Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-25 / 7. szám

i.933 január 25. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal. Színház. Hortobágyi Arthúr 25 éves színészi jubileuma Szombaton tartja ez a kiváló színész jubileuma alkalmával jutalomjátékát. Saját tudósítónktól. Komárom, január 24. Komárom, január 24. Az ittidőző Földes-féle színtársulat legnépszerűbb és legrokonszenvesebb tagjai közé tartozik Hortobágyi Artur^ a kiváló színész, aki minden szerepé­ben jó és aki minden szerepét szereti és Isten adta művészetét viszi bele a játékba. A shakespeari drámáktól egé­szen a divatos táncos operettig min. denben otthon érzi magát. Az ő sze­mében nincs rossz, nincs hálátlan sze­rep és a legszürkébbnek látszó sze­rep is színes és megkapó az ő alakítá­sában. Nehéz volna felsorolni azokat a szerepeit, amelyekben mi, komá­romiak gyönyörködhetünk, mert hi­szen akkor egy hosszú listát kellene leközölnünk, hiszen ő csaknem min­den előadásán játszott a komáromi hatvan napos szezonnak. A derék, népszerű színész most érte el színészi pályafutásának egy fontos állomását: huszonötévé színész, hu­szonöt éve járja már a világot és hu­szonöt éve áll a magyar kultúra szol­gálatában. Életének c jelentős útjelzőjénél a színházba járó közönség méltányolni akarja a derék színész művészi érde­meit és egy bizottság alakult, amely A teve. A címszereplő tevét nem látjuk, de, ha akarom, őkörülötte forog a darab. Egy elbujdosott s újra vissza­került operett-szerelmes egy tevét hoz magával Parisba és nem tudnak vele mit csinálni. A tevét elviszik Svájc­ba is. De ez a teve csak ürügy a darab megírására, hogy annál exo­­tikusabb és lehetetlenebb legyen a tartalom s ha exotikusabb nem is lesz tőle, de legalább lehetetlen. Francia operett, amely csak félig készült operettnek, mert másik felé­ben rövünek szánták. Az operettrésze középszerű s inkább persziflázs, mint komoly színdarab. A rövü része pom­pás. Komáromban a rosszabbik részt: a szöveget és a vázát mutogatták,; a pompázatossabb rész, a látványosság, a szín, a svájci szálló forgalma, zenéje és a harmadik felvonás gazdag cir­kusza, az Párisban maradt és Pesten. Abból mit sem láttunk. így aztán nemigen bírálhatjuk meg az egész darabot, csak azt a részt, ami Ko­máromba sántikált. Kétségtelen, hogy a kiscbbigényűek pompásan mulattak finomabb és kevésbbé finomabb disz­­nóságain, néhány jól megírt alak volt benne, de az előadáson még mindig meglátszik a náthaláz s a nézőtér hidegsége miatt a közönség sem tud kellőképpen felmelegedni. Sass Imre kellemesen játszott és szépen énekelt, úgyszintén Horváth István. Lendvay Erzsi és Rajnai Vera vitték a női fő­szerepeket kellő vidámsággal, Honthy Sándor, Sárossi Mici, Reményi János, Ütő Endre, Hortobágyi Artur, Jancer Nusi, Korándy Sári, Szepessv István, Ross József, Szőke Anni, Németh Juci szerepeltek a darabban. A legjobb színészi teljesítmény a Gábor Györ­gyé volt. A harmadik felvonás cir­kuszjelenete elsikkadt. Középszerű darab, középszerű előadás, közepes érdeklődés. A beugrások, szerepkör­cserék, a kisszámú társulat nem te­szik lehetővé a pompás előadásokat. A grafikon a múlt héten lefelé hajlott. A szerelem és a halál játéka. Hétfőn este a Munkásakadémia ren­dezésében Romain Rolland költői szépségű játékát adták. A Szerelem és halál játéka nemes, belső tisztaságtól áthatott dráma, aminek csak a miliő­je korfestő, a tartalom, az irányzat örök: kis emberek játéka a fölöttünk álló hatalmas törvényekkel, a szere­lemmel és a halállal. Ezt az előadást nem hétfőn s nagyobb propagandával kellett volna előadni. A szinészgárda igyekezett, lehetőségeihez képest szé­a szombati jutalomjátéka sikere érde­kében működik és ez utón is fölhívja a közönség szives támogatását, hogy a szombati jutalom játékánál minél nagyobb számú közönség ünnepelje a derék színészt. A jutalomjáték da­rabját most választja ki a társulat, valószínűleg három egyfelvonásos víg darabot fognak előadni, hogy a jeles színész művészetének sokoldalúságát ez alkalommal is lássa a közönség. A jeles színész ezelőtt huszonöt év­vel kezdte meg színészi pályáját Er­délyben. Sok, sok nagyvárosban: Győ­rött, Szegeden, Fehérvárott, Szalmá­­ron, Debrecenben, Nagyváradon stb. sok szezonban megfordult. Eredetileg papnak készült és pap­növendéke volt a ferencrendiek má­­riaradnai rendházának, de orvosi ta­nácsra elhagyta a szerzetet,, mert gyenge szervezete nem bírta el a szi­gorú rendszabályokat. Helyette most fia lépett a papi pályára és már első éves papnövendék. Tekintve a derék és népszerű szí­nész jutalom játékát és azt a körül­ményt, hogy a szezon már úgyis csak pár napig tart, a közönség nagyszám­ban vesz részt a szombati előadáson. pen és nívósán előadni az irodalmi drámát, sajnos, itt-ott náthalázas in­­diszpozicióval küzdve, hősies elszánt­sággal. Leszámítva az egyes színészek szép teljesítményeit: összhatásban és megformálásában sokkal többet vár­tunk. Bár a darab szinte éteri magas­ságokban mozog és kristálytiszta lé­lek füti: több szint és izzóbb meleget kellett volna belevinni. A kontaktus a nézőtér és a színpad között sokszor hi­ányzott, a hideg színpadon szomorúan megfagytak a hangok is. Honthy Sán­dor Courvoisier-ja teljesen átértett és megérzett figura volt. Belső dinamika sodorta. A megbékült és így meg­tisztult ember rajza éles kontúrokban bontakozott ki. Meggyőző játék, finom, seholsem erőltetett. Megfelelő miliő­ben mennyire jobban érvényesült vol­na! A felesége szerepében Tanka Dó­ra mutatta meg drámajátszó erejét, beleolvadt a dráma leikébe. Reményi Valée-je az ösztönös alakítóművész egyik sikerült alkotása, halk és erő­teljes. Sashegyi is sikerült volt, Ross József, Ütő Endre, Korándi Sári, Sá­rossi Mici szépen megfeleltek szere­peiknek. És mégis hiányzott a da­rabból valami, ami láthatatlan szála­kat fűz a dobogótól a karzatig. Bár a darabnál csak esetlegesség a fran­cia forradalom, Romain Rolland drá­mája az időtlen ember drámája s minden korba belehelyezhető, mégis megkívántuk volna, hogyha már a konvent idejében játszik, akkor le­gyen legalább stílusos, öltözetekben való művelődésünk gyarapodott az 1788—1932-ig tartó minden divatár­nyalatban. Egységesebb stílust! Az meg egyenesen rontott a darabon, és tipikusan vidékivé süllyesztette, hogy a Francia Nemzetőrség tagjai pepita golfnadrágban, csikóskalapban és ko­pott fapuskával jelennek meg. Ez már gúny és bosszantás! Legalább egy fri­­giai sapkát keríthettek volna! (sz. v.) * (Rózsahegyi Kálmán vendégszerep­lése.) A nagynevű művész, Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Szín­ház örökös tagja ma, szerdán és hol­nap, csütörtökön vendégszerepei ná­lunk. Ma a Vén gazember-ben lép föl, amelyben már számtalanszor ért el tüneményes sikert. Holnap pedig A szabin nők elrablásában ragyogtalja isteni tehetségét. E darab a budapesti Nemzeti Színház állandó műsordarab­ja és ebben a kacagtató vígjátékban hatalmas szerep jut Rózsahegyinek, ő adja Rettegi Flórián vándorszínész igazgatót, aki bérletgyűjtés közben megismerkedik egy tanárral (Horto­bágy), aki egyben titkos drámaíró. Az élelmes színigazgató és a tanár meg­egyeznek, hogy a tanár darabját, a Szabin nők elrablását előadja a tár­sulat. A helyi szerző darabja csúfo­san megbukik, de a direktorné pokoli mentő ötlete megmenti a társulatot a meglincseléstől. De többet nem áru­lunk el ebből a kacagtató darabból, amelyben föllépnek még Mihályi Vil­­csi, Tanka Dóra, Honthy, Korándy Sári, Gábor, és még a legjobb erők. (Honthy Sándor és Ross József ju­­talomjátéka Földes Dezső felléptével.) Kevés olyan világsikert elért darabot írtak a Molnár: Liliom óta, aminő a Boross Elemér Forgószél című tra­gikomédiája. A darab hőse öngyilkos lesz és a túlvilági bíróság szándékos emberöléssel vádolja az öngyilkost. Az előjáték után az első felvonás egy érettségi találkozón játszódik, amelyre összejöttek a háború forgószele által szétszórt diákok és tanárok. Ezt a szenzációs darabot választotta jutalom játékul Honthy Sándor és Ross József. Honthy Sándor már tavalyról jó is­merőse a komáromi közönségnek és igazi, kiforrott, tiszta művészetével már az első szereplésével meghódí­totta a mi közönségünket is. Kár, hogy tavaly a direktorság nem vezette be a filléres előadásokat a drámai elő­adásoknál és így csak kis számú kö­zönség gyönyörködött igazán mesteri alakításaiban, aminő volt például a Megöltem egy embert című darab­ban eljátszott szerepe. A mi városunk szülöttje, Ross József is gyorsan halad fölfelé ívelő pályáján és igen sok szép alakítást láttunk tőle, aminő volt például A csók a tükör előtt című da­rab ügyésze, stb. A darab előadásá­nak értékét emeli az is, hogy föllép Földes Dezső színigazgató, ez a kiváló jellemszínész, akinél csak az a kár, hogy színigazgató és szabad néki ké­­nyelmeskednie, mert nagy kár, hogy ő olyan ritkán lép föl, pl. ebben a szezonban ez lesz a második föllépte. Mindezek a körülmények szerencsés összejátszása bizonyára nagy közönsé­get fog vonzani a pénteki előadásra is. Színházi műsor. Földes Dezső színigazgató társulatá­nak előadásai Komáromban, a Le­gényegylet színpadán. Szerdán: Rózsahegyi Kálmán-, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tag­jának vendégfölléptével: »A vén gazember.« Csütörtökön: Rózsahegyi Kálmán ven­dégfölléptével- »A szabin nők el­rablása«, kacagtató bohózat. Pénteken: dr. Honthy Sándor és Ross József jutalomjátéka Földes Dezső fölléptével. A forgószél, Boross Ele­mér világsikert elért tragikomédiája (a túlvilági bíróság ítélete egy ön­gyilkos fölött). Szombaton: Hortobágyi 25 éves szí­nészi jubileuma alkalmából három egyfelvonásos vígjáték. (Jutalomjá­téka.) Vasárnap: este a társulat búcsúja, az utolsó előadás. Hangos Mozi Sztrájkol a gólya Siegfried Arno Siegfried Arno a nagyorru komikus legsikerültebb filmje: Sztrájkol a gólya. Siegfried Arno tengerésznek csap fel és annyi humort visz bele a játékába, hogy a fényes énekes és zenés vígjá­ték utolsó napi bemutatóját, szerdán is szüntelen nevetés kiséri. Pótműsor: Hárfajáték. Orlov Filmoperett. Liane Haid és Petrovich Iván. Bárki vagy, szeretlek ... ezzel a cím­mel hozzák ki majd Pesten az Orlov hangos filmváltozatát, melyet csütör­töktől kezdve hoz a Modern mozi. Pőtműsor: Hangos híradó. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdát Iában Komárom. A Jezdecky pluk 3. remontní eskadrona folyó évi január 30-án délelőtt 9 órakor a Pintyőkeligeti (Finkenau) kaszárnyában nyilvános árverésen 2 kimustrált katonai Mtaslovat elad. 33 JEZDECKY PLUK 3. „Svatopluka, kniíete Velkomoravského“ remontní eskadrona. Apró hirdetések» Eladő ház. Eötvös-u. 48/b sz adómentes teljesen uj ház, mely áll: két szoba, konyha, Fürdőszoba, előszoba és pincéből, szabad kéz­bőr eladó. Két külőnbejáratu bútorozott szoba első emeleten, fdrdőhasznáiattal azonnal ki­adó. Cim a kiadóban. 28 CL jed.: Uü8|d2|2. E. Vyt’ah drazobného oznamu. V exekúénej veci vymábajúceho veritel’a Karola Fazekasa proti cüínikovi Jozefovi Pse­­nákovi a maní. okr. sód nariadil exekutnú drazbu o vymoímie poh ’adávky 780 Kó 80 h ístiny a jej prísluánosti na nemovitosti. ktoré sú na území starodalaníkéao okresného súdu obsaZené v póz. kn. katastrálneho územia obee Marcelová vl é. 905 pod r. í. A. f l pare. ő. 6s9|i3 na mene dlzníkov vedenú nemovitost“ vo vykr. cene 1000 KC. Draíba bude o 15 hodine odpoludüajsej düa 18 februára 1933. v obecnom dome obee Marcelová. Da draíby dáné nemovitoati nemoíno odpredat’ níze dvoch tretín vykriénej ceny. Ti, ktorí chcú draá t’, sú povinni sloíit’ jako vádium i0°/o-ov v^kriiaej ceny v hoto­­vosti a’ebo v cennfch papieroch, ku kaucii sposobilfcb podl'a turzu, uréeného v § 42. zik. cl. LX. z roku I8.1l a to osobe, vyslanej súdom alebo tejto odovzdat’ poiateniu o predbeánoru uluzení vádia da súdneho depozilu. Taktiet sú porinni drazobné podmienky podpisat’. (§ 147, 150, 170. z&k. él. LX. z roku li81, § 2t záfc. «1. XL. z roku 1908) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl'ubil néz vfkciíná ceiia, jesUi nikto viacej nesl'ubuje, povinny je podl’a procenta vykriénej ceny urceaé vádium po vyáku práve takového procenta ním sl’úbenej ceny bned’ doplnit’. likresny súd v Starej D’ale, odd. II. düa 18. októbra 1932. 3 1 Cis. jed. E. 1025|32|2. Vyfah licitacného oznamu. V ex kuénej veci vymáhajúceho veritel'a Mikulása Binettera proti dlínikovi Jozefovi Iranicsovi a spol. okresny súd nariadil exekuőtiú licitáciu o vymoienie pohl'adávky 3000 Ke istiny a jej prísluánosti, na nemovitost1, ktorá jo na úremi starodüanského okresného súdu v póz kn. katastrálneho územia obee St. Dala poskn. odd. vl. é. 141 i pod A. 1. 4 r. é, 931|11 mp, C. obsazená na mene dlíníka vedená vo vykritnej cene 8000 Ke, Draiba bude o 15 hód. odpoiudnajsej dna 14. februára 1933. v úradnej miestnosti okr. súdu v Starej D ale, pozemnokn. oddelenie é. d. í2. Do draíby dana nemovitost“ nemoíno odpredat’ niía dvoch tretín vykriénej ceny TI, ktorí chcú draíit’, sú povinui sluíit’ jako vádium L0°/o-ov vykricnej ceny v hoto­­rostí alebo v cennych papieroch, ku kauca s „ősobiíych p dl’a kurzu, uréenéh i v § 42. zák. él. LX. z roku 18S1 a to osobe, vyslanej súdom alebo tejto odovzdat' poistenku o predbeít.om uloíení vadia do súdneho depozitu. iaktieí sú povinni draí bné podmienky podpisat’. (§ 147., 150., 170, zák. él. LX. z roku 1881, § 21. zák. éi. XL. z roku 1908 ). Ten, kto za nemovitost’ viacej sl’úbil, neí je vykriéná cena, jesili nikto viacej nesl’u­­buje, povinny je podi a procenta vykriénej ceny urőené vádium po vyáku práve takého pro­centa ním sl’úbenej ceny bned’ doplnit’. Oaresny súd v Starej D’ale, odd II., dna 39 septembra 1933. -2

Next

/
Thumbnails
Contents