Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-09-16 / 74. szám
1933. \szeptember IG. KOMAROMI LAPOK« 5. oldal. A komáromi katbolikns autonom egyházközség rendkívüli közgyűlése a kegyúri terhek ügyében. Komárom, szeptember 15. A komáromi kath. autonom egyházközség í. :hó 10-én rendkívüli közgyűlési liuloll, mely alkalommal a hitközség tagjai igen szép számmal jelenlek meg a Majláth iskola dísztermében. A rendkívüli közgyűlésnek egyetlen tárgysorozaü pontja: a kegyúri terhek ügye került tárgyalás alá. Köztudomású, hogy a város, mint kegyur a szór., demokrata párt felebbezése folytán már négy hónapja nem fizeti ki az egyházközségnek költségvelésiieg is biztosított, másfél század óta jogosan jár© járandóságait. Ma jer Imre dr. apátplébános, pápai prelátus, mint hitközségi egyh. elnök, hosszabb beszédében rámutatott az ügy igen nagy fontosságára és sürgősségére. A teljes tárgyilagossággal elmondott, mély hatást keltő beszéd után Kállai/ Endre dr, hítk. alelnök a kérdés alaki és lényegi részét főként jogi szempontból mérlegelte és különösen kidomborította, hogy a hitközség szavatossága lényegében csak formaság, mert kizártnak tartja, hogy a keggunsáyi terhek kérdéséhen a felebbviteli fórumok felmentsék a várost a teherviselési kötelezettség •cilái. Az (évszázados gyakorlaton változtatni véleménye szerint csak törvényhozási utón volna lehetséges, erről pedig szó sincs. Hasonló értelemben szólaltak fel még Herczßg.h István és Dos ztál lakat) is és a rendkívüli közgyűlés egyhangúlag a következő határozatot .hozta: A komáromi rám. kath. autonom hitközség közgyűlése kimondja, hogy abban az esetben, ha a vitássá vált kegyúri terhek viselésének kérdésében a legvégső illetékes fórum oly ként határozna, hogy Komárom város a kegyúri terheket viselni nem köteles és így az időközben e címen kifizetett összegek visszatérítését rendelné el. agy a komáromi róm. katholíkus autonom hitközség minden vagyonával készfizető kezességet vállal aziránt, hogy a mai napot követőleg Komárom város által kifizetett mindennemű kegy urasági terhek Komárom városnak teljes összegükben visszafizettetnek. A rendkívüli közgyűlés ezen nagyfontosságú egyhangú határozat hozatala után véget ért. lek mellett a Kendi dr. ügyvéd által gondnokolt Ghyczy-irodára bizta. Ezzel kapcsolatban Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó a várossal szerződési viszonyban levő jogi képviselői (tiszti-főügyészi) állás betöltésére vonatkozó javaslatát terjesztette elő, melynek értelmében 14 napi határidővel pályázatot tűz ki a város az állásra. Fried Jenő azt kívánta, hogy vegyék bele a pályázati felhívásba azt is, hogy az állásra csak olyan ügyvédek pályázhatnak, akik már több év óta működnek Komáromban. Dosztál lakab felszólalása után Kudelka József állami főjegyző kijelentette, hogy szükségesnek tartja a pályázatban feltételként az államnyelv tudását is belevenni. Fried Jenő ezt feleslegesnek tartja, mert nem státusbeli tisztviselőről, hanem szerződéses tisztviselőről van szó. Filiöp Zsigmond h. városbiró elnök véleménye szerint az államnyelv tudását nem lehet követelni ebben az esetben, bár meg van győződve arról, hogy akit a közgyűlés megválaszt, az kötelésségének fogja tartani ebben a tekintetben is megfelelni. Elsősorban arra van szükség, hogy a város olyan jogitanácsost válasszon, aki ismeri a város ügyeit, mai súlyos helyzetét és aki mindenképen a város javára fog munkálkodni. Az előadó javaslatát kérte elfogadni, amely után a közgyűlés az ügyészi állásra szóló pályázat kiírását az előadói javaslat értelmében elrendelte. A kegyúri kiadásoknak előlegképen való kiutalását elutasította a munkástöbbség. Sándor Ernő főszámvevő ismertette Majer Imre dr. praelátus-plébánosnak, a segédlelkészeknek és egyházi alkalmazottaknak közös beadványát, amelyben arra kérik a várost, hogy a június 1-ével beszüntetett kegyúri járandóságokat, amig az ügyet a legfelsőbb bíróság eldönti, előlegképen utalja ki a közgyűlés. Ismertette a róm. kath. egyház, mint aut. hitközség közgyűlésének azon határozatát is, amelyben a hitközség arra az esetre, ha a legfelsőbb fórum feloldaná a várost a kegyúri kötelezettségek teljesítése alól, kötelezi magát a döntés idejéig előlegezett őszszeget hiány nélkül visszafizetni. A főszámvevő ismertette a tanács és pénzügyi bizottság elutasító határozatait és ezekkel szemben az előlegek kiadását javasolta, amelynek esetleges visszafizetésére a róm. kath. egyház teljes garanciát nyújt. Kollányi Mikiós felszólalásában kifejti, hogy a várost semmiféle károsodás nem éri, ha a kath. hitközség készfizető kezessége ellenében előlegezi a fizetéseket. De nemcsak a kath. egyház, hanem a többi egyházak is bírnak annyi vagyonnal, hogy biztosan vissza tudják téríteni a részükre járó segélyt. Ha a közgyűlés megtagadja a kérelem teljesítését, más törvényes utón lesznek kénytelenek az érdekeltek a várossal szemben föllépni. Sovinsky István, aki sértő kifejezése miatt elnöki intésben részesült, Pálfy Antal, Csevár Ferenc a kérelem elutasítása mellett foglaltak állást, Dosztál Jakab figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy abban az esetben, ha a kérelmezők évszázadok óta élvezett jogos illetményeiket nem kapják meg, perelni fogják a várost, ami rengeteg költséget jelent majd a városnak. Vidák Vince arra való hivatkozással, hogy a város a munkásait és a részére dolgozó iparosokat sem tudja fizetni, ellenzi az előlegek folyósítását és a tiltó határozat további föntartását indítványozza. Az elrendelt névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy az előadó javaslatát 23 szóval 15 szó ellenében a közgyűlés munkástöbbsége elvetette s a kérvényt elutasította. A háziszemét fuvarozásának bérbeadása. Még a múlt évben, amikor a képviselőtestület az 1933. évi költségvetést tárgyalta, kimondotta, hogy a háziszemét kifuvarozását bérbeadja és arra pályázatot hirdet. A pályázatot a tavaszszal kiirta a város és a tanács még egyik májusi ülésén foglalkozott a beadott ajánlatokkal, amelyek közül Vargha János komáromi gazda 55000 koronás ajánlata volt a legkedvezőbb. A tanács ezt a pályázót ajánlotta megbízni. A pénzügyi bizottság az eddigi állapotnak, a házi kezelésnek további fentartására nézve mondott véleményt. Üszögmentes lesz a búzatermése, ha vetőmagját AGROSTAN-naU.,,.. Amellett szebb és több búzát is termel, még hozzá olcsóbban is! Mert minden mázsa vetőmagnál 10 kilót megspórol és holdanként egy mázsával több termése lesz a gálicos pácolással szemben. Próbálja meg! — Száraz pácolás — munkamegtakarítás — üszögmentesség — többtermelés! 1 kiló Agrostannal 5 mázsa búzát pácol meg. Kapható minden a szakmába vágó üzletben, ha helyben nem kapná, forduljon a főlerakathoz: Robinsohn és Kada mérnök vegytechn. társasághoz Bratislava, Duna utca 24. Zilina, Legionárska 5. 309 A javaslatokat a főszámvevő ismertette és mivel számítás szerint a bérbeadás folytán az eddigi kiadásokkal szemben 15200 korona megtakarítás volna elérhető, a tanácsi javaslat elfogadását ajánlotta. Az előadó hivatkozott a vonatkozó törvény rendelkezésére, mely ilyen esetben takarékosság érdekében a bérbeadást rendeli el. Hosszadalmas és időnként szenvedélyes vita keletkezett a kérdés körül, amelyben a munkáspártoknak az az álláspontja keresett érvényesülést, hogy a város munkásainak érdeke azt kívánja, hogy a szemétfuvarozást továbbra is lássa el a város saját üzemében s egyáltalában nem akarták figyelembe venni a számvevőségnek erre vonatkozó számszerű adatait. Csevár Ferenc azért nem járult hozzá, mert a bérbeadással a munkanélküliek számát szaporítaná a város, Lóránd István szintén elutasítja a bérbeadást. Sándor Ernő főszámvevő reflektálva a felszólalásokra, kijelenti, hogy a munkáspártok fáznak az üzemek bérbeadásától, pedig a városra sokkal előnyösebb lenne, ha üzemét bérbeadná. A szemétfuvarozás bérbeadásának feltételéül kötötték ki, hogy a vállalkozó a városnak ezen üzemében foglalkoztatott munkásait átveszi és köteles a legpontosabban megfelelni a feltételeknek. A legmesszebbmenő takarékosságot kell a város háztartásában érvényesíteni s bejelenti, hogy az állam háztartásában a tisztviselők és alkalmazottak fizetését redukálták és ezt a város tisztviselőinél is keresztülvezették, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a város egyéb alkalmazottainak és munkásainak illetményét is a törvény rendelkezése értelmében leszállítsák. Az utolsó órában figyelmezteti erre a képviselőtestületet, hogy ennek a város érdekében meg kell történni és a jövő évi költségvetés összeállításánál a takarékosságot a legmesszebbmenő módon érvényesíteni kell. Tarics István a központi műhely számadásaira tér ki, azt kívánja, hogy csak abban az esetben adja bérbe a város az üzemeit, ha annak számadásait alaposan átvizsgálva, rájön arra, hogy veszteséggel dolgoznak. Pálfy Antal kihívó modorban bírálja a gazdasági hivatalt és annak működését a szemét kifuvarozással és más fuvarozásokkal kapcsolatban. Majd éles szóváltásba kerül Fried Jenővel, akinek egyik megjegyzésére durván nekiront, amiért elnöki rendreutasításban részesül, — végül is az ügynek napirendről való levételét ajánlja. Gáborek Károly kifogásolja, hogy a város fogatait az államrendőrség és magánfelek is használják és azt indítványozza, hogy ha a vállalkozó a szemétfuvarozás mellett a személyfuvarozást is el fogja látni, akkor adja ki Varghának a bérletet. Dosztál Jakab a bérlet megkötését javasolja. Az elrendelt névszerinti szavazás akként döntött, hogy a szemétfuvarozás bérbeadását 23 szóval 14 ellenében a közgyűlés elvetette, tehát marad a régi állapot. A városi illetékekről szóló szabályrendeletek meghosszabbítása. Ugyancsak a közgyűlés döntött á városi illetékek érvényességének meghosszabbításáról is. A javaslatot Vaj-A munkáspárti, csehszlovákpárti és rokkant' párti képviselőtestületi tagok elutasitották a kegyúri járandóságok előlegezését Vita a háziszemét kibérléséről. — A városi illetékekről szóló szabályrendeleteket 3 évre meghosszabbították. Sajat tudósítónktól. A város képviselőtestülete a nyári szünet után szeptember 14-én, csütörtökön délután tartotta rendes közgyűlését, melyen a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban megjelentek, A tárgysorozat 160 pontból állott, köztük a legnagyobb érdeklődést az évek óta úgyszólván állandóan felszínen levő kegyúri kiadások ügye keltette, amelynek elintézése a két munkáspárt, rokkant- és csehszlovák pártok ridegen elutasító magatartása következtében újabb halasztást szenvedett. A kegyúri kiadások márói-holnapra való beszüntetése igen súlyos helyzetbe hozta a róm. kath. egyház lelkész! karát és alkalmazottait, akik azzal a kérelemmel fordultak a városhoz, hogy a nekik járó fizetést előlegképen folyósittassa a közgyűlés. A róm. kath. autonóm hitközség közgyűlési határozattal kézfizető kezességet vállalt arra az esetre, ha az illetékes legfelsőbb biróság döntése felmentené a várost a kegyúri kötelezettségek alól. Az ügy többek felszólalása után a kérelmezőkre nézve hátrányosan intéztetett el, mert a fent jelzett pártok képviselőiből álló többség továbbra is fentartotta a májusi közgyűlésnek letiltó határozatát. Nagy és szenvedélyes vitát keltett a szemétfuvarozásnak bérbeadására vonatkozó tanácsi javaslat is, amelyet a többség elveiett és igy a házikezelés további fentartása mellett döntött a közgyűlés. A közgyűlés napirendje előtt az elnöklő Fülöp Zsigmond helyettes városbiró bensőséges szavakkal emlékezett meg Ghyczy János dr. volt tiszti főügyész elhunytáról, akinek emléke előtt kegyeletes együttérzéssel áldozott a képviselőtestület velamennyi tagja. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítás számol be. Megnyitás: Ghyczy János dr. emlékének megörökítése. Fülöp Zsigmond h. városbiró öt órakor megnyitván a közgyűlést, a formaságok elintézése után bejelentette az egyes pártok részéről kívánt helyettesítéseket. A közgyűlésre mint helyettesek behívattak a szociáldemokrata párt részéről Lax Dániel, Gáborek Károly, Záhorszky Gyula és Tarics Lajos; a kommunista párt részéről Repka Gyula; a magyar nemzeti párt részéről Páti Nagy Mihály és Kacz László; a keresztényszocialista párt részéről Jakab Komárom, — szeptember 15 István és az iparospárt részéről Nagy Ferenc. Majd Fülöp h. városbiró mély megilletődéssel tett jelentést Ghyczy János dr. városi tiszti főügyész haláláról és meleg elismerő hangon méltatta érdemeit. A megboldogult — úgymond — öt évig működött a város szolgálatában, szülővárosának közügyeiben való részvétele minden megbízásában a legnagyobb odaadó készségről és pontosságról tanúskodott A reá bizott ügyeket jogi tudásának teljes latbavetésével, példás kötelességtudással és városa iránti hűséggel intézte, puritán elvei és fenkőlt gondolkozása irányították munkáját. igazságszeretete és pártatlansága már életében megszerezte számára úgy a képviselőtestületnek, mint egész Komáromnak általános tiszteletét. Ez a tisztelet és becsülés teszi feledhetetlenné emlékét előttünk halála után is! A kegyelet érzésének mély csendjében elhangzott szavak után a közgyűlés az elnöklő h. városbiró indítványára, Ghyczy János dr. elhunytát fájdalommal vette tudomásul, a megboldogult jogtanácsosnak érdemeit és emlékét jegyzőkönyvbe iktatta és kegyeletének néma felállással adott kifejezést. A megható aktus után az elnök bejelentette a tanácsnak az ügyészi teendők ellátására tett intézkedését. A tanács úgy intézkedett, hogy a város ügyeit, amig az uj tiszti főügyész megválasztatik, a haláleset után gondnoknak kinevezett Vajda Andor dr. ügyvéd által vezetett Ghyczy ügyvédi irodában hagyja, az uj ügyeket is a régi ügyészi irodába utalja. Gondoskodott arról is, hogy a tiszti főügyészi illetmény az irodának az özvegy részére folyósittassék, a választásig. Időközben a gondnok személyében változás állott be, amennyiben Vajda dr. a gondnokságot nem vállalván, helyébe Bangha Dezső dr, ügyvédet, majd a legutóbbi napokban Kendi Zoltán dr. ügyvédet bizták meg a gondnoksággal. Indítványozza, hogy a közgyűlés a tanács vonatkozó határozatát továbbra is tarrsa fenn azzal a változtatással, hogy a Ghyczy iroda jelenlegi gondnokát bizza meg a közgyűlés az uj tiszti főügyész választásáig a városnak folyó és uj ügyeivel. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta s a városi ügyek vitelét és képviseletét az eddigi feltété-
