Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-19 / 66. szám
6. oldat. »KOMÁROMI LAPOK« 19b3. augusztus 19. Pereg a szedögép .. / Mától fogva második szedögép is társul az edd gin k munkájához nyomdánkban s ezt a lapszámot már két szedögép friss pergése segíti az olvasóhoz. Csendes háziünnep ez s inkább csak a magunk számára öröm, amikor ezt a hírt közöljük az olvasóval, aki mikor a kész lapszámot kezébe fogja, csupán a munka eredményét látja asztalán js 'nem járta végig a kézirat útját megírástól a kinyomtatásig. Nyomdászbarátaink fürge kezei sorakoztatják olvasható szavakká a betűket, közös munkánk ez, szeretetteljes és lelkes. Amint azonban a kézírásból lassan írógépírás lett, ágy a kézzel szedett kis ólombetűk is a nagy mehanizmus csatarendjébe sorakoztak, mint a motorizált huszárok... Zizeg a szedögép, kattan-pörren a betű, prés nyomja őket össze sorokká s ezek a sorok hozzák közel a nagyvilágot hozzád, olvasó. Szellemes, bonyolult masina, a betűk kombinációinak végtelen ,lehetőségeivel. Ha akarom: életet ír: ha akarom halált... Adja Isten, hogy az új fényes gép az emberi szépségeknek, a lélek megbecsülésének, a testvériségnek s a mindenható szeretetnek útját írja le mindig, mindnyájunk örömére, kedves olvasó. — Egy autóelütés epilógusa. Engel Mihály ógyallai földbirtokos autón robogott át Érsekújváron és a Komáromi uccában elütötte az autó Nehéz Erzsi 8 éves kislányt, aki vigyázatlanul az autó elé ugrott. Az esetnek szemtanúja volt véletlenül két rendőr, akik azonnal beavatkoztak a dologba és megállapították, hogy a balesetet nem Engel okozta, mert ő szabályszerűen vezette autóját és a kislány ugrott az autó elé. Azt is megállapították ott a helyszínén, hogy szerencsére a kisleány nem szenvedett sérülést. Azt hitte mindenki, hogy ezzel az ügy befejezést is nyert. De nem igy történt. Az eset után pár nappal a kislány apja a kórházba vitette leánykáját, akin akkor bordatörést állapítottak meg és egy hónapig kezelték a kórházban. Felmerü t az a gyanú, hogy a kislány bordatörése nincs összefüggésben az autóbalesettel és a kislány később törhette el a bordáját. Mindezek dacára az apa feljelentésére az eljárást folyamatba vették Engel Mihály ellen, akit a nyitrai kerületi bíróság elé idéztek. A tárgyaláson Engel előadta, hogy a kislány ugrott az autója elé, amelyet ő lassan vezetett, amit az is bizonyít, hogy a gépet nyomban megtudta állítani, őt tehát nem terheli a felelősség. A kihallgatott rendőrök is kedvezően vallottak, mire a nyitrai ügyész visszavonta a vádat és a biróság beszüntette az eljárást Engel Mihály ellen. — A Nyitra szabályozása. A munkanélküliséget nagyban fogja csökkenteni az az örvendetes körülmény, hogy a Nyitra folyónak Komját község mellett nyolc kilométer hosszúságban engedélyezték a szabályozását és a szabályozási munkálatokra 2,800.000 Kc-t fognak fordítani. — A gyermeket ne kényszeresük olyan étel elfogyasztására, amit nem szeret, mert egészsége könnyen a tzülők előítéletének áldozatául esik. Nem mindig dac a gyermek önfejűsége, mert a szervezet változatosságot kíván a tápanyag összeállításában és izében. Elmúlnak a gondok, ha Dr. Oetker puddingot ad az asztalra, mert ezeket kitűnő izük és könnyű emésztésük miatt nagyon szívesen elfogyasztják. A Dr. Oetker puddingok uj és Ízletes tálalásához szükséges leírások a színes és képes puddingprospektusban találhatók, melyet kívánságára a Dr. Oetker tápszerművek ingyen és bérmentve megküldenek. — Betörtek a jégverembe. Tényleg, ebben a rettenetes hőségben a legjobb üdülő hely a jégverem. Sajnos azonban, azok a betörők, akik a bényi szövetkezet jégvermébe betörtek, nem a nagy meleg elől mentek oda, hanem a jégre tett és nagyobb értékű élelmiszert és italokat vitték el. A csendőrség megindította a vizsgálatot és erősen hiszik, hogy a tetteseket hamarosan elcsípik. A közönyös falu. Nyár vége közeledik, lassankint rövidülnek a napok) s a falvakban most folyik a cséplés. A gazdag kisalföldi termés ,a jólfizető csallóközi búza cséplőgép alá kerül s egyre sokasodnak a szérüskertek végében a szalmakazlak. Ezek a szalmakazlak itt is-ott is lángralobbannak. Esténként piros fény festi be az ég alját, egy helyütt a kicsépelt szalma ég. másutt a cséplesre váró asztag. Úgyszólván nincs nap, amikor hírt ne kapnánk újabb égésekről. Olykor a szél belekap a zsarátnokba és végigfujja a lángot egész uccasorokon. Házak, nádfedelű viskók, istállók, állatok, gépek égnek, emberek sebesülnek. Komáromban szinte megszokott látvány már: esténként a vörösre festett égbolt. S ha a jelentéseket olvasod, mindegyikből egy jajszó zendül ki: nem volt vize a falunak, a vízhiány megakadályozta az oltást. Esetleg még keservesebb tapasztalásokra jutsz: nagy községekben, ahol ezrek laknak, tűzoltóság nincs. Komáromszentpéter majdnem leégett, mert nem volt szervezett tűzoltósága, ne(m volt egy rendes fecskendője, amellyel féket lehetett volna vetni a lángok pusztításának. Kétségbeesve kapkodnak, minden szakértelem hiányában vödrökhöz, kapákhoz, üzennek szomszéd falvakban tűzoltókért, de akkor már nagyrészt későn van. Mi az, ha nem a legnagyobb közöm— Baleset a cséplésnél. Korozs István gépész Farkasdon a cséplésnél mint etető volt alkalmazva. Etetés közben a kelleténél mélyebbre tolta kezét a kévével együtt a cséplőgép dobjába, ameiy kezét elkapta és a kezefejét szétroncsolta. — Ahol a nyilvános csókol megadóztatják. Angliában nevetve tárgyalják Wecomb városának eredeti határozatát, amellycl a város zilált anyagi ügyeit akarja rendbehozni. A határozat egy shilling pénzbüntetéssel sújtja azokat, akik nyilvánosan csókolódznak. Adóköteles minden férfi is, aki kettesben sétakocsikázik, valamint az is' aki ugyanabban a tánchelyiségben kétszer egymásután kéri föl a táncosnőt táncra. — Kézről kézre. Irta: Alice Grant Rosman. Ez az előkelő művészettel megirt, meleg szívre valló regény társadalmi regény, de egészen uj és eredeti megvilágításban rajzolja elénk az angol uricsaládok életét. Uj, eredeti irói felfogás és olyan szédítő erejű fiatalság árad ebből a regényből, hogy az általában unalmasnak ismert angol társadalmi regények után jóleső fellélegzés fogja el az olvasót: olyasmit érzünk, mint ha ódon várak dohos pincéiből egyszeriben a szabadba, éltető napfényre, széljárta friss magaslatra jutottunk volna. Kiváló és szinte egyedül álló alkotás ez a társadalmi regény, mely az elavult szentimentalizmus helyett az élet mai lüktető tempójának és felfokozott igényeinek megfelelően választja meg művészi eszközeit, a körülöttünk zajló életből veszi alakjait és a mesterségesen bonyolított megoldások helyett az egészséges életfelfogás leegyszerűsített vonalvezetésével igyekszik megvilágítani korunk égető problémáit. — Kapható Spitzer Sándor könyvesboltban, Komárom, Nádor-u. 29. — Rendőri hírek. Dusek Emilia hivatalnoknőnek a munkásbiztositó pénztárban volt dolga s biciklijét a hivatal udvarában hagyta. Mire visszajött, a biciklijét ellopták. A rendőrség keresi a tettest. — Szarka Ferenc Megyercsi uccai iparos lakását ismeretlen betörők látogatták meg. Szekrényét feltörték s 1500 koronáját vitték el. A rendőrség nyomozást indított. — Veszettkutya újból garázdálkodott Komáromban. A veszettkutya ezúttal a Kisérben jelentkezett, ahol megharapta Farnbauer Lajost. A kutya nemsokára rá megdöglött s az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy veszett volt. Farnbauert a Pasteur-intézetbe szállították. bösség a falu érdekeivel szemben? Semmiféle kollektív műveletre nem képes némely magyar község: ha a feladatok úgy szólnak, hogy abból a kezdeményező egyénnek közvetlen haszna nem lesz, akkor szövetkezésre kapni csak hosszú és kínos rábeszélések árán lehet a falut. A közömbös falvak gabonája ég, a nemtörődöm magyarok jószága pusztul. Ha tűzvész üt ki a szomszéd portán, ölhetett kézzel, kárörvendve nézi a szomszéd az idegen jószág pusztulását. nem az övé, mi gondja vele, majd fizet a biztosító... Itt is ott is lobbannak a szalmatüzek. jelképei sok-sok magyar lelkének, gyorsan lobbannak, hamar hamvadnak ugyan, de a kár, ami megmarad, egyhamar nem pótolható. Közömbös a falu az együttmunkálkodásban. Nemcsak tűzoltóság hiányzik sok helyütt, hanem magyar lelkiismeret sincs, hiányzik az együvélarlozás érzése, vagyont, jószágot és kuliurát hagy sokszor veszendőbe menni a község hacsak nem egyének érdeke, hogy megmaradjon. Vannak községek, ahonnan már a magyar lelket is száműzték, a falu közömbös a kultúrával szemben, a szent kollektivitás érzése is hiányzik belőle: talán túlsóiét, amit mondunk, adja Isten, hogy minden részletében ne legyen igaz, — mégis szomorú valóság. A falu közömbös kezd lenni saját maga dolgai iránt... városaiban. Eddig már több férfi esett áldozatul a banda furcsa működésének, amely már-már megközelíti a komolyabb bűncselekmény határait is. A titokzatos banditák — akiket különben semmiféle anyagi érdek nem vezet — egy nővel leveleket iratnak különböző uraknak. A levelek rendkívül forró hanguak és a címzettől randevút kérnek. Legutóbb egy köztiszteletben álló pocakos idősebb úr, P. Mesanzanica kapott ilyen szerelmes levelet, amelyben ismeretlen imádója találkát kér tőle egy sötét külvárosban, a folyó partján. Az idősebb úr, akit nagyon meghatott ismeretlen imádójának forró szerelmi vallomása, boldogan tett eleget a meghívásnak, a randevú helyén azonban a hölgy helyett két marcona külsejű férfi várta. Szó nélkül felkapták és bedobták a folyóba, azután elszaladtak. Nagynehezen tudott csak partra úszni az öregúr, aki egyébként tisztes családapa. Tüdőgyulladást kapott, kórházba vitték, ahol most is súlyos állapotban fekszik. Rajta kívül még öt milánói polgár járt hasonlóképen. Valamennyien családapák és valamenynyiüknek rendkívül kínos az eset. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy még több áldozata is van a tréfacsináló bandának, csak nem mernek jelentkezni a rendőrségen, érthető okokból.- Görcsöt kapott a vízben. Erdélyi Géza zsigárdi szabómester Vágsellye és Zsigárd között a sóki komp közelében megfürdött a Vágban. Fürdés közben hirtelen görcsöt kapott és elmerült a vízben, ahonnét már csak holtan vetették föl a hullámok. Holttestét már kifogták a szerencsétlenül járt embernek. — A megbokrosodott lovak okozta szerencsétlenség. Szalay István zsigárdi kisgazda az egyik zsigárdi kereskedőtől nyolc méter fát vett és a 75 éves öreg gazda vállalkozott, hogy kocsiján haszaszállitja a fát. Ebben még nem lehet semmi kifogásolni valót találni, csakhogy az volt a baj, hogy Szalay egy szeszélyes, csökönyös lovat fogot a kocsijába. A ló sehogyan se akart indítani. Végre aztán a hosszas és erélyes nógatásra megindult a ló, de olyan veszett iramodással, hogy az öreg Szalay nem tudta aztán megfékezni és nem tudta megakadályozni, hogy egy kavicsrakásra ne rohanjon a ló. A kavicshalmon aztán földült a kocsi és a szegény öreg embert maga alá temette a fa és a kocsi. Eszméletlen állapotban súlyos belső sérülésekkel szállították a szegény öreget a kórházba. Komárom ipara és kereskedelme megfakult lapjairól. 4 I. A ruházati iparban a legrégibb mesterségek a csizmadia, varga, szabó és a szűcs mesterség. Ezek között is a legrégibb az ősi csizmadia céh, melynek már 1473-ban Mátyás király ád céhszabadalmat. Ezt erősíti meg 1655- ben III. Ferdinánd. A magyar csizmadiák csinálták a fekete bőrből készült férfi és női csizmákat és azokat úgy Komáromban, mint a vásárokon eladhatták. Ha idegen csizmadia jött a városba, mesterségét előbb nem űzhette, míg a mestereknek két bőséges reggelit és egy ebédet nem adott. Ezenkívül a céh perselyébe járulékot is tartozott fizetni az új mester.1(1 A céh öntudatosan és rátartóan őrizte is jogait és mesterségét, melyet évszázadok becsületes munkája szerzett neki. 1608-ban Somogyi máskép Csizmazia György céhmester — aki egyébként az 1616, 1619, 1620, 1621. években a bírói tisztséget is viselte — panaszt emel a városi törvényszéknél, hogy Mészáros Lőrinc, a becsületes csizmazia céh ellen ilyen zokszavakat használt, mondván, hogy »ti csizmaziák bolondok vattok, rosszak vattok, az thi céheteknek tisztessége nem lehet. Bizonyítson, holott nem bizonyitytya, kívánja poén am talionis, mert megholt ember az, akinek tisztessége nincsen.«* 11 1623 február 15-én Somogyi Csizmazia György' céhmester, Csizmazia Miklós és az egész csizmadia céh, mint felperes perbe idézi néhai Csizmazia Máténé özvegyet, most férjezve levő Csizmazia Farkasné, Anna asszonyt, aki azonban az idézésre nem jelent meg. Két fogas fiskális, mint Thaly János magyar seregbiró és Danielfíy Imre másképen Drasta vívtak nagy csatákat, de végre mégis Mészáros Miklós bíró (akiről a mészáros céhnél fennebb szóltunk), megtalálta a kibékülés formuláját. A salamoni egyezség szerint először Csizmazia Farkasné követi meg a céhet a tanács színe előtt, utána pedig a csizmadia céhnek céhmesterei kérnek bocsánatot azaszszonytól. A dolgot soha többé elő nem hozzák, mert aki ezt tenné, az rágalomban marad és törvénye lészen. A bírság kétharmadát pedig bírák uraimék, harmadát pedig a hallgató fél kapja.12 Az egyezséget a felek »kezeik beadásával« erősítik meg. 1709-ben határozatot hoz a városi tanács, hogy' a portékáikat minden hét keddjén és szombatján, tehát a hetipiac napjain a piacon szabadon árusíthatják. 13 Sok Ízetlenség esik a céhben a XVIII. század folyamán a vallási viszályok miatt. 1706-ban kötelezi a nem katolikus csizmadiákat a tanács, hogy a katolikus istentiszteleteken vegyenek részt. 1710. évben a tanács azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy nem katolikus mestert lehet-e céh mesterré megválasztani? 11 Ennek előzménye az, hogy a komáromi csizmadia céh tagjai, akik a XVII. század végén csaknem teljesen protestánsok voltak, 1681. évben céhszabadalmat nyertek és magukat a csekély számú katolikus mestertől elkülönítették. 1700. december 8-án Trencséni András, Vas Péter, Morvay Pál, Farkas Miklós, Farkas György, Pécsi István, Milovics Rajkó, Marinkovics Szávó, Seres András és Pogrányi Ferenc katolikus mesterek szintén céhszabadalmat kértek Lipót királytól, de az udvari kancellária nem tartván célszerűnek, hogy' egy helyen két céh is létezzék egy mesterségből, a kérelem teljesítése elől kitért, hanem e helyett Bédy Pál, Szondy Ferenc, Csemetery Ferenc, Péteri Dániel, Csorna János, Nagy Mihály, Németh Péter, Andruska Márton) s a többi protestáns mesterek kértére közös csizmadia céhet alkottak, amelybe minden felekezethez tartozó mestert felvettek és az 1681. évi privilégiumból kimaradt istenitiszteletek látogatásának kötelezettségét is felvették. A céhprivilégiumot *° Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. 57-58. 11 Városi levéltár Tanácsi jkv. 1. 68. 12 Ugyanott II. 443 13 Ugyanott VIII* 910 14 Városi ievéltár. Tan. jkv. XIII 97 (Folytatjuk ) — Kellemetlen randevúk. Titokzatos tréfacsináló banda garázdálkodik Milánó kül-
