Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-04 / 79. szám

1933. október 4. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldai. A nagy fehér fal mögött... Beszélgetés egy arab gésával a szerelem és a halál játékairól. Leprások? 'Politikai internáltak? Ara­bok, akik nem akarnak meghajolni a francia uralom alatt? Rabok? Vagy vala­milyen fertőző betegség szerencsétlenjei? Vagy kiket őriznek e kínai fal mögött, mely egy egész városrészt bekerít, zártan és sáncszerűen kiépített erődítményekkel, áthág hatatlanul és lebonthatatlanul, ka­puiban fel fegyverzett francia altisztekkel, — miféle erődítmény ez? Börtön? Kórház? Lepratelep? Itt, a város közepén, a fehér palotáival gyönyörű, modern várossá épült Casablanca szívében? A város közepén, köröskörül a fal, mely börtönné zárja, olyan e fehér fal a város­rész körül, mint valami fertőtlenítő-szer, mely az egészséges testen körülveszi a csúf sebet. A kapuban fegyveres őrök. Nőt semmi­féle protekcióval nem engednek he. És nőt semmiféle protekcióval nem enged­nek ki. * Aki egyszer bekerült, az többé nem jó­ból ki. Csak férfiak járhatnak szabadon ki és be, ha kedvük tartja, mulatságból, szórakozásból, vagy nézdegélésért, vagy bármiért, akár arabok, akár négerek, európaiak, matrózok, koldusok, tracho­­urások, bénák, gyermekek, vének — csak férfi legyen, a francia altisztek rájuk se hederítenek. Ha nő közelít kintről vagy bentről, a fegyverek megmozdulnak, a kapuk bezárulnak, nincs út számukra sem befelé sem kifelé. Élet és halál foglyai. Külön városrész a nagy fal mögött, uccák, terek tömegével, emeletes házak­kal külön rendőrséggel, orvosokkal, üzle­tekkel és külön temetővel. Nő, ha la­kója volt e városrésznek, még holtan sem kerülhet a falon túlra. l'üszerüzletek, divaláruházak, mészár­székek, cipészek, női ruhaszabók, kalap­­szalónok, virágüzletek, szerelmi kellékeket árusító holtok, patikák, vásárcsarnokok — semmiért sem kell kimenni. A hatóságok, ha dolguk van, orvosilag, vagy rendőrileg, bejönnek, a falakon helül működik a hi­vatalos apparátus, hogy a nőket, ha csak lehet, ne kelljen kivinni a kapukon túl. Ha valami olyan történik, hogy valame­lyiket mégis ki kell szállítani, akkor zárt kocsi lordul ki a kapun, benne sűrűn el­fátyolozott arab gésával. Kutak az uccukon, melyekből csak en­nek a városrésznek rabjai ihatnak. Külön kutjaik vannak, mint Indiában a páriák­nak. S a kutak körül hüsölő nők százai, fekete bőrükön izzik a nap, beszélgetnek, nevetgélnek s vállukon korsó, viszik a hű­sítő vizet lefüggönyözött szobáikba. Ezrével a nők az uccán. Éjjel is, nap­pal is, nyüzsögnek, hullámzanak, énekel­nek, Iraccsolnak, játszanak, panaszkod­nak s ha férfi tűnik fel, körülfogják s édesgetik. Arabok, négerek, zsidók, mesz­­licek s elvétve köztük fehérbőrű nők, franciák, spanyolok, portugálok, öltözé­kük — tartózkodó szóval — lengének mondható, némelyik annyira lenge, hogy a párás szél meztelen bőrüket fújja csu­pán. De vannak, akik drága, nehéz se­lyem öltönyükben pompáznak. Az egyi­ken vastag ing, szárban végződő hímzett selyem bugyogóval, vállán gazdag selyem­kendő, vastag pamutfönalakkal átkötve, csak az arca szabad, égő szemei szikráz­nak a fehér napfényben. Itt egy néger gyereklány, kinek az orra különböző szerelmi jelekkel van tetoválva. A tetoválás egyáltalán óriási divat ilt, sajnos, ez a divat sem állandó, s aki az idén a legdivatosabb jelet: a szerelmesen vágyakozó ajkat tetoválja homlokára, az ki van téve annak, hogy a tetoválás Casa­blancái Worthja vagy .Patouja jövőre új divatot kreál s míg ő avult s letöröllie­­lellen jelekkel a homlokán szomorkodik, addig valamelyik konkurense karjain a legújabb divattal: két csókolózó galamb­bal hódítja az üzletfeleket. Ez, aki a másik oldalon megáll, már öregecske nő lehet, abból is látszik, hogy egy régen kimúlt divat jelei kéklenek alsó ajkától lefelé egészen ingének kivá­gásáig: egymásba fonódó karikák, köze­pükben dülledt szemekkel. Vannak sokan persze, akik már lerázták magukról a Iradicionális divat bilincseit és európai meztelenséggel tűrik a forrón tündöklő napot. Házaik előtt ülnek, családjukkal, gyer­mekeikkel, esetleg férjeikkel vagy árván sétálnak, főznek, vásárolnak veszekednek, lakarílanak, járnak a kalaposnőhöz, ru­hát csináltatnak, vendégeskednek, néha férjhezmennek, vagy elválnak, peresked­nek, élnek és meghalnak, születnek és el­porladnak — a fehér fal mögött. Talán tizenhal éves lehet ez a kis arab! gésa, aki vakító fogsorával hidegen és szótlanul rámnevet, talán még fiatalabb. Én szólítom meg őt: — Minden okos feleletért tíz centimet kapsz. Töbl) kérdésem volna hozzád —­­mondom. — Mennyit kapok a buta válaszokért? —- kérdezi selypítő franciasággal, mezte­len felső testét merészen szembefordítva. • Megegyezünk az árban s az ucca egyik szeglete mögé húzódván, valami hitvány kis fa bólongó árnyékában, miután előbb el kellelt mondanom, hogy annak a szép hajónak, a Giulio Caesarénak vagyok az utasa, amelynek a kikötőben nyugvó moz­dulatlan testéi innen is lehet csodálni, az alábbiakban folyt le a beszélgetés a kis' arab gésával, sorsról, szerelemről, élei­ről, halálról és hasonlókról. Mi van ezen kívül a falon túl? — Hogy kerültél ide? — I igv, hogy szegény voltam. Ha gaz­dag lettem volna, most úrnő lennék a falon túl. Ennyiből áll az egész... — Ezért kijár a tíz centime. Hogy hív­nak? — Paliménak. —- Hol lakot? — Abban az emeletes kis sárga házban, nézze, ott balról, amelynek ajtaja előtt a kövön ül egy öregasszony, látja? Az az én lulajdonosnőm... — Milyen a sorsod? — Nem tudom. — Ezért a feleletért két centime jár csak. Szeretnél a falakon kívül lakni? — Nem tudom. Azt hiszem, mindegy volna. Ili belül is lehet szeretni, gyű-, lölni, itt is perlekedünk, veszekszünk, ill is lehet mindent vásárolni, itt is lehet irigykedni, barátkozni, itt is eltelnek a napok, itt is eltelik minden, az is, ami­nek örül az ember, az is, ami miatt szo­morkodik. — Mi van ezenkívül a falon túl? — Ez tízcentimes felelet. Mi a vélemé­nyed a szerelemről? — Nem tudom. Nem ismerem. Te isme­red? — Neked, kedvesem, nincs jogod kér­dezni. Éu kérdezek, te felelsz. Hát ho­gyan van az, hogy nem ismered a sze­relmet? Hisz oly sok embert szerettél már... — Én? Soha nem szerettem senkit. Ne­kem olyanok az emberek, mint a víz­­cseppek a kőnek ... Szoktál regényeket olvasni? — Franciául. Azokat a regényeket sze­relem, amikben sok a szerelem. — Szeretsz élni? — A kutyáktól is meg szoklad kérdezni? — Nem. Miért? — Mert azok sem tudnák megmondani. Én sem tudom. Mit tudom én! — Meghalni láttál már embert? — Hogyne. A mostani gazdám elődjei. Elesett az uccán, meghalt. Örültem neki, mert nagyon gonosz volt. Éheztem nála. — Mi a véleményed akkor a halálról? — Semmi. Ha rossz emberek meghal­nak, annak örülök, ha jó emberek, ak­kor sírok. A kis gésa esete a Ivemállal — Hát le szeretnél meghalni? — Dehogy szeretnék! Mit kérdez tőlem ilyen bolondságokat? — Most felsorolok néhány nevet, ide figyelj. Kit jgjnersz ezek közül: Gandhi, Lenin, Mussolini, Kemal, Stalin, Mac­Donald, Sch aw ... — A Kemalt ismerem. — Ki az? — Egy nagyon kedves török fiú, bor­bély, ilt lakik a harmadik uccában. Jó barátom. Beszélgetés közben elindultunk s most a fehér kapuhoz érünk. A francia altiszt, mérgesen a lányra sandít. Kifizetem a lánynak a pénzt, ami jár neki, amiért! szóba állt velem, aztán kilépek a kapun, A kis arab gésa ott marad, egy pillanatig utánam néz, csodálkozó szemmel, aztán megfordul és szaladni kezd visszafelé. Sz, B. Emberke. Pöttömnyi jószág. Emberke. Alig látszik ki a földből, de már van em­beri címe és rangja. Elemistá. Hiva­talosabban: az I. Alosztály tanulója. Megy hazafelé az iskolából. Hátán nagy láska. Majdnem nagyobb, mint az egész gyerek. A táskából kilóg a madzagon a fityegő spongya. Egyedül baktat az uccán. Pesli gyerek, önálló. Arcocskáján önludat. Fontosnak érzi magát. Aktiv tagja lett a társadalom­nak. Valami ilyenféle gondolat de­reng benne homályosán. Nem tart együtt a hancúrozó. vi­­háncoló pajtásokkal. Komoly emberke, érzékeny lélek, mely még nem lúd szabadulni az első impresszióktól, amit számára az iskola, az első nagy közösség, azt élettel való találkozás jelent. Szeme előtt i és u betűk ugrálnak, amint a táblán fölírva látta. Érde­kes, rejtélyes tudomány., sok más ér­dekes dologgal együtt, amiket a tanító úriói hallott. Egészen új világ nyílt meg előtte néhány nap alatt, olyan dolgokról értesült, amikről az otthoni­aknak, kiktől mindig csak házi ügyek­ről hallott tárgyalni, bizonyára sejtel­mük sincs. A közlés vágya feszíti keb­lét. Még alig tud valamit és már taní­tani akar. Szétosztani a kincseket, amikkel kis szeme csordultig meg­telt. Otthon, amikor látja, hogy a ma­mája leült egy kicsit újságot olvasni, odaül melléje, egy darabig nézi, aztán gyengéden, kissé fölényesen megérinti a karját: — Anyu, ha valamit nem tudsz, csak kérdezd tőlem .. . Anyu jó és okos, nem neveli ki. liá­non forrón magához szorítja a kis tudóst. A dollármilliomos kisasszony és a fényes nevű olasz herceg ötnapos házassága. Már régen volt Ncwyorkban olyan fényes esküvő, mint a múlt hét elején. Nem is csoda: a feltűnően csinos, fia­tal Janet Snowden, a petróleum ki­rály leánya ment férjhez egy igazi, vérbeli arisztokratához, Francesco Ca­­ravita di Sirignano olasz herceghez. A képes hetilapok fotográfiáiról még egymáshoz simulva, boldogságtól su­gározva mosolyog a fiatal pár. A valóságban azonban Jancl már otthon van a szülei házában és tjlig tud a folyton kitörő zokogástól beszél­ni a riporterekkel, akik interjúért os­tromolják. Öt napi házasétól elég volt, b-ogy rájöjjek: súlyos tévedést követtem el. Nincs értelme, hogy egész életre sze­rencsétlenné tegyem magamat. Már most megbíztam ügyvedemet, hogy te­gyen lépéseket a "házasságkötés ér­vénytelenítése iránt... — Mégis; mi történhetett, hogy ilyen hamar végei ért a regény? — tették fel az indiszkrét kérdést. Az ötnapos asszony a vállát vono­­gatva mondotta: — Nem történt semmi különös ... Egyszerűen csak felfedeztem, hogy nem szeretem az uramat... Nem is válópert adok be, ha­nem azon a címen kérem a házasság megsemmisítését, hogy az már tulaj­donképpen eleve érvénytelen volt. Az én esetemben ez könnyen fog menni, mert hamis személyi adatokat mond­tam be. Amikor látta a riporterek meghök­kenéséi, könnyei közül is ravaszkás mosoly csillant elő. — Én, kérem, az anyakönyvvezető­nek azt mondtam, hogy 23 éves va­gyok ... — Pedig, tessék csak megnézni, tetle hozzá, — ül van a születési bi­­zonvílványom és ebből kiderül, hogy csak 19 éves vagyok. Azt hiszem, ez éppen elég ok a házasság megsemmi­sítésére ... — Egy dollármiliomos asszonyká­nál mindeneseire elég, - jegyezte meg valaki. Amibe aztán az elkeseredett, kiábrándult Janet Snowden is meg­nyugodott. megóvja gyomrát nehezen emészt­hető zsiradéktól. Éppen gyönge gyomornál kell erre "különösen vi­gyázni. Csak könnyen emészt­hető zsír válik egészségére: A KIADÓS, TISZTA NÖVÉNYZSÍR CT 3-33 CSAK AZ ALÁÍRÁSSAL ELLÁTVA VALÓDI HÍREK — A Komáromi Lapok előfizetői­nek figyelmébe. Azokat a t. előfize­tőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, arra kéri la­punk kiadóhivatala, hogy az előfi­zetés megújításáról, illetve a hátra­lékaik kiegyenlítéséről a mai szá­munkhoz mellékelt csekklap utján gondoskodni szíveskedjenek. — Ünnepi istentiszteletek. A ko­máromi izraelita hitközség kultuszbi­zottsága értesiti a hitközség tagjait, hogy a Szukoth-iinnepi istentiszteletek a kö­vetkező időkben tartatnak meg: f hó 4-én, az ünnep előestéjén 5 ó. 15 p. hitszónoklatíal; 5-én reggel 6 ó. 30 p; d, e. 10 ó; d. u. 3 ó. 30 p; és este 5 ó. 45 perckor. 6-án reggel 6 ó. 30 p; d. e. 10 ó; és este 5 ó. 15 perckor. 7-én reggel 6 ó. 30 p; d. e. 10 ó; és d. u. 3 ó. 30 perckor. — Tanítók gyűlése. A Szlovenszkói Ált. Magyar Tanító Egyesület érsekujvári já­rási köre október 6-án Érsekújvárod, a rk. fiúiskolában délelőtt 9 órai kezdet­id közgyűlést tart. — Farkas Márta hegedűművésznő hangversenye a pozsonyi rádió műso­rán. Folyó hő 4-én, ma este 6 óra 10 perckor ismét alkalma lesz városunk és a környék zenebarátainak Farkas Márta művészetében gyönyörködni. A pozsonyi Stúdióban Corti, Schubert, Ries, Achron, Kreisler és Hubay szer­zeményeiből ad elő. — A szüreti mulatság rendező­sége mindent elkövet, hogy az idei mulatság is méltó legyen régi, nagy­sikerű elődeihez. E célból a Kath. Le­gényegylet ezúton is felkéri a mélyen tisztelt hölgyközönségét, hogy a ma esti tánc és felvonulási próbán minél nagyobb számban szíveskedjenek meg­jelenni. A próba este nyolckor veszi kezdetét. Ugyancsak ma este tartja az egyesület rendes taggyűlését is,' melyre — a tárgy fontosságánál fogva — fel­hívja minden tag figyelmét. — Uj magyar napilap. Mährisch- Ostrauban szerdán, október 4-én uj magyar napilap jelenik meg „Napló“ címmel. Az uj lap független politikai lap, amely a reggeli vonatokkal bejut Szlovenszkó minden nagyobb helyére. A Napló lesz Szlovenszkó legolcsóbb nagy reggeli napilapja, ára 80 fillér. — Miniszteri nadrág, mint ba­rométer. Sziám földmivelésügyi mi­nisztere egyik legfontosabb' személye az országnak és óriás sokaság sereg­ük össze annak a szertartásnak meg­tekintésére, amellyel a miniszter a májusi vetés alkalmával végre szokta hajtani. A miniszter erre az alkalomra bő selyemnadrárot és aranygombos mellénykét vesz fel. Sok aggódó te­kintet szegeződik rá, amikor térdeplő helyzetéből felkel. Ha nadrágja a térd­nél megakad, biztos, hogy az eső sokáig fog magára váratni. Ha azon­ban ieér a cipőig, nem lesz baj az eső miatt. Viszont, ha a nadrág el­szakad, a termés és az állatállomány elpusztul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents