Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-09-30 / 78. szám
Lapnnbmai szánta a jövő heti teljes Eádié-mbsort tartalmazza •• Ötvennegyedik évfolyam. 78. szám. Szombat, 1933. szeptember 30. . m- —wmmmm mmmmmmKammmaMmBamammmmmmmmmmM ——i t i ■ .............. m bbbb —i m mmmKamamfmmmmttmtammmmsamKHmmttKtmmm KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Baawg^aapcwcrer.MSMBgmMaaarag'iiiiiMitiiii n " w, wi^a^ngaaraiaB—^jtt»»» iiiMiiisnniMawaMi^— b—ba—Baetga iwnini »inn«rini«mrTaai«HHBWflHBsaMBi»MEM Előfizetési ár csehszlovák értékben; öelyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 48 Ké, negyed-Alapította; TUBA JANOS. Eelelős lössarkssEtő: GAAL GYULA flr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 28 Ki. - Külföldön 128 K6. Egyesszám ára 1 korona. Bömnnkatámk; ALAPI GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. A nagy rezolucié. Komárom, szeptember 29. Szína ja csak annak hozott meglepetést, aki a polilikai útvesztőkben járatlan. A nagy parádék közi lefolyt tanácskozások végső részében részt vett két király is, akik előtt korábban felvonultak a ilíszszázadok és a vendégkirály — mini arra a régi császári és királyt időkből emlékezünk — a vendéglátó király hadseregének tábornoki ruhájába öltözött. A külügyminiszterek és Yajda-Vojvoda román miniszterelnök ezek ulán meghallgatták a rezolueiókat és nagyon szépen bólintottak rá, a három külügyminiszter pedig fogadta a sajtó képviselőit, lienes felolvasta nekik a rezoluciót és sarkon fordultak, hogy az újságírók ne kérdezhessenek semmit, amire válaszolni kellene. Ez a szabványos nyomtávú kisantanl tanácskozás keresztmetszete. olyan doholt konc, amelyért szolgálni kell. Mivel pedig a középeurópai kérdés természete azt hozza magával, hogy abban a két európai nagyhatalom, Olasz- és Németország is érdekelve van, a kisantant határozatához bizonyára nekik is van szavuk és ezt a szót minden valószínűség szerint ki is fogják mondani. Az európai feszültség lehál nem enged és látható az a nagy szakadék, amelyet tizenhárom esztendőnek munkája ásott azon. Kétségtelen, hogy ezt a szakadékot betemetni most már nem könnyű dolog. De ha megvan, számolni keli vele és a partjára korlátokat építeni, hogy valamelyik jóhiszemű utas abban el ne szercncsétlenedjék. A kisanlant rezoluciója, bárhogyan öltöztessék is fel azt a demokrácia jelmezébe, leplezetlenül elárulja a célt, a kisantanl középeurópai hegemóniájának a keresztülviteléi. Ebből azonban az érdekeli államok nem kérnek és ennek elismerésére nem hajlandók. A francia kísérlet sem győzhette meg Magyarországot a kisantanthoz való csatlakozás előnyeiről és bizonyos, hogy a magyar külügyminiszter kifejezte Franciaország iránt érzett nagyrabecsülését, a melynek barátságát keresi és a mellyel politikai ellenléte nincsen, ámde tájékoztatni kelleti a magyar álláspontról is a kisantanttal szemben, amelynek politikai törekvéseivel szemben neki is megvannak a törekvései és ezekben már nem áll lámogalók nélkül. Ez a valódi helyzet és a kisanlant rezolueió éppen úgy, mint a többiek is, egy lépéssel sem vitte előre a középeurópai kérdés megoldását. A politikában nagy tényező az idő és az idő hozhat eselleg jó megoldásokat is. POLITIKAI SZEMLE Valahogyan az jut az eszünkbe, mikor ezekel olvassuk, hogy mindez sok hűhó semmiért. Hiszen a kisantanl külügyminisztereinek határozata beismeri, hogy Közép- Európában bajok vannak, amelyeken segíteni kellene. Csakhogy ez nem történhetik meg másképen, mint az államok összefogásával, már pedig a kisantanl erre csak úgy hajlandó, ha teljesen gazdasági téren történik a közeledés és abból minden politikai engedményt kizárnak. Kétségtelen, hogy ez is határozat, de ezt már ismerjük. Középeurópa érdekelt államai ugyanis nem hajlandók kísérleti nyulakká változni a kisantant kedvéért és abban tizenkettedrendü gazdasági szerepel játszani, más szerepkör pedig nem jutna nekik. Úgy Ausztria, mint Magyarország, amelyek leginkább érdekelve vannak a középeurópai kérdésben, tudomásul veszik ezt a határozatot és megpróbálkoznak a kisantant nélkül bizonyos gazdasági normákat teremteni Középeurópában, magára hagyván ezt a szövetséget, amely mióla magát nagyhatalomnak nyilvánította, a vazallus államokat keresi, hogy azoknak programokat dolgozhasson ki és azok azt végrehajtsák az ő előnyükre. Bizonyára így kell azl elképzelni a gyakorlatban, ha a kisantanl »új« tagokat venne fel a. kötelékébe. Ausztriának és Magyarországnak a politikai programja azonos. Egyik sem akarja függetlenségét feláldozni, vagy mcgcsorbílani azokért a bizonyos előnyökért, amelyeket a kisantant statisztikusok nagy izzadságok között kiszámítottak. Jobb a tisztességes szegénység, mint az Komárom, szeptember 29. Egyesült ellenzéki pártjaink küldöttségileg járnak el a belügyminiszternél a P. IM. H. betiltása ügyében. Az országos keresztényszocialista párt a magyar nemzeti párt és a szepességi németek pártja törvényhozóinak közös klubja szetember 26-án Pozsonyban Szilassy Béla dr. szenátor, a Prágai Magyar Hirlap kiadószövetkezet igazgatósági elnökének vezetése melleit ülést tartott, amelyen a magyar ellenzéki pártok két lapjának, a Prágai Magyar Hírlapnak és a Magyar Ellenzéknek hatósági betiltásáról tanácskoztak. A közös klub egyhangúlag elhatározta, hogy tiltakozik a beszüntetés ellen, amit deklarációba foglalva hoz a magyar közvélemény tudomására, a törvényes jogorvoslati eszközökön kívül szükség esetén panaszt nyújt be a népszövetséghez, továbbá megbízza Esterházy János és Szent - Ivány József pártelnököket, valamint Szilassy Béla dr. szenátort, hogy a belügyminiszternél küldöttségileg sürgősen járjanak közben a sérelmes beszüntető határozat visszavonása érdekében. A közös klub megtárgyalta mindazokat a módozatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az ellenzéki lapok beszüntetésének ideje alatt a két lap olvasóközönségét, illetve az egész szlovenszkói és ruszinszkói magyar közvéleményt mind a kül-, mind a belpolitika eseményeiről kellő módon tájékoztassa. Befejezték a kisantant tanácskozásait. A kisantant állandó tanácsa szerdán délelőtt tartotta Szénájában záróülését, amelynek befejezése után a következő hivatalos kommünikét adták ki: A kisantant állandó bizottságának üléséi 1933. szeptember 27-én Sándor jugoszláv király és Károly román király őfelségéik, valamint Vajda-Vojvoda miniszterelnök jelenlétében tartották meg. A kisantant államainak három külügyminisztere őfelségéik elé terjesztette azoknak a munkáknak eredményét, melyet a kisantant állandó tanácsának ülésezése alatt megállapítottak. Egyidejűleg eléjük terjesztették a nemzetközi helyzet tanulmányozásából levont következtetéseket is. Az ülés után Benes dr. csehszlovák külügyminiszter Titulescu román külügyminiszterrel Budapesten keresztül Genfbe utazott. Az 1934. évi költségvetés kiadását 7500, bevételét 7300 millió koronára becsülik. Az 1934. évi állami költségvetéstervezet, — mint a félhivatalos németnyelvű kormánypárti lap, a Prager Presse írja, — eddig még nem készült el. Eddig csak a takarékossági bizottság és a pénzügyminiszter javaslatait dolgozták ki. A pénzügyminiszter magáévá teszi a takarékossági bizottság javaslatait és saját előterjesztéseiben, egyes vonatkozásokban még a takarékossági bizottság javaslatain is túlmegy. Az állami alkalmazottak illetményeit a takarékossági bizottság javaslatai nem érintik, ezzel a kérdésdéssel a bizottság egyáltalában nem foglalkozott. Az új költségvetés kiadási tételeinek összegét 7500 millió koronával irányozzák elő, a kellő anyagot azonban körülbelül tiz nap múlva lehet annyira letárgyalni, hogy az ösz-Szerkesztóséf és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton szeget véglegesen megállapíthassák. Ha a kormány ezt az összeget a tárgyalás alapjául elfogadja, akkor a takarékossági és ellenőrző bizottságnak még további, meglehetősen radikális javaslatokkal kell előállnia, mert a bizottság takarékossági rendszabályai a pénzügyminiszter javaslataival együtt a 7500 milliós kiadásokat nem fedezik. Ha erre fedezetet akarnak találni, akkor meg kellene valósítani a takarékossági bizottság múlt év őszén előterjesztett javaslatait és pedig úgy a boradót, mint a szükségadót a további uj fedezeti javaslatokkal együtt. A bizottság körében a bevételeket 7300 millió koronában irányozzák elő. Minthogy a bizottság arra törekszik, hogy az 1934. évi költségvetésnek feltétlenül egyensúlyban kell lennie, a 7500 millió kiadásnál még mintegy 200 millió fedezetről kellene gondoskodni. A parlamenti takarékossági bizottság a költségvetés végleges felállítását a kormány egyes tagjainak részvételével fogja elvégezni. A kisantant álláspontja a középeurópai helyzetre nézve. A kisantant külügyminisztereinek szinajai konferenciáját szerdán fejezték be. A kormányhoz közel álló németnyelvű félhivatalos a konferenciával kapcsolatban ismerteti a kisantantnak a középeurópai helyzettel szemben elfoglalt álláspontját és többek között azt írja, hogy a középeurópai együttműködés magától értetődően megköveteli a más érdekelt körökkel való megértést. A kisantant mindig kész volt a másik két Duna-állammal (Magyarország és Ausztria) gazdaságilag együttmunkálkodni. Ezt az alapelvet nem kell megváltoztatni. Ez azonban eleve kizár minden politikai kérdést. A kisantant sohasem fog senkit sem semmiféle politikai kombinációba becsalogatni, vagy pedig valamely politikai tervbe belekényszeríteni. Addig az időpontig, amíg a középeurópai problémát megoldják, a kisantant megy tovább a maga útján. Különösen arra fog törekedni, hogy a kisantant államai között a gazdasági vonatkozásokat fokozatosan kifejlesszék. A leszerelés kérdésében a kisantant nem tartja szükségesnek eddigi irányvonalát megváltoztatni. Megvárja azoknak a tárgyalásoknak eredményét, amelyek Franciaország, Anglia és Olaszország között folynak. A szlovák néppárt kilépett a csehszlovák nemzeti tanácsból. A Hlinka András vezérlete alatt működő szlovák néppárt értesítette a csehszlovák nemzeti tanácsot, hogy kilép ebből a testületből, mert a nemzeti tanácsban képviselt más csehszlovák pártok azzal vádolják a szlovák néppártot, hogy államellenes tevékenységet fejt ki. A csehszlovák nemzeti tanácsban eddig valamennyi cseh . és szlovák párt helyet foglalt és igy Hlinkáék kilépésével a nemzeti tanács egységén rés támad. A szlovák
