Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-08 / 54. szám

1933. július 8. »KOMÁROMI LAPOK« 7. o!da' Ellopta a gyémántfülbevalót a jómegjelenésü fiatalember, aztán inggombokat tett az ékszerdobozba, hogy jói zörögjön. A dunai evezős hajnalban nekivágott a Dunának, fe­hértrikóban és nagy elszántsággal. Evezett, izzadt, csapkodott a vizen, bejárta a Dunát és a füzes partok mellett suhant fölfelé. Elment a Vág­­ra, megkerülte a szigeteket, vesze­delmes hullámokkal küzdött és vad tengeri viharokon futott keresztül. Szirtek és zátonyok, szúnyogok és cuppanó mocsári békák verték fel a vízparti dzsungelek félhomályát, míg végre megpihent, megfürdött és kikötött egy kis parti csárdánál. — Enni akarok, mit kaphatnék? — roskadt le egy székre. — Aludt tejet, rántottát, túrót — feleli a kocsmáros. — Más nincs? — Sajnálom, mással nem szolgál­hatok ... A viziturista kimutatott az udvaron szemezgető baromfiseregre, majd le­nézett a vízre: Aztán elkeseredetten kiáltott a kocs­máros ra: — Ezt meri mondani? Aludt tej és liptói túró? Mikor itt ugrál ez a sok remek paprikás csirke és párolt libacomb? A vízben meg egymás he­­gyin-hálán nyüzsög a remek halpapri­kás?! — Japán gyermekek sorozatos öngyilkossága a tűzhányó kráte­rében. Amerikai lapok japáni tudó­sítói beszámolnak arról a különös öngyilkossági járványról, mely egy idő óta a japán gyermekek körében fellé­pett. A járvány helyhez kötött. Az ön­gyilkosoknak van egy hegyük: a Mi­­hara hegy, amely Tokiótól 50 mérföld­­nyire, az Osima szigetben van. Februárban kezdődött az öngyilkossági járvány. Ekkor egy iskoláslány bele­vetette magát a tűzhányóhegy 300 mé­ter mély kráterébe. Azóta három hónap alatt 55 gyermek vetette be magát ebbe a kráterbe, százötvenet pedig az utolsó pillanatban tudtak megmenteni. Egy vasárnap délután hat fiatal fiú ugrott a kráterbe. Hogy miért jönnek az öngyilkos japán gyermekek ide, azt nem lehet biztosan tudni. A sziget, amelyet már hónapok óta halálsziget­nek neveznek, gyönyörű, valóságos földi paradicsom. Az öngyilkosok he­gyének oldalát azalea- és kaméliaerdők borítják. A kráternél most már állandó őrség teljesít szolgálatot, hogy meg­akadályozza az öngyilkosságokat. — Autómozi Amerikában. Most nyílt meg Newyorkban az első autó­mozi Ezt a címet úgy kell érteni, hogy a nézőtéren autókban ülnek az emberek. Hatalmas szabadtéri mozi ez, melynek nézőterén négyszáz autó fér el. A beléptidijat nem személyenként, hanem autónként kell fizetni és arány­lag elég szerény, annyi, mint egy jobb­fajta moziban a páholy ára. — A gyüjtőszenvedély világre­kordja. Pár nappal ezelőtt halt meg az angliai Sussex grófságban fekvő kastélyában Sir Eduard Gregerson, az ismert angol arisztokrata, aki már éle­tében hires volt gyüjtőszenvedélyéröl. A végrendelet felbontása után felvett leltár azonban, még Sir Eduard jóis­merőseinek is nagy meglepetést hozott. Kiderült, hogy az elhalt arisztokrata szenvedélyes gyűjtője volt a szivarok­nak és a képeslapoknak. A hagyaték­ban nem kevesebb, mint 72.000 külön­böző fajta szivart találtak. 143.000 ké­peslap maradt a kupolatermes könyv­tárban s a legritkább kínai újságok s a világ legelőkelőbb lapjai mellett Tolnai Világlapjának több évfolyama is. — Elcserélném teljesen újonnan épült (adómentes) házamat olyan házzal, hol a kocsival való bejárás lehetséges. (A házat el is adnám, ha csere nem lehetséges.) Cim: Eötvös ucca 48/b. — Zongoraórákra tanulók felvé­tetnek, úgyszintén csoporttanitást is vál­lalok. Címem a kiadóban. 261 Kochanovszky Péter, emigráns orosz fiatalember, aki állítólag Losonczon tartózkodik, mint nyelvtanár, elhatá­rozta, hogy felkeresi a Szlovenszkón élő oroszokat s útjában Komáromba is elvetődött, ahol szintén él néhány orosz. Itt ismerkedett meg özvegy Berszkin Jánosnéval, aki orosz nő. Kochanovszky Péter beférkőzött az oroszok bizalmába akik mint pénztelen honfitársat, szívesen látták a jómegjelenésü, több nyelvet beszélő fiatalembert. Kochanovszky többizben volt ebédre meghiva Berszkinnéhez is, akinek az emigráns nyelvtanár elmesélte szomorú életét. Berszkinné annyira megsajnálta a fiatalembert, hogy vacsorákra is szívesen látta, majd bizalmasan megmutogatta neki a családi kineseket, többek között A komáromi „Egyetértés“ munkás­dalárda régi, kedves szokást elevenít fel, amikor megrendez egy hagyomá­nyos, de régen feledésbe ment nyári mulatságot, a „Júliusi bucsu“-t az Apályi-szigaten. A nyári mulatság egyike lesz a legkedvesebbeknek: a gondos rendezés, a jó zene, a sok mulattató játék, a szép környezet egy­aránt lehetővé teszik, hogy e gondok­kal terhelt világban néhány gondtalan, vig órát szerezzünk magunknak. A dalárda áldozatkész vezetősége szerződtette a 12. gyalogezred zeneka-Äkik lemaradtak az autóbuszról — Több utas panasza. — Kellemetlen kalandjuk volt azok­nak az utasoknak, akik csütörtök dél­után öt órakor akartak a komáromi Kossuth térről indulni a szokott autó­busszal Dunamocs felé. Jóval öt óra előtt már ott várta az autóbusz el­indulását a közönség. Az óramutató egyre közeledett az öthöz, de az autó­busznak se híre, se hamva. Végre öt óra van, az autóbusz azonban még mindig nem jelentkezik. A türelmet­len utasok végre -is megkérdezik a közeli üzletben, hogy mi van a duna­­mocsi autóval. Azt a nem várt választ kapták, hogy az autóbusz már régen elment úgy kétóra tájban. — Hogyan lehetséges az? — kér­dezték a hoppon maradt utasok. — Olyan formán, hogy ünnepna­pon nem szokott ötkor indulni, hanem már két óra tájban elmegy. Csütör­tök, ünnep lévén, ezért ment el már korábban. Az utasok azt kérdezik, hogy ez az ünnepnapi menetrendváltozás jelezve van-e valahol? Kitűnik, hogy sehol sincs. Elővesznek menetrendeket és azokban sincs semmi megjegyzés az autóbuszjárat mellett. Mivel az autó­busz államvasuti kezelésben van, az ittmaradt utasok kitelefonáltak a va­súti állomáshoz. Ott is azt mondták, hogy ünnenpapon este ötkor nem in­dul az autóbusz, pedig benne van a menetrendben. Az utasok zúgolódva telefonáltak ki az állomásra, hogy miért nincs ez jelezve a hiteles me­netrendekben? Erre csak az a telefon válasz jött, hogy ők nem tudják, mert nem ők állítják össze a menetrende­ket. Szóval az utazó közönségnek vizs­lává kell átváltozni és úgy kell ki­egy gyémántfülbevalót is. Kochanovszkynak megtetszett az ékszer s csak az alkalmat várta, hogy zsebre­­vágja. Az alkalom nem soká késett: Berszkinné vacsorát készített a kony­hában, Kochanovszky pedig elővette az ékszerdobozt s kiemelte belőle a fülbevalót. Hogy a doboz megfele­lően zörögjön, inggombokat tett a helyébe. Berszkinné nem vette észre a lopást, sőt másnap is szívesen fogadta a fiatal­embert, még pénzt is kölcsönzött neki az útra. Csak harmadnap vette észre, hogy a fülbevaló eltűnt. Azonnal a rendőrségre sietett, a rendőrség megindította a nyo­mozást. A tolvaj nyelvtanár tartózko­dási heiye ismeretlen. rát, azonkívül bő programmot dolgo­zott ki a közönség mulattatására. Gyülekezés d. u. 2 órakor a gáz­gyárnál. Innen zenekari kísérettel vo­nul ki a közönség az Apályi szigetre. D. u. 4—8-ig katonazenekari hangver­seny. Szabadtéri cirkuszelőadás, kifli­evés, zsákbanfutás. Cigányzene, tánc. Lacikonyha, cukrászda, halászlé. Min­den félórában autóbusz indul a város­ból. A „júliusi búcsú“ belépődija 3 Ke, kompátkelés (oda-vissza) 20 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a búcsút julius 26-án tartják meg. szimatolni, hogy hogyan is indul a dunamocsi autóbusz. Jogászi körökben az a vélemény, hogy ezért kártérí­tést lehet követelni, ha valakit a ké­sés miatt kár vagy egyéb költség éri. Vagy haza megy autóval, vagy itt. marad a szállodában, de mind a ket­tő pénzbe kerül. A szent András templom rosszul járó órája. Egyik komáromi család csütörtökön délben Csallóközbe készült ki. A vo­nat fél kettőkor indult. Jókor fölké­szültek és elhatározták, hogy a ne­héz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel nem költenek autóbuszra, ami a sok tagú család miatt nagyobb ösz­­szeget tenne ki, szépen kigyalogolnak, hiszen van még idő. A város közepé­ről el is indultak háromnegyed egy órakor. Amint haladnak, mendegél­­nek, hallják ám, hogy a szent András templom órája egyet üt, de nem az egy órát jelzi, hanem az egynegyed kettőt. A vonat pedig félkor indul. Gyalog már nem érték volna el a vonatot, bérkocsira ültek és sebes iramban kirobogtak az állomásra és már be akartak szállni a vonatba, amikor kitűnt, hogy a csallóközi vo­nat még be se állt, még jegyet se le­het erre a vonalra váltani. A szegény utas család kérdőjellé görbül, hogy hát mi történt itt? Az történt, hogy a Szent András templom órája kerek félórát sietett, tehát még nagyon korai volt az idő és gyalog is leértek volna, nem kellett volna bérkocsira költeni. Most aztán ki téríti meg a család e hiába való kiadását? Oly sokszor írtunk már erről a té­máról, de úgy látszik, süket fülekre talál a közönség panasza. A másik kellemetlenség, hogy a vidéki, falusi Júliusi búcsú az Apályi szigeten. A Komáromi „Egyetértés“ Mu kásdalárda nyári mulatsága julius 9'én. közönség a Szent András templom közelében lévő hivatalok és hatóságok ajtaján a Szent András órája szerint kopog és várja a hivatalos órák meg­kezdését. Tessék elképzelni, hogy mi­lyen kellemetlen, ha a hivatal ajtaján már egy félórával előbb kopognak, motoszkálnak és kilincselnek, a bent­­levők nem kis boszuságára. így aztán nem lehetetlen, hogy a folytonos ki­­lincsnyomogatás, kopogtatás miatt föl­idegesített tisztviselő a tényleges hi­vatalos óra kezdetén nem tud valami nyájas lenni az igen tisztelt publi­kumhoz. Még sok esetet tudnék fölhozni, amelyek bizonyítják azt, hogy a nem jól járó toronyóra mennyi kellemet­lenséget okoz. Ezt a kérdést tehát nem lehet azzal megoldani, hogy a fölme_ rült panaszokat agyonhallgatjuk, mint nem fontos dolgokat. Ezen segíteni kell, mert egy óra, ha rosszul jár, rosszabb, mint ha nem járna, legalább nem csinál kellemetlenséget.a közön­ségnek. — Kétezernél több tanuló a ko­máromi Kultúrpalotában. Egyik előző számunkban röviden jeleztük, hogy a komáromi Jókai Egyesület külturpalotai múzeumát milyen sok, nem egyszer messziről jött iskola növendékei láto­gatják meg. Ez a látogatás különösen sürü az iskolaév végén, de azért az iskolaév alatt is jönnek hetenkint, két­­hetenkint iskolák és nemcsak elemi, hanem főgimnáziumi, sőt felsőbb ta­nodák is. Csak maga dr. Baranyay József városi könyvtáros, a Jókai Egye­sület titkára ebben az évben negyven iskolának mutatta meg alapos és szé­leskörű magyarázatok mellett a komá­romi Kultúrpalota gazdag múzeumi gyűjteményeit és pedig a következő helyekről jöttt iskoláknak: Tany, Ne­­mesócsa, Komáromcsicsó, Komárom­­füss, Csallóközaranyos, Szakállas, Ud­­vard, Búcs, Pered, Léva (két iskola: a zárda és a kath. iskola), Komárom hét iskola, illetve osztály, köztük a gazda­sági iskola két évfolyama és a gazda­sági női háztartási iskola, Nagymegyer, Pozsony (öt iskola), Dunaszerdahely, Nyitra (két iskola), Nagyszombat, Ga­­lánta, Galgóc, Érsekújvár (két iskola), Tapolcsány, Párkány, Pőstyén, Somorja, Prága (két iskola), Brünn, Kassa, Né­­metpróna. A negyven iskola növendé­keinek a száma meghaladja a kétezret. Csendes kulturmuka ez, amely kétezer fiatal lélekbe oltotta be a tudomány, a művészet iránti érdeklődést. Kétezer fiatal lélek hagyta el a komáromi mú­zeumot a bőséges és keresetlen ma­gyarázatok után meggazdagodottan. A folyó évben a komáromi múzeumot megtekintő tanuló ifjúság száma a fent említett kétezernél még nagyobb, mert amint előző számunkban említettük, a múzeumot dr. Alapy Gyula muzeum­­igazgató és Szombathy Viktor, Jókai Egyesületi titkár is sok tanintézetnek megmutatta. — A bolognai kóbor kutyák és Napoleon hajfürtje. A bolognai tör­vényszék a napokban zárta le annak a pernek a tárgyalását, amelyet Scavini Ada olasz hölgy végrendelete ellen indítottak az örökösei. Az örökhagyó ugyan­is a bolognai állatvédő egyesületre hagyta egész vagyonát azzal a feltétel­lel, hogy az egyesület minden kóbor kutyát gondozásba vegyen, amelyet a város környékén találnak. A vagyon­tárgyak között szerepelt a többi között Napóleon egyik hajfürtje is, amelyet Bonaparte Paula hercegnő, a császár nővére hagyott örökül Strocchi Loreta Ginevra nevű barátnőjének, akitől az­után Scavini Adára szállt az örökség. A pert a bolognai állatvédő egyesület nyerte meg, mert a felperesek vissza­vonták keresetüket. így hét év után mégis a bolognai kóbor kutyák látták hasznát 1. Napoleon hajfürtjének, ame­lyet az örökség felbecsülése alkalmá­val kerek egy miliió lírára becsültek. Két szobás adómentes ház eladó. Cim: Eötvös-utca 48B.

Next

/
Thumbnails
Contents