Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-16 / 65. szám

Otvewiiegyedik évfolyam. 65. Hxám. Szerda, 1933. angnsrtns 16. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: helyben és vidékre postai szétküldéssel tgíst évre 80 K6, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Kő. — Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára I korona. Gödöllő Komárom, augusztus 15. Lezajlott a világ cserkészeinek dzsembori-je vagyis táborozása és ezen ötvenhárom nemzetnek gyermekei vettek részt a világ minden tájáról A cserkészetet nem kell külön bemutatni ol­vasóinknak, amikor nap-nap után szemlélhetjük azok nemes erkölcs- és jellemképző mun­káját. Szebbé és jobbá tenni az emberiséget: a cserkészet­nek a végső célja és ebben benne van a programnak kime­­rithetlen gazdagsága, mert min­den nemzet minden egyes cser­készfiára más benyomást tesz­nek a cserkésztörvények, de mégis egy cél felé sodorják ellenállhaílan erővel, hogy le­gyenek emberséges, tökéletes emberek és ilyen formában igy kezdenek hatni a többire is. Ez a szellem tartotta együtt kélhéíig a világ cserkészeit és ez volt otthon a gödöllői cser­készvárosban, ahol a rendezés tökéletessége, a magyar ven­dégszeretet és lovagiasság öl­tött testet a vendéglátó cser készekben és bizonyára min­den nemzethez tartozó testvé­rükben is felébredt a rokon­­szenv irántuk. A kisnemzelek számára nagy tanulságot jelent az, hogy ez a világünnepség most épen egy kis or­szág határain belül folyt le, mert az eredmény teljesen füg­getlen a földrajzi négyzetkilo­méterek számától, ha az ifjú­ság szelleme egészséges és nincs megfertőzve, az rendel­kezhetik mindazokkal a jellem­beli tulajdonságokkal, amelyek tiszteltté tehetik az egész világ előtt. Akik megtekintették a nem­zetek fiainak ezt a gyönyörű ünnepét, azok a magasztalás hangján emlékeznek meg ar­ról. De az nem is lehet más­képen, hiszen a nemzetek ifjú­ságának ez a nagy testvérisé­­gi ünnepe mindenkire a leg­mélyebb hatást gyakorolhatta. Nem akarunk ezekbe a sorokba semmiféle politikát vegyíteni, de önkéntelenül kínálkozik az összehasonlítás a Nemzetek Szövetsége és a cserkész világ­táborozás között. Az első a politikusok, közgazdászok, ka­tonák, jogászok, szociológusok gyülekezete és munkájuk még­sem olyan exact pontosságú és mélységű, mint a világ fiatal­jainak mondjuk világkongresz­­szusáé. Igaz, hogy a fiatalság világnézete még csak kialaku­lóban, életszemlélete a benyo­mások hatása alatt, de az a fiatalember is meg tudja álla-Aiapította: TUBA JÁNOS. Felelős íöszerkesEtŐ! GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. pitani már azt, hogyan kell be­rendeznie jövő életét és mun­kájában mik legyenek a vezér­elvei. Az a harmincezernyi ifjú em­ber bizonyára a legjobb benyo­másokkal tér vissza otthonába, sokan a tengerentúlra és haza­viszi az emberi szolidaritás nagy gondolatát, melyet továbbépí­teni lesz hivatott. Hazaviszik egy kis ország vendégszerete­tének emlékét is, mely mindent megtett az ünnep rendezőitől elkezdve egészen a nép egy­szerű fiaiig arra, hogy a sok nemzet gyermeke jólérezze ma­gát és jóemlékekkel távozzék Ez a gödöllői napoknak elmos­­hatlan emlékét viszi szét a vi­lágon, amelynek nekünk is, mint magyar embereknek, örülnünk kell Hacsak egy lépéssel vitte előre a nemzetek megértését ez a nagy ifjúsági világössze­jövetel, hacsak egy centiméter­rel mélyítették ki az emberi szolidaritás nagy gondolatát, ha csak valamivel jobban meg­szilárdult a cserkészgondolat­nak csodálatosan gazdag és színes tartalma: úgy a gödöllői munka csakugyan „jó munka14 volt. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 15. Szlovák autonómisták izgalmas tüntetése a nyitrat P.ibina ünnepélyen. A nyitrai Pribina-ünnepségek közép­pontja a repülőtéren tartott nagygyűlés volt, amely vasárnap délelőtt 11 óra­kor folyt le a köztársasági elnök kép­viselője és a kormány tagjainak jelen­létében. A gyűlésen több mint 60 000 ember vett részt. A repülőtéren nagy költséggel hatalmas tribünt építettek, amelyben sok ezer ember fért el. Ezen a tribünön foglaltak helyet Malypetr miniszterelnök, aki Masaryk köztársa­sági elnököt képviselte, továbbá Hodzsa Milán dr., Dérer Iván dr., Dostalek és Sramek miniszterek, Országh József dr. Szlovenszkó országos elnöke, a kép­viselőház és szenátus elnökei és a tör­vényhozás tagjai is. Még a gyűlés hi­vatalos megnyitása előtt izgalmas jele­netek játszódtak le a gyűlés színhelyén. A sok ezer főnyi közönség felvonulá­sában résztvett mintegy ezer lovasból álló szlovák bandérium, amelynek nyo­mában a szlovák néppárt több ezerre rugó hatalmas tömege vonult föl, amely a tribünt körülzárta és hangos kiálto­zással követelte, hogy Hlinka beszél­jen. A tribünön levő miniszterek és Országh József országos elnök nem tudták, hogy az óriási zajban mitevők legyenek a nem várt jelenetre, Maly­petr miniszterelnök szóhoz sem tudott jutni, mert a tömeg a köztük megje­lent Hlinkát óriási ovációban részesí­tette, többen a váliukra kapták és úgy vitték fel a tribünre. A helyzet kriti­kussá kezdett válni és ekkor Hodzsa miniszter segítségével Hlinka elhelyez­kedett a tribünön, ahol még a hivata­los program előtt elmondhatta beszédét. Minthogy a tumultus még egyre tar­tott, a beszédből nem igen lehetett sokat hallani, de Országh elnök sem tudott szóhoz jutni s csakis Hlinka közbelépésére hallgatták meg az or­szágos elnök beszédét. A Pribina-ünnepélyből, amelyet a csehszlovák kormány maga rendezett, autonómista propaganda demonstráció lett. Ennek valószínűleg al volt az oka, hogy a kormány az ünnepségből kihagyta Hlinkát, a szlovák néppárt vezérét, ami miatt a Slovák már hetek óta hangoztatta, hogy nem szabad tűrni, hogy a szlovák katolikusok ün­nepét cseh miniszterek szereplésével tartsák meg. A tüntető jelenetek később is megismétlődtek, még a külföldi egy­házi főpapok beszédei alatt is. A tüntetés nagy visszhangot keltett a prágai cseh sajtóban és a szloven­­szkói kormánylapokban. A lapok élesen kikelnek Hlinka és a szlovák néppárt ellen, de egyes orgánumok hibáztatják a rendezőséget is, amely nem kellő előrelátással és körültekintéssel állította össze a programot. Az ünneprontásnak következményei várhatók. TJj sár órarendelet Sttlovensttkóban és Huszinszkón. Prágai jelentés szerint a szloven­­szkói és ruszinszkói üzleti zárórára vo­natkozó rendeletet elkészítették, annak ellenére, hogy a kereskedők igen sok kifogást emeltek az uj rendelet egyes intézkedései ellen. A rendelet értelmé­ben az üzleteket, — beleértve ezek közé az élelmiszer üzleteket is, — a déli órákban zárva kell tartani. E te­kintetben könnyítést csak annyiban enged meg a rendelet, amennyiben a kerületi hivataloknak jogukban áll ezt a kétórás ebédszünetet más időpontra áthelyezni. Csökkentik a munkanélküliek segélyének állami hozzájárulását A hivatalos lap legutóbbi számában megjelent a munkanélküliek segélyéhez való állami hozzájárulás leszállításá­ról szóló kormányrendelet, amelyet a felhatalmazási törvény alapján adott ki a kormány. A rendelet fontosabb ren­delkezései következők: A szakszervezeti szövetség köteles alávetni magát az állami hozzájárulás­sal való gazdálkodás állami ellenőrzé­sének, amely ellenőrzést a népjóléti és a pénzügyminisztérium gyakorolja. Ez a két minisztérium megtagadhatja vagy beszüntetheti az állami hozzájárulást és megállapíthatja annak nagyságát. Az Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton állami hozzájárulást csak akkor fizet" heti ki a szakszervezetek szövetsége, ha a kormány megadta ahhoz a hoz­zájárulást. A segélyezés elveit hirdet­ményben állapítja meg a kormány. Azok a személyek, akik csak ennek a rendeletnek kihirdetése után lesznek szakszervezeti tagck, csak egy év le­folyása után tarthatnak igényt az ál­lami hozzájárulásra. Az állami hozzá­járulás kétszeresét fogja tenni annak a segélynek, amelyet a szakszervezeti szövetség sajátjából fizet a munkanél­külinek, családos tagoknál két és fél­szeres a hozzájárulás. Ha egy család­nak két vagy több tagja részesül se­gélyben, akkor akik közös háztartásban élnek, csak egyikük tarthat igényt ma­gasabb állami hozzájárulásra, éspedig az, akinek különben is magasabb hoz­zájárulás járna. A második és a többi családtag részére az állami hozzájáru­lásnak a fele jár. Az állami hozzájá­rulás nem lehet kevesebb napi 75 jil­­lérnél és nem lehet több napi 12 ko­ronánál. A segély és az állami hozzá­járulás együttes összege nem halad­hatja meg a bér kétharmadát. A mun­kanélkülinek akkor nem jogos igénybe venni az állami hozzájárulást, ha a munkanélküliség legalább két egymást követő napon keresztül tart és pedig a munkanélküliség nyolr.adik napjától kezdve. A rendkívüli munkanélküliség esetén való segélyezés, amelyet a szakszerve­zet a sajátjából fizet, nem lehet keve­sebb napi 25 fillérnél, az állami hoz­zájárulás pedig 175 Ke, esetleg 225 Kc-nál. Általában az állami hozzájáru­lás összege ezekben az esetekben nem lehet több 6, esetleg 7'50 Ké-nál. Mi­előtt a munkanélküli érvényesíteni akarja igényét a munkanélküli segély­re, előzőén munkát kell keresnie va­lamely nyilvános munkaközvetítő hi­vatalnál. Az uj rendelet 1933. szep­tember 16-ától lép életbe. Aranyoson elgázolt az autó egy kislányt, majd továbbrohant. — Saját tudósítónktól. — Komárom, augusztus 14. Megrendítő szerencsétlenség történt a héten Csallóköz-Aranyos községben: A falun végigszáguldott egy ismeret­len jelzésű autó s a malom melletti utón elgázolta Cseh Mihály földmives 12 éves kislányát, majd anélkül, hogy a szerencsétlennek segélyt nyújtott volna, tovaszáguldott. A szerencsétlenül járt kislány a li­bákat őrizte a határban s hazajövet nem vette észre a hátulról jövő autót, amely az utolsó pillanatban félreugró kislányon keresztül gázolt. A kislányt súlyos lábsérüléssel a komáromi kór­házba szállították. A lelketlen autóvezető felderítésére alíatóság megindította nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents