Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-09 / 72. szám

8. oldal.

»KOMÁROMI LAPOK

19í53. szeptember 9.

SoP«0*R*T

Érdekes küzdelmek a II. fordulóban.

Komáromban három bajnoki meccs lesz:

KFC 11—KMTE, Egyetértés—Nagymegyer, KFG—Diószegi TE.

Saját tudósítónktól. Komárom, szeptember 8.

Komárom futball történetében egyedülálló esemény lesz vasárnap, három bajnoki mérkőzés kerül lejátszásra s a résztvevő csapatokból négy helybeli:

Sorrendben első a KFCll—KMTE meccs. Mindkettő jó formáról tett tanúságot az első fordulóban. A KFC 11 a Dunaváros felett, a KMTE pedig Dunaszerdahelyen aratott fölényes győzelmet a DAC felett. A holnapi találkozás egyenrangú küzdelmet igér, de fizikai túlsúly a KMTE győzelmét sejteti.

3/^ 1 -kor kezdődik Fischhof bíráskodása mellett

1U3-kor kerül sor az Egyetértés— Nagymegyer összecsapásra. Az Egyetértés tavaly a 11. osztály legkiegyensúlyozottabb együttese volt, most azonban több játékosa nincs még formában. Így is a mérkőzés favoritjának látszik, bár a Nagymegyeri SC odahaza nagyon szép eredményeket ért el. Idegen talajon s nagy közönség előtti első szereplése elfogulttá teszi majd a játékosait, ami többgólos vereségnek lehet az okozója

Biró: Horváth.

A KFC— Diószegi SE találkozást kiséri a legnagyobb érdeklődés. A. KFC nyíltan a bajnokságra megy, épp ezért teljes gőzzel kell dolgoznia, hogy gólarányban is méltó győzelmet érjen el. A csapat felállítása körül némi zavarok mutatkoznak. A közvetlen védelem változatlan: Ványa—Csizmazia, Gallé — s talán a kerület legjobb ilyen formációja. A fedezetsorban biztos Simon II. és Simon III. helye. A jobboldalra két jelölt van: Kuszola és Szalay. Közülök csak a pályán fog választani az intéző. A csatársorban kétes a jobbösszekötő pontja. Szó van ugyanis Kugyelka szerepeltetéséről — ha a Szövetségtől megkapja a játékengedélyt, ellenkező esetben Tóth beállítására kerül sor. A csapat felállítása tehát ez

lesz: Ványa — Csizmazia, Gallé — Kuszola (Szalay). Simon III., Simon II. — Bende, Kugyelka (Tóth), Róth, Palaczka, Kovács.

A Diószegi SE a tavalyi mezőnyben csak odahaza mutatkozott erős ellenfélnek, ;degenben sokat veszített erejéből. A csapat most már formája teljében van (a Galántai SE-nek nehezen adta meg magát) s bizonyára nehéz munkát fog adni a KFC-nek. De csak addig, amig a kondíciója fel nem őrlődik, mert utána biztosan be kell köveikeznie a KFC hét—három gólos győzelmének;

A mérkőzést Koháry (Galánta) biró vezeti.

A hármas bajnoki mérkőzés megmozdítja mind a négy komáromi csapat szurkolóit, tehát valószínű a rekordközönség.

*

Léván játszák le a kerüUt egyik derbyjót. A Lévai TE-nek a bajnokcsapat ÉSE lesz az ellenfele. Az LTE és IFC felett elért 4:0-ás sima győzelmével a tarsolyában indul a küzdelembe s valószínű győztesnek látszik. Biró: Brüll E.

Párkányban az újonc PTE a GSE-t átja vendégül. A küzdelem teljesen nyílt. Döntetlen eredmény várható. — Biró: Boross Béla.

Vdgsellyén az első fordulóban vesztes csapatok: a Vágsellyei SK és az IFC csapnak össze. Az IFC be akarja bizonyitani, hogy veresége irreális volt — döntetlent, vagy ipolysági győzelmet várunk. Biró: Forgács (Komárom).

Köbölkúton a Dunaváros játszik a KAC ellen Végh bíráskodása mellett.

A magyar profibajnokságban a Hungária—Újpest derby áll az előtérben. Ezenkívül még a következő meccsek lesznek; Bocskay—Somogy, III. Kerület —Attila, Ferencváros—Szeged, Budai

11—Kispest.

Törvénykezés

(§) TOLVAJ CSELÉDLÁNY. Fazekas Karolina, kamocsai illetőségű leány Komáromban szolgált Vida Lászlónál.

Egyizben, mikor nem volt otthon a gazda, álkulcsot szerzett és betört a háziak szekrényébe és 2000 koronát lopott el. A terhelt a bíróságon beismerésben volt a lopást illetőleg, csupán az összeg nagyságát kifogásolta. Kétheti fogházra Ítélték.

(§) Rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétségével vádolta az ügyészség Varga Béla kisdiószegi lakost, mert Komáromban, egy kommunista gyűlés alkalmával erős kijelentéseket tett az állam s a fennálló társadalmi rend ellen. Feltételesen 14 napi fogházat kapott.

Nyilttér.

Köszönetnyilvánítás.

Mindazoknak, akik felejthetetlen drága halottunk,

özv.Tibolt Kálmánné

folyó hó 7-én végbement temetésén megjelentek, vagy részvétüknek virágok küldésével és más módon kifejezést adni szívesek voltak, ez utón mondunk hálás köszönetét.

Komárom, 1933 szept. 9. Tiboltlmre és neje.

(§) Az Erzsébet sziget bódéjának tolvaja. Lopás bűntettével vádolták Tóth Vilmos, deáki illetőségű, lakhely és foglalkozásnélküli munkást, aki jelenleg is a pozsonyi fogházban van, vizsgálati fogolyként. Tóth Vilmos a múlt év júniusában Véber Etelnek Erzsébet szigeti bódéját feltörte s onnan négyszáz korona értékű ruhát és kerti szerszámot lopott. Miután már hasonló bűncselekménnyel vádolva volt, kéthónapi fogházra Ítélte a bíróság.

Eladó

Monostori szö'Ió'hirtok

villany- és vízvezetékkel felszerelt új lakóházzal, összes gazdasági épületekkel, kb. 6 kát. holdnyi jó karban tartott szőlővel és gyümölcsössel.

Esetleg bérbeadó.

Cím a kiadóhivatalban.

A könyvpiac szenzációja!

A háború utáni uj ifjúság evangéliuma ez a könyv.

Hogyan éljen

a mai ifjúság?

A szexuális függetlenség haszna, kára és tanulságai.

Irta: Dr. Wallenstein Árpád szakorvos. Orvos, filozófus és iró páratlan egy sége adja a korizlés mély kritikáját s a korszellem lángoló Írását e műben. Nemcsak az ifjúságnak szól magáról, hanem mindenkinek a mai ifjúságról. Ara 12 K5. Kapható: Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29.

Bismarcktól Hitlerig

Hitlerek uj Németországát harmadik német birodalom néven szokták emlegetni. Az első német birodalom a Hohenzollern-császárság volt, amely a porosz-francia háború véres zivataban született meg 1871-ben. A második birodalom 1918-ban támadt fel a vereséget és az összeomlást követő zűrzavarból. A harmadik német birodalom a mostani. Amint látjuk, alig pergelt le egy emberöltő és a német birodalom politikai és társadalmi fejlődésének már harmadik alakulatába lépett. A történetfilozófus ennek a sajátságos jelenségnek valószínűleg ezt a magyarázatát adja; Németország nem hosszantartó, szerves történelmi fejlődésnek az eredménye; az első birodalom háborúból kelt életre, a második a világháborút követő összeomlásból, a harmadik egy rettentő társadalmi és gazdasági fejetlenségből.

Számos tapasztalatunk mutatja, hogy a népek jelenét múltjuk dönti el. A jelennek a múlt adja meg a magyarázatát s a kellőt ugyanúgy nem választhatjuk cl egymástól, mint ahogy nem választhatjuk el az élőfát a gyökerétől, melyek táplálják. A nyugateurópai két nagy nemzetnek, angolnak és a franciának fejlődése lassú, folyamatos, a mai Németország azonban legujabbkori képződmény. A mai birodalomnak alig van köze a középkori félelmetes császársághoz, a Barbarosság birodalmához. A kereszténység egykori kardját széjjelszaggatták az idők és a mai Németországot a nemzeti eszme és a szabadelvüség teremtette meg a XIX. században ugyanúgy, mint az egységes Olaszországot.

Az újdonsült német császárságon valóban meglátszott, hogy nem szerves alakulat, hanem »vérrel és vassal« teremtették meg. A birodalom nem volt alkotmányos ország a szónak mai értelmében, hanem sajátságos torz keveréke volt a középkori eredetű, uralkodói korlátlan hatalomnak és az újkori demokratikus elveknek. A birodalom kapott parlamentet és népképviseletet, de nem volt felelős kormánya, a császár szava döntött minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben. I. Vilmos és Bismarck német birodalmát igy jellemezhetnénk: politikai élete középkori hagyományokkal volt átszőve, társadalmi, gazdasági és kulturális élete azonban a leghaladóbb szellemű volt a világ összes népei között. Ebben a különös félautokratikus rendszerben, amellyel Bismarck boldogította népét 1871 után, a német faj, ugylátszilc, nagyszerűen ki tudta fejleszteni összes képességein. Főiskolái mintaszerűek voltak, tudományos élete nagy lépésekkel fejlődött, népjóléti és egyéb intézményei az összes népeknek mintául szolgáltak, a népműveltség a legmagasabb színvonalat érte el. Mindezzel ,a haladással párhuzamos volt a népességnek és a gazdasági életnek hatalmas arányú fejlődése.

Franciaország leveretése után a német birodalom lett Európa vezető hatalmassága s az európai politikát ezentúl innét irányították. Németország átvette azt a szerepet, melyet Franciaország játszott XIV. Lajos, I. Napoleon és III. Napoleon uralkodása alatt. Csakhogy ez a szerep lehet valamely nemzeti államra nézve dicsőséges, kielégítheti a nemzeti hiúságot, de mindig veszedelmekkel jár. 1878-ban a berlini kongresszus idején a birodalom hatalmának, dicsőségének tetőpontján állott; a Radzivil-palotában lejátszódott nagy nemzetközi esemény külsőségei a Barbarossa-császárok nagy napjait idézték fel a németek képzeletében. Visszahatás nem is maradt el. Az irigyelt és rettegett Németország ellen először Franciaország és Oroszország fogott össze 1894-ben. 1900 után Franciaország és Anglia megkezdték a bekerítés politikáját. 1904- ben megkötötték az entente cordiale néven ismert marokkói egyezményt; 1902-ben Angolország először Japánnal, 1907-ben pedig Oroszországgal lépett szerződéses viszonyba. Megalakult a hármas antant, amelyet a francia és az orosz diplomácia 1914-ig hatalmas koalícióvá kovácsolt össze.

Az első német birodalom a külpolitikában nem volt szerencsés. Bismarck elbocsátása óta a külpolitika

irányításában egyetlen nagy gondolat sem merült fel; a vaskancellár kétbalkezes utódai tehetetleneknek bizonyultak VII. Edward angol király és a remekül dolgozó francia és orosz diplomácia bekerítő politikája ellen.

A gondolkodók és ^a költők népe« a politikában és főleg a külpolitikában Bismarck lemondása óta nem árult el különösebb tehetséget. Széliében hangoztatják, hogy a német nép nem jó politikus s ez az állítás nem túlzott. Komis Gyula, a kitűnő filozófus, következőképpen határozza meg a német politikai jellemet: »A német politikai léleknek alap jelleme az intellektualizmus. Ez más természetű, mint a francia racionalizmus. A francia a mozgékony, a gyorsan és eredeti módon gondolkodó észnek, a mindenfajta ismeretet, idegen kulturjavakat magábaolvasztó univerzálizmus szellemének képviselője. Az előbbi a gondolkodás formájára, az utóbbi a gondolkodás minél több anyagára veti a súlyt. A német elme lultanultságban szenved; a sok papiros, tudás, alaposság agyonnyomja benne az eredeti kezdeményező erőt, sokszor megbénítja a friss látást, a dolgokkal szemben való közvetlen cselekvő állásfoglalást. A németek mindehhez túlságosan módszeresek, sokat elméletieskedve és y Íves kedve fognak hozzá. A politikát is tudománynak, igazolt ismeretek, elvek rendszerének és nem művészetnek nézik.«

A második — a weimari Németország — tisztára forradalmi alakulat volt és alapjául szolgált a doklrinérszellemü weimari alkotmány, melyet német politikus tudósok gyártottak. A fél-autokralikus német császárságot egy szélsőségesen demokratikus német köztársaság követte minden átmenet nélkül. A junker-kaszt, mely a császárság alatt mindvégig uralmon volt, megbukott és a német politikai életnek az addig ellenzékben lévő szociáldemokraták adlak szint és jellemet. A weimari Németországnak le kellett vonnia a vesztett háború következményeit. Hatalmi politikát nem folytathatott; egyetlen ut és mód volt lehetséges: alkudozásokkal, taktikázásokkal, békés megegyezéssel könnyíteni a birodalom terhein és újat nem huzni a győztes és hatalmas Franciaországgal.

A weimari Németország legnagyobb szelleme Stresemann külügyminiszter volt. Már egyéni természete és jelleme arra rendelték őt, hogy a békepolitikának a képviselője legyen. Lassú, igen megfontolt ember volt, igazi reálpolitikus, aki csak azt nézte, hogy békés alkudozásokkal milyen pillanatnyi előnyöket érhet el. A weimari Németország, amely lemondott a kardcsörtetés politikájáról, mert tudta, hogy az időszerűtlen és veszedelmes, nagy eredményeket ért el. Megszűnt a Ruhr-megszállás, lassanként lealkudlák az óriás összegű jóvátételt, ami a békeszerződés revízióját jelenti. A külföld, főleg Anglia és Amerika a weimari Németország iránt sok jóakaratot mutattak, de jóindulatot tanúsított riánta sokszor még Franciaország is. Ha a weimari Németország kitart és nem engedi felülkerekedni a jobboldali szélsőséget, talán sor kerül még idővel a német határok békés revíziójára is. A weimari pártok azonban lassanként elernyedtek; a szociáldemokraták, a centrum és a demokratikus pártok elvesztették befolyásukat a tömegek felett és 1930 óta rohamosan erősödött Hitlernek sokkal jobban megszervezett és főleg több erőt mutató pártja.

Ezek röviden a harmadik Németország előzményei. Harmadik Németország a weimarinak teljes tagadása. Tagadja elsősorban a demokráciát, amelynek ,ugy látszik ,nem volt meg a néplélekben az erős gyökere; tagadja a parlamentárizmust, a szabadvéleménynyilvánitást, a gyülekezési szabadságot. B. A.

A szerkesztésért a főszerkesztő a felelő» Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda jóban Komárom. t