tervezetet is. Végül jóváhagyták az állatbehozatali szindikátus novemberi kontingensének megállapítását. Nem jelent háborút Németország­nak a Népszövetségből történt kilépése. A csehszlovák szociáldemokrata párt kongresszusán felszólalt Meissner dr. igazságügyminiszter és beszédében ki­fejtette, hogy a németországi kormány­változás nem élénkítette meg a terme­lést és nem javította meg a nemzetközi gazdasági összeköttetéseket Csehszlová­kiában. Mérvadó helyről biztosítottak Saját tudósítónktól. Nem lúlozunk, ha azt állítjuk, hogy egész Komárom a vasárnapi ka­tolikus nap hatása alatt állott és áll még ma is, amikor e beszámoló so­rokat írjuk. Az a hatalmas megmoz­dulás, mely vasárnap szemmel látha­tóvá tette a katolikus tömegek ere­jét, a szervezkedésnek alapjait te­remtette meg, amely nagy elánnal folyik az egyházközség keretein belül. Komárojm városa ehhez fogható méretű demonstrációt még nem látott és ha az idő kedvezőbb, még nagyobb tömegek vonulnak fel. A Katolikus Akciónak ez a nagy erő­próbája azt mulatja, hogy elérkezett az idő az építő munkára és az egy­ház ellen intézett támadásoknak lo­kalizálására. Komárom aligha lesz sokáig »vörös« város. Krisztus Király ünnepe. A Katolikus Akció Komáromban szerény keretek közt 1928-ban kezdte el működését. Ez a működés jobbá­ra csak a K a r i t á s z terére szorít­kozott, magái a társadalmi építő munkát egyelőre nem vette fel pro­gramjába. Erre a védelmi munkára azok a sorozatos támadások kész­tették, amelyek az egyház ellen meg­indullak és egy kis minoritás meg nem okolható támadásai a türelem fonalát elszakították. Ezek tették szükségessé azt a ka­tolikus manifesztációt, mely az egy­ház jogai mellett nyilatkozott meg szinte elemi erővel. Katolikus fér­fiak, akik eddig vajmi keveset fog­lalkoztak egyházuk intern ügyeivel, katolikus nők, akik eddig csak a Komárom, október 30. hilbuzgalmi téren tevékenykedtek, most ezer és ezer számban vonul­tak ki az uccára, hogy a katolikus cselekvés seregszemléjében résztve­­gyenek. Az az idő elmúlt, amikor a le »klerikálisozott« katolikusokat ter­rorizálni lehetett. Az egyház védelme ma minden katolikus ember köteles­ségévé vált. És ezt megértette Ko­márom katolikus egyháztársadalma. Máj er Imre dr. prelátus-apátplé­­bánosé a kezdeményezés érdeme, aki megértette, hogy itt többről van szó, mint hogy egy templomi ünnep kere­tében történjék e napnak megünnep­lése. A Katolikus Akció cselekvése­ket kíván. A lejáróban levő Szent Év, amely a Megváltó halálának ti­zenkilenc évszázados évfordulóját hömpőlygette nagy és széles folyam­ágyában, lejáróban van és ez a két indíték szolgált a vasárnapi katoli­kus manifesztációs ünnep megrende­zésének indítékául. A megtartott gyű­léseken a gondolat nem remélt vissz­hangra talált és így bizonyosra vet­ték a rendezők, hogy vasárnap a ko­máromi katolicizmus nagy napja lesz. Az ünnepi isteni liszleiet. Vasárnap reggel 9 órakor a zsúfo­lásig meglelt Szent András templom­ban Máj er Imre dr. prelálus mon­dott főpapi szentmisét teljes papi se­gédlettel, mely alatt az Egyházi Ének­kar Gregorián énekeket énekelt. Be­tétül a Királyi zászló fennlobog c. népének verseit énekelték a hívek, majd a gimnáziumi vegyeskar párat­lanul fegyelmezett vegyeskara éne­kelt B í r ó Lucián regenschori ve­zetése alatt gyönyörű énekeket. A Má­ria kongregáció éneke is nagy fel-

Next

/
Thumbnails
Contents