Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-21 / 84. szám

Ij apunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Öt rennegTedik évfolyam._________________ 84. szám. Szombat, 1933. októbei* 31. KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel tgásx évre 81 Ki, félévre 41 Ki, negyed­évre 2» Ki. - Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős tßsurkasitß; GAAL GYULA flr. Sierkesztö: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. BAmunkatársak: ALAP.Y GYULA dr. és FCLÖB ZSIGMOND. Pártok feloszlatása és betiltása. Komárom, október 20. A kormány a páriáméul elé új fel­hatalmazási törvényjavaslatot terjesz­tett. amely részben az alkotmány mó­dosításával is jár. A javaslat szerint az állam fennállása és rendje ellen működő politikai pártokat a kor­mány — a felhatalmazás ideje alatt — feloszlathatja, esetleg esak műkö­désükéi tiltja be. A törvény élettar­tama a jövő év végéig szól. Szüksé­gesnek laláila ezt a kormány egy­részt a külpolitikai események hatá­sa alatt, másrészt a belföldön meg­nyilatkozó egyes jelenségekkel szem­ben. A javaslat bírálatába nem bo­csátkozunk, azt egyszerűen regiszt­ráljuk, mert a kormánynak minden­esetre jobban kell értesülve lennie azokról az okokról, amelyek ilyen kivételes törvény alkotását teszik szükségessé. A megriadt közvéleményt a mi­niszterelnök beszéde igyekezett meg­nyugtatni, aki kijelentette, hogy a kormánynak néni szándéka az ellen­zéki pártok elnémítása, mert ellen­zéki kritika nélkül parlamentáris élet el sem képzelhető, a törvény kizáró­lag azok ellen a pártok ellen irányul, amelyek az állam létét veszélyezte­tik. Végül a miniszterelnök hivatko­zott arra, hogy mindez átmeneti idő­re történik és a törvény érvényessége automatikusan szűnik meg. Mi sem tételezzük fel, hogy a kormánynak az ellenzéki pártok kiirtása lenne a célja, mert az ellenzéki pártok harca a kormány és néni az állam ellen irá­nyul. Ez pedig igen nagy különb­ségei jelent. Az ellenzéki pártoknak módjukban tesz aggodalmaikat az uj törvény­javaslattal szemben a parlamentben kifejezésre juttatni, amihez törvényes joguk van. Ha azonban a többség a javaslatot törvényerőre emeli, akkor kénytelenek leszünk ezl a törvényt is, mini az egész törvénytárai, abban a tiszteletben részesíteni, amit az ál­lam a törvénytisztelő polgároktól el­várhat, viszont minden törvényes esz­köz rendelkezésére áll minden állam­polgárnak, hogy a kivételes rendsza­bályok ellen küzdjön nyíltan és kö­vetelje a teljes demokrácia érvénye­sítéséi az állami élei minden vo­nalán. A miniszterelnök a pártatlan bíró­ság — az állambírőság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság tekintélyére hi­vatkozott, ahol minden vélt sérelem ellen jogorvoslatot lehet keresni a kormányintézkedésekkel szemben, melyek pártoknak vagy egyeseknek érdekeit sértik. Ezt tudomásul vesz­­sziik és a törvényekben bízva, me­lyek elölt mindenki egyenlő, a leg­nagyobb nyugalommal várjuk az ügy­nek fejleményeit. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 20. Megkezdődött az őszi ülésszak. A képviselőház kedden, október 17-én kezdte meg az őszi ülésszakot. A délelőtti ülésen Stanek elnök jelen­tést tett több német képviselőnek a különböző pártokból történt kilépésé­ről. A képviselőház ülésén öt német nemzeii párti és három német nem­zeti szocialista képviselő vett részt. Néhány jelentéktelen tárgy elintézése után az elnök berekesztette a képvi­­selöház első ülését. A délután öt óra­kor megtartott ülésen a kormány be­terjesztette az államellenes politikai pártok megrendszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a képviselő­ház azonnal kiadott az alkotmányjogi bizottságnak. A politikai pártok meyrendsza­­bályozására való törvény. A kormány által a nemzetgyűlés elé beterjesztett legújabb törvényjavaslat, amely a politikai pártok működésének beszüntetéséről és föloszlatásáról szól, 25 szakaszból áll. A törvényt tulajdon­képen a német nemzeti párt és a né­met nemzeti szocialista párt föloszla­­tása hivta életre, amelyet hosszas ta­nácskozás után állapított meg a kor­mány. A törvényjavaslat szerint amennyi-Módositották a pártok feloszlatására vonatkozó törvény egyes rendelkezéseit Az alkotmányjogi bizottság csütör­tökön este fejezte be tanácskozásait a párlfeloszlatási javaslat tárgyalásá­ról, melyet a bizottság némi módo­sítással elfogadott. A módosítás a következő: A pótpártot nem a belügyminiszter, hanem a kormány oszlathatja fel. A politikai pártokhoz tartozó egyesüle­teket és gazdasági testületeket csak abban az esetben lehet föloszlatni, ha az illető politikai pártot, melynek kötelékébe tartoznak, már föloszlat­­lák. Ha valamely politikai párt te­vékenységét betiltották, akkor az ah­hoz tartozó egyesületeket és gazda­sági testületeket csupán hatósági cl­— október 20. leiiőrzés alá lehet venni. A feloszlatott politikai pártok álla­mi tisztviselő tagjait csak abban az esetben lehet büntetéssel sújtani, ha a párt keretén belül államellenes, vagy alkotmányellenes tevékenységet fejtetlek ki. Módosították a törvényjavaslat he­tedik szakaszának azt a rendelkezé­séi, hogy a feloszlatott vagy betil­tott politikai pártok tagjai kötelezhe­tők egy meghatározott helyen való tartózkodásra. A telefontitok hatá­­lyon kívül helyezését ugyancsak nem fogadta él az alkolmányjogi bizott­ság, de megszavazta a levéltitok és a távirati titok felfüggesztését. ben valamely politikai párt tevékeny­sége, a csehszlovák köztársaság füg­getlenségét, alkotmányos egységét, demokratikus köztársasági államformá­ját vagy biztonságát fokozott mérték­ben veszélyezteti, akkor jogában áll a kormánynak a párt működését be­tiltani, vagy a pártot föloszlatni. Az ilyen párt jelvényeit tilos használni, gyűlést nem szabad tartania, fölvonu­lást nem tarthat és pártszervezkedési akciót nem folytathat. A hatóság a pártok tevékenységének betiltásával, vagy föloszlatásával egy­idejűleg betilthat különböző olyan egyesületeket, melyeket a föloszlatott vagy betiltott pártok kiegészítő részei­nek lehet tekinteni. Betiltható az olyan egyesület is, amely annak a pártnak céljait szolgálja, amelyet föloszlattak, vagy amelynek vezetője a föloszlatott pártban szintén vezető funkcionárus volt. a betiltott politikai párt tagjai, pártjuk betiltását követő három év so­rán a rendőrség engedélye nélkül még olyan gyűlésen sem vehetnek részt, melyen csupán meghívott vendégek jelenhetnek meg. Az országos hiva­taloknak jogukban lesz betiltani azo­kat az időszaki sajtótermékeket, me­lyek a betiltott vagy föloszlatott pártok szolgálatában állottak, vagy a pártok céljait szolgálták. A törvényjavaslat szigorú cenzúra-rendelkezéseket tártál máz a magánlevelezésre, szól a man­dátumok elvesztéséről s végül a bün­tetés mérvét Írja elő. A törvényjavas­latot pénteken kezdték a képviselőház­ban tárgyalni. Malypetr miniszterelnök megokolta a pártföloszlató törvényjavaslatot. Az alkotmányjogi bizottság ülésén Malypetr miniszterelnök felszólalt és beszédében határozottan leszögezte, hogy a javaslatnak nem az a célja, hogy a kormánynak lehetővé tégy* a politikai pártok antidemokratikus érte­lemben való üldözését. A kormány — úgymond — gondos és lelkiismeretes mérlegelés alapján arra a meggyőző­désre jutott, hogy az állam minden polgárának ki kell jelentenie, hogy ra-Szerkesztöség és kiadóhivatal Nódor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton gaszkodik ehhez az államhoz, ragasz­kodik annak föntartásához és demok­ratikus rendszeréhez. Mindenki, aki nyíltan és minden feltétel nélkül kivánja a csehszlovák állam integritását, alkotmányos egysé­gét, demokratikus köztársasági alakját és biztonságát, a törvény mellett sza­vazhat. Aki azonban élvezi a demokra­tikus intézményeket, hogy a mentelmi jog, a gyülekezési és sajtószabadsag vagy más demokratikus intézmény vé­delme alatt nyíltan vagy titokban az állam biztonsága, sőt léte és nyugodt demokratikus fejlődése ellen irányuló eszméket és tanokat propagáljon, ab­ban legyen annyi férfiasság, hogy ezt be is vallja és viselje érte a felelős­séget. A törvény nem követi azt a tenden­ciát, hogy elnyomjon valamely pártot, személyt vagy valamely párt politikai érdekből eredő mozgalmát. Itt minde­nekelőtt a fiatalság védelme lebeg a miniszterelnök szeme előtt, amelyet na­gyon könnyen el lehet csábítani és olyan tettek avantgárdájává megtenni, amelyekért a kezdeményezők nem akar­ják viselni a felelősséget, főleg akkor nem, ha védi őket mentelmi joguk vagy más demokratikus intézmény. Különben a törvény alapján hozott rendeletek, közigazgatási aktusok, ame­lyek ellen panasszal lehet élni a leg­felső közigazgatási bíróságnál. Még az olyan kérdésekben, mint amilyen a mandátumok elvesztése, arra hivatott intézmény, a választási bíróság dönt. A választási bíróságnak tagjai pedig a legfelső közigazgatási bíróság tagjaival azonosak. Ennek a bíróságnak tárgyi­lagosságában senki sem kételkedik. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után 1934. december végéig marad érvényben. Ez is bizonyítéka a kor­mány intenciójának, hogy ezt a tör­vényt csak szükség esetén kivánja ve­szélyes időben alkalmazni, olyan ve­szély idején, amely fönnállhat, vagy a jövőben bekövetkezhet. Újabb vesze­delmek nélkül bizonyára senkinek sem lesz érdekében, hogy meghosszabbít­sák a törvényadta fölhatalmazást. A súlyos helyzetben levő szociális biztosítás novellázása. A központi szociális biztositó hiva­tal vezetői megjelentek Malypetr mi­niszterelnöknél és Czech dr. népjóléti miniszternél, akikkel tárgyalást folytat­tak a szociális biztosítás novellirozása ügyében, amelynek gyors keresztül­vitelét sürgették. A betegbiztosítást rendkívüli krízis érte, ebben az évben majdnem 80 millió veszteséget szen­vedett Egyedüli segítség a betegbiz­tosítás megfelelő dijaiban fekszik, ezt azonban csak a vonatkozó törvénynek megváltoztatásával lehetne elérni. A küldöttség rámutatott a központi szo­ciális biztositó intézet szakbizottsága által készített novella tartalmára, amely­nél hivatkoztak a mezőgazdaság rend­kívül súlyos helyzetére és azt kíván-

Next

/
Thumbnails
Contents