Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-25 / 7. szám
öt venni* eryedik évfolyam, F2W8WJWril 7. szám Szerda, 1933. január 25 íiftlyben és vidékre postai szétküldéssel «gész évre 80 Ki, félévre 40 Ki, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára I korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős föszerkeisztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FüLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton LAPOK KAI LAP Komárom, január 24. Az úgynevezett »kisebbségi« iskolák építésére a múlt évben 394 millió koronát adtak ki a miniszter beszámolója szerint. Ezek az iskolák legnagyobbrészben a német és a magyar nyelvi vidékeken épülnek. A kisebbségi iskola azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a német vagy a magyar nyelvi többségű helyen a kisebbséget alkotó csehszlovák elemnek meglegyen az elemi iskolája, ahol természetesen nem vizsgálják, hogy jut-e egy osztályra harminc tanuló, hanem iskolát építenek kevesebb tanuló számára is, mint azt az Ipolyvölgyében tapasztalhattuk. — Bezzeg, ha magyar iskola felállítására van szükség, efelett leveleznek esztendőkig és minden feltételt be kelt tartani, az iskolakötelesek számától egészen a centiméterekben követelt térfogatig. Tudunk eseteket, ahol iskolát kellett átépíteni, mert a tantermek igen keskenyek voltak, de tudunk arra is esetet, ahol az iskolát nem találták megfelelőnek, mert a tantermek túl széleseknek találtattak és mérettek meg. A kisebbségi iskola azután elkezdi a működését. A magyar szülőkkel elhitetik, hogy szlovák nyelv nélkül senki sem élhet meg ezen a földön, tehát a magyar gyermek menjen be a csehszlovák iskolába. A miniszter azonban a »kisebbségi« iskolák felállításával nem mindig mozdítja elő a magyar iskolák ügyét. De az sem fordulhat elő, hogy itten azokon a magyar vidékeken, ahol a nyelvterületen inár szlovákok is élnek, magyar iskolákat bővítsenek, mert azok »elmagyarosított« vidékek. Cikkeinkben többször igazoltuk a példák ezreivel és lízezrcivel, a név-analizisek, a mekcsenes névírások, a Keckés és Kovac nevek magyar tulajdonosainak nevei elferdítésével, akiknek nevei az anyakönyvben még magyar helyesírás szerint vannak írva. Hogy ez mire jó, azt majd a kövelkező népszámlálás mutatja meg. A miniszter arra a vádra, hogy nincs elég magyarnyelvű iskola, szintén váddal felel: az előző rezsim alatt nem volt elegendő számú szlovák iskola, hangzik a vádaskodás. Azt persze elhallgatja a miniszter, hogy a hitfelekezeti iskolákban nem tanítottak magyarul. hanem csak az állami iskolákban, amin pedig nem lehet csodálkozni. És semmiféle ilyen vád nem állja meg a helyét a nemzetközi békeszerződésekkel szemben, amelyekhez minden miniszternek kötelessége magát alkalmazni. Arról a betartásról azonban sokat lehetne beszélni. Hiszen itt van a szomszédságban, ahol az iskolakötelesek négy-öt kilométerről gyalogolnak az »állami« iskolába, ahol csekély százhúsz gyerek szívja el egymás elő! a levegőt. A magyarok azonban ne panaszkodjanak a miniszter szerint. Tatán ne is vádaskodjanak, hogy ezer és ezer magyar iskolaköteles jár szlovák iskolába mifelénk, meri nincsen itt magyar »kisebbségi« iskola. A mi pénzünkön a csehszlovák kisebbségek kapnak iskolát úgy a német, mint a magyar vidéken. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — január 24. Január 30-án kerül a költségvetés a képviseltiház elé. A képviselőház költségvetési bizottsága szombatra be akarja fejezni az 1933. évi állami költségvetés tárgyalását. A hét első felében a vasutügyi, a postaügyi, a szociális gondoskodás és az egészségügyi minisztériumok költségvetését tárgyalták és azután fog sor kerülni a pénzügyminisztérium költségvetésére és a pénzügyi törvényjavaslatra. A képviselöház első költségvetési ülése előreláthatólag január 30-án lesz. A költségvetési bizottság kormánypárti tagjai körében az a törekvés, hogy a költségvetés egyes javaslatait megváltoztatva terjesszék a plénum elé és pedig úgy, hogy a népjóléti (szociális gondoskodás) minisztérium javára módosíttatnának a javaslatok, azonban az előirányzott költségvetési végösszeg határán belül. Ezúttal a koalicióspárti bizottsági tagok szakítani akarnák azzal a tradícióval, hogy a költségvetési bizottság a költségvetés tételeit az eredetileg előirányzott öszegeiben terjessze a képviselőház elé. Romániára féltékeny hadik a Lidové Noviny. jegyzésekre válaszolt Matousek kereskedelmi miniszter, aki beszéde elején megindokolta az ipartörvény revízióját előkészítő tárgyalások nehéz menetét, majd köszönettel vette, hogy több oldalról kívánják a kereskedelmi minisztérium kompetenciájának kiszélesítését. Készségesen vallatnám — úgymond a miniszter, — a kereskedelmi szerződések megtárgyalását, amint azt a vita folyamán kívánták, azonban kérdés, hogy mit szólna ehhez a földmivelésügyi minisztérium. Igaz ugyan, hogy ama csehszlovák rendszer, mely szerint a kereskedelmi politikát a külügyminisztérium vezeti a kereskedelmi és földmivelési minisztériumnak, mint szaktanácsadónak bevonásával, nem a legideálisabb, de ez az állam szerkezetéből folyik. Más államokban, ahol a gazdasági rendszer egyöntetű, ez másképen történik. Az ipari iskoláknak, a szakiskoláknak és tanonciskoláknak a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe kellene tartozni, épen igy az állami szállítások ügyének is., nem nrezstiskérdésből, hanem gazdasági érdekből. Reméli a kereskedelmi miniszter, hogy ezek a kérdések a minisztériumok ügykörének szabályozásáról szóló uj törvényben kellőképen lesznek elintézve. kerevizionisták, mint az antirevizionisták is csalódnak a mozgalom természetében. A revíziót követelők csalódnak ha a tényekből azt a messzeható konzekvenciákat kísérelik levonni, hogy a békeszerződések által rendezett különböző kérdéseket revízióra szükséges kérdéseknek fogják elismerni. Különösen nincsen igazuk, ha azt hiszik, hogy az összes kérdéseket revíziónak lehet majd alávetni. Ez különösen szól a határok revíziójának mozgalmára, amely a világbékére veszélyt jelentene. Nyíltan kell megmondanom, hogy a tűzzel játszanak. Ami a revizióelleneseket illeti, ők abba a hibába esnek, hogy nem veszik észre a történelem tanítását és a revíziós mozgalom jelentőségét túlbecsülik. Ha vizsgálom Európa helyzetét, arra a megállapításra jutok, hogy mihelyt a határok kérdését felállítják, valamennyi állam, amely a jelenlegi területi állományánál érdekelve van, egyértelműen a leghatározottabb nemmel fog felelni. Az egész világnak kell ezt tudnia, hogy ez igy lesz és akkor aztán nagyobb nyugalommal lehet a kérdést kezelni. A Lidove Noviny c. prágai lap abból az alkalomból, hogy 7itulescu román külügyminiszter ismeretes budapesti nyilatkozatát a magyarországi sajtó barátságos megjegyzésekkel kisérte, vezércikkben foglalkozik Magyarország és Románia viszonyával és többek között a következőket Írja: — A magyar nyilvánosság úgy látszik, Titulescu szavaiból uj reményeket merített, illetve a kisantant politikájának bizonyos változását olvasta ki. Ha jugoszláv vagy cseh politikus beszél olyan hangon, mint Titulescu, a magyar hivatalos sajtó ezt a nyilatkozatot visszautasítja, mint nem őszinte és hitelt nem érdemlő nyilatkozatot, mig román államférfiu hasonló nyilatkozatát jóakaratu megjegyzésekkel kiséri. Ebből nyilvánvaló, hogy a hivatalos Magyarország mindenekelőtt Romániához akar közeledni. Hogy Románián keresztül az ut esetleg a kisantant másik két tagja felé vezet-e majd, erre a kérdésre nem lehet könynyen válaszolni. A magyarok mindenesetre abban a felfogásban élnek, hogy a pánszlávizmus ellenséget jelent és megokolatlan érdekközösséget szeretnének létesíteni a nem-szláv nemzetek között. A magyar indokolásban nagy szerepet játszik a dunamenti nem-szláv államok védszövetsége és ez az oka annak, hogy Magyarországon a határrevizió kérdését Romániával szemben egészen másképen kezelik, mint a többi szomszédokkal szemben. Matousek kereskedelmi miniszter vállalná a kereskedelmi szerződés megtárgyalását, A képviselőház költségvetési bizottságának hétfői ülésén elhangzott megBenes szerint határozott nemmel kell felelni a. békerevizionistáknak. A párizsi „Quotidien“ c. lapnak interjút adott Benes Ede dr. külügyminiszter, amelyben ismételten nyilatkozik a békerevizióról. Benes dr. következőket mondotta: — Jelenleg nagy lármát csapnak a békerevizió körül, azonban úgy a bé(i 'in11 ■ iniwmaiimii mim—hihiwbi különb öző színekben kapható SPITZER könyvesboltban, Komárom, Nádor-u. 29. Az 1932. év története. 5. Irta: Memor. VIII. Közoktatás. A közoktatás állapotáról maguk az érdekelt tanintézetek legtöbbnyire nyilvánosan számoltak be. így főgimnáziumunk, amelynek tanuló ifjúsága számban egyre növekszik, s ahol az első osztályba való felvételért csak nem másfélszázan jelentkeztek. A törvény szerint a polgári iskolák most, mint magasabbfoku népoktatási intézetek működnek és így látogatásuk kötelező, ami mindenesetre a színvonal rovására megy. Az állami polgári leányiskolában szülői szövetség létesült. A főgimnázium szülői értekezletein nívós előadások vannak, melyeket megbeszélés követ. A polgári leányiskola mellett kétéves továbbképző tanfolyam működött. Ki kell emelni a Komáromban működő diákszociális intézményeket, melyek a főgimnázium mellett működitek és annak munkáját támogatják. Ezek a főgimnáziumi diáksegélyző egyesület és a diákmenza, ez utóbbi élén Gödör K. János igazgató fejtett ki kiválóan eredményes tevékenységet. A Mariamon katholikus internátus helyei is teljesen be voltak töltve. A tanítói társadalom érdemes munkásai sorából nyugalomba vonultak: Molitorisz Géza gútai igazgató tanító 12 évi, Kossányi Alajosné (Komáromszentpéter) 32 évi, Niedermann Vilma (Kéménd) 32 évi szolgálat után. Nyugalomba vonult Pázmány Dénes turiszakállasi igazgató tanító is. Harmincéves érdemes munka emlékünnepét ülte meg az egész község részvételével Virsik János bagolai igazgató tanító, Bors Ábrahám ekecsi tanító huszonötéves működését pedig Ekecs község. Zoltán Amália tanítónő Párkányban szintén elérte ezt az évfordulót. Tanítói változások voltak az elmúlt esztendőben: Teleky Miklós garamsallói ref. igazgatótanítót a komáromi községi iskolához, Huber János nemesócsai igazgató tanító a komáromi Majláth iskolához, Szelepcsényi Gyula balonyi igazgató tanító a komáromi községi polgári fiúiskolához, Joó Andor a gúlái kisszigeti községi iskolához, Heincz Rózsi a komáromfüssi községi iskolához, Ackermann Istvánrté és Takáts Ida a pozsonyeperjesi r. k. iskolához választattak