Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-04 / 79. szám

79. szám, Szerda, 1933. október 4, ötvennegyedik évfolyam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LÁB wgetare* .vawiiHwaaKsg:«: EElSflzetésI Ar csehszlovák értékben: Seljben és vidékre postai szétküldéssel egész évre Sí K6, félévre 48 K6, negyed­évre 2« K5. - Külföldön 120 Kő. E|yesszám ára f korom. .11 —Ir.~ É IMII HIMT FUT ---—------ -,r Alapította: TUBA JANOS. Eelelőa löszarkosstö: GAAL GYULA dl. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF Űr. ^munkatársak. ALARY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. HP «MMOaH A leszerelés Komárom, október 3. A francia külügyminiszter kiadta a jelszót, hogy a leszerelési kon­ferencia elnapolásának nem sza­bad bekövetkeznie, tehát feltétlenül dűlőre akarják vinni a leszerelés ügyét, melynek eddig tudvalevőleg a francia kormány volt a legna­gyobb kerékkötője. Egyik francia lap pedig arról ad hírt, hogy Fran­ciaország hajlandó kétszázezer főre leszállítani a francia hadsereg lét­számát, vagyis a mai létszámnak egyötödére, ha Németország garan­ciákat ad neki. Ebben az esetben a szolgálati időt hat vagy hét hónap­ra kellene leszállítani, amiből sem­mi sem lesz, mivel ebbe a tervbe a francia generálisok nem egyez­nek bele. Mi tamáskodunk a megegyezés­ben, mert az nem törődik az egyen­jogúsággal és abból a princípium­ból indul ki, hogy első a francia biztonság, mely mindent megelőz, azután jöhet csak a többi. Termé­szetesen a franciákon múlik, hogy a leszerelési gondolat tempója ho­gyan lesz fokozható és egyáltalá­ban kap-e ezen a téren Európa valami engedményt. Egy másik hír szerint a kisáll­tául Németország fegyverkezése el­len foglalt állást. Ez a határozat Németországot bizonyára nem tartja vissza attól, hogy a saját érdekeit úgy védelmezze meg, amint azt viszonyai szükségesnek tartják, tekintet nélkül arra, hogy a kisan­­lant képviselőinek mi erről a véle­ménye. Az azonban meglep és most olvassuk először, hogy a kisantant is arra a meggyőződésre jött, hogy a jelenlegi válság közepette Iekell szállítani a fegyverkezéssel járó ki­adásokat. Ez őszinte és okos be­széd és ha ez igaz, akkor helyesel­nünk kell a kisantant külügymi­nisztereinek. Igaz, hogy a viszo­nyok kényszerítették őket erre a lépésre, mert a fegyverkezésnek a tempóját nem bírja a gazdasági élet és az kifulladt a diktált iram­ban. A leszerelés természetesen ezek­re a felszerelt államokra vonatko­zik első sorban és ha Franciaor­szág megkezdené a jó példát, azt bizonyosan követné Németország is, amely csupán azt a tételt vitat­ja, hogy a német biztonság is van olyan fontos, mint a francia biz­tonság. Végre belátják, amikor már az államok polgársága kezd kidől­ni a felfokozott terhek súlya alatt, hogy a katonai terheket mérsékelni kell. Áll ez és pedig igen nagy mér­tékben Csehszlovákiára is, ahol minden kiadást mérsékeltek az ál­lami költségvetésben Ez is be fog következni, ha a híreknek hitelt lehet adni és akkor bizonyára ja­vulni fog az a gazdasági feszültség is, amelynek nyomását már oly ré­gen érezzük. Azt a jelenség et, hogy a lengyel ál­lam nem hajlandó még ma a lesze­relésre, szintén meg tudjuk érteni. A lengyelek nincsenek megelégedve azzal a külpolitikával, melyet Fran­ciaország Németországgal szemben követ. Ez azonban tisztán az ér­zelmek politikája. Lengyelország­nak, amely a legnagyobb mérték­ben felíegyverzett államok sorába tartozik, be kell látnia, hogy Euró­pa .sorsa nem a fegyvereken, ha­nem a békén fordul meg és botor doiog a békének a sorsát a fegyve­rekre bízni akkor, amikor minden­kinek a béke érdekében kelt dol­goznia. Remélhetőleg ez a felfogás majd Lengyelországban is tért hó­dit és az sem vonhatja ki magát egy általános békeáramlat hatásai alól. POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 3. Nem lehet Pozsonyban és Kassán érvényesíteni a magyar kisebbségi jogot. Az állami statisztikai hivatal a há­rom évvel ezelőtt végrehajtott nép­­számlálás adalaiból összeállított ered­ményre való hivatkozással közölte Szlovenszkó országos hivatalával, hogy a magyar kisebbségi jogot Kassán és Pozsonyban nem lehet többé érvénye­síteni, mert a magyar lakosság szám­aránya egyik városban sem éri el a törvényben előírt húsz százalékot. A statisztikai hivatal számítása szerint Kassán a magyarok az összlakosság­nak 18 százalékát teszik, Pozsonyban pedig 16.2 százalékot. Az országas hi­vatal a napokban értesítette mindkét város tanácsát, hogy a magyar kisebb­ségnek hivatalos és bírói fórumok előtt nincs meg a joga magyar anyanyelvét használni. A magyar nemzeti kisebb­ség soraiban nagy elkeseredést kel­tett intézkedés ellen a magyar ellen­zéki pártok vezetői minden törvényes eszközt igénybe fognak venni. Hat milliárd koronán felül van az állam ingatlanainak értéke. A napokban jelent meg az állami ingatlanvagyonnak az illetékes álla­mi hivatal által elkészített első rendes felértékelése. A kimutatás 1932. évi december hó 31-iki állapotot dolgozta ki, és azt évenként ki fogják egészíteni. Az állam összes ingatlanainak értéke 6043.9 millió koronát tesz ki, ezenkí­vül van még a csehszlovák államnak 12705 ha földje 347.4 millió korona, 1381 lakóháza 1029.3 millió korona, 523 vízmüve 152.7 millió és 4449 kü­lönböző tárgya, mely 4514.5 millió korona értéket képvisel. Az állami ingatlanokból az iskolaügyi miniszté­rium bír legtöbbet és pedig 1416.8 millió korona értékben, továbbá a nemzetvédelmi minisztérium 1253.9 millió értékű ingatlan bír. Magyar nyelvű templomi föl­­iratok eltávolítását rendelte el a besztercebányai járási hivatal. A soviniszta türelmetlenségnek újabb szomorú példáját szolgáltatja az a ren­delkezés, amelyet a besztercebányai járási hivatal adott ki a besztercebá­nyai rám. kath. templom ablakain levő magyar nyelvű föliratoknak el­távolítására. A besztercebányai auto­nóm rom. kath. hitközségnek meg­küldött hivatalos fölszólítás szerint rö­vid időn belül kell eltávolítani a plé­bánia templom ablakain levő magyar feliratokat és magyar címereket. Ugyancsak fölszólítja a járási hivatal az egyház vezetőségét, hogy a kál­váriára vezető úton fekvő kápolnák, (stációk) magyar nyelvű feliratait is tüntesse el rövid idő alatt. Az egyház­­község választmánya a napokban fog-Szerkesztöség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton lalkozott a tiltó leiratokkal és hosszabb vita után kimondotta, hogy a felszó­lításnak nem tesz eleget, mert a járási főnök kívánságának semmiféle törvé­nyes alapja nincs. Olasz memorandum a dunai államok gazdasági meg­segítéséről. Olaszország népszövetségi delegáci­ója a német delegációnak emlékiratot nyújtott át, amely a dunai államoknak gazdaságpolitikai intézkedések révén való gazdasági megsegítéséről szól. Az emlékirat számos olyan tervet tartal­maz a Dunamedence gazdasági poli­tikájára vonatkozólag, amelyeket Né­metország már évek óta támogat. Olaszország arra az álláspontra he­lyezkedik, amelyet Németország már régóta képvisel, hogy ugyanis a dunai államok részére egyoldalú preferen­ciák által fokozottabb mértékben kell lehetővé tenni a kivitelt. A memoran­dumból kitűnik, hogy ,a dunai problé­mák kereskedelempolitikai szempont­ból való megítélésében elvi megegye­zés áll fenn Németország és Olaszor­szág között, joggal föltételezhető, hogy itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a válság által súlyosan érintett dunai ál­lamok javára hasznos gazdasági együtt­működés jöjjön létre. A járási választmány most tárgyalta le a járás 1933. évi költségvetését és 45 százalékos járási pótadót állapított meg. Saját tudósítónktól. A komáromi járás választmánya szep­tember '30-án, szombaton ülést tar­tott, melyen Novotny Richárd közig, főtanácsos elnökölt és bemutatta a já­ráshoz áthelyezett dr. Risztics Vladi­mir közigazgatási főbiztost. Az elnöki bejelentések közt szerepelt Liptay János íelebbezése, Guta köz­ség határozata a községi végrehajtók fizetésének felemeléséről, melyeket az országos választmány elutasított. A költségvetés. A választmány letárgyalta a meg­változtatott költségvetést, mert az or­szágos választmány több változtatást tett rajta. Nem engedi meg az elője nem látott kiadások címén semmine^ sem az előirányzását. Király József (keresztényszocialista) választmányi tag javasolja, hogy a komáromi diákmenza részére 1000 ko­rona segélyt adjanak. Az indítványt a választmány magáévá tette. A testne­velési célokra előirányzott 5000 ko­rona kétszeresére, 10000 koronára lön felemelve. Az országos mezőgazdasági tanács ismét a szarvasmarhák tejelésének el­lenőrzését szorgalmazza, erre a célra 5000 "korona összeget vesznek fel a költségvetésbe. Király József felszólal, hogy ez az ellenőrzés a múltban sem mutatott fel semmi különös eredményt. Az összeg csak abban az esetben folyó­sítható, ha valóban megtörténik az ellenőrzés. A békebírő-intézmény. Tekintettel, hogy a becsület védelme a jövőben már enyhébben működik, mert a becsületsértés nem vétség töb­bé, hanem kihágás, kísérlet történik i Komárom, október 3. a békebiró intézménnyel Guta község­ben, ahol erre a tisztségre Schultheisz Rezsői ajántva a jegyzői hivatal. A választmány megválasztja. Szímő község a parcellázással kap­csolatban a földhivataltól utak részé­re kapott bizonyos földterületet. Majd kisebb tárgyakkal foglalkozott a vá­lasztmány és a déli órákban ért Véget. Harmos tanítványok rajzkiállitása. — október 3. A KultMrpalota termében Harmos tanár növendékeinek a rajzkiállitása. Ezzel a pár szavas bevezetéssel renge­teg sokat mondtunk. 1910. óta, amióta Harmos Károly kiállításokat látott en­nek a városnak a közönsége, körülbe­lül oda érkezett el, ahova zene dolgá­ban. A botfülü városból zenekedvelő várost formált át egy szuggesztiv erejű vérbeli muzsikus, Berzsenyi-Janosits lelkesedése. Ezt a szuggesztiv erőt érez­zük ki Harmos Károly működéséből is. Működése nem zárkózik el a mű­terem négy fala közé, hiszen jól tud­juk, mennyire hatott az azon kivül is a jóizlés és a képzőművészet iránt való érdeklődés, később annak megszere­lése köröl. Harmos Károlynak most nem művészi kvalitásairól és pedagógiai munkájáról lesz szó, amelyről a felnőtt nemzedékek beszélhetnek, hanem a rajznak, mint uj formanyelvnek a tani-T

Next

/
Thumbnails
Contents