Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-30 / 78. szám

4. oldal »KOMAROMI LAPOK« 1933. szeptember 30. Vasárnap, október 1-én a Komárom Járási Fiatalsággondozó „Gyermeknapja“ Adakozzatok az elhagyott és árva gyermekek gondozására! ben telket vásároltak s azon házat építettek. Hiába hívta fel a hátraléko­sokat a városi ügyész, nem fizettek, sőt összebeszéltek, hogy nem fognak fizetni a városnak. Ezekkel szemben a legnagyobb szigorúsággal kell eljár­ni s akik fizethettek volna, mert ke­restek, azok ellen meg kell indítani a kilakoltatási eljárást. Természete­sen azok ellen, akikről tudott dolog, hogy képtelenek voltak kötelességük­nek eleget tenni, azok ellen nem lehel így eljárni, de akik a várossal szem­ben rosszindulatúan viselkednek, azo­kat ki kell lakoltatni. A városbíró szavaira a tanács több­sége (10-en 4 ellenében) kimondotta, hogy megbízza Kendi Zoltán dr. ügyvé­det, mint a Ghyczy-iroda gondnokát a hátralékosok elleni kilakoltatási eljárás mielőbbi megindításával. Ugyanilyen eljárás indul meg az áru­csarnokok hátralékos bérlőivel szem­ben is. Vasalót kötöttek az áldozat derekára és élve dobták a kútba 1 Borzalmas lelet a kertész-kutban. — A csendőrség erélyes nyomozást indított. — Saját tudósítónktól. — Komárom, szept. 29. Borzalmas leletre bukkantak Ipoly­­szakállason az ottani nagybirtokos kerti kutjában. Egy újszülött fiu-gyermek hullája akadt a mélyebben mentett vödörbe. Amikor a hullát kihúzták, akkor tűnt ki, hogy a kis áldozat derekára vasalót kötöttek, hogy az a vizfenékre huzza le, de a véletlen mégis a felszire hozta a kis áldozat hulláját. Az orvosi vizsgálat megállapította hogy az újszülöttet élve dobták a vizbe, ahol már öt napja volt. A csendőrség megindította a nyo­mozást. — Tánchosszúóra lesz vasárnap a tánciskolában (Vigadó). Tánckurzus kezdők és haladók részére kedden és pénteken. Nincs erkölcsi kár, ha a szép leány fényképe más név alatt kerül a képeslapba Két kommunista gyűlés epilógusa a komáromi kerületi bíróság előtt. A komáromi és a zselfzi kommunista gyűlések. A magyar kúria első polgári tanácsa rendkívül érdekes szerzői jog bitorlása iránti ügyben hozott most végső fo­kon határozatot. A bonyodalmas per abból szárma­zott, hogy a kis Irénke arra kérte egyik ismerősét, hogy szép bubifri­­zurás arcképét az egyik illusztrált lapban tétesse közzé. Amint a kere­setben elmondja Irénke, ő 1930 év tavaszán kérte erre ismerősét, s a fénykép egy félévvel később jelent meg a lapban, de ekkor is olyan bosz­­szantó tévedéssel, hogy az ő fényképe alatt más leány neve volt. Ilyen előzmények után Irénke úgy az ismerőse ellen, mint a lapvállalat ellen pert indított és a szerzői jog bi­torlásának megállapítása mellett er­kölcsi kár megtérítésére kérte őket kötelezni. A kúria a keresetet elutasította s Ítélete indokolásában mindenekelőtt megállapítja, hogy a leány maga kér­te többizben ismerőséi arra, hogy az arcképét tétesse közzé s habár kétség­telen, hogy a kép egy félévvel később jelent meg a lapban, az ekként eltelt félév sokkal rövidebb idő, semhogy ez alatt a közzétételre vonatkozó enge­dély visszavonás nélkül hatályát vesz­tette volna. Az a körülmény, hogy a leány fény­képe a lapban tévedésből nem az ő nevének feltüntetésével, hanem más név megjelölésével jelent meg, erköl-Saját tudósítónktól. A komáromi kerületi bíróság Krizs kerületi bírósági tanácsos elnökle­tével most tárgyalta Egyeg Lajos és Kántor Gyula dunamocsi lakosok bűn­ügyét. Az államügyészség Egyeg Lajost erős felindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettével, Kántor Istvánt pedig súlyos testi sér­tés vétségével vádolta meg, mert Du­­namocson ez év julius hó 3-án Egyeg Lajos Kántor Istvánnét egy kapával fejbe vágta. A szenvedett sérülésébe rövid idő múlva belehalt az asszony. Ugyanez alkalomkor Kántor Gyula Egyeget egy konyhakéssel karonszurta, mi által annak 16 napig tartó egész­­ségháboritást okozott. Egyeg Lajos nem érzi magát bű­nösnek és előadja, hogy egy udvar­ban laknak Kántorékkal. A perpatvar napirenden volt köztük. A kérdéses alkalomkor is Kántor és az elhalt megverték a feleségét, amit a csend­őrségnek is jelentett, ki is jöttek a csendőrök, de amikor eltávoztak, Kán­tor és az elhalt megtámadták és Kántor egy konyhakéssel meg is szúrta a karját, mire, ő nagy haragra lobbant, és a keze ügyében levő kapával Kán­tort meg akarta ütni, de az lebukott és az ütés az édes anyját érte. Kántor csak abban érzi magát bű­nösnek, hogy önvédelembői megszurta Egyeget és előadja, hogy már egy éve napirenden volt köztük a veszekedés és a kérdéses alkalommal, mikor haza esi kár megállapításának alap jául nem szolgálhat. Ezzel ugyanis a leány sze­mélyiségi jogán nem esett sérelem, tekintettel arra, hogy a tévedésből fel­tüntetett név nem volt olyan, amely alkalmas lett volna arra, hogy az ő női jó hírnevének ártalmára legyen. A név téves megjelölése miatt egyéb­ként sem volt súlyosabb beszámítás alá eső gondatlanság megállapítható, miért is a kúria a kártérítésre irá­nyuló keresetet alaptalannak találta Az ítélet megállapítása szerint a lapvállalat késznek nyilatkozott a té­ves megjelölés helyreigazítására s 1 ha­bár a téves megjelölés folytán fennáll a leány személyiségének csekélyebb jelentőségű sérelme, mégis a leányt pervesztesnek tekintette a kúria, kü­lönösen azért, mert a per folyamán tett az az állítása, hogy a fénykép közzétételre engedélyt nem kapott, va­lótlannak bizonyult. A per megindításával egyidejűleg a leány zárlatot is kért a lap összes feltalálható példányaira s kérte, hogy a bíróság kötelezze a lapvállalatot a zárlattal fölmerült költségek fizetésére. A kúria ezt a kérelmet is elutasította azért, mert a zárlat elrendelése azon alapult, hogy a leány a fényképe köz­zétételére engedélyt nem adott s így a szerzői jog bitorlásának feltételei fenn nem állanak. A zárlat elrendelésének ez az alapja azonban a per során meg­dőlt. mmsKBBS&a&smí&Bmmumgsgwmmmmmmí Komárom, szept. 29. ment, kődobálással fogadták és mikor édes anyja kiment, egyszerre csak egy zuhanást hallott, mire ő is kirohant. Ekkor Egyeg megtámadta őt, mire ő Egyeget önvédelemből karonszurta. Mezey J. dr. orvosszakértő vallomása szerint Kántorné sérülése feltétlenül halálos volt, mig Egyeg sérülése 8 nap alatt gyógyult. A kihallgatott tanuk Egyegre ter­helő vallomást tettek. A vádbeszéd és Lengyel dr. hivatalból kirendelt védő védőbeszéde után a kerületi bíróság bűnösnek mondotta ki Egyeget és 2 évi börtönre Ítélte. Kántort felmentette. Úgy az ügyész, mint a vádlott és védője felebbezést jelentettek be. A védő védencének szabadlábra he­lyezését kérte, amit a kerületi bíróság el is rendelt, de az állnmügyész ez ellen felfolyamodással élt. — Anglia bérbevesz egy száz­ezerfontos rádiumbombát. Londoni jelentés szerint az angol rádiumtanács Lord Dawson, a király első udvari or­vosa elnöklete alatt tartott ülésén ki­fejezte azt a nézetét, hogy bizonyos betegségek ellen eredményesen lehet nagyobb mennyiségű rádiumot hasz­nálni. Ennek alapján elhatározták, hogy a katangai (Kongo) belga bányaválla­lattól gyógyászati célokra 5 gram rá­diumot, egy úgynevezett rádiumbombát vesznek bérbe, amelynek értéke meg­haladja a százezer fontot. Saját tudósitónktól. A rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétségével vádolta az ügyészség Fazekas István, Schlár Ede, Csészér István, Tuba István, Kovácsné Tuba Aranka és Bőgi Erzsébet komá­romi lakosokat, mert ez év május hó 1-én egy kommunista gyűlés alkalmá­val Szovjetoroszországot éltették. A terheltek tagadják a terhűkre rótt bűncselekményt. Azt beismerték, hogy a tömegben részt vettek, de ők nem kiabáltak. A kihallgatott tanuk is csak Kovácsnéra tudtak terhelő bizonyíté­kot szolgáltatni. A kerületi biróság Kovácsnét felté-Sulyos vasdarabbal kedőt. — Amikor a Saját tudósítónktól. Vakmerő merénylet hire érkezik hozzánk Muzsláről, ahol egyik éjjel játszódott le a véres esemény. Neu­haus Sándor muzslai kereskedő háza­­népével már nyugovóra tért, amikor gyanús neszre lettek figyelmesek. Neuhaus Sándor éppen ki akart men­ni az udvarra, hogy körülnézzen a há­za táján, amikor fölpattant kívülről az ajtó és mar­­' cona alakok rontottak be a szo­bába. Neuhaus Sándor az első pillanatra meghökkent a váratlan érkezők meg­jelenésén, de hamarosan összeszedte magát és erélyesen rászólt a belépők­re, hogy mit akarnak? Ekkor azonban a betörők villanylámpával elvakítot­ták és egy súlyos vasdarabbal úgy vágták fejbe, hogy eszméletlenül esett össze. Neuhausné gyermekével együtt az egyik sarokba kuporodott. A rablók az ö szemük láttára fel­törték az összes fiókokat és néhány száz koronát szedtek össze a kü-Komárom, szeptember 29. Az idei vágsellyei búcsú véres be­tűkkel írta be történetét a község krónikájába. Az összes kocsmákban nagy volt a vigasság, de talán mégis a Márionstrausz-féle vendéglőben vol­tak a leghangosabbak a legények. Itt fogyott a legtöbb ital el és a leggyor­sabb tempóban. Természetesen ennek meg is volt aztán a kellő hatása. Pa­rázs veszekedés támadt, amelyből ugyancsak kivette részét két legény­­kedő legény: Babos Lajos és Bujkó Antal. Részeg fejjel nekirontottak Denovics József szabósegédnek és Ba­bos Lajos doronggal ütötte le, Bujkó Antalnak ez még mind nem volt elég, hanem még késsel is nekirontott a szerencsétlen áldozatnak és azt any­­nyira össze-vissza szurkába, hogy a Komárom, — szept. 30. telesen 8 napi fogházra Ítélte, a többi terhelteket felmentette. Az államügyész felebbezett. Hasonló vétséggel volt vádolva So­mogyi Lajos mogyorósi lakos, munkás, mert Zselizen ez év május i-én kom­munista gyűlés alkalmával szónoklatá­nak befejezéséül azt mondta: „Együtt kell kiáltanunk: Éljen Szovjetoroszor­­szág!“ A vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. A nyomozás során rész­ben beismerte, hogy az inkriminált ki­fejezést használta. Ezért feltételesen 8 napi fogházra lett Ítélve. leütöttek egy keres­­család nyugodni tér. Komárom, szeptember 29. lönböző fiókokban. Azt magukkal vitték és eltávoztak. Neuhausék azonnal jelentést tettek a csendőröknek, akik az adott személy­leírások és a talált nyomok alapján hamarosan elf ogták a véres merénylet­tel kapcsolatos betörés valószínű tet­teseit. A gyanúsítottak: Kalányos Bog­­dány István, ifjú és idősebb Orsós Jó­zsef monostorpusztai születésű teknő­vájó cigányok, akik erősen tagadnak, de igen sok bűnjel szól ellenük. Ha tényleg ezek a tettesek, akkor ugyan­csak nagy csalódás éri azokat, akik azt állították, hogy a teknő vájó cigá­nyok becsületes, munkaszerető nép, amely sohasem vetemedik bűncselek­ményre. De hát hiába, minden sza­bály alól van kivétel. A letartóztatott három cigányt be­szállították a párkányi járásbíróság­ra. Ott is csak azt hangoztatják: Ártat­lan vagyok, mini a ma született gye­rek! — De persze, szavuk nem igen talál hitelre. szegény ember aligha marad életben. A két virtuskodó legényt letartóz­tatta a csendőrség. A vágsellyei búcsú véres története azonban még itt nem ért véget. Még több áldozatot követelt. A legtöbb faluban a búcsút követő napon a becsípett emberek a búcsú mámorát szokták kialudni és akkor szoktak kijózanodni az ital mámorá­ból. A vágsellyei búcsún azonban más­képpen történt. Ott még a búcsú utáni napon is volt parázs verekedés. Nagy Béla és társai, vágsellyei le­gények a búcsú másnapján összetört széklábakkal és botokkal megtámadták a rendőri szolgálatot teljesítő őrséget és .azokat elverték. Különösen Horváth Istvánt verték el úgy, hogy eszméletét Dunamocsi csendélet. A halállal végződő perpatvar. — A kapa meg a konyhakés. A közös udvar gyönyörűsége. — Bírósági tárgyalás. Betörő cigányok éjjeli támadása. Egy búcsúban két nagyarányú verekedés Véres áldozatok. — Letartóztatott vere­kedők, bicskások és dorongosok.

Next

/
Thumbnails
Contents