Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-07 / 2. szám
Ótvennegyedik évfolyam 2, szám. Szombat, 1933. január 7. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 KC, negyedévre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egy es szám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAHY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. yvt'j’jsaexEj&xiziBa Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, január 6. Az iskolatanácsokról szóló törvényjavaslat a legfontosabb kisebbségi jogot, a magyar iskolának fennállását teszi kérdésessé. Ez a törvény tág kaput nyit arra, hogy a vallásnélküliség törekvései rohamokat intézzenek a felekezetek iskolái ellen és teljesen meg akarja szüntetni magát a felekezetek iskolaautonómiáját. Tekintve, hogy ez az iskolaautonómia nem tegnap keletkezett, hanem évszázados küzdelmeknek sokszor könnyes, sőt véres eredményei, nem lehet közömbös a magyar nemzeti kisebbség itt élő tömegei előtt, hogy a törvényjavaslatból törvény lesz-e avagy nem. Ezelőtt mintegy nyolc esztendővel szintén rohamot intézett a prágai pokrokár, a vallásnélküli szellem a hitfelekezeíi iskolák ellen és akkor maguk a hívek mozdultak meg és milliós aláírásokkal ostromolták a kormányt a felekezeti iskola-autonómia épségben hagyása érdekében és ezen ostromnak hullámai nem törlek meg, nem is törhettek meg a kormány ellenállásán, hiszen régi mondás az, hogy a nép szava — Isten szava, tehát akkor le kellett szerelni a mindent államosítani kívánó mozgalmat és a hitfelekezeíi iskoláknak néhány esztendeig békét hagytak. Most elérkezettnek látja az időt a kormány arra, hogy ilyen törvényjavaslatot hozzon a törvényhozás elé éppen akkor, amikor mindenkinek a figyelmét más foglalja el, az a sok baj, amely elöntötte a társadalmat, a közgazdasági életet és a kenyérgond, mely milliókat sújt. A taktika tehát, a mellyel a szociáldemokrácia ezt a nagy rohamot végre akarja hajtani, az időpont nézőpontjából jól van megválasztva, mert az embereknek annyi a bajuk, hogy nem tudnak feleszmélni arra, hogy még nagyobb baj fenyegeti őket. A magyar iskola azt jelenti a magyar nemzeti kisebbség számára, hogy ez az ő tulajdona, amelylyel rendelkezik, amelynek tanítóit saját maga választja meg és azok az ő felügyelete és fegyelmi hatósága alatt állanak. Már egy idő óta a felekezeti iskolák ellen az állami tanfelügyelők, akik az állam szempontjából gyakorolják a felügyeleti jogot a felekezetek mellett és nem fölött, főleg az iskolaépítéseknek és kibővítéseknek sokszor felesleges vagy elhalasztható kötelezettsége kimondásával nyomást gyakoroltak, amelynek során nem az államosítás, hanem a községesítés volt a cél, tudván azt, hogy a községi iskolák már sokkal jobban ki vannak az állami tanfelügyelet céljából az államnak szolgáltatva, mint a hitfelekezeti iskolák. Miért ragaszkodik a magyar nemzeti kisebbség hilfelekezeti iskoláihoz. Ragaszkodik azért legelső sorban, mivel ezek az iskolák évszázadok óta felügyelete alatt állanak és azok az ő tulajdonai, azokkal az állam törvényeinek kereteiben ők rendelkeznek. Ragaszkodik továbbá abból a célból, mert ezekben az iskolákban a valláserkölesi oktatás folyik, amire ha valaha, úgy ma van legnagyobb szükség, amikor úgy magán, mint a közerkölcs a legsúlyosabb támadásoknak van kitéve és ezeket a támadásokat nem képes megakadályozni a kormánynak hatalma sem. A hilfelekezetekre nézve nem közömbös annak a tudata, hagy vallásukhoz ragaszkodó, törvényeket tisztelő, kötelességeiket százszázalékosan teljesítő nemzedékeket neveljenek. Ezért ragaszkodnak iskoláikhoz törhetellenül. Az iskolai önkormányzat, amelyet az állam fennállása óta igen kis időközöket leszámítva a szociáldemokrata párt hódított meg a maga számára, az iskolákat »fel akarja szabadítani« a felekezeti befolyás alól és arra törekszik, hogy tssagBiaBBaaagaMami^^ Komárom, — január 6. A magyar nemzeti párt elnöki tanácsának ülése. A magyar nemzeti párt január 3-án Pozsonyban elnöki tanácsülést tartott Szent-Ivány József pártvezér elnöklete mellett. Szent-Ivány az ülés megnyitása után kegyeletes és meleg részvétteljes szavakkal emlékezett meg a magyarság két nagy halottjáról: Blanár Béla dr. országos képviseleti tag, országos alelnökről és Péter Mihály református püspökről, akiknek emlékét az elnöki tanács megörökítette. Részvéttel emlékezett meg a pártvezér Kártyák Iván nemzetgy. képviselő elhunytáról is, akiben kitartó fegyvertársat veszített el a párt. Az elnöki tanács megállapodott abban, hogy a Blanár Béla elhunytéval megüresedett országos képviselőtestületi tagsági helyre a listán következő jelöltet: Salkovszky Jenő dr. ipolysági ügyvédet hivatja be. Foglalkozott az elnöki tanács a magyar önsegély akcióval és az erre vonatkozó munka jelenlegi állapotát megnyugvással vette tudomásul. Bicsovszky Kázmér dr.-t, a pozsonyi kerület fáradhatatlan párttitkárát, eddig kifejtett eredményes munkásságának elismerése mellett, országos főtitkárnak léptették elő. Nándssy a kérlelhetlen államosítás segítségével ezeket az iskolákat a saját arculatára formálja. Erre szolgálna az iskolatanács törvénye, amely lehetővé teszi például azt, hogy ahol harminc szülő állami iskolát kíván létesíteni a felekezeti helyett, úgy azt az állam felállítja. De hogyan állítja fel? Úgy, hogy a községet kötelezi uj állami iskola építésére. Tehát a törvény a községek vállaira is elviselhetetlen terheket róna ez által, mivel a községi háztartások a krízis alatt teljesen leromlottak és eladósodtak. Az állami iskola ellen ezer és ezer kifogás van különösen Szlovenszkón, amelynek ezen a téren különleges a helyzete. A mindent eltörölni kívánó szocializmus azonban ezeket a régi hagyományokat akarja megszüntetni éppen Szlovenszkón, hogy azt annál könynyebben vehesse birtokába és járószalagjára. Egyszer már vörös volt egész Szlovenszkó az első parlamenti választások idején, azonban a nép csakhamar kiábrándult az ígéretekből, amelyekből nem iei‘ semmi. Most is megköszöni a szociáldemokrata gondoskodást és minden törekvése arra irányul, hogy a hiífelekezeti iskola maradjon meg annak, ami volt és a jövőben még jobban, még fokozottabban teljesítse erkölcsi és nemzetépítő feladatait. Gyula oki. gazdászí az elnöki tanács gazdasági szakelőadónak nevezte ki. Az országos pártnapot február 26-dn, Érsekújváron tartja a magyar nemzeti párt. Többrendbeli adminisztratív ügy elintézése után végétért az elnöki tanács ülése. A szlovénszkói kikötők kiépítése. A munkaügyi minisztérium idei programjába vette a szlovenszkói dunai kikötők kiépitését. Eszerint kihővitik Pozsonyban az ásványolajak átrakodó helyét s nagy gabonaraktárt építenek a pozsonyi kikötőben, amely a köztársaság legnagyobb ilyenfajta raktára lesz. Komáromban ásványolaj lerakodó helyet építenek, hogy a hajók, melyek alacsony vízálláskor nem juthatnak el Pozsonyig, Komáromban hagyhassák rakományukat. Ezekre a munkálatokra 15 millió koronát fordítanak. Ivánka Milánnak nem kell az autonómia A szlovák néppárt és szlovák nemzeti pártnak legutóbb Trencsénben, az autonómia tárgyában tartott közös kongresszusán a két autonomista párt újra állást foglalt az autonómia mellett. Hlirika András és Rázus Márton adtak tüzes szónoklatokban kifejezést a szlovák nép e jogos, szerződésekben elismert követelésének. A kongresszus visszhangot váltott ki Szlovenszkó autonómiájának nagy ellensége Ivánka Milán nemzetgy. képviselőből, aki a Národní Denník c. lapban ismételte el frázisait az autonómia ellen. Azt írja Ivánka többek között, hogy ha Hlinka és Rázus a szuverén szlovák népet meg tudja győzni arról, hogy a szlovák autonómia segítségével mindenki megelégedett lesz és a szlovák nép sorsa boldogabb lesz, — akkor ő is belép az autonómisták sorába. Ivánka azonban fél, hogy az autonómiával biró Szlovenszkónak rosszabbodni fog a helyzete. A kis csehszlovák állam három részre lenne felosztva, a kiadások és adók emelkednének, bizonytalanság és rendetlenség uralkodna minden téren. A külfölddel szemben politikailag és gazdaságilag gyöngülne, bévül pedig a közös ügyekben fizetendő kvóták megállapításánál a csehek, szlovákok és rutének között állandó konfliktusok lennének. Majd igy folytatja cikkében: Csak demagógia az, ha egyes autonómisták azt állítják az autonómiaellenesekről, hogy eladták magukat a cseheknek. Egyetlen állam sincsen, amelyben hiányok és elégedetlenségek ne fordulnának elő. A mi 14 év óta fennálló államunkban sincs minden rendben. Azt érezzük mi valamennyien. A kisebb betegséget azonban nem lehet halálos betegséggel gyógyítani. Mert mi tudjuk, hogy a dolgok idővel rendes kerékvágásba jönnek. Gyermekbetegségről (!) van szó, amit az idő meggyógyít. Az autonómiára akkor fogunk csak megérni, ha a magyar szellemben nevelt generáció kihal. Én szívesebben veszem a jelenlegi adottságot, mintsem veszélybe sodorjam a szlovákságot, hogy az ismét a magyarok uralma alá kerüljön. Megtudja-e magát Csehszlovákia védeni az esetleges támadás ellen ? Kramár Károly, a cseh nemzeti demokrata párt vezére, újévi cikket irt a Národni Politika c. lapba és ebben többek között a következőket mondja: — ügy látszik, kénytelenek leszünk komoly formában foglalkozni államunk mai életképességének kérdésével, hogy meg tudja-e védeni magát bármiféle támadással szemben ? Más szóval, hogy a nemzet harci ereje nem lesz-e a pártok aránytalansága vitájának tárgya, hanem a nemzeti pártszövetség közös érdeke. Lehet, hogy a leszerelési törekvések Németország és magyar szomszédunk teljegyverkezésére fog vezetni. Fölösleges pacifizmusra inteni minket, hiszen a békeszeretet cseh hagyomány. Nem is lehetünk mások, mint békebarátok, tekintettel földrajzi helyzetünkre, a magyarokkal és németekkel való szomszédságunkra, akikből máris annyian vannak nálunk, hogy nem igen vagyunk hajlandók létszámukat növelni. Mi nem fenyegetünk senkit, de minthogy minket fenyegetnek, erősek akarunk lenni, hogy visszaverhessünk minden támadást integritásunk ellen. pölitiem szemle A magyar iskoláért.
