Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-23 / 76. szám

6. oldal

»KOMÁROMI LAPOK«

1933. szeptember 23.

A szeretet és tisztelet érzéseitől emelkedett ünnepi hangulattal telt ezen a napon, a magyar határokon túl is minden magyar szív áldást kér a költőre, akinek alkonyrahajló életét még sokáig aranyozza be az a meleg ragaszkodás és szeretet, amely magyar testvérei millióinak él iránta szivében (lő).

— Esküvő. Kalitza Sándor ny. fjző. a Magyar Nemzeti Párt központi titkára és neje Foghtüy Margit szülőknek gyermeke Kalitza László a zsigárdi gyülekezet népszerű lelkésze folyó hó 14-én tartotta esküvőjét özv. Hamar Józsefné kismányai földbirtokos Lujzika nevű kedves és bájos leányával. A hívekkel zsúfolásig megtöltött kismányai ref. templomban Balogh Elemér ref. püspök magasszárnyalásu beszéd kíséretében tartotta az esketési szertartást. A fényes esküvő végeztével az egész násznép a fiatal és boldog menyasszony szives vendéglátó édesanyja özv. Hamar Józsefné földbirtokos házába vonult. A fiatal párra Balogh Elemér ref püspök, Kálnay Károly kismányai ref. lelkész, Kalitza Dénes negyed) ref. segéd lelkész s Kalitza Sándor titkár mondottak érzésben gazdag felköszöntőt. A fiatal párnak a zsigárdi ref. gyülekezet figyelmessége autót bocsájtott rendelkezésére és a megérkező uj párt Zsigárd község határában a presbitérium vezetésével lovas bandérium, száz tagból álló kerékpáros csoport és fehérruhás leányok (a zsigárdi ref. leánykör tagjai) fogadták meleg szeretettel és nagy lelkesedéssel.

— Vétó a városi tiszti ügyészi állás pályázata ellen A város képviselőtestülete szeptember 14-én tartott rendes közgyűlésében elhatározta, hogy az elhalálozás folytán megüresedett városi jogtanácsosi állásra nyilvános pályázatot hirdet. A határozatot, azon a címen, hogy a pályázati hirdetményben nincs külön kikötve az államnyelv tudása, Kudelka állami főjegyző megvétózta. A vétónak jogi alapja nincs, mert hiszen olyan állás betöltéséről van szó, amely nem tartozik a státusbeli tisztvsielői állások közé, hanem szerződéses állás. Erre nézve pedig sem a törvény, sem a szabályrendelet nem rendelkezik úgy, hogy külön feltételként megkövetelhető lenne az államnyelv tudása. Aminthogy például a várossal más címen szerződéses viszonyban lévő egyénektől sem követeli senki sem az államnyelv tudását. Bárkit is választ meg a város jogi tanácsosának, az tudni fogja az irányban is kötelességét, hogy ahol az államnyelv megköveteltetik, ott e rendelkezéseknek eleget tegyen. De a városra nézve elsősorban az a fontos, hogy olyan ügyészt válasszon, aki a város mai súlyos helyzetét ismeri és aki jogi tudásával és gyakorlottságával a várost minden ügyében eredményesen tudja képviselni.

— A közkórházi pavilion átvétele. A városi közkórháznál épített tüdőbeteg pavilion hivatalos felülvizsgálatát még e hóban megtartja az országos hivatal építészeti bizottsága. A város nevében szeptember 8-án Fülöp Zsigmond h. városbiró és Sándor Ernő főszámvevő Weisz János építészmérnökkel eljártak Kdllay osztályvezető főtanácsosnál, akitől a vizsgálatnak mielőbbi megejtését kérték. A főtanácsos azonnal személyesen intézkedett és megbízta Dousza műszaki tanácsost a vizsgálat megejtésével, akinél a város vezetősége szintén eljárt Az előadó műszaki tanácsos szeptember végére ígérte meg, hogy megjelenik Komáromban és az építkezést felülvizsgálja. A felülvizsgálatra vonatkozó jelentésnek november 30-ig kell az országos hivatalnál elkészülni. Mint értesülünk, az országos hivatal napokban értesítette a várost, hogy a felülvizsgálatot a jövő héten megkezdi.

— Kétszáz kislány a Kultúrpalotában. A napokban a komáromi községi elemi iskola négy felsőbb leányosztályának tanulói, kétszáz kis tanulóleány tanítónőinek vezetésével megnézték a Kultúrpalota gazdag gyűjteményeit, ahol dr. Baranyay József Jókai egyesületi titkár, városi könyvtáros tartott nekik magyarázatokat és bár a magyarázatok két órát vettek igénybe, a kis tanulóleánykák mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó bácsit.

A felgyújtott német parlament

ügyében két országban is van tárgyalás. Mondhatnánk, hogy az egyik barna, a másik fehér, avagy mondhatnánk, hogy az egyik pozitív, a másik negativ: egyugyanazon pörnek ellentett előjelekkel indított tárgyalása, pör, amely nemcsak Németországot érdekli, hanem az egész világ közvéleményét.

Ki a bűnös a német parlament felgyujtásában: van der Lübbe vezetésével a kommunisták-e (jobban mondva, a kommunisták eszközeképen van der Lübbe-e), avagy a barna német uralom, amely így akar kompromittáló adatokat szolgáltatni a kommunisták és a szociáldemokraták ellen, hogy uralmának jogosultságát annál jobban megmagyarázza?

A pörnek nemcsak a kiindulása érdekes, tehát maga a tény, hanem kétoldalú, Jánus arc-szerű lovábbindítása is, vagyis, hogy a lipcsei »eredeti« tárgyalás mellett egy »kontra-tárgyalást« tartanak Londonban, igazi bírákkal, igazi ügyészekkel, de tartottak már Párizsban is, ahol Göringet jelentette ki bűnösnek a szónok.

A nyugtalan Európa tisztázni akar. Sem Anglia nem hisz Németországnak, sem Franciaország. A kedélyeket a német parlament felgyujtásának kérdése annyira izgatja, annyira korproblémának tekintik, hogy nem restellik a fáradságot a hiábavaló, anyagi eredményeiben céltalannak látszó pseudo-tárgyalástól, amelynek azonluin erkölcsi eredményei föltétlenül lesznek. A cél Lipcsében: bemártani a szélsőbaloldali, Párizsban: bemártani a mai német jobboldalt, Angliában pedig: tisztán látni... London választotta a középutat, de Európában ma csak a szélsőségnek van sikere.

Ki tudja, mint végződik a nagy tárgyalás? Az mindenesetre bizonyos, hogy a háború utáni Európa egyik legjellemzőbb cselekedete ez a párhuzamos pörvitel, s ha nem volnánk annyira ellátva mindennapi izgalommal, egy békésebb korban a Lübbe— HALÁLOZÁS. Városunk egyik ismert és becsült polgára költözött el az élők sorából a napokban. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Politzer Ármin, az Alsócsallóközi Ármentesítő Társulat nyugalmazott építővezető műszaki tisztje, életének 82-ik, boldog házasságának 42-ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. A megboldogult több mint négy évtizeden át működött az Ármentesítő Társulatnál, amelynek egyik legszorgalmasabb és legmunkásabb tisztviselője volt. Kihűlt porrészeit szeptember 24-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor fogják a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Elhunytét gyászbaborult özvegye, szül. Weiner Ilona óvónő siratja. Béke hamvaira!

— A Ref. Egyházi Első Énekkar köréből. A Komáromi Ref. Egyházi Első Énekkar vezetésében változás állott be. A kart több éven keresztül Kelemen Kálmán ref. segédlelkész tanította és vezette elismerésre méltó buzgalommal és odaadó lelkesedéssel. Minthogy a kar vezetését nagy elfoglaltságára való tekintettel tovább nem vállalta, az énekkar vezetőségének gondoskodni kellett új karnagyról. Az énekkar választmánya Sörös István ny. főjegyző alelnök vezetése mellett foglalkozott a kérdéssel és miután az eddigi karnagynak távozását sajnálattal tudomásul vette és kifejtett munkásságáért elismerő köszönetét fejezte ki, elhatározta, hogy a karnagyi tisztre Teleky Miklós közs. isk. ig. tanítót, a pelsőci és garamsallói ref. énekkaroknak volt kiváló karnagyát kéri fel és ebben az irányban megteszi a szükséges lépéseket. Az énekkar tagjai szerdán este Fülöp Zsigmond ref. egyházi főgondnok, énekkari elnök vezetésével taggyűlést tartott, amelyen a működő tagok nagy számban jelentek meg s ezen az ülésen a megjelent tagok egyhangúan elfogadták a választmány javaslatát és az énekkar karnagyának Teleky Miklóst megvápör egyértékű lehetne a Dreyfuspörrel.

Csakhogy erre most mi nem érünk rá...

A kubai forradalom

a világnak legújabb zavargása s a mindennapi újságolvasó csendesen csodálkozik azon, hogyan van az, hogy ez a távoli világrész bennünket még érdekel, holott »érdeklődésünk homlokterében«, egyszóval egészen közel, sokkal fontosabb problémák vannak, amelyek hús és vér szerint érdekelnek bennünket. Negyvenmillió kínai pusztulása éppen úgy hidegen hagy már, mint kétszázezer orosz muzsik éhhalála, s lám, a tiszaujlaki árvízkárosultak felé sem fordult akkora részvét, mint a dolog megérdemelné, mert az állam máris állampolgársági kérdést csinál belőle s e pillanatban kilencvenkét tiszaujlaki károsult várja izgatottan, hogy a bürokrácia győz-e, avagy a szív.

A kubai forradalomnak azonban sikere van, már amolyan félsikere. Inkább az amerikai sajtó csapja a nagy lármát, talán csak azért, hogy elfordítsa a tekinteteket egyéb bajoktól? Avagy a kubai forradalom teszi majd megokolhatóvá azt, hogy az Egyesült Államok rátegyék kezüket erre a gazdag szigetre? S ezért magyarázzák oly szívesen nekünk is a kubai forradalmat minden lehető módon. Hiába: ma már számítani kell a világ közvéleményével s népszerűtlen cselekedeteket ma már legföljebb egy kínai tábornok mer elkövetni.

Messzi, nagyon messzi van Kuba. Félszemmel odapislogunk, miközben a magunk gondján fői a fejünk, egy részvétteli pillantást vetünk a távoli szigetre s keserűen legyintünk egyet. Hát már az illatos kubai szivarok hazájában sem gyöngy az élet?

Még volt néhány tája a világnak, ahová elvágyódott az ember. Lassankint azonban kifogyunk a kollekcióból s nem marad más hátra, mint jól beburkolózni az otthon levegőjébe. Mindenütt rossz, de otthon mégis valamennyire elviselhető...

(thyvi)

lasztották. Az uj karnagyot meleg szavakkal üdvözölte az elnök, aki felhívta a tagokat, hogy az eredményes munka érdekében kitartó szorgalommal látogassák az énekórákat, tartsanak fegyelmet és teljes odaadással támogassák az uj karnagy vezető, tanító munkálkodását. Majd Teleky Miklós szólalt fel és beszédében kifejezésre juttatta, hogy örömmel és ambícióval vállalkozik az énekkar vezetésére, amelyet fejleszteni és felvirágoztatni akar, de kérte a tagokat, hogy támogassák őt munkájában azzal, hogy a próbákon jelenjenek meg pontosan és minden az egyház és énekkar céljait szolgáló irányításában segítsék működését eredményre. A müködőkar elhatározta, hogy a kart kibővíti és e célból felkéri a ref. egyház megfelelő hanganyaggal rendelkező tagjait, hogy az énekkarba lépjenek be müködőtagokul.

— Magyar táncpróba előzi meg a szüreti mulatságot. A Kath. Legényegylet ezidei szüreti mulatságát az eddiginél is szebben és hatásosabban akarja megrendezni. Így pld. fel akarja újítani a mulatságon a régi szép magyar táncokat s nagyon szeretné, ha legalább a magyar népviseletbe öltözött vendégei tudnák eljárni azokat. E célból a mulatságot megelőző szerdán (október 4-én) este egynapos díjtalan tánckurzust rendez, ahol mindenkinek alkalma lesz elsajátítani a már

issan feledésbe menő gyönyörű magyar táncokat. Természetes, az újabb táncok is sorra kerülnek majd ezen a rövid kurzuson, melyre ezúttal is mindenkit szeretettel meghív a mulatság rendezősége. Belépődíj nincs, csak a világítás fejében kérnek majd némi csekélységet. Ismételjük: a kurzus október 4-én este 8 órakor kezdődik.

— A komáromi Diákmenza részére érkezett ajándékok: Hikisch Károly földbirtokos Izsap 200 K, Jakubács András Naszvad 30 kg szilva. Az ajándékokat hálás köszönettel nyugtatja Gödör Kap. János.

— A Dalegyesület müködőkarának énekpróbái. A Komáromi Dalegyesület müködőkara hétfőn tartott ülésében elhatározta, hogy az énekpróbákat hetenként kétszer, hétfőn és csötörtökön este 8 órakor tartja a Dalegyesület nádor uccai helyiségében. Hétfőn az I és II. tenor, csütörtökön az I. és II. bass-szólamok tartják próbájukat. A próbák szeptember 21-én már megkezdődtek Schmidt Viktor karnagy vezetésével. A Dalegyesület működőkarának tagjait ezúton is fölkéri az Elnökség, hogy az énekpróbákon a kitűzött időben pontosan és teljes számban megjelenni szíveskedjenek.

— Kominek tánciskolája vasárnap tánchosszuórával megnyílik. Beiratkozás a kurzusra este 7 órától.

— Nagy Márton festőművész iparművészeti tanfolyamot nyit.

Amint értesülünk, Nagy Márton neves festőművész földink, iparművészeti tanfolyamot nyit Komáromban. Az érdeklődőknek szívesen ad felvilágosítást Nagy Márton, a komáromiak kedves és népszerű Nagy Marcija, a községi iskolában este a tanonciskola előadásai közben, vagy a Temető-soron levő műtermében. Csak örülhetünk, hogy városunkban ilyen hézagpótló tanfolyam nyílik meg és Nagy Marci vállalkozását melegen ajánljuk az érdeklődők szives figyelmébe.

— Búcsúztatás. Lélekemelőén szép ünnepség keretében vett búcsút T r o y k ó Béla főszolgabírótól nyugalomba vonulása alkalmával a tatai járás közönsége szombaton délelőtt a tóvárosi községháza nagytermében megtartott díszközgyűlésen. A vármegyei és járási tisztviselők nevében Karcsay Miklós, alispánhelyettes könynyekig megható beszédben vett búcsút a nyugalomba vonuló főszolgabírótól, akinek ez alkalommal adták át a tatai járás összes községei által díszpolgárrá való megválasztásáról szóló díszoklevelet, amelyet művészi sikerrel H e s k y Iván, a tatai kegyesrendi főgimnázium rajztanára készített. A szép ünnepség után társasebéd volt az Esterházy szállodában, ahol számos felköszöntő hangzott el.

— A Komáromi »Jóbarát« Kerékpár

Kör 1933. szeptember 23-án tartandó díjkiosztásának műsora: 1. Megnyitó beszéd és a nyertesek között Wojtowicz Károly elnök kiosztja a díjakat. 2. Ki fizet ma? Aidám kabarédarab. Szereplők: Bőr: Papp I., Csökönyös: Németh Z., Levelező: Jádi L. 3. Bűvészmutatvány: Kroha Mici. 4. Őfensége szórakozik. Szereplők: Herceg: Marits I., Lány: Fonód K., Weisz bácsi: Németh K., Komorna: Jádi K., Inas: Jádi L. — Rendező: Németh M. Súgó: Sinkó I. Kezdete: este 8 órakor a »Kreft« vendéglőbem körhelyiségben.

— AZ APÁCASZAKÁLLASI REF. EGYHÁZ ÜNNEPE. Pethes Béla ig. tanító ez iskolai év elején töltötte be működése 30-dik esztendejét. Azizigvérig hűséges s csak hivatásának élő derék tanítót, szeptember 3-án a ref. templom úrasztalánál üdvözölte Nemes Kálmán lelkész a gondnokok s a presbitériummal. Majd a jubiláló ig. tanítót egy tanuló köszöntötte keresetlen szavakkal, kedvesen. A meghatott tanító könnyek közt mondott köszönetét az ünneplésért s visszapillantva 30 éves apácaszakállasi működésére, Isten áldását kérte a gyülekezetre.

— Gyász. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Lakatos Nándor, nyug. törvényszéki irodafőtiszt, életének 57-ik évében, hosszas szenvedés után szeptember hó 23-án elhunyt. A megboldogult kihűlt porait szeptember 25-én, hétfőn délután 4 órakor fogják a helybeli evang. temető ravatalozójából örök nyugalomra helyezni. Nyugodjék békében!

— Vásár volt csütörtökön Szentpéteren s mint ilyen jeles ünnep faluhelyen, vásár napján is el-eldörren egy-egy pofon, ütleg, miegymás. Szórakozni kell, nem igaz?! Szórakozni jött kedve egy hentesnek is, ki miután alaposan belakott zsiványpecsenyével s ivott rá pár liter szentpéteri aranysárga rizlinget, rugdalni kezdte egy oláh teknősnek a söröskancsóit, melyek szép rendben a teknő fenekén álltak. A sör persze kidőlt, a cigány dühös lett, nekiesett a hentesnek, aki széttörött koponyával, kétfelé hasadt orral távozott, természetes, hogy előbb a jelenlevő csendőrök melegen érdeklődtek mindkét ur becses neve felől. Az ügynek bírósági folytatása lesz.