Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-06 / 71. szám

1938. szeptember 6. »KOMAROMI LAPOK« 3 oldal. HÍREK Kis piculák a nagy automatában. Az automata előtt áll Peti, a bará­tom. Zsebredugva a keze, ide-oda lök­­dösik, nem hederit rá, egész magatar­tásán máris végighúzódik valami jasszos fölény. Apró sipkája félrevetve, szája fütyülésre áll, mindent megfigyel, meg­vizsgál. Mindössze hétéves. Tanul a zsib­vásáron. Ráfér, mert küzdelmes az élet. Kültelken már hasznát veszik az ő korosztályának. Valami megtetszik neki. Éhes. Fel­néz egy urra s látja, hogy az ur mel­lett hölgy is van. Ebben az esetben mindig értelmesebben lehet beszélni az urakkal. — Bácsi! kérek kölcsön egy kis pénzt, — mondja bátran. Némely úriember jókedvű s mar­kába nyom egy pénzdarabot. Más úriemberek viszont udvariatlanok s félrelökik az útból. Peti tudja, hogy ilyen esetben az ur mellett ballagó hölgy rendszerint a feleség, vagy a megunt kedves, akit már szeretne az ur lerázni a nyakáról. Peti sok min­dent tud már az életről. Most hiába tetszett meg neki va­lami: nincs úriember a környéken, akivel beszélhetne. Pedig éhes. Egy automata kirakatát bámulja s likőrös cukorra pályázik. Rugdossa a szerke­zetet, rángatja a fogót hátha kibukik valami áldás. De semmi sem jön. — Ne rugdosd, kisfiam, — inti egy kövér hölgy, aki nyilván félti az automatát a jasszoktól. — Igenis, nem! — felel Peti s egy nagy ötlettel most a zsebébe nyúl. Bedob egy piculát a szerkezetbe, rántja a fogót, de semmi sem jön ki az automatából. — No még egyet! — biztatja ma­gát Peti, de a masina megint nem nyilatkozik. Harmadszor is megkísérli. Csörög a picula a masina gyomrában, rángatja Peti a fogantyút, de csak nem hull ki a likőrös bonbon. A néni jóakarata teljes. Közelmegy a géphez, megkopogtatja annak vörös oldalát bütykös ujjával, biztatóan si­mogatja Peti fejét: — Most próbálkozz kisfiú, most már biztosan kijön... Peti aggódva néz a nénire, össze­ráncolja a szemét, küzd magával. Végre is legyint, félrehúzza a száját és lemondóan eloldalog. De még visz­­szaszól keservesen: — Nem lehet, öreg néni, — rántja két kézzel följebb magán a nadrágot, — mert akkor már biztosan leesik a nadrágom... — Fogadalmi ájtatosság. Az 1710. évi pestisjárvány emlékére a sz. And­rás templomban /, é. szeptember 8-án, pénteken — Kisasszony napján — 7 órakor kis mise orgona-kisérettel, utána körmenet a Rozália templomba, ahol ünnepi sz. beszéd és nagy mise lesz, melynek végeztével a körmenet vissza­tér a sz. András templomba, ahol a fogadalmi ájtatosság csendes sz. misé­vel befejeződik. Ez alkalommal a sz. András templomban a 9 órai nagymise és sz. beszéd elmarad. Kedvezőtlen idő esetén az isteni tisztelet a Rozália templomban lesz megtartva körmenet nélkül. — Divatos szekrény gyermek­­kocsi Kő 250.—, sportkocsi 75.— ELBERT-nél Nádor-ucca 19, Hiko gyári raktárában. — Soltész Pál főbíró távozása. Soltész Pál járási közigazgatási főbiztosi még a nyár folyamán a belügyin misztérium köz­igazgatási osztályába nevezték ki. Az uj miniszteri tisztviselő a napokban távozott Komáromból és foglalta el állását Prágá­ban a belügyminisztériumban. Soltész Pál több mint tizennégy évig működött Ko­máromban, előbb mint zsupáni titkár, majd a járási hivatal felállítása óta mint közigazgatási bzitos. Itteni működése alatt a járás és a város közönségével való érintkezésében sok előzékenységet és meg­értést tanúsított. — Szabadságról. Sándor Ernő városi főszámvevő négyheti szabadságáról haza­érkezett és szeptember 4-én átvette a vá­rosi számvevői hivatal vezetéséi. — Hölczl Gyula városi adóügyi főtitkár szabadságáról visszaérkezett és átvette a város adóügyi osztályának vezetését. Pintér Elek.-------—___ Tatáról érke­zik hozzánk a szomorú hir, mely sze­rint Pintér Elek nyugalmazott tatai piarista főigazgató, gyémántmisés pap, szeptember 1-én, pénteken délután meghalt. Pintér Elek, az érdemes tudós és kiváló pedagógus legidősebb tagja volt a magyar kegyes tanitórendnek. 1841-ben született a somogymegyei Mernyén, tehát 92 éves volt. A tanári diploma megszerzése után 1879. évben házfőnök és igazgató lett Tatán és ezt az állást egyhuzamban harminc­kilenc esztendeig töltötte be, nagy szolgálatot téve a magyar kultúrának és felsőbb nevelésnek. 1918 ban vo­nult nyugalomba és egész halála nap­jáig Tatán élt. Az ő elévülhetetlen ér­demeit dicséri a régi tatai algimnázium épületének kibővítése, majd pedjg a modern főgimnázium felépítése. Ő újí­totta fel a régi, hires tatai konviktust is. Irodalmilag is működött, tudomá­nyos irodalmi munkássága igen jelen­tős volt, a legkiválóbb professzorok egyike hunyt el benne, aki egész nemzedékeket nevelt fel. A magyar tanügy terén szerzeit elévülhetetlen ér­demei elismeréséül a magyar király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki a kiváló férfiút és a tan­kerületi királyi főigazgatói cimet ado­mányozta neki. Pinter Elek temetése vasárnap, délután ment végbe a tatai kegyesrendi gimnázium templomából igen nagy részvét mellett Nemes élete, eredményes működése felejthetetlen és tiszteletreméltó emlékét szerzett szá­mára. — kuruc/ János dalköltő megliázaso­­dik. Világhírű magyar dalköltő íöldink. K u ru c z János, aki most Amerikában uralja a babérokat és az amerikaiak kö­zöli szerez híveket a magyar dal varázsá­nak, amint az amerikai lapokban olvassuk, megházasodik. Komárom szülötte Ku­ruc/ János, az Amerikában élő magyar komponista és dalköltő, legközelebb meg­nősül és feleségül veszi Leopold csikágói bankár fiatal özvegyéi. A fiatat özvegy, aki a mi kurucz Jancsinkhoz köti élete fonalát, egész Csikágónak .egyik leggaz­dagabb hölgye. — Szeptember 7-én megnyílik a gőzfürdő. A városi gőz- és kádfürdő­ben a szokásos nyári kazántisztogatás és takarítási munka bevégeztetvén, a gőzfürdő szeptember 7-én, csütörtökön reggel újra megnyílik és a közönség rendelkezésére áll. — Halálozás. Őszinte részvéttel értesü­lünk, hogy özv. '1' ilioll Kálmánná szül. Hegyi Teréz életének 73-ik évében, hosz­­szas betegeskedés után szeptember 5-én elköltözött e földi életből. Kihűlt porré­szeit szeptember 7-én, csütörtökön fogják a helybeli róni. kai 11. temető ravatalo­zójából örök nyugalomra helyezni. A meg­boldogultban Tiboll Imre gazd. szövetke­zeti tisztviselő édesanyját gyászolja. Béke hamvaira! Hármas betörés színhelye volt az egyik éjjel az érsekujvári kolónia, ahol először a Kollár-féle iskolába törtek be, ahonnét egy írógépet, majd a Munkásott­honba hatollak be a betörők, ahonnét ingeket és öt pár cipőt és végül betörlek a Dira-vendéglőbe, ahonnét egyéb hiányá­ban asztalkendőket és abroszokat vittek el. Kirabolták az állomást. Nagy a szen­zációja Bény községnek, ahol egyik éjjel kirabolták a vasúti állomás pénztárát. Mind a két pénztárszekrényt az ablakon keresztül kivitték az irodából és az állo­mástól mintegy :KX) méternyire feltörték. A pénzt elvitték és a szekrényeket üresen hagyták hátra. A szombat esti szinelőadás elé. Már csak rövid idő választ el ben­nünket a Deborah Leányegyesület nagy sikerűnek Ígérkező szombat esti elő­adásától. Az előjelekből is látható, hogy a komáromi társadalom teljes odaadás­sal állt a humánus cél szolgálatába; az előjegyzések soha nem tapasztalt zsúfolt házat Ígérnek. Az érdeklődés teljesen indokolt. A nagyszerű darab, a kiváló rendezés, táncok, a fülbemászó, kedves Komjáthy zene, a szenzációs énekszámok, eddig itt nem látott Reichenthal festőművész által kreált nagyszerű díszletek, a sze­replők szinészi játéka igazolni fogja a komáromi műkedvelői élet magas szín­vonalát. A darab zenéjét a kiegészített Ungár jazzband kiséri. Jegyek mérsé­kelt számban még kaphatók Elbert Nádor uccai üzletében. • Ünnepi est lesz szombaton. Igazi premierhangulat. Fővárosi atmoszféra. Erre törekedtek a rendező, szereplők és — maga a kitűnő, önmagában is nagyvonalú zenés vígjáték. — Egyesült a „Magyar Vidék“ és a „Csallóközi Hírlap“. A Császár István szerkesztésében megjelenő „Ma­gyar Vidék“ cimü pozsonyi hetilap egyesülési megállapodást létesített a Dunaszerdahelyen dr. Szeiff Géza kiadásában megjelenő „Csallóközi Hirlap“-pal. Az egyesült lapok uj cime: „Csallóközi Hirlap — Magyar Vidék“, megjelenik Dunaszerdahelyen, szerkesz­tik dr. Szeiff Géza és Császár István. A dunaszerdahelyi szerkesztőséget és kiadóhivatalt továbbra is dr. Szeiff Géza, a pozsonyi szerkesztőséget és kiadóhivatalt (Ferenciek tere 7,11) pe­­dig Császár István vezeti. — Az „Érsek-Újvár“ cimü laptársunk is fel­vette második cimül a „Magyar Vidék“ nevet. — iMunkakülcsönnel lehet az adóhátra­lékot fizetni. A vezérpénzügyigazgalóság közli, hogy a munkakölcsönről szóló tör­vény 7 -11. §§ által engedélyezett előnyös fizetési mód az 1933. július 12-én kelt 143 sz. törvény által meghosszabbíttatotl 1933. november 15-ig. liz azt jelenti, hogy hogy ha mindenkinek, aki az 1930. évi és ezt az évet megelőző egyenes és forgalmi adó tartozásának csak háromnegyed (*/* részét megfizeti, a hátralévő egynegyed (i,4) tartozása leiratik (rögtön a fizetés után, minden további kérvény nélkül). Ha valaki nem tudja adótartozásának ré­szét teljesen kiegyenlíteni, megfizetheti ezen tartozásnak egy részét is és ekkor a tartozás arányos része iratik le (például: valakinek van 2000 Ke adótartozása, és nem tud megfizetni többel mint 900 Kc-t ebben az esetben leiratik további 300 Ki- és összesen kiegyenlített 1200 Ké adótar­tozását). Még egyszer megemlítjük, hogy ebben a kedvezményben részesülhet min­den adófizető, kinek 1930. évi és ezt az évet megelőző egyenes és forgalmi adótar­tozása van, még akkor is, ha munkaköl­­csönt nem jegyzett, most már nem je­gyezhet, mivel a jegyzési idő lejárt;. Rész­letes információt, hogy milyen feltételek melleit érheti el ezen kedvezményt (ugyan is két csekkel kell fizetni), az adóhivatal ad. Elismervényt arról, hogy munkaköl­­csön lett jegyezve a kiegyenlített adótarto­zás legalább 40«/«-ában, mindenki szerez­het jelentéktelen összegért a munkaköl­­csön jegyzési helyén, de különösen a postatakarékpénztárnál, avagy más sze­mélynél, ki munkakölcsönt jegyzett. — Biblia a harmadik századból. Az egyiptomi Pityum melletti kolostorban a papyrusok közt a harmadik századból származó bibliát találtak, amelynek kéz­irata annyiban is feltűnő, hogy az akkor szokásos tekercs-forma helyett könyv­­alakú. Abban az időben a könyvalak nem volt ugyan ismeretlen, de a kézirato­kat nem papyrusra, hanem pergamentre rajzolták. Az uj kódex úgy a bibliatartás, mint az uj testamentum szövegkritikája szempontjából felbecsülhetetlen értékű. Megszűnt hajójárat. A Dunagőzha­­józási R. T. igazgatósága a becs—buda­pesti személy hajójáratait már beszüntette. Dolgozom... Dolgozom... Fiatal barátom — állásnélküli ve­gyészmérnök — mondta ezeket, ami­kor a minap megkérdeztem tőle, hogy mivel tölti a napjait? »Ne lessék nevetni: dolgozom. Azt is mondhatom, hogy sokat dolgozom. Éppúgy, mintha állásban lennék. To­vább tanulom a magam szakmáját. Kiválasztottam magamnak egy spe­ciális ágat és abban igyekszem ma­gam tovább képezni. Délelőtt a könyv­tárban tanulok és olvasok, délután kísérleteken dolgozom egy laborato­­toriumban. Állás után is né2ek, persze, de csak módjával. A viszonyok rosszak, az öregebbeket nem lehet kitenni, ne­künk fiataloknak várnunk kell az el­helyezkedésre. Rémes dolog. Azok, akiknek van állásuk, nem is tudják, milyen rémes. Élni otthon, a szüleim nyakán, amikor idestova már nekem kellene eltartanom őket. Rettenetes lelki gyötrődéseken mentem keresztül. Voltak hetek, hogy ki sem mozdultam hazulról. Feküdtem a divánvon reg­­gellől estig. Lelki roncs voltam. Las­sanként azonban kezdtem józanul gon­dolkodni. Az egész gazdasági helyze­ten nem tudok változtatni, gondol­tam. Hanem a magam helyzetén ta­lán igen. Ekkor kezdtem el dolgozni. Elha­tároztam, hogy felhasználom az idő­met valami hasznos dologra. Tanulok tovább. Megtanulok egy csomó olyan dolgot, amire, ha állásom lenne, hát amúgy se maradna időm. A magam mesterségének egy bizonyos ágát oly alaposan kitanulom, hogy a kis te­rűiden szakértő leszek. Bizonyos pro­cesszusokkal kísérletezek. Ezzel töl­töm az időméi. Tudniillik a következő lehetőségek nyílnak meg előttem: Lehel, hogy mint szakértő végül mégis álláshoz jutok. Lehet, hogy kísérleteim siker­rel járnak és akkor eladom a pro­cesszusomat. Lehel azonban, hogy az egész jelenlegi munkámnak semmi eredménye nem lesz. Akkor is nyer­tem a dolgon. Hozzászoktam a rend­szeres munkához. Nem lustutbam el és lelkileg főleg lelkileg, kérem, ez borzasztóan fontos — nem züllöt­tem el. Mert szörnyű példákat látok itt magam előtt. Nem az állásialanság öli meg a fiatalokat, hanem az, ami vele jár: a lelki züllés. A tétlenség. Az örökös lépelődésben való kimerült­ség. A folytonos és veszedelmes me­nekülés a valóság elől. Szóval, amint mondtam, a telki züllés. Mire odake­rülnének, hogy ellvelyezkedhessenek. lelki roncs már akárhány. Hát ettől engem megment a mun­kám. A tanulmányaim és a -kísérle­teim .Állásom nincs, nem keresek, de azért dolgozom. És ha egyszer lesz állásom, mint ahogy egész biztos,hogy lesz, akkor azzal kezdhetem meg a pályámat, hogy többet tudok, mint a többi. Annyival, amennyivel többéi tanultam az állásialanság nehéz hó­napjaiban. Azaz — mondta bucsuzáskor — tő­két próbálok kovácsolni a magam sze­­rencsctlcnségéből. Ma jd a jobb idők­ben behajtom a kamatokat. A sajlkóstoló jubileuma. Small Vil­liam egy londoni sajtkereskedésében sajl­­kósloló, mini ahogy a dohánygyártmá­nyoknak és a borfajtáknak is vannak hi­vatalos kóstolói. A sajtkóstoló hivatása azonban a három közül a legnehezebb. Egy forgalmas üzletben naponként száz sajtfajtát kell végigkóstolnia s róluk íté­letet mondani. Az állandó sajtkóstolás azonban nagyon egészséges foglalkozás lehet, mert Small ur már ötven eszten­deje űzi. Most ülte jubileumát a derék férfi, akinek se bori. se dohányt nem sza­bad élveznie, hogy »izlésérzékét» el ne veszítse. Nagy emberek rigolyiái. Napóleonnak nz a különös szokása voll, hogy megszám­láld az ablakokat az uecákon. amelyeken áthaladt. Még akkor is. ha serege élén volt. Alfieri olasz drámaíró azon a napon, amelyen lova nem nyerített, nem evett. Bandelaire nem tudott Belgi­umban maradni, mert ott szerinte a fák nem illatoznak. — Cujas Jacques híres jogász a szőnyegen hason fekve, Bonnet pedig forró kendővel a fején hideg szo­bában ludott csak dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents