Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-20 / 75. szám

Ot vennegyedik évfolyam. 75. szám Szerda, 1933. szeptember 20, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetés! ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétkfildésse! cfész évre 81 KG, félévre 40 KG, negyed­­évre 20 KG. - Külföldön 120 KG. Egyesszám ín í korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Eelelös föszarkasitöi GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF, dr. Bőmankitársak) ALAPI GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szabad sajtó. Komárom, szeptember 19. A csehszlovák állam alkotmány­­levele a demokrácia nagy Ígéretéi manifesztálta a világnak. A demo­krácia egyik tartó pillére a sajtó­­szabadság és aki demokratikus gondolkodás szemüvegén nézi a vi­lágot. annak mindegy, hogy milyen sajtó, magyarnyelvű, vagy cseh­­nyelvű, a sajtószabadság védő lep­le alatt mindegyik elfér egymás mellett. A csehszlovák kormány — úgy látszik — a kivételes intézke­dések fegyvereihez fordul, ame­lyek kétes értéknek és ezekkel a fegyverekkel most a sajtószabadsá­gon ejtett sebet. Még fel sem ocsúdhattunk a meg­lepetésből, hogy a szlovenszkói or­szágos hivatal betiltotta a Slovák uccai árusítási jogát, sőt a trafi­kokban is betiltotta árusítását ép­pen úgy, mint a pályaudvarokon, máris a Prágai Magyar Hírlapnak három hónapra való betiltása kö­vette a kivételes intézkedések so­rozatát, amelyet egymás után több­ször elkobozlak a tavaszon és a bíróságok egyhónapi betiltást ha­tároztak. A eseti tartományi főnök ezt a bírói megállapítást félreér­tette és a kivételes törvény maxi­mumához nyúlt: három hónapra tiltotta he a Prágai Magyar Hírlap­nak a megjelenését, mely a két ma­gyar ellenzéki pártnak orgánuma. Ugyanezzel egyidőben a Mäh­risch Ostrauban néhány hónapja megjelenő Magyar Ellenzék című lapot, minden megokolás nélkül a morvaországi tartományi főnök há­rom hónapra tiltotta be. Szóval bírói eljárás nélkül is be lehet til­tani lapokat, ha azok a kormány­nak nem tetszenek. Ezek a tények erre mutatnak. Tehát a magyar nemzeti kisebbség sajtója kormány­rendelettel elnémítható a sajtósza­badság szent nevében. Reméljük, hogy a betiltó hatóságokat a kor­mány dezavuálni fogja. Egyik cseh kormánylap most tet­te kifogás tárgyává azt, hogy a kor­mány magyar nyelvű napilapja már szerencsésen elérkezett az első millió deficithez, ami várható is volt, tiltakozik az ellen a pénzpo­­csékolás ellen, hogy a közadókból befolyó pénzeket ilyen lyukas hor­dókba töltögessék.De a Reggel-féle lapok sohasem késtek el, amikor a deficitjeiket a magyar adózók pénzéből kiutalni kellett, akik utál­­kozva fordulnak el attól az átlát­szó parasztfogástól, amelyet szoci­áldemokrata olcsójánosok végeztek jópénzért. A munkanélkülieknek nyomorog­nak keli, de a lélekhalászatra és a kútmérgezésre alapított sajtó mil­liós deficitjeit most is folyósítják nemcsak magyar lapnak, de má­soknak is .Ez az érem másik olda­la. Ez a sajtószabadság adója. A demokrácia nevében, amelyet val­lunk és hirdetünk, ezt a legéleseb­ben el kell ítélnünk. Adjon ki a kormány lapot és ha az életképes, ám éljen sokáig, de ha a »szegény kicsi féreg nem tudott megnőni«, akkor vegye le arról a kormány a kezét és főleg a milliókkal bánjék takarékosabban. Nagyon különös napok sodrába érkeztünk. A kormány szloven­szkói politikája egyenesen tüzeli az ellenzéket arra, hogy maradék Komárom, szeptember 19. Szent leány József az uj magyar nációnál izmusról. A magyar nemzeti párt szeptember 17-én délelőtt országos nagygyűlést tartóit Sepsiben, amelyen Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a párt vezére nagyszabású beszédben mula­tott reá a nacionalizmus ébredésére. Beszédét, mivel a nagygyűlésen je­lenvolt járási főnök a nagygyűlést fel­oszlatta, nem fejezhette ugyan be, de a hatalmas beszéd elmondott nagyob­bik fele az igen nagy számban megje­lent párttagok soraiban óriási hatást kelteit. A magyar nemzeti párt il­lusztris vezére beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: — Az a kor, amelyben élünk, a na­cionalizmus ébredésének kora. A na­cionalizmus ébredését két gazdasági világnézet bukása hívta életre: az egyik a liberális kapitalizmus, a másik Marx szocializmusa. A kél gazdasági val­lásnak: a kapitalizmusnak és a marx­izmusnak el kell pusztulnia, mert lé­lektelen s mert az embert a pénz és a kenyér rabszolgájává teszi, aki azután minden lépésében a magasabb emberi érzések nélkül a parancs, a pénz és a matéria parancsának a szolgája és kegyetlen, kíméletlen. A nemzeti gondolat valódi ébredésének küszöbén állunk, de ne higyjúk, hogy ez a régi értelemben vett nacionaliz­mus ébredése. Nem szabad annak len­nie, mert a nacionalizmus a régi ér­telemben csak egy csillogó búra tar­talom nélkül vagy a nemzeti gondo­lattal ellentétes jogalom. Minden fél­reértés elkerülése végett megállapí­tom, hogy a nemzeti gondolatnak nél­külözhetetlen szüksége van a valláser­kölcsi nevelésre, és ez a léleknevelés alapvető programját kell hogy alkos­sa, de a legélesebben ellene fordulok annak, hogy a nemzet egységét akár vallási alapon is szétszaggassák. Az új nacionalizmus ahogy különbözik a ré­­gitől, úgy különböznie kell a különféle fajok és nemzetek nacionalizmusának is. És ez a felbecsülhetetlen előnye a nacionalizmusnak a kollektiv em­szüfeség a nyilrai kormány-fiasz­­kóra, hogy Szlovenszkó őslakos­sága mosl már nemzetiségre való különbség nélkül felébredjen nyári szundikálásából, meri a leje alatt mozog a vánkos. A sajtószabadság körülmetélése nem tekinthető demokratikus cse­lekménynek. A sajtó a tömegek lel­kiismerete, a tömegekre az gyako­rol faseináló hatást, bizalmat önt belé! Ez a közélet oxigénje és a kormány lakatot lesz a szájára. Egészen bizonyosan számon fogják tőle kérni, mihelyest erre alkalom kínálkozik, mert a sajtószabadság sem az enyém, sem a tiéd, sem az övé: hanem mindnyájunké. béri gondolattal szemben, meri a kü­lönféle nemzetek földrajzi, gazdasági elhelyezkedése, lelkisége, kultúrája és faji tulajdonaival számol. A nacio­nalizmusban keletkező erő egyszer­smind ideálisan tiszta és ebben a tisz­taságban vezethető vissza a nemzet testébe abból a célból, hogy belőle kenyér legyen. A modern nemzeti esz­mének ez a feladata: kenyérré változ­tatni a nemzeti gondolatban rejlő erőt. Egyetlen út vezet a tökéletes megoldás felé, ha a nagy emberi gondolat meg­valósítását: a testvériséget, a szabad nemzetek szolidaritásán keresztül gon­doljuk el s ezért az új magyar nacio­nalizmusnak kétszeresen fontos annak az álláspontnak az elfogadása s a magyar nemzeti gondolat földjébe gyö­­kerezletése, hogy a magyarsággal a Duna völgyében együtt élő és egymás­ra utalt nemzetek szabadságában, testvériségében és egyenlőségében ke­resi a magyar nemzet jobb jövendő­jét. A nemzeti lélek tüzénél kenyeret sütni minden magyar embernek és a nemzet jövőjét a Duna medencéjében élő egyéb nemzetek szabadságára és velük való testvéri együttélésre ala­pítani. Majd azoknak magatartását bí­rálta a pártvezér, akik valamely cseh­szlovák vagy szocialista párthoz csat­lakoztak, az ebből folyó szóváltás után Gallas járási főnök feloszlatta a nagy­gyűlést. 7.5 milliárd kiadásra redukálják az 1934. évi költségvetést. A napokban megindulnak a tárgya­lások az 1934. évi költségvetés ösz­­szeállítására nézve. A kormánynak az a szándéka, hogy a költségvetést a törvényes időben megállapítsa, de nem tartják kizártnak, hogy az idén is provizóriumra kerül a sor. A kor­mány arra törekszik, hogy helyrehoz­za költségvetése egyensúlyát, de ezt az igyekezetei majdnem teljesen kilátás­talannak kell tekinteni. így alig ma­rad majd más hátra, mint hogy kis deficitet hagyjanak nyitva, amelyet az­után különböző hitelműveletekkel fe­deznének. Most már meg lehet állapítani, hogy az 1933. év költségvetése 1200—1500 millió korona deficittel fog végződni. amit kormánykörökben még kielégítő eredménynek tekintenek, mivel ere­detileg 2 milliárd deficittel számol­lak. Az utóbbi időben az állam pénz­tári helyzetében javulás állott be, szá­mítani lehel arra, hogy a deficit csök­kenni fog. A költségvetési kiadásokat 7.5 milli­árd koronára kell csökkenteni, 1132 millióval kevesebbre, mint a mull év­ben. A takarékossági bizottságnak a dologi kiadásokban való törlésekkel eddig 8050 millióra sikerült csökken­teni a költségvetést. így tehát még 550 millió koronát kell fedezni. Ezt az ősz­­szeget részben a dologi és a szemé­lyi kiadások csökkentésével akarják behozni, másrészt pedig a bevételek fokozásával, Mivel az adóprés már elérte az adófizetők teljesítőképessé­gének legfelső határért, a pénzügy­igazgatóságnak csak korlátolt lehető­ségek állanak rendelkezésére, hogy ezen az utón tegyen szert több bevé­telre. A kormány többek között a kő­­ol a (finomítás megadóztatását tervezi, továbbá a boradók felemelését és a műzsírok megadóztatását. De ezenfe­lül még azzal a tervvel is foglalkozik a kormány, hogy a jövedelmi adóhoz egyszázalékos pótlékot szedjen a mun­kanélküliek segélyezésére szolgáló ősz­­szegre. A kormány a Szentszéket kéri, hogy vonja felelősségre Ciriaci pápai nunciust. Ciriaci pápai nuncius, mint ismere­­les, levelet intézett Illinkához, amely­ben megköszönte Hlinkának és a szlo­vák katolikusoknak, hogy nehéz na­pokban, amikor a csehek sértegetik a pápát és a nunciust, ragaszkodásuk­ról biztosították őt. A levél megje­lent a Slovák c. néppárti lapban és hihetetlen nagy konsternációt keltett egész Csehszlovákiában. Az üggyel, amely rendkívül kellemetlenül érinti a kormányt, a szombati miniszterta­nács külön és behatóan foglalkozott és elhatározta, hogy Ciriaci pápai nunciusnak Illinkához, a szlovák nép­párt elnökéhez intézett levelét visz­­szautasítja és felkéri a Szentszéket, hogy Ciriaci nunciust hivatalos felvi­lágosítás céljából hiúja meg a Vati­kánba. Nem elegendők a mezőgazdaság védelmére tett eddigi intézkedések. A mezőgazdaság helyzetének meg­javítására vonatkozó tanácskozást foly­tatlak a gazdasági miniszterek, akik több erre irányuló indítványt vitattak meg. Bár véglegesen nem egyeztek meg, azonban az általános hangulat és előkészített indítványok elvben va­ló elfogadása azt igazolja, hogy a me­zőgazdaságra vonatkozó mindennemű kérdést szolidárisán oldjanak meg. A legközelebbi hetekben elintézendő munkatere előterében több kereske­delempolitikai ügy áll, melyek nem szenvedhetnek halasztási. Általában az jogai védelmére keljen. Nem is volt POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents