Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-11 / 81. szám

4 oldal, »KOMÁROMI LAPOK« 190 3. október 11. Veszedelmes cigánybetörőket fogott el a csendőrség. Rengeteg bűn terheli lelkűket. — Ők voltak a Maráz Márton (Keszegfalu) elleni éjjeli támadás elkövetői is. — Saját tudósítónktól — — október 11. és revolverrel a kézben az ablakon A Csallóközben sorozatosan elköve­tett rablás, éjjeli támadások már rég­óta izgalomban és állandó nyugtalan­ságban tartották a békés lakosságot. A komáromi csendőrségnek most olyan fogást sikerült csinálnia, amellyel re­mélhetőleg hosszú időre visszatér a vidék nyugalma. A napokban ugyanis kézrekerütt egy cigánytársaság, amely alaposan gya­núsítható volt a betörések elkövetésé­vel. Az elfogott társaság tagjai: Banda János, Banda Károly, Banda István és Rigó Ernő ugyan erősen tagadtak és ártatlanságukat hangoztatták, de a ter­helő bizonyítékok súlya alatt megtör­tek és a csendőrség elé meglepő bün­­lajstrom tárult. Ők követték el augusztus 1—2-ra virradó éjszaka Keszegfalun Maráz Márton kirablását, amikor is álarcban — Emléktáblát állítottak Sajó Sándor költőnek. A tavasszal halt meg Sajó Sándor, a szlovenszkói származású kiváló magyar költő, az újabb magyar költőnemzedék egyik elismert képviselője. Budapesten a Csörsz-ucca 1. sz. házban halt meg a költő és most a ház lakói emléktáblá­val jelölték meg e házat, amely hir­detni fogja feledhetetlen emlékét. Az emléktábla leleplezése szombaton ment végbe Berzeviczy Albert, az Akadémia és Kisfaludy Társaság elnöke és szá­mos irodalmi és tanügyi kiválóság jelenlétében. Az ünnepi avató beszédet Kéky Lajos, a Kisfaludy Társaság tit­kára mondotta. — Kacagó délután a Legényegy­letben. Mint értesülünk, a Katholikus Legényegylet műkedvelő gárdája máris lázasan készülődik az első kacagó dél­után megtartására, melyre október 22-én, vasárnap délután kerülne sor. — Gyász. Oazinte részvéttel érte­sülünk, hogy Morva Dénesné született Kovács Julia f. hó 10-én Bátorkeszin hirtelen elhunyt, mély gyászba borítva szerető férjét, gyermekeit s kiterjedt rokonságát. A megboldogultat ma, szer­dán délután fogják utolsó útjára kisérni Bátorkeszin. A halálesetről a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Morva Dénes mint férj, gyermekei és unokái, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvás­sal jelenti, hogy a legjobb hitves, a legönfeláldozóbb anya, nagyanya, anyós, testvér és rokon Morva Dénesné szül. Kovács Julia életének 53-ik, boldog házasságának 35-ik évében rövid szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. év október hó 10-én hajnali fél 4 órakor váratlanul elhunyt. Feledhetetlen drága halottunkat f. hó 11- én délután fél 4 órakor fogjuk a gyászházból a róin. kath. egyház szer­tartása szerint a bátorkeszi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 12- én reggel negyed 8 órakor fog a helybeli rk. templomban az Egek Urá­nak bemutattatni. Bátorkeszi, 1933. ok­tóber 10-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! — Egy fillér nélkül házat vett a csodadoktor. Szlovenszkószerte isme­rik Zámocsik csodadoktort, aki egész falvakat kuruzsolt végig. Mit sem érő kotyvalékkal gyógyította a hozzáforduló betegeket. Kuruzslásért elcsípték és most a párkányi járásbíróság börtöné­ben üli le a reárótt büntetést Onnét azonban csak rövid időre szabadul ki, csak addig, amig az újabb csalását majd tárgyalni fogják a bíróságon. Ugyanis följelentés érkezett Párkányba, amely szerint egy háztulajdonos hiszé­kenységét fölhasználta és egy krajcár nélkül vett Csatán egy szép családi házat és azt ravasz fondorlattal a ne­vére is Íratta és már el is akarta adni, amikor rájöttek a csalására. keresztül behatoltak az idős földbirto­koshoz és a nála levő pénz, 2400 ko­­rova átadására kényszeritették, majd az éj leple alatt eltűntek. Bevallották a nem régiben Megyer­­csen elkövetett rablótámadást is, amely azonban eredménytelenül végződött. Négy lakáskirablást, mintegy húsz baromfitolvajlást és rengeteg apró lo­pást beismertek. A szép társaság a komáromi fog­házban várja tetteiért a felelősségre vonást, mig az ötödik tag, Banda Kál­mán, akinek sikerült a csendőrgyürü­­ből kimenekülni, egyelőre élvezi az aranyszabadságot. A csendőrség reméli, hogy az ő elfogásával rövidesen tel­jessé teheti az immáron békés „Ban­dát“. — Márciust ibolya — október­ben. Tavaszi hangulat lopódzott be szerkesztőségünk komor helyiségébe a napokban. Lapunk egyik buzgó ol­vasója hat szál frissen szedett illatos márciusi ibolyát tett le asztalunkra és elmondotta, hogy a kedves virágot az októberi nap sugarai csalták ki a kert­jében elültetett ibolya-bokrokon, ame­lyek a tavasszal gazdagon virágoztak s a reájuk kedvező mostani enyhe időjárás következtében uj, tökéletesen kifejlett virágokkal lepték meg a vilá­got. Valamennyi ibolya-szál illatos és fejlett s igazi gyönyörűséget szereztek mindazoknak, akik csak láthatták és illatát érezhették. Lapunk buzgó ol­vasójának állítása szerint az ibolya­­öveken az idén sok uj virág feslett, amelyhez hasonló eset kertjében eddig nem fordult elő. Az idei enyhe ősz igy varázsolt tavaszt a haldoklásban levő természetbe. — Vak gyermekek ismerkednek az állatokkal. Megkapó jelenetek ját­szódtak le a napokban a londoni állat­kertben. A vak gyermekek otthonának hat kis lakója jött el, hogy „megnéz­zék“ az állatokat. A négy hatéves gyer­mekek izgatottan jöttek az állatkertbe, ahol már várták őket. Kiválasztottak néhány szélit! állatot, melyekkel a gyer­mekek tapintás utján megismerkedhet­tek. Egy szelid óriáskígyót a gyerme­kek dereka köré csavartak. Bevezették őket egy beteg öreg oroszlán és egy rokkant medve ketrecébe. A gyermekek elfogódottan, izgatottan simogatták meg a vadállatokat. Bemutatták őket egy csimpánznak is, amely barátságosan kezetfogott velük. — A majmok látnak! — kérdezte az egyik gyerek, aki sohasem látott. Végül elefánton lovagoltak. Előzőleg körülvezették őket az elefánt körül, hogy megtapogassák az óriási állatot. — Amekkora az elefánt?— kérdezte az egyik gyerek, akinek nincs fogalma a formák kiterjedéséről — akkora, mint egy ház? A gyermekek néhány órai szórakozás után boldogan hagyták el az állatokat. — Az „Előre megfontolt szán­dékkal“ c színdarab nagy sikere. A budapesti Bethlen téri színpadon most adják állandó érdeklődés mellett az „Előre megfontolt szándékkal“ c. bűnügyi drámát, amelynek szerzőjét Komáromhoz családi kapcsok fűzik. Az írója Szirmai Rezső ugyanis Sándor Ernő városi főszámvevő unokaöccse, aki ezzel a művével egyszerre magára vonta a kritikusok figyelmét. — Meghalt egy király. A világ királyainak száma megfogyatkozott egy­­gyei. Ujzélandban mpghait a maorik királya, aki ezt a szép nevet visefte: Te Rata Mahuía Te Whero-VVero. Az elhunyt király a világ egyik legszebb emberfajtája fölött uralkodott, termé­szetesen angol fenhatóság alatt 1914-ben ellátogatott Londonba, ahol az angol kiráiy nagy ünnepséggel fogadta. — A Dubarry a Színházi Életben. A Színházi Élet e heti darabmellék­lete a szezon eddigi legnagyobb si­kere, a Fővárosi Operellszinház új­donsága, a Dubarry. Kottamellékle­tén pedig az »Úgy várok magára« című slágert közli. Incze Sándor heti­lapja a héten a szokottnál is gazda­gabb tartalommal jelent meg. Érde­kes cikk számol be Paulay Erzsi lá­togatásáról a beteg Fedák Sárinál. Hatvány Lili Indig Ottó uj darabját és a heti filmujdonságokat ismerteti. Apák és fiúk címen Nádas Sándor írt érdekes cikket, Kálmán Jenő a Király Színház bemutatójáról írt pom­pás Angeli képekkel illusztrált cikket. Pompás Társaság, Rádió és Divat­rovatok, Kálmán Jenő új regényének folytatása. 64 oldalas Rádióvilághir­­adó, 32 oldalas Gyermekujság és ké­zimunka melléklet egészíti ki a Szín­házi Élet új számát, amelynek ára 5 korona. — Fiatal gyerkőcök halálos pár­baja. Ma már nemcsak a felnőtt legé­nyek virtuskodnak, hanem a serdület­­len apró legénykék is, akiknek még az orruk hegyén van a tojáshéjjá. Farnad községben két ilyen legényke hőskö­­dött és az egyik úgy vágta fokosával homlokon az ellenfelét, hogy az vértől borítva eszméletlenül terült el az ucca porában. A szerencsétlenül já t gyereket a lévai kórházba vitték, ahol megálla­pították, hogy a sérülése halálos. A virtuskodó legénykét letartóztatták és a párkányi járásbírósághoz kisérték. — Tizenhalszor sebesült halálosan s ma is él. Shaffer Hanke, Dórádé­ban, az Egyesült Államok Jowa tar­tományában élő nyolcvanhárom éves aggastyánt életében tizenhat baleset érte, amelynek mindegyike halálos­nak látszott. Nyolcéves korában a vizbefulástól mentették meg, három­szor a villám sújtotta, azután bánya­légrobbanás érte, kétszer mélységbe zuhant. Mint katona, egy ágyurob­­banásnál félszemét és félkarját el­vesztette, ásás közben 5000 font agyag cselt rá, egyszer leeseLt a lóról, egy bobszánkóról való zuhanás következ­tében koponyalörést kapott. Nyolc­vanéves korában kétoldali tüdőgyul­ladása volt, nyolcvanegy éves korá­ban pedig szélütés érte. Nemsokára elgázolta egy lóvonatu kocsi, tavaly pedig gépkocsibaleset érte. — A játszó gyermekek felgyúj­tották a házat. Nem mindennapi já­tékot kezdtek a gyerekek Kéménd köz­ségben, ahol Zankus Imrének és Szarvasi Istvánnak közös háza van. Amig a szülők künn dolgoztak a határban, a kis Zankus Klárikát meglátogatták a pajtásai és ezek közül az egyik gyer­mek száraz kendéiből pipát csinált és azt meg is gyújtotta. Közben a nagy lánggal égő kenderpipát, mivel az kezét megégette, eldobta. A lángoló kender meggyujtotta a házi szemetet és attól pedig a ház fogott tüzet. so »g £$& ££ &s|i 19 * X Kényszeregyezségek és csődök Szlovcnszkón és Ruszinszkóban. Taub Emil divalárukeresk. Beregszász, özv. Kausekné szül. Srank Erzsébet gaz­dálkodó Kalázs, Gondos Vilmos pa­­pirkeresk. Párkány, Iványi Ferenc vendéglős és borkereskedő Érsekúj­vár, Lüttmerding Klement és neje gazdáik. Kisripnyán (Nyílra mellett), Pap Kálmán és neje Mária gazdáik. Gsallóközaranyos, Nutler Adolf és ne­je Ela vegyeskeresk. Handlova, Weisz Pál rövidárukeresk. Surány, Biró Já­nos szabó Zólyom, Herskovits Ber­­nát és Fia (társ Herskovits Bernát és Izidor) varrógép és villanyossági cikkek Ungvár, Schwarz János és neje Mária, szabó- és temetkezési vállalkozó Verebély, Diamant Márkus keresk., Nagyszombat, Kemény Ró­za vegyeskeresk. Tvrdosin, Brvchla Róza áruháztulajdonos Pezinok. — Csődök: Schwarz Benjamin erdőbér­­lő Huszt, özv. Salamon Lipótné in­gatlantulajdonos Drahova, Fogyasz­tási Szövetkezet Mikula, Dénes Sán­dor fogtechnikus, Aranyosmarót, Weidmann Hanna gőzfűrészlulajdo­­nos Ladomir, Alter Béla utépítővál­­lalat, Munkács, Stern Móric vegyes­keresk. Lipcs (Huszt mellett), Ru­dolf Róbert vegyeskeresk. Zsolna. A város bevételei Komárom, október 10. Most, amikor a városi költségvetés összeállítása folyik, a legnagyobb gon­dot a bevételek előirányzása okozza. A kiadásokat a számvevőség leszo­­rílja a minimális határig és ekkor előáll egy olyan hatalmas különbö­zet, amelyet a bevételek megfelelő fokozásával lehet csak áthidalni. Ez könnyű volt akkor, amikor a város megfelelő támogatásban részesült az államiól, amely az alkalmazottak nagy részének a fizetési hozzájárulását vi­selte. A harc akkor a körül folyt, hogy a pótadó egy vagy két száza­lékkal emelkedjék, avagy csökkenjen. Ma azonban a kiadásokban ép úgy, mini a bevételekben a szélsőségek rendszere uralkodik. A képviselőtestület a világért sem emeli fel 10%-kal a községi pótadót, ellenben a legnagyobb nyugalommal veszi el a bruttó házbérek negyven százalékát a háztulajdonostól városi il­leték címén, víz-, csatornadíj, szemét­fuvarozás és házbér utáni adó alak­jában. A szemét kifuvarozását már 100.000 korona alatt mélyen elvállal­nák, de ezt a többség nem fogadja el. A képviselőtestület tagjai nem emeleki ugyan a póladót, de meg­szavazzák a városi díjakat. A díja­kat is meg kell fizetni, de miért akar nyerni a város a víz- és a csatorna­díjakon, amikor olyan vizet ad, amely sokszor inkább a sötét kapucinerhez hasonlít, az emeletekre pedig nyá­ron egyáltalán nem ad vizet, csak a késő éjjeli órákban, amikor min­den halandó alszik. Takarékoskodni lehet a gazdasági kiadásokon és a bérbeadásokkal kell leegyszerűsíteni a kiadásokat, az úgy­nevezett »házi« kezeléseket természe­tesen meg kell szüntetni és a köz­ponti műhellyel együtt a föld színé­ről eltörölni. Ezek gyakorlatilag a költségvetés fedezeti tételeinek is nagy segítségére is szolgálhatnak. A szo­cialista gazdálkodás mindenkor pa­zarlásra hajlandó és ott a legnagyobb ellenőrzés szükséges. így van ez az uccák megvilágításánál is. Ebből a városnak évi 100.000 koronánál több jutaléka van, azonban ezt levásárolja áram alakjában és erre ráfizet. Tes­sék az uccai világításra a gázmüvet igénybe venni, amely olcsóbb, mint a közvilágításra kiadott hatalmas ösz­­szeg. A személyi kiadásoknál szükséges megtakarításokat nem találjuk He­lyesnek, mert az olcsó munkaerő nem sokat ér. A szellemi munkát is meg kell fizetni és pedig jól megfizetni, hogy ezek a munkások is kedvvel dolgozzanak, ennek haszna bőven megtérül a munka értékében és meny­nyi ségében. — Táncmulatság és a bicska. Ma már megszokott dolog, hogy falusi bú­csú, falusi bál nem folyhat le simán, mert mindig előkerül a bicska és a vidám jókedvet szomorúság, sebesülés és nem egyszer halál váltja föl. Kis­­keszin is igy történt a legutóbbi búcsú alkalmával. A kiskeszii véres verekedés azonban némileg eltért a megszokott sablontól, mert itt mindjárt a mulatság elején, még szürkületkor megtörtént a vérengzés. A bál elején már összevere­kedtek a legények és amikorra széjjel­rebbentek a civódók, a csata színhe­lyén vérében fetrengve feküdt Lengyel Balázs 24 éves cipész, akit valamelyik társa bicskával úgy szúrt mellbe, hog; a kés a tüdejét is átjárta Ezzel kap csoiatban letartóztatták Tóth Gusztá 24 éves szálkái lakost, aki azonba erősen tagadja a bicskázást. A szerkesztésért a főszerkesztő a felel/ Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor künyvnyomt jában Komárom.

Next

/
Thumbnails
Contents