Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-16 / 74. szám

1933, szeptember 16. 7. oldal. KOMÁROMI LAPOK< Romániából Komáromig utazott dugva egy munkanélküli fiatalember A komáromi rendőrségnek érdekes esete volt a napokban egy potyautas­sal. A Magyarország felől érkező gyors­vonat mellékhelységében a kalauz egy potyautast fedezett fel, akinek nem volt jegye. Kérdőre vonta s kiderült, hogy már Romániából jegy nélkül jött Magyar­­országon keresztül s maga sem tudja hová megy, csak jobb világot keres, ahol könnyebben megél. A kalandos fiatalember olyan ügye­sen tudott „dekkolni“, hogy sehol sem vették észre, igyekezetében az utasok is támogatták. Az volt a veszte, hogy már igen gondtalanul járkált és sűrűn tette meg az utat a fülke és a mellék­­helyiség között. Neve Hergenrichter. Vissza fogják toloncolni Romániába. Ha jól akar öltözködni, vegyen férfi és női a MORAVIA s R. T.-nál BRATISLAVA, Michálská 8 — Orvosok intenek! Hosszú évek megfigyelései alapján neves szemorvo­sok arra az eredményre jutottak, hogy a modern világítás nem előnyös a szem­nek. A fémfonál- és félwatt-lámpák fénye, a nagy erősség és ultraviolett sugár tartalom következtében nemcsak az ideghártyát fárasztja el, hanem is­mételt, mértéken felüli behatás folytán maradandó kárt okozhat a szemnek. Minthogy a modern ember szeme amúgy is erősebben igénybe van véve, mint a szülőké és ősöké, a tudósok a vilá­gítási technika megváltoztatását, vagy legalább is a szem nagyobb mérvű kí­mélését követelik. Az alvási idő már nem elegendő. Így ma már mindenütt, ahol az orvosok intelmét követik, szte­­arin-gyertya világítást látunk. Amaz órákban, amikor már nem dolgozunk, de még nem alszunk, amikor a család bizalmas körében csevegve ülünk, vagy baráti körben játszunk, valamint az ünnepies hangulat óráiban is, az izzó­lámpa rikító, fájdalmat okozó világos­ságát a sztearin gyertya élő, puha fé­nyével pótoljuk. Ez az enyhe, kártékony sugaraktól mentes fény sajátos varázst ad az együttlétnek és — anélkül, hogy családi vagy társadalmi kötelezettsé­geinket meg kellene csorbítanunk — szemünknek az egészség érdekében orvosok javasolta nyugalmat és üdülést ajándékozunk. — Kirándulás Komáromból az Aldunára, a Vaskapuhoz és a Ka­zánszoroshoz. Végtelen kedves és vál­tozatos társasutazást rendez a MFTR a hó végén az Aldunára, a Vaskapuhoz és a Kazánszorosba. A kiránduláson résztvevők megnézik Belgrádot, Herku- Jesfürdőt is és ezenkívül Jókai Arany­­emberének Senki szigetét, Adah-Kalét is. A társas utazáson résztvevők Buda­pesten találkoznak a MFTR Eötvös-téri állomásán, ahonnét szeptember 23-án d. u. 3 órakor indulnak az Erzsébet királyné luxus hajóval, amely másnap, szeptember 24-én d. u. félháromkor érkezik meg Belgrádba és ott marad máspap reggel hét óráig. A Kazánszo­roson át Orsovára érkeznek 25-én d. u. öt óra 20 perckor. Ott maradnak másnap reggel ötig és ez idő alatt megnézik a Vaskaput, Adah-Kalé szi­getét és a Herkulesfürdőt, aztán vissza­indulnak és Budapestre 29-én érkeznek. A társasutazás költségei Budapestről Budapestig menetdijjal, elszállásolással, ellátással (napi 3-szori étkezéssel) bor­ravalókkal S0 pengőtől 119 pengőig aszerint, hogy az illető 2. vagy 4 ágyas fülkében, vagy közös hálóteremben kí­ván aludni. Bővebb felvilágosítással szolgál ez utazásra vonatkozólag dr. Baranyay József szerkesztő Komárom (Kultúrpalota) és a MFTR komáromi állomás főnöke. Az Erzsébet királyné luxus hajó 1200 személyt képes befo­gadni, de hogy az aldunai társasutazás résztvevői minél kényelmesebben utaz­hassanak, csak kétszáz utast vesz fel . ez alkalommal. Jelentkezési határidő szeptember 20. Komáromból eddig is már igen sok az érdeklődő. — Újévi istentiszteletek. A komáromi izraelita hitközség kultuszbizottsága érte­síti a hitközség tagjait, hogy az* ünnepi istentiszteletek a következő időkben tar­tatnak meg: f. hó 20-án. az ünnep elő­­estején. d. u. 5 óra 45 perckor hitszónok­­lattal; 21-én, reggel ti órakor, hitszónok­lattal; d. u. 3 órakor és este 6 óra 10 perckor. F. hó 22-én, reggel ti órakor és <1. u. 5 óra 45 perckor. Szombaton, 23-án, reggel (i óra 30 perckor, d. e. 10 órakor hitszónoklattal és d. u. 3 óra 30 perckor. — Épül a kamocsai szivattyú­telep. A kamocsai szivattyútelep építési munkálataiba már belekezdtek és seré­nyen folyik a munka. Nagy közönség nézte, amikor a pilótaverő gépet föl­állították. Ezt a hatalmas alkotást hajón hozták a Dunán és a Vágón a hely­színéig. Eddig 42 szimői kubikus dol­gozik a munkálatoknál, de remélhető, hogy a munkások száma növekedni fog, ami nagy fontossággal bir a tél nyomorában és a nagy munkanélküli­ségben. — Búcsú Örsujfalun. Örsujfalun a hagyományos, hires búcsút szeptember 17-én rendezik. A búcsú alkalmával az Orsujtalusi S. C. és az Önkéntes Tűz­oltók fotballcsapata között barátságos mérkőzés lesz. Utána tánc a Kellner és Garay féle vendéglőben. — Szenzációs olcsóság gyermek­­kocsikban ELBERT-nél Nádor-u. 19. Modern szekrény kocsi 250—275 KC. Sport kocsi 75—100 Kő. — Kérelem a kultúra barátaihoz. Ez év végén, vagy a jövő év elején a városi könyvtár részére újabb kataló­gust, könyvtári címjegyzéket szeretnék kiadni. A városi könyvtár anyagi hely­zete azonban olyan, hogy sok uj könyv beszerzése lehetetlenség. A nagyközönséghez, a kultúra megértő barátaihoz fordulok tehát és arra kérek mindenkit, aki a kultúrát csak egy kicsit is a szivén viseli, nézzen körül a könyvei között és ha talál olyan könyvet, amelyet már nélkülözhet, adja oda a Kultúrpalotában elhelyezett ma­gyar könyvtárnak, hogy ez adomá­nyokkal az újabb szerzemények any­­nyira megszaporodjanak, hogy érdemes legyen egy újabb katalógust, címjegy­zéket kiadni. Nincsen olyan család és olvasni szerető egyén, aki egy kis jó­akarattal ne tudná teljesíteni kérése­met, amely remélem, megértő szivekre és telkekre talál. Ha valakinek nincs ideje a könyv-válogatást elvégezni, szívesen segítek és elmegyek könyve­ket rendezni és válogatni. Bekötetlen, használt könyveket is szívesen veszünk. Majd mi beköttetjük, vagy kijavíttat­juk. A szives kőnyvadományokat hir­­lapilag fogjuk nyugtázni. A kultúra barátai hallgassák meg kérő szavamat és adományozzanak könyveket a városi könyvtárnak. Ismételten ezt kéri a meghallgatás reményében dr. Baranyay József, városi könyvtáros. — Zongoraórákra tanulók felvétet­nek, úgyszintén csoporttanitást is vál­lalok. Cimem a kiadóban. 261 — Orr lenyomni telivér agarakról. Az ausztráliai ágárvérsenyeken az utóbbi időben számos visszaélés történt. Gyakran fordult elő, hogy híres favoritkutyák he­lyei! az ■islállótulujdonosok hozzájuk tel­jesen hasonló, de silányabb tehetségű aga­rakat futtattak. Az agárfuttató szövetség most elrendelte, hogy minden versenyző agárról örrlenyomalol kell készíteni és ennek segítségével kell minden verseny előtt a kutyákat igazolni. Ezzel a mód­szerrel akárják egyébként elejéi venni a tömegesen elharapózó agárlopásoknak is. — Piacainkon majdnem kizáró­lag külföldi szilvát árusítanak. A napilapok többizben szóvátették, hogy úgy a pozsonyi, mint a többi szloven­­szkói városok piacán majdnem kizáró­lag külföldi szilvát árusítanak kg-ként kb. 2.50—3 Ke áron, ami aránylag magas ár. Ezen egészségleien állapot okát nem szabad csak a mostani gyön­gébb termésben keresni, hanem az igazi ok sokkal rosszabb. Nincsen és a legközelebbi években nem is lesz annyi hazai szilvánk, amennyi a fogyasz­tást el tudná látni. Közismert dolog, hogy az 1929. é vi rendkívül nagy fa­gyok következtében elfagyott a Cseh­szlovák köztársaságban több millió szilvafa és a fagyok következtében a szilvafák elhalása még tovább tart. En­nek következtében sokkal kevesebb termő szilvafánk van, de a megmaradt szilvafákat sem gondozzák eléggé és igy azok nem adhatnak rendes termé­seket. A hazai szilva hiányát nem csak a városi fogyasztó érzi, hanem a gyü­mölcstermesztők is, akik elestek rendes évi jövedelmüktől. Hogy ezen rendel­lenes állapoton segíteni lehessen, szük­séges volna több szilvafát ültetni mind­azon vidékeken, ahol a szilva sikerrel termeszthető. Érdekében áll mindenki­nek, aki szilvafát akar ültetni, hogy azokat mielőbb rendelje meg, még mi­előtt a készlet elfogy. Aki nem tud megfelelő előnyös forrásról, forduljon bizalommal az állami gyümőiesészeti felügyelőséghez (Bratislava, MatűSkova u. 934.) — Megismételték csütörtökön a „Fizessen, Nagysád!“ cimü zenés vígjátékot. Szombaton este nagy si­kerrel adta elő a Deborah-leányegye­­sület műkedvelői gárdája a „Fizessen, Nagysád!“ cimü kedves zenés vígjáté­kot. Az előadás nagy sikere arra buz­dította a rendőrséget, hogy csütörtökön este ismét bemutassa a darabot. Csü­törtökön hasonló, gondos kiállításban, pergő előadásban ment a darab, a szereplők kiváló összjátékát nagyban emelték az ének s a zeneszámok. Zökkenő nélküf, átérzéssel, lendülettel játszottak, olyan színi rutin van ben­nük, hogy máskor is kiállhat az együt­tes a lámpák fénye alá. A kiállítás, a megvilágítás a díszletek sokkal jobbak, mint a hivatásos Földesnél. Modern diszletezést, tanulni eljöhetne ide a délszlovenszkói szintársulat! A zene lágy, behizelgő, a közönség lelkes. Szép erkölcsi, és — remélhetőleg — anyagi siker. — Meghalt a kéméndi verekedés áldozata. Megírtuk mi is, hogy Ké­­ménden Söröss lános kisgazda össze­veszett Kardos János legénnyel és Sö­röss rálőtt ellenfelére. A lövés Kardos száján keresztül a torkába fúródott. A szerencsétlen legényt nem lehetett meg­menteni, belehalt sérülésébe. Söröss azt állítja, hogy önvédelemből lőtt rá Kardosra. — Élénk sportélet Udvardon. Amint ismeretes Udvard községben nemrégiben Tornaegylet alakult, amely igen élénk tevékenységet fejt ki és majdnem minden vasárnap futballmér­kőzéseket rendez a szomszédos egyle­tekkel és eddig még mindig az ud­­vardiak kerültek ki győztesen a küz­delemből. — Körmönfont csaló fordult meg a napokban Érsekujvárott. A jó meg­jelenésű férfi államhivatalnoknak adta ki magát, akit azért küldtek ki Újvárra, hogy ott petróleum és naftaforrások után kutasson. Amig a fúrógépek meg­érkezésére várt, igen sok ismerősre tett szert, akik nagyon megkedvelték az idegent és soknak imponált, hogy ilyen előkelő hivatalnok bárátkozik ve­lük. A petroleumos ember Ígérgette, hogy kimegy majd Madarra is, ahol mint hallotta, az egyik kút vize igen petróleumszagu. Közben egy cipész­mesternél vett lakást, aki nagyon örült az úri lakónak és annyira a kegyeibe fogadta, hogy nemcsak, hogy a lakbért nem kérte tőle, hanem a hirtelt-n pénz­zavarba jött urat, aki azt mondotta, hogy motorbiciklijét kell kiváltani, 150 koronával móg ki is segítette, termé­szetesen azóia se l^fta se a pénzét, se az uj lakóját. Megszökött ■'"s'most a csendőrség keresi. Most .-Man a ma­­dariak reménykedése is hiábavaló, mert az ugyan sohse nézi meg a madari naftaszagu kutat. — Cigányok voltak a betörők. Mi is megírtuk, hogy a bényi vasúti állomást feltörték és a pénztárszekré­nyeket kivitték a hivatalos helyiségből és az állomás épületétől mintegy 300 lépésnyire föltörték és kifosztották. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a tettesek cigányok voltak és a gyanú Banda István csatai cigányra és ban­dájára irányul. Banda ugyan erősen tagad és igyekszik alibit igazolni, de a gyanús körülmények annyira fölsza­porodtak, hogy letartóztatták és a pár­kányi járásbíróságra kisérték. — Égy szép karriér vége. Meg­rendítő gyászeset történt Érsekújváron. Súlyos csapás érte az ottani üzleti és kereskedő társadalmat, amelynek egyik vezető és nagytekintélyű tagja hunyt el tragikus körülmények között. Az ottani Klein malom népszerű cégveze­tője, Máhler Ödön 36 éves korában agyvérömlésben hirtelen elhunyt, özve­gyet és két árvát hagyván hátra, ezen­kívül agg szülei is elvesztették benne támaszukat. Mahler Ödön szédületes karriért futott meg. 16 éves korában még mint közönséges malommunkás dolgozott a Klein féle malomban, ahol azonban hamarosan észrevették kiváló észbeli tehetségét és a malommunkás­ból hamarosan tisztviselő, irodavezető, majd cégvezető lett. Tudása a malom­szakmában olyan nagy volt, hogy fiatal kora dacára valóságos szaktekintély volt országszerte. Temetése nagy rész­vét mellett ment végbe. — Gyanús haláleset. A párkányi járásbíróságon jelentést tettek a csend­őrök, hogy Libádon Kiss Viktória 68 éves nőt egyik reggelen nagyon gyanús körülmények között halva találták. A csendőrségnek az a gyanúja, hogy Kiss Viktóriát megmérgezték és nem termé­szetes halállal múlt ki, A vizsgálatot megindították. Közgazdaság. Az őszi búza helyes csávázása. A súlyos mezőgazdasági helyzetben a termelő csak úgy képes magát fen­­tartani, hogy minden eszközt felhasz­nál arra, hogy nem csak a legtöbbet, hanem a legjobbat termelje. A mező­­gazdasági veteményeknek általában igen sok kártevőjük van, melyek sok esetben a gazda minden reménységét rombadöntik, Az őszi búzának sok ellensége között a legnagyobb a gom­baokozta, úgynevezett kőüszög, mely­nek fellépése nemcsak a termés nagy­ságában tesz sokszor 30%'OS kárt, hanem a megmaradt, különben egész­séges rész minőségét is lerontja, úgy, hogy kenyérmagról lévén szó, a mal­mok csak bizonyos levonással veszik át. Ezen betegség leküzdésére régeb­ben a vetőmagnak 2°/0-os rézgálicos oldattal való csávázását használták, mely eljárás jó tulajdonsága mellett is, sok tekintetben hátrányos volt. Hátrá­nyos volt különösen magának a páco­lás munkájának nehézkes, sokszor ki­vihetetlen körülményessége is. Nedves, esős őszi időben ugyanis a csávázott vetőmag szárítása majdnem lehetetlen és igy könnyen előfordul az az eset, hogy a csávázástól megduzzadt nedves mag kellőképen ki nem szárítható s egyáltalán be nem vethető. Ha pedig a gazda ilyen meg nem száradt magot mégis felhasznál a vetéshez, az a ned­vesség által egymáshoz tapadó magok miatt egyenlőtlen lesz, amellett, hogy pazarol is. A nedves, de különösen pedig a rézgálicos csávázásnak ezen, — továbbá a magcsirázásra való ká­ros behatása és egyéb hátrányai tet­ték lehetővé azt, hogy a csávázásnak ezt a módját az Agrostan porpácolás lassankint teljesen kiszorítsa. Az Agrostan porpácolás száraz utón, a búzavetőmagnak az Agrostan porpác­cal forgó dobban való keverése által történik, kimarad tehát a vizhordás és a száritgatás nagy munkája. Az Agrostan-nal porcsávázott búzavető­mag a csávázás után azonnal vethető, a gazdának tehát módjában áll, hogy a vetéshez mindig annyi magot készít­sen elő, amennyit el is használ Ezen tulajdonsága mellett az Agrostan a búzavetőmagot tökéletesen fertőtleniti is és fertőtlenítő hatását hosszú ideig még a talajban is megtartja, ami által a magot az utánfertőzéstől is megóvja. Az Agrostan-nal porcsávázott magból a csírázásra való jótékony behatása folytán, 10-—15('/o-al kevesebbet kell venni, úgy, hogy számbavéve a költ­ségeket és jövedelmeket, az őszi búza­vetőmagnak Agrostan porpáccal való csávázása nemhogy költséget jelentene a gazdának, hanem inkább termés­­többletet biztosit számára.

Next

/
Thumbnails
Contents