Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-10-11 / 81. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1933. október 11. E&.a.i&s ellenné kozmetikai intézete Komárom, Deák Ferenc>u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése Quarz besugárzás ns Összes modern kozmetikai eljárások Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. Gyújtogatásból apagyilkosság lett. Amikor a fiú gyújtogatással vádolja meg saját apját — A gyermekgyilkosságot megakadályozták, dí az apagyilkosságot nem sikerült. — Komárom, október 10. Komárom, október 10. A munkanélküliség e súlyos napjaiban nagy izgalmat váltott ki egész Szlovenszkóban az á hír, hogy a füleki zománc cs edénygyár üzemét Szlovenszkóban megszüntetik és a csehországi Brüx vidékére akarják áttelepíteni. A füleki zománcgyár a régi időkből maradt még meg és amint a háború előtti időkben, úgy a fordulat folytán megváltozott politikai viszonyok között is nagy szolgálatot tett a hazai iparnak és a munkás népnek, amelynek soraiból közel kétezren találták meg a megélhetést biztosító kenyeret a jónevű nagyipari vállalatnál. Középszlovenszkóban a régi virágzó gyáripari vállalatok közül csupán két gyár működik még és ezek közül az egyiket, a füleki zománcgyárat is be akarják szüntetni és át akarják telepíteni Csehországba, minden különösebb indok nélkül. Az áthelyezés terve elkeseredett hangulatot kellett Losoncon, amelynek képviselőtestülete elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a kormányhoz és a köztársasági elnökhöz, akinek memorandumot nyújtanak át ez ügyben. Nem lehet csodálkozni azon, ha a vállalat vezetőségének kegyetlen terve ellen minden érdekelt faktor felveszi a harcot. Mert ha a füleki gyárat leszerelik, olyan súlyos következmények állhatnak elő gazdasági és szociális téren, amelyek az egész vidék gazdasági katasztrófájához vezetnek és Középszlovenszkó munkásságára halálos csapást mérne a gyár megszüntetése. A gyárat a prágai ipar- és kereskedelmi bankvállalat finansziálja és a bank akarja áttelepíteni a gyárat Brúxbe azzal az indokolással, hogy mivel túlnyomó részt Csehországba szállítja a gyár termel vényeit, vasúti szállítási költség címén évi négy és fél milliót költ és ez a költség felére szállana, ha a gyár Brúxbe kerülne. A gyárat fönttartó bank ettől a tetemes kiadástól szabadulni akar és kalmár szelleme mellett mit sem törődik azzal, ha kétezer munkást és alkalmazottal nyomorba is dönt. Azt el kell ismerni, hogy magának a gyárnak megtartását illetőleg igen eredményesen lehetne segíteni azáltal, ha meg volna a lehetősége a külföldre való szállításnak, azonban ez az alkalom az állam ismert vámpolitikája miatt nem egyhamar következik be. Pedig ha a helyzet még tovább így tart, akkor a szlovenszkói ipar sorsa véglegesen meg lesz pecsételve és a halálos sorvadás könyörtelenül elpusztítja. A kereskedelmi kapcsolatok meglazullak a szomszédos államokkal, Csehszlovákia ipari termékeinek kiviteli lehetősége nagyon minimálisra redukálódott és ezért a gyári üzemek csak lefokozott energiával dolgoznak, munkásaik egy részét már évek óta nem foglalkoztatják, amivel csak a munkanélkülieknek nagy számát szaporítják. Ha a füleki gyárnak nagyobb mértékben volna kiviteli lehetősége, nem kellene arra gondolnia, hogy eihurcolkodjék Szlovenszkóról és a felszabadított liatárforgalomban nagy, a munkásrétegek javára szolgáló áldásos szerepet játszhatna. Ez az eset is egyik szomorú következménye az elhibázott gazdasági politikának, amely az elzárkózás mindent megbomlasztó elvének megvalósításával csak a munkanélküliséget és a köznyomort fokozza és az elkeseredést növeli. Egészen érthető lenne tehát, ha az államkormányzat végre belátná politikájának tévedéseit és rátérne arra az útra, amely a nyomasztó viszonyok enyhítéséhez vezetne s amelyen ipar és kereskedelem megtalálná a maga boldogulását. A füleki gyár elhelyezése tanulságul szolgálhat arra, hogy a gazdasági élet irányításában nem szabad olyan befolyásoknak engedni, amelyek kizárólag a pártpolitikát helyezik az érvényesülés előterébe, hanem a magasabb érdekek szemmeltartásával, pártra való tekintet és elfogultság nélkül kell irányítani az állam közgazdasági életének hajóját, mert csak így kormányozhatja eredmény az intéző faktorok törekvését. F alulátogat ások. A magyar nemzeti párt vezetősége az ősz és a tél folyamán az összes községeket meg fogja látogatni, hogy szorosabb kapcsolatot épitsen ki a szervezetek és annak vezetői között. A falulátogatások október 15-ével kezdődnek: Vasárnap, október 15-én Dunaszerdahelyen, délután fél 4 órakor a Kázmi r féle vendéglőben; előadók Bartal Iván és dr. Bartossik György, Egyházgellén ugyanaznap este fél 7 órakor a Szövetkezetben. Előadók: Bartal Iván és dr. Bartossik György. Ugyanaznap Alsónyárasdon délután fél 4 órakor a szövetkezet helyiségében. Alistálon este fél 7 órakor a Horváth féle vendéglőben. Előadók: Kovács Ignác és Méhes Rudolf. Pozsonypüspökiben délelőtt 11 órakor a községháza tanácstermében, Vereknye és Szunyogdi községek bevonásával alakuló gyűlést tartanak. Előadók: dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, Kontsek György orsz. alelnök és dr. Bicsovszky Kázmér. Ugyanaznap délután Nagymagyar községben. Előadók ugyanazok. Negyed községben délután 3 órakor Izsák Lajos vendéglőjében, Vágfarkasdon ugyanaznap este 6 órakor a szövetkezet helyiségében. Előadók: Koczor Gyula orsz. h. elnök és Morvay Jenő titkár. Zsitvabesenyőn délután 3 órakor a szövetkezet helységében, Udvardon d. u. 5 órakor a Népházban. Előadók: ifj. Bolyky János és Halász Gyula titkár. Naszvadon d. u. 3 órakor a szövetkezet helyiségében, Imelyen ugyanaznap délután 5 órakor a szövetkezetben. Előadók: Jaross Andor tart.-gyülési képviselő, orsz. elnök és Müller Rudolf titkár. Martoson d. u. 3 órakor a szövetkezetben. Hetényen d. u. 6 órakor a vendéglő helyiségében. Előadók: Füssy Kálmán nemzetgy. szenátor és Kalitza Sándor közp. titkár. Németszőgyénen d. u. 3 órakor. Előadók: dr. Salkovszky Jenő tart.-gyülési képviselő és Hegedűs Balázs titkár. Kiskoszmályon d. u. 3 órakor. Ujbarson d. u. 5 órakor a szövetkezet helyiségében. Előadók: Antal Gyula, Boross Béla és Beinrohr Dezső titkár. — Mérték utáni Princessfüzők, haskötők, melltartók fővárosi kivitelben Elbert divatáruházában, Nádor-u. 19. Saját tudősitónktól. Borzalmas családi dráma játszódon le a közeli Ujlót községben. Pár nappal ezelőtt tűz támadt Horváth József 63 éves tóti gazdálkodó szérüskertjében. Alig oltották el a kazallüzet, máris vad civódás, éles hangú vitatkozás zaja verte föl a Horváth ház csendjét. A fiú, a 36 éves Horváth Kálmán állítólag szemére vetette az apjának, hogy az gyújtotta föl az egyik kazlat, hogy biztosítási csalást kövessen el ezáltal. — Tisztességes ember ilyenre nem vetemedik — fedte hangos szóval a fiú édes apját. — Te akarsz engem kitanítani a tisztességből? — vágta vissza a vérig sértett apa. A perpatvar annyira elhatalmasodott, hogy az apa vérben forgó szemekkel támadt a fiára és vasvillával le akarta szúrni. A gyermekgyilkosságot sikerült megakadályozni egy éppen arra haladó csendőrnek. A két ellenfél nagy nehezen lecsillapodott, de csak látszólag. A tüzeset és a zajos családi perpatvar után pár napra A legteljesebb sikerrel zajlott le a legényegylet! szüreti mulatság A Komáromi Katholikus Legényegylet, városunk eme derék és agilis egyesülete ismét bebizonyította nagyszerű szervező képességét és sikereinek hosszú sorozatát — a vasárnap lezajlott szüreti mulatság után — egy újabbal gyarapította. Felesleges emlegetnünk a múlt évek sikereit, hisz mindenkinek élénk emlékezetében van még a farsangban megrendezett Perzsavásár, melyhez foghatót már rég nem látott Komárom közönsége. Egy ilyen nagyvárosi nivóju mulatság után a közönség csak fokozza igényeit, elképzelhető tehát a szüreti mulatság rendezőinek gondja, akik arra voltak hivatva, hogy minden az elmúlt mulatságoknál is jobban legyen meg-Saját tudósítónktól — Nem mindennapi, megrázó szerencsétlenségről számol be alábbi tudósításunk. A szerencsétlenség Kotlán történt. Kél testvér, Sulyok István és Viktor, kollai földmivesek agyagot szállítottak a község agyagbányájából. A két testvér azonban nem fogott lovat a kocsi elé, hanem az egyikük, István elől húzta, a másik testvér, Viktor pedig hátul tolta a nehéz, agyaggal megrakott kocsit. Menet közben egyik ismerősük évelődön velük és dudorászni kezdlc azt a nótát, amely úgy kezdődik, hogy Megy a kocsi, megy a kocsi agyagért, agyagért... A két Sulyok testvér is tréfásan felelt a nótaszóra és azt mondták, hogy jobb lesz, ha segít tolni a koholtan talállak meg az öreg Horváth Józsefet az istállóban. A véres hullára az ifjabb Horváth felesége bukkant rá reggel az istállóban. Széniül azt hitte, hogy apósát a ló rúgta agyon, mert a koponyája volt véres. Azonnal jelentést tett a csendőrségen és már olt kifejezte feltevését, hogy apósának halálát az egyik rugós ló okozta. Különböző gyanuokok azonban nagyon gyanússá tették az esetet és a nyomozást megkezdték. Már a nyomozás kezdetén meglepő dolog derüli ki. Az ifjabb Horváth, a meggyilkoltnak fia, rövid faggatás után bevallotta, hogy ő ölte meg az édes apját. A múltkori tűz utáni veszekedés utó íze még az öreg szájában volt cs szemrehányásokat lett a fiának, hogy őt gyújtogatással vádolta. Ebből aztán újra heves vita támadt, miközben apja annyira dühbe gurult, hogy megint vasvillával támadt a fiára, aki önvédelemből ütötte fejbe egy doronggal édes apját. Nem sejtette akkor, hogy az ütés halálos lesz. A fiatal Horváthol letartóztatták. rendezve. Ez teljes mértékben sikerült is nekik. Az ízlésesen feldíszített teremben most mindenütt a magyar szüreti mulatságot jellemző magyar motívumokat találtuk meg, de a rendezők egyéb feladatai is sikeresen voltak megoldva. Meg kell dicsérnünk a nagyszerű rendezést, mert hiszen csak igy következhetett be a teljes erkölcsi és anyagi siker. Az elsőrangú cigányzenét Sárközi Feri zenekara szolgáltatta, mig a kitűnő italok a Fehér-féle vendéglőt dicsérik. Ott láttuk dr. Majer Imre prelátusapátplébánost, az egyesület elnökét, a Bencés gimnázium tanári karának képviselőit, városunk sok más vezető egyéneit, a nagy, főleg iparos és kereskedő családokból kikerülő vendégsereget s a közeli és távoli vidék szépszámú hölgyeit és aranyifjuságát. (A. gy.) csit, mintsem itt elnótázza az időt. Jót nevettek mindhárman és az ismerős tovább sietett, a két testvér pedig tovább tolta és húzta a nehéz kocsit. Ha a nótázó ismerős szót fogad és segít a két testvérnek, bizonyára nem következett volna be a nagy szerencsétlenség. A két testvér menet közben egy nagyon lejtős szakaszára ért az útnak. A nehéz kocsit itt nem kellett se húzni, se tolni, mert az erősen neki lendült a meredek lejtőn és ekkor történt meg a súlyos szerencsétlenség. Viktor nem tudta visszatartani a nehéz kocsit, amely elütötte az elölte haladó testvért, aki a földre bukott és a nehéz kocsi ke-Súlyos szerencsétlenség agyagszállitás közben. Amikor nincs ló fogva a kocsi elé. — A nehéz, terhes kocsi keresztül ment a szerencsétlen áldozaton. — Komárom, október 10.
