Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-02 / 70. szám

6. oldal. 1933. szeptember 2. HÍREK Lessing Theodor A politikai gyilkosságok — sajnos — nem mennek ki a divatból és annak ismét áldozata van. Nem lehet közömbösen elhaladni e mellett az esemény mellett akkor sem, ha a politikai gyilkosságok áradata önzőén mindig csak arra késztet, hogy az életbiztonság megnyugtató érzését fel­találjuk. Ki volt Theodor Lessing: űzött vad, aki nem tudott elmenekülni végzete elől. És mi volt a bűne, az. hogy szabadon nyilvánította vélemé­nyét, amivel egy ellentétes érzelmi világ gyűlöletét vonta magára. Sajnos, a politikai gyilkosságoknál mindig azok húzzák a rövidebbet, akik egy fejjel emelkednek ki a tömegből és épen ezért jó célt is mutatnak a gyilkos fegyverek részére. Radics 1st. vánt a nyílt színen, a jugoszláv par­lamentben lőtték rostává a politikai ellenfelek golyói. Erre a sorsra jutott ebben a században egész emberren­geteg, ha az oroszországi politikai tömeggyilkosságokra gondolunk, ahol szovjethatalmasok egész néposztályo­kat irtottak ki. Csodálatos, hogy "Európa, az em­beri haladásnak és a kultúrának ter­mőföldje, ezeket a barbár cselekmé­nyeket nem tudja megszüntetni. Sem a liberalizmus, sem a demokrácia nem képes gátat vetni az atavisztikus gyűlöletnek és nem képes elpusztítani a gyilkos fegyvereket. Hiszen azt kell látnunk, hogy egyenesen a demokrácia nevében és jegyében folyik a ver­senyfegyverkezés őrülete. A Ne ölj! parancsa már feledésbe ment. A középkor társadalmi erköl­csei azonban megtartották, mert az emberekbe érző szívet és felelősséget nevelt, felelősséget Istennel és az em­berekkel szemben. De jött az újkor modern pogánysága, a liberalizmus és lerombolta az emberi szabadság korlátáit, a kezébe fegyvert adott és a fegyverrel, mely védelemre való, támadóvá változott át, megölték vele az ellenfelet, ha annak más volt a véleménye és ezt elnevezték politikai szabadságnak. Erről álmodott az ide­alista Lessing is és leterítette a poli­tikai elvakultság ólomgolyója. — Távozó közigazgatási főbiztos. F o­dor Adolf dr., a komáromi járási hi­vatal közig, főbiztosa és főnökhelyeltese hasonló minőségben az érsekujvári járási hivatalhoz helyeztetett át. Fodor Adolf dr. augusztus utolsó napjaiban távozott el ‘városunkból és szeptember 1-én fog­lalta el hivatalát Érsekújvárod. Vele a já­rási hivatal' egyik jóindulatú és megértő főtisztviselője távozott el Komáromból, aki több, mint tíz év óta működött vá­rosunkban. — Áthelyezés. Riszt ics Dimitrijev dr., érsekujvári járási főbiztost a komá­romi járási hivatalhoz helyezték át. Az uj főbiztos szeptember 1-én foglalta el hivatalát. — Házasság. U hr öveik István rend­őrfogalmazó Iíomárno és Cápka Arika Apácaszakállas, ma délután 4 órakor tart­ják esküvőjüket Ekecsen, a r. kath. tem­plomban. — Veni Sancte. A komáromi r. kát. Majláth- és Simor-iskolák tanulói és szü­lői részére szeptember 1-én folyt le a Veni Sancte szertartása, melyet dr. M a­­j e r Imre prelátus-plébános celebrált a szent András templomban, mely zsúfo­lásig megtelt az ünnepi alkalomra. — Imaszékek bérbeadása. A komáromi izraelita hitközség kultuszbizottsága érte­síti a hitközség tagjait, hogy az imaszé­kek f. hó 10-én és 17-én, mindkét eset­ben vasárnap délelőtt 8 órától 12 óráig a hitközség titkári hivatalában bérbeadal­­nak. Első napon, vagyis 10-én csak azok jelentkezhetnek, akik az eddig bérelt ima­székeket megtartani óhajtják, míg az új imaszékeket bérlők csak 17-én kerülnek sorra. — Beszámoló a XVIII. eionisla kong­resszusról. A Makkabi tornaegylet f. hó 2-án, szombaton este kulturestet rendez saját helyiségében. Az est keretében Wein­berger Emánuel a kongresszusról, Fleisch­mann Dezső a Makkábi olympiádról tart beszámolót. Vendégeket szívesen lát a ve­zetőség. »KOMÁROMI LAPOK« — A ref. egyház temetői építkezése. A komáromi református egyház, mint is­meretes, temetőjében új ravatalozó épü­letet építtet. A ravatalozót Gyalókay Miklós ármentesítő társulati igazgató-fő­mérnök tervei alapján Nagy Ferenc építővállalkozó építi és az új épület dísze lesz a ref. temetőnek. A ravatalozó épí­tésével fölmerült a terv, hogy új temető­őri lakást is építtet az egyház, mert egy­részt az őr lakásául szolgáló elavult épü­let az impozáns arányokban emelendő ra­vatalozót eltakarja, másrészt pedig az uj, modern épület mellett igen élesen elüt és teljes mértékben rontja az architektoni­­kus hatást. Az egyház presbitériuma szeptember 1-én Galambos Zoltán ref. lelkész és F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett tartott ülésében foglalkozott a kérdéssel és hosszabb vita után, amelyben Tóth Imre, Igó Endre, Czike Zsigmond, Gergely Lajos és mások veitek részt, akként határozott, hogy a temetőőr lakásának megépítését, tekintet­tel az előhaladott idényre, elhalasztja, de megbízza az egyház elnökségét, hogy a kérdést készítse elő és még az ősz folya­mán terjesszen javaslatot a presbitérium elé. —Halálozás. Mint őszinte részvéttel ér­tesülünk, Seb lésinger Adolf bor­nagykereskedő életének 69-ik évében, hosz­­szas szenvedés után elhunyt, mély gyász­ba borítván szerető családját. A meg­boldogult régi, komáromi hírneves bor­­kereskedő családból származott s három­évtizeddel ezelőtt költözött el Budapest­re, ahol mint keresett borkereskedőcég tulajdonosa volt. A megboldogult kihűlt porrészeit szeptember 3-án, vasárnap dél­előtt fogják Budapesten az izr. egyház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyezni. Elhunytát fiai Sólymos László és Pál, testvérei és kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Élelmezési akció Komáromban. Az állami élelmezési akció községi bizottsá­ga augusztus 30-án délután Fülöp Zsig­mond h. városbíró elnöklete mellett ülést tartott amelyen a legközelebb kiosztásra kerülő élelmiszer jegyekre való jogosult­ságot állapították meg. — A bizottság W e i s z Pál indítványára kimondotta, hogy a miniszteri rendelet szerint jogo­sultakon kívül élelmiszer jegy elnyerésére javaslatba hoz olyan munkanélküli sze­gényeket és elaggottakat is, akiknek ha­tósági segélyük a havi 50 koronát túl nem haladja. Majd a városi munkaközve­títő hivatal javaslatára megállapította a bizottság, hogy a jelentkezett 832 jegy­igénylő részére kéri a járási hivatal ut­ján a népjóléti minisztériumtól az élel­mezési jegyek kiutalását. A bizottság ezen­felül az előbb kimondott elvi határozat alapján még öt munkanélküli részére ja­vasol élelmiszerjegyet. — A kertész ipartársulat társas va­csorája. Vasárnap este tartotta fennállá­sának 91 évfordulója alkalmából a ker­tésztársulat társasvacsoráját, melyen a társulat tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. A társasvacsorán résztvet­­tek dr. M a j e r Imre prelátus plébános, dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, F ü s s y Kálmán szenátor, Langsádl Lajos, a kömives ipartársulat elnöke, Sörös István ny. jegyző és mások a társadalom köréből. A kertésztársulat köz­­becsüléstől és tisztelettől övezett elnöke, Kaszás József kedves és közvetlen sza­vakban emlékezett meg a hat éve le­folyt zászlószentelési ünnepről, melynek kapcsán köszöntötte a vacsorán megjelent dr. Alapy Gyuláné zászlóanyát és dr. Ma jer Imre prelátus-apátplebánost, akik­nek a társulat hálás elismerését tolmá­csolta. Magasröptű beszédet mondott dr. Máj er Imre prelátus, amelyben a társu­lat munkáját méltatta. A kertészek fog­lalkozása olyan, hogy közelebb érezhetik magukat a Teremtőhöz, akinek csodálatos hatalmát látják és szemlélhetik a vilá­gok, növények fejlődésén. A zászlóanyát köszönti szavaiban és a társulat felvirág­zására üríti poharát. Füssy Kálmán sze­nátor lendületes felszólalásában a kilenc­­venegyéves társulatot üdvözli, amely nagy időket látott és a mai történelmi idők­ben is megállja helyét. Alapy Gyula üd­vözli a társulatot, mely minden időkben magyar volt és az is maradi, mig a város más iparágai a német befolyás alatt fejlődtek (és váltak magyarrá. Ezt annak a földnek az erejének köszönhetjük, melyet derék kertészeink munkálnak. Szent Pál­nak, a nemzetek apostolának a kertész­kedésről szóló mondásával fejezte be sza­vait, melyre Füssy Kálmán szenátor nagy hatás mellett válaszolt. Nagy derültséget keltett Sörös István felszólalása, aki a kertész termékekről gyakorolt mulatságos bírálatot általános tetszés mellett. Majd Ivrajczár István ügyes és fordulatos szavai fejezték be a felköszöntők sorát és a társaság a legjobb hangulatban ma­radt együtt a késői órákig. — Gyászrovat. Mélységes gyász érte Brenner Márkot, Komárom kereskedő társadalmának közbecsülésben álló tag­ját, aki feleségét, sz. L a n g h e i m Má­riát vesztette el augusztus 30-án, ki egy hosszú életen át hűséges élettársa volt. A komáromi társadalom köztisztelettől környezett tagját szeptember 1-én dél­előtt kisérték nagy részvét mellett az izr. temetőben az örök pihenés színhelyére. — Uj szín a város uccáin. Az a néma csönd, mely junius 28-án a komáromi uccákat beborította, szeptember 1-én vé­gétért, száz és száz iskolásfiú lepte el az! uccákat, hogy bevonuljanak az iskolapad­jaiba. A gyermekek élénk lármája és jó­kedve elömlött az uccálcon és visszaadta a városnak régen nélkülözött színét. — Eredeti Rembrandt — húsz frankért. Párizsnak egyik ószeres piacán Henri Car­per képkereskedő eredeti Rembrandt kép­re bukkant s húsz frankért sikerült azt megvásárolnia. A kép a Kassel múzeu­mában levő »A korcsolyázók csatornája« című Rembrandt-festmény első vázlata. — Francia humor. A férj, aki Olasz­országban utazik, szeretetteljes hangú le­velet ír haza feleségének: »... Tegnap este kimentem a római Kolosszeum romjaihoz. Elmerengve néztem a vén romokat és rád gondoltam...» — Orvosi hir. Dr. Szarnák Nándor, a sebészet szakorvosa, a prágai német sebészeti klinikán töltött hosszú évi működés után, megnyitotta rendelőjét. Rendel 3—4-ig, Pozsony, Apácapálya 26. Liecební fondok és magánpénztá­rak részére is. Telefon 457. — A 7« éves Herczeg Ferenc. A Szín­házi Élet most megjelent ui számában a 70 éves Herczeg Ferenc elmondja színes, gazdag és tartalmas életének eddigi min­den nevezetességét és érdekességét. A cik­ket megható régi fényképek illusztrálják. Incze Sándor hetilapjának új számában Hatvani Lili ismét megkezdte a színház és film-aktualitásokról szóló beszámoló­ját. Máray Sándor 'a Szerelmes Párizs címen írt cikkeket. Bemulatja a lap a Pesten tartózkodó legszebb és legérde­kesebb külföldi dámákat. A jósnők meg­jósolják hogy milyen színházi szezon lesz az idén, stb. Rengeteg érdekes cikken, ri­porton, novellán, regényen és gyönyörű képeken kívül 64 oldalas rádióvilághir­­adó, szenzációs kottamelléklet, 32 olda­las gyermekujság és kézimunkaív van még a Színházi Élet új számában, amelynek ára 5 Ke. Előfizetési díj negyedévre 60 Ke. Kiadóhivatal Budapest, VII. Erzsébet körút 7. — Vakmerő betörés színhelye volt Ba­­goíán Hoffmann Fülöp kereskedő üzlete. Egyik éjjel betörők kísérelték meg az üzlet uccára nyíló ajtaját feltörni. Ezt a munkát azonban abbanhagyták, valószí­nűleg azért, mert attól tartottak, hogy az uccán az éjszaka dacára mégis csak járhat valaki és figyelmes lesz a zajra. Bementek tehát az udvarra, olt az abla­kot betörték és így már bentvoltak a házban és ott álkulcs segítségével ki­nyitották az üzletajtót, amely a lakásba nyílott és így behatoltak az üzletbe. Ott nagy garázdálkodást vittek véghez. Sok árut, több ezer korona értékben elvittek. A pénzes szekrényt is föl akarták törni, de az nem sikerült a betörőknek. — Nagy tűzkár. Hatalmas tűzvész pusz­tított Schiller Jenő bényi nagybirtokos gazdaságában. Sok kazal, nagy mennyisé­gű gabona, dohányszárító esett a tűz mar­talékául. A kár meghaladja a 150.000 ko­ronát. — Tűzesetek. Szőgyénben Bottyányi Ist­ván, Halnska Dezső, Németh Julia és Poruszky Hermin portáján tűz volt a na­pokban és igen nagy károkat okozott mindenik helyen. — Autókarambot. Párkányban Szillih Ernő bajtai tanító autója, amelyet ma­ga a tulajdonos vezetett, elütötte Gerst­­ner László párkányi szabómester inasát. Az inast kulcscsont töréssel szállították a kórházba. A balesetet az inas okozta, mert az autó figyelmeztető tülkölését nem vette figyelembe és nem tért ki kellő időben az autó elől. Szegényebb, mint a templom egere. Eddig az abszolút szegénységet azzal szokták kifejezni, hogy „szegény, mint a templom egere.“ Ennél nagyobb sze­génységet már nem tudott kifejezni az emberi értelem. A templom egere már régen bejutott az összes népek közmondásaiba és újabban is nagy tért hódított ez a köz­mondásos egér egy bájos vígjáték ré­vén, amelynek Templom egere a cime. A szerző a „szegény“ epitetont már ki se irta, mert a templom egere már a szegénység fogalmát jelenti. A templom egere már előzőleg bele­került a magyar irodalomba és Petőfi­nek a hőskölteményeket kiparodizáló „Helység kalapácsa“ cimü humoros elbeszélő költeményének első részében érdekesen ir le egy jelenetet a templom egere sivár, egyhangú életéből. Komáromban a templom egerével kapcsolatban tegnap azonban nagy szenzáció történt és attól tartunk, hogy a templom egere eddigi herosztráteszi hírnevét el fogja homályositani egy másik egér, amely az eddig abszolút­nak tartott szegénységet még jobban le tudja szegényiteni, vagyis megdönti azt a világnézetet, hogy a templom egerénél már szegényebb lény nincs a földön. Tegnap történt a szenzáció. A ko­máromi Erzsébet szigeti Sport telep tutaján napozom, amikor bemegyek a csónakházban hagyott ruhámhoz, hogy annak zsebéből kivegyek valamit. Ekkor történt meg a nagy csoda! Amint a zsebemben kotorászok, érzem, hogy ott valami megmozdul. Eleinte azt hittem, hogy kis madárfióka, de hamarosan kitűnt, hogy egy egér tele­pedett meg a zsebemben. Micsoda nagy szegénység a sportbéli egerek között, ha az én zsebemben keresnek valami ennivalót. A legna­gyobb éhínség uralkodhatik köztük, hogy az én zsebembe vetették a re­ménységüket, hogy ott még lesz enni­való. Szegény, szegény sportbéli egerek ti! Hiszen hozzátok képest a templom egere Dárius, Krőzus és amerikai mil­liomos. ... És meri-e még valaki ezek után azt mondani, hogy a templom egerénél már nincs szegényebb lény a földön. De van: — a sportbéli egerek . .. ____ Nuaf — A pocak veszélyes az egészségre. A washingtoni közegészségügyi hivatal leg­újabb havi jelentésében figyelmezteti a középkorú férfiakat, hogy vigyázzanak vo­nalaikra. A pocak egy bizonyos koron tut veszélyezteli az egészséget és az éle­tet. Aki már elmúlt 46 éves, annak né­hány kilóval könnyebbnek kell lennie, mint amennyi a magasságukhoz viszonyí­tott átlagos súlyarány. Általában az elv az, hogy a férfi súlya annyi kiló legyen, amennyi százon felüli centimétereinek a száma. 45 éven felüli férfiaknál a súly­nak valamivel kisebbnek kell lennie. Az egészségügyi hivatal több mint három­ezer 45 éven felüli pocakos férfit vizs­gált meg és megállapította, hogy a po­cak gjjben a korban komolyan veszélyez­teti az egészséget. Ezek az emberek erő­sen hajlamosak a szívbajra és a cukor­bajra. Ezzel szemben kevéssé vannak ki­téve a tuberkulózis veszélyeinek, mint a soványabbak. — Gyermekronlással vádolják. Bálorke­­szin egy öreg, 64 éves embert följelen­tett a csendőrségen egy házaspár és azzal vádolták, hogy 10 éves kislányuk ellen merényletet követelt el. Az öreg ember annyit bevallott, hogy a pincében volt a kislánnyal, ahol tréfálkozott, játszott ve­le, de a merényletet tagadja. A vizsgálat folyik ellene. — Perselyíosztogatás. Érsekújváron a Kálvária kápolna perselyét most már har­­madizben törték fel és a benne levő pénzt elvitték.

Next

/
Thumbnails
Contents