Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-09 / 63. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1993. augusztus 9. A betegsegélyző intézet nyilatkozata A betegsegélyző intézet felkért, hogy a sajtótörvény 20. §-a alapján a Ko­máromi Lapok legközelebbi számában az alábbi nyilatkozatnak helyt adjunk: A Komáromi Lapok folyó hó 2.-áról keltezett 61. számában „A pótadót el­viszik a bankok“ cim alatt megjelent vezércikke városunk gazdasági helyze­tével foglalkozva felemlíti, hogy a vá­rosnak nyolcmillió követelése van, s megkockáztatja azt az állítást, hogy az állam kórházi betegápolás cimén mil­liós összegekkel tartozik a városnak, s ugyancsak nagy összeggel adósa a vá­rosnak ugyanezen a cimen a kerületi munkásbiztositó pénztár is, amely járu­lékait elég erélyesen hajtja be a mun­kaadókon. Ilyen körülmények közt — mondja a cikk — felborul maga a működési program is, mert az alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek kifizetése is eshetőségektől függ a felborított költ­ségvetés mellett. Minthogy a cikk a betegsegélyző intézetet olyannak tünteti fel, hogy ez dacára annak, hogy járulékait behajt­hatja, tehát pénze van, mégsem fizet és igy hozzájárul a város gazdasági helyzetének rosszabbodásához, a be­tegsegélyző intézet kénytelen kijelen­teni, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a betegsegélyző intézet nagy ősz­­szeggel adósa a városnak beteg­ápolás cimen, hanem való az, hogy a betegsegélyző intézet összesen 5000 Ke, azaz ötezer Kő-val tartozik a városnak, amely összeg a folyószámlái viszonyból eredő különbség és utólagos elszámo­lás tárgyát képezi. Ezen 5000 Kő azon­ban, amely különben is már át van utalva a városnak, a betegsegélyző intézet által fizetett évi 345.000 Kő kórházi ápolási költséghez, valamint a város költségvetéséhez viszonyítva oly csekély összeg, hogy nem alkalmas a város költségvetésének a felbontására. A való tehát az, hogy a betegse­gélyző intézet dacára annak, hogy járulékai lassan és éppen nem elég­séges mértékben folynak be, fizetési kötelezettségének a várossal szemben épen ennek gazdasági helyzetére való tekintettel teljes mértékben eleget tett, s nem a betegsegélyző intézeten fog múlni, hogy ennek a jövőben is eleget tehessen. Komárno, 1933 augusztus 4. Kiváló tisztelettel: Mézes József Pluhár Máté *S A biztos világbéke felé. elnök. igazgató. Most már egészen bizonyos, hogy sziklaszilárdan áll a világbéke nemes ügye: nagy férfiak és nagy nemzetek gondoskodnak róla. Már-már csalódni kezdtünk a nagy államok őszinteségé­ben s azt hittük, hogy a négyhatalmi szövetség, a sok genfi konferenciázás, a jobbra-balra kötött egyezmények, a londoni naggyülés mind csak takarga­­tói a háborús gondolatoknak s titok­ban minden állam ádáz vicsorgással fuj a másik ellen Most végre megnyugodhatunk: nem megy semmi titokban. Az ájtatos fari­zeuskodással Ígérgetett világbéke biztos alapokon nyugszik, mindenki nyíltan készül a leszámolásokra, amikről álta­lában azt szokták mondani, hogy „ez a harc lesz a végső“, de ezek a „végső“ harcok még mindig szülőanyjai voltak a többi háborúskodásnak. Tele vagyunk egyezményekkel, leg­följebb annyi újítást vezettünk be a világtörténelembe, hogy a háború nem vérre megy, hanem gyomorra, idegekre és türelemre, — a gazdasági háború csöppet sem külömbözik az egyéb, jól megszervezett hadjáratoktól Hitleréket s a szovjetet ne is említsük. Ám, itt vannak a világ pacifistái. Például az angolok, akik uj páncélos­hajókat építenek, az amerikaiak, akik minden felesleges pénzüket páncélos cirkálókba fektetik, a japánok, a fran­ciák, az olaszok ... — mostanában ha­— XIV. Reichenbergi Vásár. 1933. aug. 12—18-ig. A jelenlegi súlyos gazdasági helyzet ellenére a Reichen­bergi Vásár ez évben is kiállít és al­kalmat ad előnyös.bevásárlásra. Az ál­talános mintavásár 21 árucsoportot ölel fel a textilipar legkülönbözőbb készít­ményeit, valamint az üveg-, porceilán, diszmű, játék, ruházati cikkek, papir­és fa-áru újdonságait. A vásár látogatói ez évben ismét 3370-os utazási ked­vezményben részesülnek, amely a 100 km-en felüli távolságnál a külföldiek részére 5o°/0-ra emelkedhet. — Gyújtogatás. Bánkeszin a Simu­­nek Vince gazdaságában tűz ütött ki, amely gyorsan terjedt és csak nehezen lehetett eloltani. A vizsgálat bizonyossá tette, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. — Udvard község nagy tüzve­­szedelemben. Ilyenkor nyár idején két rovatba mindig jut téma. Ez a két szomorú rovat a „fürdés áldozatai“ és a másik a „tüzveszedelem“. A mostani ret­tenetes hőségben nem csoda, ha so­kan a vízben, a gyors lehűlés okozta görcsök miatt pusztulnak el sokszor még S? olyan fürdőző is, aki különben jóUtud | úszni. A nyári tüzesetek rovata is tele * van manapság. Most Udvard község-^, bői kapjuk a hirt, ahol ugyancsak nagy § volt a napokban a veres kakas okozta y veszedelem. Az egyik délután hangos tüzilárma verte föl a falu csendjét. Rácz József gazdálkodó szérűjében ke­letkezett a tűz, amely a kazlakat bori-' tóttá lángba. Á nagy szél veszedelmes gyorsasággal terjesztette a tüzet és már S| percek alatt kilenc kazal égett. Az ud-^ vardi tűzoltóság szerény felszerelésével gyengének bizonyult a tűz leküzdésére, bármilyen emberfeletti munkát végzett is. Az udvardi népben nincs meg a kellő felebaráti segitségérzet és a bajba­jutott embertársaikon kevesebben igye­keztek segíteni, mint azt elvárni lehetett volna. Ez a közönség arra indította a tűzoltóságot, hogy Érsekújvár városá­tól kérjenek segítséget. Az érsekujvári tűzoltóság hatalmas autófecskendőjük­kel Gesztes Árpád tűzoltó parancsnok vszetésével gyorsan megjelenvén, a már 12 gazda portáján garázdálkodó tüzet dicséretes gyorsasággal és buzgalom­mal eloltottak az uovardiak nagy há­­lálkodása között. A kár 200.000 Ke. — A legérdekesebb cserkésznök a Színházi Életben. A pesti lapok a jamboreeval kapcsolatban már bemu­tatták a cserkésztábort, a.Színházi Élet ma megjelent uj számában a legérde­kesebb cserkésznőket mutatja be. lncze Sándor hetilapjának uj száma különben is csupa érdekesség. Zsolt Béla Mar­lene Dietrich-hel való megismerkedé­séről ir, Indig Otto Móricz Virágnak adott intervjut uj darabjáról. Négy Színházi Élet Miss szerepel a Gaál Franciska uj filmjén, Szép Ernő az uccai virágosfiurói ir, Egyed Zoltán a tragikusvégü Polnay Lucyről. Külön szenzációja az uj számnak az a cikk, amelyben Alpár Gitta és Gustav Fröhlich képekben cáfolják meg a válásukról elterjedt híreket, Polterabend egy néger királykisasszonynál, Farkas Imre fürdő­levele a Hullámról, Angelo magazinja az amerikai női típusról. Játszunk szín­házat pályázat Hevesi Sándor meg­jegyzéseivel. Ára 5 Ke. Előfizetési díj negyedévre tO Kő. Kiadóhivatal: Buda­pest, VII. Erzsébet körút 7.- BOTRÁNY A KLUBBAN. Irta: Öle Stefani. Régi szerelmek, sötét szenvedélyek, tragikus életsorsok és az élet sok kémikus furcsasága, az emberi hiúságból eredő botlások egész szövevénye elevenedik meg ebben a könnyen szárnyaló írói fantáziával és változatos színekkel megírt regényben. Ki lehetett az a titokzatos ember a sárga borítékkal, akinek megjelenése és rejtelmes meggyilkolása riadtan nyüzsgő hangyabóllyá kavarta föl a klubház előkelő vendégeinek gondat­lan szórakozásban, elmerülő nyugal­mas életét? Miféle rejtelmes összefüg­gések lehetnek az aznapra föltorlódó módon eltűnt sárga boríték közt? Nem események furcsaságai és a titokzatos könnyű a két szemfüles detektív sze­repe, akik elindulva az egyetlen nyo­mon, mind újabb elágazásokat taíál­­nak maguk előtt, az eset mind titok­zatosabb és bonyolultabb lesz a kezük­ben és sok mulatságos helyzetnek lesz jót építeni a divat s a messzi tengerek gyomra lázasan várja a sülyedésre Ítélt páncélosokat Mert hiszen ez a rendel­tetésük ... Több pacifizmust parancsolsz? Anglia, a derék Anglia, védtelen kis hegyinépeket bombáz Indiában repülő­gépről ... Száz lakosa sincsen az egész falunak, amely ellen a brit világbiro­dalom egész felkészültségével kivonul, amelyet bombáz és tönkretesz, mert lázadni mert a hitvány ... Tovább kívánod a béke ügyét? Divat lett apró szigetek megszállása. Olaszok a görög tengeren, franciák a kínai vizeken, japánok a koreai öböl­ben kicsi szigeteket szállanak meg, az üzleti ravaszságnak egészen átlátszó furfangjával, amely azt mondja: „lé­nyegtelen kicsi szigetek, nincs is rá szükségem, csak éppen ráteszem a ke­zem, hogy ne legyen itt védtelenül...“ És a hatalmasabb jogán beteleped­nek a szigetre.­A béke további munkáját akarod ? A japán mérnök uj gépfegyvert talált föl. Teljesen hangtalan, percenként hat­vanezer lövés. A japán mérnök szellemes ember. És az istenek kegyeltje is. Mert azt mondja magyarázatában: tisztán csak humanizmusból teszi, hogy ezáltal is elrémitse az embereket az öldökléstől. Ezek az újabb híreink a világbéke állásáról... (szv.) a forrása és okozója. De ott van meU lettük a csöndesen szemlélődő Mon­­sen doktor, akinek, a maga éles eszé­vel és meleg szívével, sikerül kibo­gozni a szép Monroe Flelén és vő­legénye, a fiatal Evans hadnagy kö­rül bonyolódó ügy minden rejtélyét és végül is olyan frappáns megoldás­hoz vezet, olyan mélységesen tiszta férfiszerelem hősi önfeláldozásának le­szünk szemtanúi, hogy őszinte meg­­hatódással, lelkünk mélyéig megnyu­godva, tesszük le kezünkből a köny­vet. Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban. — A pozsonyi YMCA magánke­­reskedelmi iskolája még elfogad jelentkezéseket kétéves kér. iskolába és egyéves kér. tanfolyamába. Felve­hető minden 14 életévet betöltött és legalább 3 polgári vagy középiskolai végezettséggel rendelkező tanuló vagy tanulónő. A vidéki tanulóknak joguk van a vasúti diákigazolvány használa­tára. A végzett növendékek érvényes bizonyítványt nyernek. Saját internátus, Prospektus ingyen. YMCA, Bratislava. Sánc ut. — Ne légy vakmerő a vízben ! Sajnos ezt a tanácsot vajmi kevesen tartják be és ezért van annyi áldozata a fürdésnek. Vavrinár Ruzina se volt elővigyázatos a vízben, amikor Csalló­­közpüspökin a Dunaágban fürdőit. — Vavrinár Ruzena 20 éves brünni illető­ségű, pozsonyi hivatalnoknő a szabad­ságát Püspökin töltötte és ebben a rekkenő melegben természetesen a sza­badidejét a Dunaparton és a vízben élte. A napokban is kiment fürdeni és mind merészebben beljebb úszott a vízben. Azt hitte, hogy már jól ismeri a folyam szeszélyeit. Pedig tévedett, mert örvénybe került, amely lesodorta a mélybe, ahol halálát lelte. Holttestét, amelyet hamarosan kifogtak a Dunából, gyászoló szülei hazaszállítottak Brünnbe. — Tévedésből majdnem fel­akasztották a védőügyvédet. Egy ügyvéd kómikus kalandjáról számolnak most be az erdélyi lapok. Nem történt egyéb ezzel az ügyvéddel, mint az, hogy hivatása gyakorlása közben — majdnem kivégezték. Az ügyvéd klien­sét ugyanis annak társával együtt har Iáira Ítélték. Az ügyvéd egész az akasz­tófa alá kisérte kliensét, a hóhér rög­tön meg is kapta a halálraítéltet, kezét­­lábát összekötötte, felhúzta és pillana­tok alatt végzett vele. Ekkor a máso­dik halálraítéltet akarta kivégezni, de tévedésből a bitófa mellett álló ügyvédet ragadta meg. Gyorsan összekötözte s már éppen a nyakába akarta akasztani a hurkot a kétségbeesetten tiltakozó embernek. Annál könnyebben végez­hette el ezt a hóhér, miután mindenki undorodva fordította el a fejét a lát­ványtól. Az egyik biró azonban vélet­lenül odanézett és megdöbbenéssel állapította meg, hogy — az ügyvédet akasztják. Természetesen rögtön intéz­kedtek és az ügyvéd az utolsó pilla­natban megmenekült a borzalmas ha­láltól. — Húsz év alatt kétmillió csókot kapott. Captain Edgar, egy kis parti hajó parancsnoka volt Ámerikában, hajótörést szenvedett, lábát törte, a ha­jósszolgálatra alkalmatlanná vált. A két méter magas, daliás, huszonnyolcéves fiatalember ekkor beállt portásnak a Metropolitain Operához és igy lett be­lőle világhírű ember. Állítólag még Casanovánál is több csőkot kapott, húsz év alatt kétmilliót, más szóval naponta háromszáznál többet. Ennek a példátlan sikernek az volt a titka, hogy az énekesnők babonásak és a kedvesen mosolygó óriást jó ómennek tartották. Ha Captain Edgar azt mondta valakinek előadás előtt: „Törje ki a nyakát!“ bizonyos volt, hogy nagy si­kert aratott. A Metropolitain kétméteres fétisé most halt meg és nagy részvét mellett temették el. — Meghalt az angol hadsereg legöregebb katonája. Az északrodé­­ziai Monzeban 100 éves korában meg­halt John McGee, aki az angol had­sereg legöregebb katonája volt a világ­háborúban. A világháború kitörésekor, amikor 81 éves volt, önként jelentkezett a keletafrikai angol hadseregbe s a sorozóbizottság előtt 37 évesnek val­lotta magát. Harcolt az első búr hábo­rúban 53 évvel ezelőtt, majd az első zulu háborúban, a Warren-féle Bechu­­anaföldi hadjáratban és végül az 1896-i Matabele-háborúban. Mafeking ostroma alatt lord Baden-Powell oldalán küz­dött. — Sobri Jóska Csikágóban. A betyárromantika összes fogásai és for­dulatai újraélednek Csikágóban. A na­pokban a gangsterek olyan bravúrt követtek el egy előkelő és exkluzív társaskörben, amely méltó Sobri Jós­kához. öt fegyveres gonosztevő beron­tott a klubba, ahol éppen táncmulatság folyt és teljesen kifosztott kilencven­­három ott tartózkodó klubtagot és ven­déget. Nyolcvanezer dollár értékű kész­pénzt és értékpapírt raboltak össze. A bűntényt olyan boszorkányos ügyes­séggel hajtották végre, hogy a vendé­gek nagy része nem is sejtette a me­rényietet, miközben az egyik félreeső teremben már javában fosztogatták a többieket. A rablók durva bánásmódja következtében több nő elájult. Mikor már valamennyit kifosztották, a rablók ráparancsoltak a vendégekre, hogy fe­küdjenek a földre és tetessék holtnak magukat. Mind a kilencvenhárom ven­dég engedelmeskedett a parancsnak. A haramiák akadály nélkül megugor­­hattak és mire értesítették a rendőrsé­get, már nyomuk veszett. — Egy kisfiú kártérítési pert nyert apja ellen. Furcsa kártérítési pert tárgyalt a manchesteri törvény­szék. Albert Edward Lloyd kereskedőt 10 éves fia perelte be 1600 font kár­térítésért. Apja autózni vitte, az autó az apa hibájából összeütközött egy másik kocsival, a fiú súlyosan meg­sebesült és elvesztette egyik szemevilá­­gát. A kisfiú úgy találta, hogy apja, aki anyjától különváltan élt, köteles volna ezekután kellőképpen gondos­kodni róla és ezért 1000 font kártérí­tésért perelte be apját. A bíróság meg is ítélte neki az összeget. Kézimunkázó hölig^ekl kelim «3 filet füzetek érkeztek Spitzer könyvesbolt Komárom, viador-utca 29,

Next

/
Thumbnails
Contents