Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-19 / 66. szám

4 oldal. »KOMÁROMI LAPOKc 1933. augusztus 19. Komárom város tanácsa a minisztérium és or­szágos hivatal közreműködését kéri a bérharc elintézésére. Csütörtökön délután Komárom vá­ros tanácsa Vitek, másodhelyettes vá­rosbíró elnöklete mellett rendkívüli ülést tartott, amelyen feltárták a komáromi földmunkások és a munkáltató cég között felmerüli viszályt. A tanács elhatározta, hogy táviratot meneszt a munkaügyi minisztérium­hoz s az országos hivatal munkaügyi osztályához s felhívja az illetékes ha­tóságok figyelmét a városnak a kikötő eladásakor kötött szerződésére, amely­ben a munkaadó kötelezte magát, hogy munkálatainál kizárólag komáiro­rjHMnanHniHnMHnn mi munkásokat alkalmaztat. A tanács kéri a minisztériumot, vala­mint az országos hivatal munkaügyi osztályát, hogy a kikötőt rendező cég­nél jár jon közbe, hogy a szerződésnek ezt a pontját a Komáromban szokásos munkabérek megtérítése mellett tartsa be. A tanács pénteken délelőtt küldötlségileg megjelent a járási hivatalban és a rendörbiztosságnál ahol Novotny Richárd járási főnöktől illetve Machácsek Pál rendőrtanácsos­­tól azt az ígéretet kapta, hogy a ko­máromi munkásság érdekeit a város­nak az állammal kötött szerződése értelmében megfogják védelmezni. Üzemzavar a városi vízszolgáltatásban. Hét óráig nem volt vízvezetéki viz. Komárom, — augusztus 18. A város egyik legfontosabb üzemé­ben, a vízvezetékben, szerdán délután üzemzavar állott be, aminek következ­tében délután fél háromtól este fél tízig szünetelt a vizmű működése, az egész város területén nem volt vízve­zetéki viz, ami tekintettel arra, hogy váratlanul következett be, igen sok bosszúságot és kellemetlenséget oko­zott az egyes háztartásokban, kávéhá­zakban, vendéglőkben s általában min­denütt, ahol a vízmű szolgáltatja a vi­zet. Ezer szerencse, hogy ez alatt az idő alatt nem volt tűz a városban, mert egy esetleges tűzveszedelemnek a tikkasztó hőségben és szeles időben katasztrófális következményei lehettek volna. Persze az üzemzavar sokféle indo­kolatlan magyarázatot és feltevést vál­tott ki városszerte és sokan különösen azt hibáztatták, hogy miért nem jelenti be előre a vizmű, ha nem szolgáltat vizet. Ennek a kívánságnak ebben az esetben nem tehetett eleget a vizmű, már csak azért sem, mert olyan hirtelen baleset érte az üze­met, amelyet senki sem láthatott előre. A beállott üzemzavar oka az volt, hogy a működésben levő egyik szivattyún eltörött a töm­­szelencehüvely, amelynek össze­­forrasztása a központi műhelyben több órát vett igénybe. A behelyezett gépalkatrésznek a szi­vattyúba történt beszerelése szintén időbe került és igy csak este fél 10 órakor indult meg újra az üzem. Az újra összeforrasztott hüvely azon­ban csak mérsékelt üzemre volt alkal­mas, azért másnap csütörtökön a köz­ponti műhely egy teljesen megfelelő hüvelyt készített, amelyet este besze­reltek és azóta teljes üzemben folyik a víztermelés. A vízműnek, mint az köztudomású, két szivattyúja van, azonban csak az egyik szivattyú működik, a másik hó­napok óta javítás alatt áll és igy, amig az el nem készül, ki lehet téve a város ismét hasonló mizériáknak. Ha mindakét szivattyú üzemképes volna, akkor a szerdai zavar nem következett volna be. A város vezetősége tegye meg a legsürgősebb intézkedést aziránt, hogy a szivattyú javítását az illető gépgyár haladék nélkül végezze el, mert nem szabad a szerdához hasonló kínos helyzetbe hozni a város közönségét, különösen most, kánikula idején. Addig mázolták Párkányban a falra a lisztaszámokat, amíg az egyik festőt a rendőr önvéde­lemből lelőtte. Felmentették a párkányi rendőrt. Saját tudósítónktól. Komárom, augusztus 18. Most tárgyalta a komáromi bíróság Grcguss József párkányi rendőr ügyét, aki a mull év februárjában, a párká­nyi községi választások idején önvédelemből agyonlőtt egy em­bert. Az ügyészség erős felindulásban elkö­­vclell halált okozó súlyos lestisértés bűntettével vádolta meg Greguss rend­őrt. Greguss nem érzi magát bűnös­nek. Előadta, hogy a kérdéses este nyolc óra tájban szolgálatot teljesített s három egyént vett észre, akik ti­tokban különböző feliratokat fes­tettek a kerítésekre. Felszólította őket, hogy igazolják ma­gukat. Ezek azonban elfutottak, ki­véve az egyiket, Kovács Józsefet, aki visszafordult, és késsel szúrta meg a rendőrt. Greguss erre előrántotta revolverét, — s mint mondja, — ijesztésképen a levegőbe lőtt kétszer. Kovács újra támadott a késsel, erre a rendőr reálőtt, de nem voll szándékában életétől megfosztani Kovácsot. Kovácsot életveszélyes sérülésekkel az esztergomi kórházba vitték, át a ma­gyar határon, a kórházban azonban kiszenvedett. A rendőrség kinyomozta, hogy a megfutott társak Juhász Jó­zsef és Rcpka József voltak, akiket a bíróság tanúként beidézett. Repka hasonlóképen vallotl, csak azzal egé­szítette ki vallomását, hogy mikor Ko­vács felkelt, a vádlott rendőr két lé­pést tett feléje és rálőtt. Juhász József tanú azt vallja, hogy a párkányi vá­lasztások előestéjén, amikor még nagy agitáció folyt, ők \a vaját választási tisztájuk számát írták a kerítésekre s ek­kor lépett melléjük a rendőr. Juhász tagadja, hogy az áldozat táma­dott volna. — A vád- és védőbeszéd meghallgatása, valamint az orvosi szakvélemény leadása után a kerületi bíróság a vádlottat jelmentette azzal, hogy önvédelemből cselekedett. Az államügyész felebbezett. A „magyar cserkés z“ volt a jamboree népszerű újságja. Naponta megjelent, népszerű, jól szer­kesztett újság volt, tele képekkel, élénk riportokkal, komoly és tréfás cikkekkel, közölte a jamboree térké­pét s napi műsorát. TapinLatosan és figyelmesen szerkesztették, nemcsak magyar, hanem német, francia, angol, lengyel és cseh nyelvű cikkek is vol­tak benne: minden nemzet fia el tudta olvasni. Vigyázott a cserkésszerüségre, nem bántotta egy nemzet érzékenysé­gét sem, nem voltak benne veszedel­mes tanok s úgy készítették, hogy bár­melyik nemzet cserkésze hazaviheti szép emléknek. Egyszóval minden ve­szedelem nélküli újság volt. A testvé­riség szelleme, a nemzetek közötti béke vágya hatotta át. Szükségesnek tartottuk ezt ily hosszan megmagya­rázni. Meg kell magyaráznunk, hogy annál kevésbbé értsük: miért kellett ezt a jámbor, senkinek sem vétő újsá­gol elkobozni a határon? Milyen ügy­nek ártott ez az újság, avagy , elkob­zása kinek használt? De az elkobzás sem volt következetes, mert a jam­boree idején néha átengedték, utána elszedték mindenkitől, mintha ez az újság forgatná fel a társadalmi ren­det s lenné forróvá Európát. Mit vé­tett vájjon ez az ártatlan jamboree­­ujság. amelyet minden nemzet fia szabadon olvashatóit? rruz kérdezik csalatkozva a kicsinyek. Már reggel óta örültek ennek, mert egy Qetker-puddingot mindennél többre becsülnek. De nemcsak a gyermekeknél, hanem a felnőttek­nél is közkedveltségnek örvend, az Oetker-pudding mint utóétel. Hogyan tálalhatók Dr. Oetker-puddingok mindig uj alakban, ízletesen cs megfelelően, erre megtanít a képes, pudding-prospektus, melyet kívá­natra ingyen és bérmentve küld: Dr. A. OETKER, BRNO. — Tanulmányút. A napokban 10 morvaországi méhész Komárom és Ér­sekújvár vidékén tettek látogatást és megnézték az itteni méhésztelepeket tanulmányozás céljából. Halottak menyegzője egy kínai kisvárosban A tizenkettedik feleség tragédiája — Halott menyasszonyok vására — Kalandos utiriportok a Távol-Keletről A kínai családi életben minden azon múlik, hogy az asszony fiút szül-e, vagy leánygyermeket. És itt diszling­­válni kell. Az asszony lehet: a feleség, a szabályos, törvényes hitves, — de lehet vadházastárs, cuncubina is. Ez utóbbinak, vagy utóbbiaknak gyakran sokkal jobb dolguk van, mint az első feleségnek«, abban az esetben ugyanis, ha fiúgyermeket hoznak a világra. Kié a gyermek? A Villa Hungária tőszomszédságá­ban levő villában lakott a feleségével, tizenkét többi »feleségével«, két leá­nyával és kilenc fiával egy dúsgazdag kínai contractor. Egy napon láttam, amint a kertben fényképezték a nagy családot s a csoport közepén a férje melleit ülő »Number one«, — az elsőszámú feleség — egy kis babát tartott a karján. Egyik boyunklól megtudtam, hogy a 12-es számú feleségnek, a number t\velve«-nek kisfia született s ebből az alkalomból fényképeztette le a »master: a famíliát. — Miért nem az anya tartotta a karjában a kisbabát? — kérdeztem a boyt. — You no savié. Master? — bá­mult rám csodálkozva a boy. — Child ne belong mother, child belong num­ber one. (A gyerek nem az anyáé, hanem az első asszonyé.) Mama és néni Nem akartam elhinni ezt a pidsin­­englis magyarázatot, s másoknál is érdeklődtem és megtudtam, hogy a bovnak bizony igaza volt. Ezek az asz­­szonyok sohasem tekinthetik gyerme­keiket a sajátjukénak, annyira nem, hogy a gyermekek nem is tudják, hogy lulajdonképen egyik másodfe­leség az anyjuk. Az ő gyermekeik mindig az elsőszámú feleségé, őt nevezik mamának, öt ismerik anyjuknak. míg a többi asszonyt, köztük igazi édesanyjukat, csak néninek szólítják. A pót feleségek száma a férj anyagi helyzetétől függ. a férj tehát annyit vásárol, ahányat az erszénye megen­ged. Halott menyasszonyok vására De nemcsak a leányaikat adják el a szegénysorsú kínaiak, hanem hajlandók áruba bocsátani leány­gyermekeik holttestét is. Ez rendszerint abban az esetben for­dul elő, ha valamelyik családban meg­­haL ű fiú anélkül, hogy megnősült és utódokról gondoskodott volna s a szülők — nehogy a család kihaljon — unokát akarnak adoptálni. Unoka adoptálása utján olcsóbb és kényelme­sebb a kérdés megoldása, mintha fiút adoptálnának, mert a fiú részére még feleséget is kellene vásárolni. A halott fiút is meg kell ugyanis nősíteni. mert nőtlen fiú nem ajándékozhatja meg szüleit unokával s ezért a szülők feleséget keresnek a halott számára, lehetőleg egy olyan leányt, aki ugyanazon a napon halt mefj, amelyen a fiú. A leány kora nem számít lehet akár újszülött is. hiszen csak képletesen lesz a halott menyasszonya. A leány és a fiú családja közölt hamarosan létrejön az alku, különösen, ha a leány, szülei nagyon szegények, meri azon­felül. hogy a halott fiú szülei jó pénzt fizetnek a leány holt­testéért, még szép temetést is rendeznek a szá­mára. A halottak esküvője Egy kínai kisvárosban, Shum-Chun­­ban láttam, hogy milyen a halottak lakodalma. A leány holttestét tartal­mazó felvirágzott koporsót bambusz­­botokon a vőlegényi házhoz szállítot­ták s a szülők átvették a menyasszonyt. A továbbiakban a szertartás éppen úgy folyt le. mint egy rendes temetési szertartás. A kél koporsót egy sírba fektették s az adoptált unoka hosszas, ceremóniák és rakéta puf­fogtatás közben Ko-tau-t hajtott végre: fejét ötször a földhöz koppantottá »szüleinek« a sírja előtt. Semmi sem" bizonyítja jobban a kínai nő alantas helyzetét, mint az a tény, hogy a kínai fér j szükség esetén még a feleségéi is eladja. Hallottam esetekről, amikor eladóso­dott kereskedők eladták a feleségüket, hogy az értük kapott pénzért újévig kifizethessék az adósságaikat. Kíná­ban nem találnak ebben semmi kivetni valót, ellenkezőleg, igen megbecsülik azt az embert, aki inkább pénzzé teszi a feleségét, semhogy újévkor rendezetlenül hagyja az adósságait. Sz. L. — Gyári tűz. A párkányi Franki­féle gyárban tűz ütött ki. Szerencsére a tűzoltók pillanatok alatt ott teremtek és a tüzet boszorkányos gyorsasággal eloltották és ezzel megakadályozták, hogy a gyártelep elpusztuljon

Next

/
Thumbnails
Contents