Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-11 / 12. szám

1993. február 11.

»KOMÁROMI LAPOK*

7. oldal.

a föl dtöbbi részét — ötvenegymillió négyszögmérföidet (amely a sarkvidékeket is magában foglalja) — a »színes faj tartotta uralma alatt.

A 19. század végén a helyzet már lényegesen más volt. A földnek az a része, amelyet túlnyomóan fehér lakosság birtokolt, huszonkétmillió négyszögmérföldjével, amely utóbbi azonban hatmillió négyszögmérföld kivételével szintén a fehérek politikai ellenőrzése alatt áll. Végeredményben tehát a fehér faj, amely a földkerekség egész lakosságának egy harmadát teszi csupán, a világ területének kilenctized részét uralma alatt tartja. Ezt a tényt az alábbi grafikon illusztrálja:

Főleg színesek által lakott terület.

A fehérek ellenőrzése alatt 25,000.000 négyszögmérföld.

Szinesek

uralma

alatt

6,000.000

négyszögmérföld

Főleg fehérek által lakott terület 22,000.000 négyszögmérföld.

3s m xtummati»

Farsangi naptár.

Február 12.Perzsavásár a Kath.Legényegyletben.

„ 12. Hangverseny a Kultúrpalotában (d. u. fél 4).

„ 19. Műsoros est a Jókai Egyesületben.

if I R E K

r

O, tiszta magyar nyelvünk!

A napokban bevetődtem egy bírósági tárgyalásra. Mind a három bíró pompásan birta a magyar nyelvet, egy fürge és igyekvő vidéki ügyvéd azonban, nem tudni miért, talán, hogy jobban bizonyítsa szaktudását, vagy ügye felé hangolja a teljesen pártatlanul eljáró bíróságot, igy beszélt:

— Kérem szépen, én, mikor átadtam a poistenkát és minden dokladdal bizonyítani tudtam az ügyet, elmentem a nácselnikhoz, ahol az okresny űrad a következő vymert hozta . . .

Ennek az úrnak az igyekezete nagyon bántó volt. Annyira be akarta ajánlani magát, annyira tudományosnak akarta feltüntetni személyét, hogy nem volt egy mondata, amibe három olyan hivatali kifejezést bele ne szőtt volna, amit magyarul sokkal, de sokkal jobban ki tudott volna fejezni.

Miért tagadjam, ennek az ügyvédnek egész magatartása nagyon ellenszenves lett nemcsak előttem, hanem kollégái előtt is. Kollégái, ha magyarul beszéltek, használták a mi rendes, begyőkeresedett, minden szégyen nélkül mondható kifejezéseinket. Viszont, amikor szlovákul beszéltek, nem kevertek beszédjükbe magyar szavakat. Mindent alkalmaztak a maga helyén.

Ez az úr fontoskodott. Sajnos, nein tudom a nevét, nem is volt az fontos és nem hiszem, hogy ezek a sorok utólérnék őt valahol Nyugatszlovenszkón. Ez az úr példaképe volt annak, aki kis, várható haszon fejében arra fordul, ahol jobban pöttyén ki a garas és aki édes anyanyelvét is eladja, ha érdekei úgy kívánják. Tagadom, hogy ez az úr magyar volna. De talán ez az úr régen meg is tagadta már magyarságát s fütyül a mi érzékeny sorainkra ?

Lépten-nyomon halljuk azonban a kevert beszédet. Miért? Ki kényszerít bennünket arra, hogy az országos hivatalt krajinsky úradnak mondjuk, ha magyarul beszélünk s a bizonyítékot

dokiadnak, a nyugtát poistenkának, az ügyvédet advokátnak, a biztost komiszárnak, a gyorsvonatot rychliknek és Pozsonyt Bratislavának, — akkor, amikor magyarul beszélünk?

Liptóban, Túróéban méltán bosszankodhattak a gerinces és hithű szlovákok, amikor ilyen mondatokat hallottak egyszerit szlovák emberek szájából:

— Igyeme do cédulaházu, pasovni listok váltovaty!

Teljes joggal kérhették ki maguknak anyanyelvűk szépségének tönkretételét s mi, a magyar toll és a magyar szó munkásai kérve kérjük a magukat magyarnak vallókat, ne törjék kerékbe édes anyanyelvűnket még akkor sem, ha vélt előnyök járnának vele. Igaz érzésű ember, még ha vele beszélnek is igy, elitéli magában és fölösleges udvarlásnak veszi.

Beszéljünk tiszta magyarsággal, ha kell és érintetlen szlováksággal, ha szükséges. De ne keverjük a kettőt, mert azt mind a két nyelv megsinyli.

Így aztán valóban nem sok időbe fog telni s az iskolásgyerekek mindnyájan igy Írják meg leveleiket:

„KedveS Ahuka, en jól erzein magam, de sretnek mar hazameni eS othon jadzani. A d’erekeket üdvözlöm eS keziéokolja sretö fia PiSta.“

Hát éppen erre van szükségünk?

(thyvi)

— Előadás Apponyi Albertról.

Az országos keresztényszocialista párt rendes csütörtöki előadásainak keretében tartotta meg dr. Alapy Gyula tartományi képviselő emlékbeszédét Apponyi Albertról zsúfolt létszámú közönség előtt, akik figyelemmel hailgaták az előadó szavait. Alapy Gyula dr. előadásában visszavezette a hallgatóságot a nagy közjogi küzdelmek korába, ahol a 67 mérkőzött a 48-al. Vázolta Apponyi politikai szerepét, ideális küzdelmeinek eredménytelenségét és belépését a 48-as pártba. Majd a szabadelvű korszaknak nagy tévedéseire mutatott rá és főleg a gazdasági liberalizmus romboló hatását fejtette ki. Majd a nagy jelszavakat, a magyar vezényszó, egyházpolitikai reformok, nemzeti bank és az általános választójog küzdelmeit vázolta fel, amelyek közt a nemzet ereje őrlődött. A koalíció efemer élete után nem vették észre az európai nagyhatalmak lépéseit és a monarchia külpolitikai bekerítését, mely Románián és a Balkánon át Olaszországban záródott be már két évvel a háború előtt. Apponyi idealizmusa mindig a pártharcok fölé emelkedett. A politikai életből való kiszorításának hűséges kerülete, Jászberény, mindig ellenállott és sokszor vivott heroikus küzdelmet a hatalommal szemben. Apponyi most is ezt képviselte. De nemcsak mint orátor aratott tüneményes sikereket a politikai küzdelmekben, hanem fair politikai eszközeivel is. A háború után nem csatlakozott egy párthoz sem, hanem azokon kívül élt és olykor hallatta súlyos szavát. Nemzetét először Trianonban képviselte, ahol lenyűgöző erejű beszédben és előadásban kelt nemzete igazainak védelmére. A hatalmak képviselői a kész szerződéssel válaszoltak reá. Majd Genfben a nemzetek szövetségének ülésein harcolt a térülőiének harmadára szorított kis Magyarországért és a leszerelési konferencián a kis államok egyenjogúságáért szállott síkra. Mint nemzetének hősi halottja tér haza és neve bevonult a történelem nagyjai sorába.

— Hétfőn tartja a pénzügyi bízott ág ülését. Komárom város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága csütörtökre kitűzött ülése a tagok kellő számban való megjelenése hiányában nem volt megtartható, miértis a bizottság elnöke az ülést másodszor február

13-ára, hétfőn délután 5 órára hivta egybe. Az ülés a bizottság tagjainak számára való tekintet nélkül határozni fog a kitűzött tárgysorozat felett.

— Uj tánckurzus kezdődik Kominek tánciskolájában február >4 én. egészen kezdők és haladók részére,

19-én, vasárnap, táncvizsga lesz.

— Uj ügyvéd. Iff. Mohdcsy János dr. ügyvédjelölt, jogászifjuságunk e szépkészültségü tagja, a napokban a prágai egyetemen kitüntetéssel tette le az -ügyvédi vizsgát.

— Gyám- és nyugdíjintézeti ülés a Kollégiumban. A komáromi református egyházmegye gyám- és lelkészi nyugdíjintézete február 14-én, kedden délelőtt 10 órakor tartja igazgatótanácsi ülését Komáromban, a Kollégium tanácstermében. A gyűlés tárgyát az egyházmegyei gyámintézet és lelkész nyugdíjintézet 1932. évi zárszámadásainak előterjesztése, megvizsgálása és a folyó évre előirányzott költségvetés megállapitása, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek tárgyalása képezi.

— A város kikötői partvámszedési joga. A város képviselőtestülete évekkel ezelőtt elfogadott egy szabályrendeletet, amely Komárom városának a dunai kikötői rakparton szedendő vám megállapított tételeit foglalta magában. A város a közgyűlés által megállapított szabályrendeletet felküldte az országos hivatalhoz, amely a napokban küldötte azt vissza a városhoz azzal, hogy mivel a megállapított partvám tételei nem felelnek meg a célszerűség követelményeinek, felhívta a várost, hogy dolgozzon ki uj szabályrendeletet. A tanács ez üggyel legutóbbi ülésén foglalkozott és elrendelte egy uj szabályrendelet elkészítését, amelybe belefoglalandónak találta a kikötőbe befutó vaggonok után szedhető városi illetéknek felvételét is, amit a város ismételten kért, de eddig kérelme süket fülekre talált.

— Körte Ferenc dr. hangversenye a Kultúrpalotában vasárnap, d. u. 1/24-kor kezdődik. Értékes zeneművek és énekszámok kerülnek bemutatásra. Közreműködik Folprecht Zdenek karmester és Zavfel Károly, tenorista, a szlovák nemzeti színház tagja. — A hangverseny 11. részében dr. Körte Ferenc nagy, négytételes szimfóniája kerül bemutatásra. — A jegyek már elfogytak s újak nem kaphatók. A rendezőség kéri a közönséget, hogy helyét már 3 órakor foglalja el.

— A város üzemeinek vezetői állására pályázatot ir ki a város.

Pathó Gyula volt városi főgépész halála után a városbirő a városi üzemek vezetésével Nemcsics Lajost bizta meg, amit annak idején bejelentett a tanács a képviselőtestületnek. A képviselőtestületi közgyűlés foglalkozva ez üggyel, arra az álláspontra helyezkedett, hogy tudomásul vette ugyan Csizmazia városbirónak ez ügyben tett intézkedését, azonban elrendelte, hogy az üzemvezetői állásra hirdessen a tanács pályázatot és ez úton töltse be a kérdéses állást. Ez még 1932. év tavaszán történt. A pályázatot nem lehetett kiírni, mert a közgyűlés határozatát Witek Ferenc és társai megfellebbezték a járási hivatalhoz. A járási hivatal nemrégiben küldte le a városhoz ez ügyben hozott döntését, amellyel elutasitotta a fellebbezést és jóváhagyta a képviselőtestület azon határozatát, hogy az üzemvezetői állást nyilvános pályázat utján kell betölteni. A tanács napokban tartott ülésén foglalkozott az üggyel és a járási hivatal döntését tudomásul véve, elrendelte az állásra a pályázat kiirását.

— Mihola Gyuszi nótaestje Prágában. Komárom népszerű, fiatal dalköitője, a Szlovenszkószerte hires Mihola Gyuszi február 14-én, jövő kedden este tartja egyetlen nótaestját Prágában az Odborovy dum-ban. A zenei kíséretet Pihik Jóska hírneves cigányzenekara szolgáltatja. Mihola Gyuszi nótaestje iránt máris nagy érdeklődés nyilvánult meg.

— Nem volt megfelelő pályázó a városi pénztári tisztviselői állásra. A város január 30-iki lejárattal pályázatot irt ki az elhalálozás folytán megüresedett pénztári tiszti állás betöltésére. Az állásra 9 pályázat érkezett be, azonban egyetlen pályázó sem bír azokkal a feltételekkel, amelyek az állás elnyeréséhez szükségesek. A tanács az eredménytelen pályázat folytán kimondotta, hogy a választás elhalasztását javasolja a képviselőtestületnek, a városbiró által a pénztárnál eszközölt helyettesítéseket pedig továbbra is fentartja.

— Datosdélután az inségakció javára. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda 1933. február 19-én, d. u. V26 órai kezdettel a Dózsa-féle Vigadó nagytermében dalosdélutánt rendez az inségakció javára. Belépődíj nincs, csak a műsor megváltása kötelező felnőtteknek 2 Ké, diákoknak és gyermekeknek 1 Ké. Az inségakció javára felülfizetéseket szivesen fogad a rendezőség.

— Kurzusok a dohánypalánták kitermeléséről a komáromi állami gazdasági dohányiskolánál. A komáromi áll. gazdasági iskolában a dohánypalánták kitermeléséről két tanfolyamot rendeznek és pedig: 1933. február hó 27-től március hó 2-ig szlovákul és március 3-tól március 4-ig magyar tanítási nyelven. A kurzusok elméletiek és gyakorlatiak. Bővebb információt az iskola igazgatósága ad.

— Tud már táncolni? Kominek tánciskolája február 14-én uj tánckurzust kezd, egészen kezdők részére.

19-én, vasárnap, fánevizsga lesz.

— A Népkonyha tizedik hete. A

város által fentartott Népkonyhában a tizedik héten ismét emelkedett az ebédelők létszáma. De a menüben is változás volt, amennyiben ezen a héten három Ízben kaptak a Népkonyha látogatói húst. Február 2-tól február

8-ig bezárólag kiosztottak 91o4 adag ebédet és 9294 adag kenyeret. Február

2-án (marhahusleves és káposztafőzelék hússal) 1290-en, február 3-ái. (borsóleves és kalarábéfőz.) 1308-an, február 4-én (rántott leves és burgonyafőz.) 1308-an, február 5-én (marhahusleves és káposztafőzelék hússal) 1308-an, február 6-án (árpakásaleves és babfőzelék) 1306-an, február 7-én (lencseleves és kelkáposztafőzelék) 1317-en, február 8-án (marhagulyásleves)1317-eit étkeztek a Népkonyhán. Felhasznán élelmiszerek: marhahús 546.20 kg., zsir 174.50 kg., liszt 207 kg., burgonya 2110 kg, savanyukáposzta 600 kg., kalarábé 750 kg., kelkáposzta 1200 fej, bab 200 kg., vágott borsó 55 kg., rizs 3150 kg., árpakása 26 kg., vöröshagyma 185 kg., lencse 60 kg., zöldség 102 kg., só 88 kg., gyári tészta 19 kg., paprika 8 kg., fokhagyma 9.50 kg., köménymag 3.60 kg., bors 2 kg., dara 6 kg., esszenc 19 1.

— A Komáromi Diákmenza részére érkezett ajándékok: N. N. Komárom 5 kg cukor, N. N. Komárom 10 5 kg sertésaprólék, Nagy Istvánná Ekel 40 K, Závoczky János Megyercs 25 K, Haász és Mády Komárom 10 q szén, Zahorecz N. Ógyalla 1 kg őrölt paprika. Az ajándékokat igaz hálával és köszönettel nyugtatja Gödör Kap. János.

— Önsegély. A kereskedelmi grémium égisze alatt létesített „Önsegélyző Csoportéba még február hó végéig lehet 51 éves korhatárig belépni. Beléphet bárki, 51 éven alul, aki nem is tagja a grémiumnak, — a hozzájárulási összeg ötven ékorona. A csoport veze tősége úgy határozott, hogy február hó végével lezárja a jelentkezéseket, illetőleg a gyüjtőiveket. A segélyezések 1933 március hó 16-ával fognak hatályba lépni.

— A komáromi izr. Jótékonyegylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok érkeztek: dr. Schreiber Lajosné 4 kg. ceres, özv. Singer Adolfné 10 kg. hús, dr. Barta Lajosné 60 korona, Neufeld Jenőné 5 kg. lencse, 5 kg. rizs, 1 kg. ceres, N. N. 5 kg. cukor, Özv. Lengyel Jenőné 25 korona, Weisz Pálné (Baross ucca) 5 kg. cukor, 3 kg. rizs, 2 kg. lencse, Asztaltársaság gyűjtés 150 korona, Deborah leányegylet kétszer 200. összesen 400 korona, Radó Henrikné 5 kg. rizs, 1 kg. dara, 10 fej káposzta. A nemesszivü adakozóknak a Jótékonyegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki.

— Fali szellőztető készülék a Népkonyhában. A városi Népkonyhában szükségesnek mutatkozik a konyhahelyiségben egy fali szellőztető (ventillátor) készülék elhelyezése. A város tanácsa ez ügyben akként határozott, hogy pályázatra hívja föl a szakiparosokat a készülék elkészítésére.

— Egy szépen bútorozott balkonos uccai szoba külön bejárattal I. em. kiadó. Cim a kiadóban.