Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-23 / 67. szám
X evlolyam. 67. **sr.»in:a IBMBWWBMMWWWHWWBIMWWHWM* wwi Szerda, 1933. auffn^nias t£3. Előfizetési ar csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 K5. — Külföldön Í20 K6. Ggyesszám ára 1 korona. m«» .Mi»wtOT8CTKapaBMeMi>Bi jjar—wi!nii3ti>iiiMmw«im«»ii Komárom, augusztus 22. A mezőgazdaság segítségére számos törvényt alkotott a törvényhozás a közelmúltban, sőt a felhatalmazási törvény után Is több kormányrendelet szabályozza a mezőgazdaságnak nem egy vitális ügyét. Hogy többel ne mondjunk: a mezőgazdasági hitelek rendezése, a telepesek támogatása birtokuk egész értékéig, ama az államra elég terhel fog hozni, a varráns törvény életbeléptetése és a közraktárak megszervezése, legújabban a mezőgazdasági bérletek szabályozása, mely a bérlőkre igen nagy könnyítéseket foglal magában, — Íme egész sorozata a mezőgazdaságot támogató intézkedéseknek. Az agrárpárt korifeusai ott tartják tarisznyáikat a kormány szemei elölt. A pártáméul ennek a felét se engedte volna keresztül elienérték nélkül, melyei a többi pártok áHítotlak volna fel ellenkövetelés gyanánt. Iparnak, kereskedelemnek még csak a nevét sem említik. Holott az is éppen úgy hordozza a gazdasági válság irtózatos súlyát a vallóin, mint a mezőgazdaság. Hiszen örvendezni tehet annak, ha a mezőgazdasági osztálynak súlyos terhein valami könnyítést csinálnak. A mostoha esztendők ezt az osztályt is éppen úgy utolérték, mint a többit és ez is leroskadt tértiéi alatt úgy, mint a többi. Mégis bármennyire kívánatos egy gazdasági rétegnek megerősítése, éppen úgy reá van szorulva a többi is. Az ipar és a kereskedelem. Az ipar terén a féktelen racionalizálás, a szabadon dolgozó kartellek és a munkanélküliség soha nem tapasztalt állapotot hozott létre. Azt mondhatnék, hogy a kisipar teljesen áldozatul esett ennek a rettenetes krízisnek, amelyről hivatalos helyekről is többször megjósolták, hogy már a végén járunk, A kisipar tényleg a végén jár, mert nem bírta tovább és ha majd statisztikát csinálnak erről az esztendőről, abból ki kell majd derülnie annak, hogy hány önálló iparosnak az üzlete szűnt meg és ki kell derülnie annak is. hogy a proletariátus milyen nagy térfoglalási vitt véghez. A kereskedelemről alig lehet jobbat beszélni. Aki inég eddig elkerülte a kényszeregyezséget, azt előbb utóbb ifié sodorja a munkanélküliségből folyó vásárlóképesség hiánya, a lehetetlen hitelviszonyok és az adózásnak mai rendszere. A kereskedő nem tud tervezni, mert számításait keresztülhúzza a holnap. Akinek vevőköre megmaradt is részben, az is esztendőkig várni kénytelen kihitelezett Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős íőseerkesütö: GAAL GY7ULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y’ JÓZSEF dr. Sőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 2.r Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton árui után a fizetésre. A kormány hallatlanul magas összegű adóhátralékokat mutat ki és e melleit semmi hajlandóságot nem érez arra, hogy ezekben a sokszor évtizedes adóhátralékokban rendel csináljon, hanem munkakölcsön jegyzéssel igyekszik az adóhátralékosokat fizetésre bírni kedvezményeknek nyújtásával és a pár millió, ami ezen az utón megtérült, annak a tizmilliárd adóhátraléknak még egy százalékát sem teszi ki. Sokkal nagyobb lenne az eredmény, ha a kormány elhatározná magát arra, hogy az adóhátralékoknak egy részét elengedi, a bchajlhallanokat pedig leírja, hogy ezek ne emeljék a cselekvő hátralékokat, amelyek a költségvetést kedvezőtlenül befolyásolják. Végül a munkanélküli segélynek állami hozzájárulása, amely a munkásságot lenne hivatva támogatni, oly csekély, hogy a nyomor csak egyre terjed és mindig nagyobb tömegek tesznek a társadalom és a közületek, a községek, városok és az ország terhére. Nem hallunk a munkanélküli kölcsönnek felhasználásáról sem autentikus híreKomárom, augusztus 22. lUasargh elnote a békeszet zödésett megváltoztatásáról. Masaryk köztársasági elnök beszélgetést folytatott a News Chronicle levelezőjével, akinek kijelentette, hogy a csehszlovák kormány és a kisantant, valamint Lengyelország kormányai diplomáciai úton biztosítékot kaptak, hogy a négyhatalmi szerződést nem fogják fölhasználni arra, hogy az érdekelt államok akarata ellenére. a határreviziót megkíséreljék. Annak idején a négyhatalmi szerződést megkötő hatalmakat figyel moziét lék arra, hogy az ilyen törekvésekkel a kisantant és Lengyelország fegyveresen szállna szembe. Masaryk elnök tudja, hogy a békeszerződések nem örökéletüek és hogy a versaillesi szerződést is meg kell egyszer változtatni, de Európának mindazokban a kérdésekben, amelyek a revíziót érintik, a legnagyobb elővigyázatossággal és óvatossággal kell eljárnia. Csehszlovákia nem szorul behozatalra ? A cseh agrárok lapja, a Venkov, élesen kikelt a külügyminiszter és a kereskedelmi miniszter ama kereskedelmi politikája ellen, mely a csehszlovák agrárok rovására megkönyket. A távoli Kárpátoroszországban már megérkezett mindenhova a munkakölcsőn: községek, városok megkezdhetik a nyár végén a közmunkákat és ott a munkások keresethez jutnak. De mi lesz mifelénk, Komáromban, Érsekújvárban, Léván, Losoncon, Ipolyságon, erről hallgat a krónika. Azt mondják, hogy a termésben sült galambok is röpdösnek és abból mindenkinek jut, aki a száját tátja. A rendelet özönben, amelybe egészen belekáprázunk, olyat is szerelnénk olvasni, hogy a kormány az állam lakosságának minden rétegét támogatni igyekszik és nem lesz különbségei gazda, iparos, kereskedő és munkás közöl!. Hiszen ezek a gazdasági rétegek egyformán viselték idáig az államnak súlyos terheit. De állóképességük ezeknek is korlátozott. Előbh-iitóbb olyan helyzetbe jutnak, hogy akkor már a segítség is későn érkezik. A kormánynak tehát alaposan kellene tájékozódnia arról, hogy milyen a helyzet a perifériákon és a szegény Szlovenszkón, mielőtt a protekcionizmusnak a netovábbját, a milliárdos alaptőkéjű leszámítoló intézetet megcsinálná. Mert nem bankok protekciójára kell a pénz, hanem a halódó közgazdaságnak. nyitem igyekszik a csehszlovák iparcikkek exportját elősegítő magyar, román és jugoszláv mezőgazdasági termékek behozatalát. A koalíció ipari érdekeket képviselő sajtóorgánumai erélyesen visszautasították a támadásokat, azonban a Venkov még mindig nem nyugszik, hanem megszólaltatja Főit cseh agrárpárli szenátort, aki a dunamenti államok konföderációjáról elmélkedik, amelynek tervét hazaárulásnak minősíti, mert a konföderáció Csehszlovákia függetlenségének részbeni föladását jelentené. Úgy véli, hogy a csehszlovák ipar,, amelynek kivitele állandóan csökken, idővel teljesen elveszítené piacait és tönkretenné a csehszlovák mezőgazdaságot. A tervezett föderációval az ipar csak addig nyerne, amig a szomszédos államok ipari vállalatai nincsenek kiépítve, de mezőgazdaságunk teljesen elpusztulna. Föderáció esetén árnivellálás alakulna. Ez akérdés, illetve számítás még négy évvel ezelőtt helyes lelt volna, ma nem. Meg kell mondani a szomszédos államoknak, hogy Csehszlovákia valamemjngi mezőgazdasági cikkben el tudja magát látni és a jövőben is el fogja tudni látni magát.(?) Az esetleges hiány csak átmeneti jellegű és azt meg lehet szüntetni. Főit tanácsa szerint világosan meg kell mondani, hogy erről a föderációs tervről nem lehet mMHxmitanaan>saxa&atMmm.n:m\~^iLm->zxs&,-uau*. ** sró, nem lehet róla alkudozni, mert egyetlen egy csehszlovák gazda és annak egyetlen egy szervezete sem járul hozzá. Ebből a nyilatkozatból csak azt lehet megtudni, hogy a cseh agrárok a legfontosabb életkérdésben is egyéni érdekek szerint akarnak eljárni. Kisebbség szavazta meg Nyitrán a szlovák néppártot elítélő * határozót ot. A nyitrai képviselőtestület a Pribina ünnepély után néhány napra rendkívüli közgyűlésen határozatot hozott, amelyen elítélte a szlovák néppártnak az ünnepélyen tanúsított magatartását. Az incidenseket elítélő határozatot elküldőitek a kormánynak, amely iránt a képviselőtestület a leglojálisabb érzelmeit is kifejezte. Mint a szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovak értesül, a határozatot csonka képviselőtestület hozta és a közgyűlésen Mojtó Ferenc szlovák néppárti polgármester nem vett részt. A szlovák néppárt tagjai sem jelentek meg a közgyűlésen, amelyről a keresztén^szocialista párti tagok is eltávoztak, a kommunisták pedig passzív magatartást tanúsítottak. .1 határozat meghozatalában a csehszlovák szociáldemokrata párt, a zsidópárt, a csehszlovák nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt szlovenszkói osztályának tagjai veitek részt, tizek a pártok kisebbségben vannak Nyitrán. A Slovák még megállapítja, hogy Mojtó Ferenc nyitrai polgármesternek nincsen köze a nyitrai képviselőtestület szóban lévő határozatához, mert Mojtó a határozathozatal napján már szabadságon volt és nem tartózkodott Nyitrán, ami megdönti a cseh lapokban terjesztett azon hírt, hogy Mojtó nemzetgyűlési képviselő saját pártja ellen fordult. Még mindig nem ült el a vihar a cseh sajtóban a nyitrai ünne pély megzavarása miatt A nyitrai események súlya csak most bontakozik ki teljes egészében. A kormánykoalíció lapjai most már a pártok szerint ítélik meg az eseményből következtethető politikai helyzetet. A cseh néppárti Lidové Lisly reflektál a Venkovnak minapi harcias cikkére és többek között a következőket írja: — A szlovák néppártnak a Pribinaünnepség hivatalos részét a Illinkapárt hatalmas manifesztációjává sikerült változtatnia azon a Szlovenkón, ahol az agrárok favorilja, Cerny belügyminiszter Országh tartományi elnökön keresztül kormányoz, ahol hovatovább az egér sem mer csendőrségi engedély nélkül megmoccanni. Majd így folytatja a lap a cikkel: — A legnagyobb szlovenszkói agrárpártot alkotó agrárok végre megértették, hogy szlovenszkói gyökerük minden költség és fáradság ellenére férges, az események miatt keletke-Türelemmel Tárunk
