Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-19 / 66. szám
4 oldal. »KOMÁROMI LAPOKc 1933. augusztus 19. Komárom város tanácsa a minisztérium és országos hivatal közreműködését kéri a bérharc elintézésére. Csütörtökön délután Komárom város tanácsa Vitek, másodhelyettes városbíró elnöklete mellett rendkívüli ülést tartott, amelyen feltárták a komáromi földmunkások és a munkáltató cég között felmerüli viszályt. A tanács elhatározta, hogy táviratot meneszt a munkaügyi minisztériumhoz s az országos hivatal munkaügyi osztályához s felhívja az illetékes hatóságok figyelmét a városnak a kikötő eladásakor kötött szerződésére, amelyben a munkaadó kötelezte magát, hogy munkálatainál kizárólag komáirorjHMnanHniHnMHnn mi munkásokat alkalmaztat. A tanács kéri a minisztériumot, valamint az országos hivatal munkaügyi osztályát, hogy a kikötőt rendező cégnél jár jon közbe, hogy a szerződésnek ezt a pontját a Komáromban szokásos munkabérek megtérítése mellett tartsa be. A tanács pénteken délelőtt küldötlségileg megjelent a járási hivatalban és a rendörbiztosságnál ahol Novotny Richárd járási főnöktől illetve Machácsek Pál rendőrtanácsostól azt az ígéretet kapta, hogy a komáromi munkásság érdekeit a városnak az állammal kötött szerződése értelmében megfogják védelmezni. Üzemzavar a városi vízszolgáltatásban. Hét óráig nem volt vízvezetéki viz. Komárom, — augusztus 18. A város egyik legfontosabb üzemében, a vízvezetékben, szerdán délután üzemzavar állott be, aminek következtében délután fél háromtól este fél tízig szünetelt a vizmű működése, az egész város területén nem volt vízvezetéki viz, ami tekintettel arra, hogy váratlanul következett be, igen sok bosszúságot és kellemetlenséget okozott az egyes háztartásokban, kávéházakban, vendéglőkben s általában mindenütt, ahol a vízmű szolgáltatja a vizet. Ezer szerencse, hogy ez alatt az idő alatt nem volt tűz a városban, mert egy esetleges tűzveszedelemnek a tikkasztó hőségben és szeles időben katasztrófális következményei lehettek volna. Persze az üzemzavar sokféle indokolatlan magyarázatot és feltevést váltott ki városszerte és sokan különösen azt hibáztatták, hogy miért nem jelenti be előre a vizmű, ha nem szolgáltat vizet. Ennek a kívánságnak ebben az esetben nem tehetett eleget a vizmű, már csak azért sem, mert olyan hirtelen baleset érte az üzemet, amelyet senki sem láthatott előre. A beállott üzemzavar oka az volt, hogy a működésben levő egyik szivattyún eltörött a tömszelencehüvely, amelynek összeforrasztása a központi műhelyben több órát vett igénybe. A behelyezett gépalkatrésznek a szivattyúba történt beszerelése szintén időbe került és igy csak este fél 10 órakor indult meg újra az üzem. Az újra összeforrasztott hüvely azonban csak mérsékelt üzemre volt alkalmas, azért másnap csütörtökön a központi műhely egy teljesen megfelelő hüvelyt készített, amelyet este beszereltek és azóta teljes üzemben folyik a víztermelés. A vízműnek, mint az köztudomású, két szivattyúja van, azonban csak az egyik szivattyú működik, a másik hónapok óta javítás alatt áll és igy, amig az el nem készül, ki lehet téve a város ismét hasonló mizériáknak. Ha mindakét szivattyú üzemképes volna, akkor a szerdai zavar nem következett volna be. A város vezetősége tegye meg a legsürgősebb intézkedést aziránt, hogy a szivattyú javítását az illető gépgyár haladék nélkül végezze el, mert nem szabad a szerdához hasonló kínos helyzetbe hozni a város közönségét, különösen most, kánikula idején. Addig mázolták Párkányban a falra a lisztaszámokat, amíg az egyik festőt a rendőr önvédelemből lelőtte. Felmentették a párkányi rendőrt. Saját tudósítónktól. Komárom, augusztus 18. Most tárgyalta a komáromi bíróság Grcguss József párkányi rendőr ügyét, aki a mull év februárjában, a párkányi községi választások idején önvédelemből agyonlőtt egy embert. Az ügyészség erős felindulásban elkövclell halált okozó súlyos lestisértés bűntettével vádolta meg Greguss rendőrt. Greguss nem érzi magát bűnösnek. Előadta, hogy a kérdéses este nyolc óra tájban szolgálatot teljesített s három egyént vett észre, akik titokban különböző feliratokat festettek a kerítésekre. Felszólította őket, hogy igazolják magukat. Ezek azonban elfutottak, kivéve az egyiket, Kovács Józsefet, aki visszafordult, és késsel szúrta meg a rendőrt. Greguss erre előrántotta revolverét, — s mint mondja, — ijesztésképen a levegőbe lőtt kétszer. Kovács újra támadott a késsel, erre a rendőr reálőtt, de nem voll szándékában életétől megfosztani Kovácsot. Kovácsot életveszélyes sérülésekkel az esztergomi kórházba vitték, át a magyar határon, a kórházban azonban kiszenvedett. A rendőrség kinyomozta, hogy a megfutott társak Juhász József és Rcpka József voltak, akiket a bíróság tanúként beidézett. Repka hasonlóképen vallotl, csak azzal egészítette ki vallomását, hogy mikor Kovács felkelt, a vádlott rendőr két lépést tett feléje és rálőtt. Juhász József tanú azt vallja, hogy a párkányi választások előestéjén, amikor még nagy agitáció folyt, ők \a vaját választási tisztájuk számát írták a kerítésekre s ekkor lépett melléjük a rendőr. Juhász tagadja, hogy az áldozat támadott volna. — A vád- és védőbeszéd meghallgatása, valamint az orvosi szakvélemény leadása után a kerületi bíróság a vádlottat jelmentette azzal, hogy önvédelemből cselekedett. Az államügyész felebbezett. A „magyar cserkés z“ volt a jamboree népszerű újságja. Naponta megjelent, népszerű, jól szerkesztett újság volt, tele képekkel, élénk riportokkal, komoly és tréfás cikkekkel, közölte a jamboree térképét s napi műsorát. TapinLatosan és figyelmesen szerkesztették, nemcsak magyar, hanem német, francia, angol, lengyel és cseh nyelvű cikkek is voltak benne: minden nemzet fia el tudta olvasni. Vigyázott a cserkésszerüségre, nem bántotta egy nemzet érzékenységét sem, nem voltak benne veszedelmes tanok s úgy készítették, hogy bármelyik nemzet cserkésze hazaviheti szép emléknek. Egyszóval minden veszedelem nélküli újság volt. A testvériség szelleme, a nemzetek közötti béke vágya hatotta át. Szükségesnek tartottuk ezt ily hosszan megmagyarázni. Meg kell magyaráznunk, hogy annál kevésbbé értsük: miért kellett ezt a jámbor, senkinek sem vétő újságol elkobozni a határon? Milyen ügynek ártott ez az újság, avagy , elkobzása kinek használt? De az elkobzás sem volt következetes, mert a jamboree idején néha átengedték, utána elszedték mindenkitől, mintha ez az újság forgatná fel a társadalmi rendet s lenné forróvá Európát. Mit vétett vájjon ez az ártatlan jamboreeujság. amelyet minden nemzet fia szabadon olvashatóit? rruz kérdezik csalatkozva a kicsinyek. Már reggel óta örültek ennek, mert egy Qetker-puddingot mindennél többre becsülnek. De nemcsak a gyermekeknél, hanem a felnőtteknél is közkedveltségnek örvend, az Oetker-pudding mint utóétel. Hogyan tálalhatók Dr. Oetker-puddingok mindig uj alakban, ízletesen cs megfelelően, erre megtanít a képes, pudding-prospektus, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld: Dr. A. OETKER, BRNO. — Tanulmányút. A napokban 10 morvaországi méhész Komárom és Érsekújvár vidékén tettek látogatást és megnézték az itteni méhésztelepeket tanulmányozás céljából. Halottak menyegzője egy kínai kisvárosban A tizenkettedik feleség tragédiája — Halott menyasszonyok vására — Kalandos utiriportok a Távol-Keletről A kínai családi életben minden azon múlik, hogy az asszony fiút szül-e, vagy leánygyermeket. És itt diszlingválni kell. Az asszony lehet: a feleség, a szabályos, törvényes hitves, — de lehet vadházastárs, cuncubina is. Ez utóbbinak, vagy utóbbiaknak gyakran sokkal jobb dolguk van, mint az első feleségnek«, abban az esetben ugyanis, ha fiúgyermeket hoznak a világra. Kié a gyermek? A Villa Hungária tőszomszédságában levő villában lakott a feleségével, tizenkét többi »feleségével«, két leányával és kilenc fiával egy dúsgazdag kínai contractor. Egy napon láttam, amint a kertben fényképezték a nagy családot s a csoport közepén a férje melleit ülő »Number one«, — az elsőszámú feleség — egy kis babát tartott a karján. Egyik boyunklól megtudtam, hogy a 12-es számú feleségnek, a number t\velve«-nek kisfia született s ebből az alkalomból fényképeztette le a »master: a famíliát. — Miért nem az anya tartotta a karjában a kisbabát? — kérdeztem a boyt. — You no savié. Master? — bámult rám csodálkozva a boy. — Child ne belong mother, child belong number one. (A gyerek nem az anyáé, hanem az első asszonyé.) Mama és néni Nem akartam elhinni ezt a pidsinenglis magyarázatot, s másoknál is érdeklődtem és megtudtam, hogy a bovnak bizony igaza volt. Ezek az aszszonyok sohasem tekinthetik gyermekeiket a sajátjukénak, annyira nem, hogy a gyermekek nem is tudják, hogy lulajdonképen egyik másodfeleség az anyjuk. Az ő gyermekeik mindig az elsőszámú feleségé, őt nevezik mamának, öt ismerik anyjuknak. míg a többi asszonyt, köztük igazi édesanyjukat, csak néninek szólítják. A pót feleségek száma a férj anyagi helyzetétől függ. a férj tehát annyit vásárol, ahányat az erszénye megenged. Halott menyasszonyok vására De nemcsak a leányaikat adják el a szegénysorsú kínaiak, hanem hajlandók áruba bocsátani leánygyermekeik holttestét is. Ez rendszerint abban az esetben fordul elő, ha valamelyik családban meghaL ű fiú anélkül, hogy megnősült és utódokról gondoskodott volna s a szülők — nehogy a család kihaljon — unokát akarnak adoptálni. Unoka adoptálása utján olcsóbb és kényelmesebb a kérdés megoldása, mintha fiút adoptálnának, mert a fiú részére még feleséget is kellene vásárolni. A halott fiút is meg kell ugyanis nősíteni. mert nőtlen fiú nem ajándékozhatja meg szüleit unokával s ezért a szülők feleséget keresnek a halott számára, lehetőleg egy olyan leányt, aki ugyanazon a napon halt mefj, amelyen a fiú. A leány kora nem számít lehet akár újszülött is. hiszen csak képletesen lesz a halott menyasszonya. A leány és a fiú családja közölt hamarosan létrejön az alku, különösen, ha a leány, szülei nagyon szegények, meri azonfelül. hogy a halott fiú szülei jó pénzt fizetnek a leány holttestéért, még szép temetést is rendeznek a számára. A halottak esküvője Egy kínai kisvárosban, Shum-Chunban láttam, hogy milyen a halottak lakodalma. A leány holttestét tartalmazó felvirágzott koporsót bambuszbotokon a vőlegényi házhoz szállították s a szülők átvették a menyasszonyt. A továbbiakban a szertartás éppen úgy folyt le. mint egy rendes temetési szertartás. A kél koporsót egy sírba fektették s az adoptált unoka hosszas, ceremóniák és rakéta puffogtatás közben Ko-tau-t hajtott végre: fejét ötször a földhöz koppantottá »szüleinek« a sírja előtt. Semmi sem" bizonyítja jobban a kínai nő alantas helyzetét, mint az a tény, hogy a kínai fér j szükség esetén még a feleségéi is eladja. Hallottam esetekről, amikor eladósodott kereskedők eladták a feleségüket, hogy az értük kapott pénzért újévig kifizethessék az adósságaikat. Kínában nem találnak ebben semmi kivetni valót, ellenkezőleg, igen megbecsülik azt az embert, aki inkább pénzzé teszi a feleségét, semhogy újévkor rendezetlenül hagyja az adósságait. Sz. L. — Gyári tűz. A párkányi Frankiféle gyárban tűz ütött ki. Szerencsére a tűzoltók pillanatok alatt ott teremtek és a tüzet boszorkányos gyorsasággal eloltották és ezzel megakadályozták, hogy a gyártelep elpusztuljon
