Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-24 / 50. szám
Sáryaszárnyu álmok Sárgahajú árnyak, Koránkelő napba Álmodozva szállnak... Nedves a fű szára, Elkel most az álom, Gabikára vár az Erdei határon. És meséit mondja, Nincsen semmi gondja, Csak éppen, hogy várja, Csak éppen, hogy mondja. Dünnyögi, dunnyogja Álmos Gabikának: — »Erdőszéli álmok Sárga szárnyon szállnak...« ... Dünnyögi, dunnyogja, Szárad a fű szára, Csörögve szajkó száll Aranyló bükk-fára ... A favágó meg a törpe. János favágó volt, mindennap szorgalmasan kijárt az erdőre. Ugyancsak égett keze alatt a munka, hanem a favágás vékonyan hozott a konyhára, Pedig-pedig otthon tiz aprócska gyerek nyújtogatta kenyérért a kezét. Nem csoda hát, ha János örökké a gazdagságról álmodozott. Valamelyik este napszállat előtt aztán különös dolog történt vele. Javában döntögette még a fát, amikor távoli síró hangokra vált figyelmessé. Nem sokat gondolkozott, elindult a hang irányába. Hát uramfia, egy valóságos erdei kis törpe állott elölte, olyan, aminőről gyermekkorában sokat hallott mesélni az édesapjától. Mondom, egy, kis törpe, de milyen keserves helyzetben. Hétrőf szakálla beszorult egy fatönk repedésébe, mintegy odaszöggezve az apró emberkét. János hamarság fölgöndolta a helyzetet s azt mondta a kínlódó kis törpének :- Szívesen kiszabaditlak, le kis törpe, ha egy nap és egy éj leforgása alatt valami nagy szerencsében részesítesz. — Ejnye, János. — felelte könnyesen a kis törpe — igazán nem szép tőled, hogy igy kihasználod szorult-Nem szenved a melegtől, ha ésszerűen táplálkozik. Ságomat. Ám jó, legyen kívánságod szerint. Tudd meg, hogy nem egy, hanem három nagy szerencsét küldök rád s nem is egy nap, hanem az első óra leforgása alatt, csak szabadíts ki nehéz helyzetemből. Befelé már előre jót örült magában János s egy perc. két perc, a következő pillanatban szabad volt a kis törpe. No, meg is köszönte a János szívességét s azzal békességgel elbúcsúztak egymástól. Estére állt már az idő, János hazafelé vette útját. Menetközben egyre csak a kis törpe meg a megígért három nagy szerencse járt az eszében. Ugyan mi is lesz az a három nagy szerencse? Gyönyörűséges dolgokra gondolt János, házra, földre, igásökrökre, mindennap töltöttkáposztára. Nagy boldogságában észre sem vette, hogy a zúgó folyó hídjára ért. Egyszer csak, zsupsz, nagyot recscsent alatta az egyik korhadt padlódeszka s János beleesett az örvénylő vízbe. Már-már vizbeful, ha történetesen arra nem csónakázik egv öreg halász, s az utolsó pillanatban ki nem menti. Hej, szidta most János a törpét, hogy így meg úgy, szerencse helyett szerencsétlenséget küldött rá. Hát jó, megy tovább. Az alkonyi sürüdésben egyszer csak egy embert lát közeledni, aki tehenet hajt maga előtt. Amikor találkoznának, a tehenesember fölismeri Jánost, azzal usgyi, neki, futásnak ered. A tehén nagyot bődül s akkor látja ám János, hogy tolvajjal volt dolga, aki a saját tehenét akarta elhajtani. No, szidta megint a törpét, mert kis híja, hogy megint kárba nem kergette. Bosszúsan ballagott tovább. Nemsokára észrevette, hogy a falu szélén pirosodik ám az égalj. Tűz van, gondolta, s azzal meglassította lépteit, hogy ne "kelljen a tűznél segítenie. De annál jobban nyaka közé kapta tehenestül a lábát, mikor megtudta, hogy tulajdon portája ég. Mire hazaért, az istálló már porig leégett. Hej, tépte megint a haját János s ha most a kis törpe hirtelen előkerült volna, saját szakállával kötözte volna gúzsba kezét-lábát. — Na megállj, átkozott törpéje, három szerencse helyett három csapást küldtél rám! — fenyegetődzött a levegőbe. — Mi lelte kendet, János, tán megbolondult? — kérdezte a felesége, aki azt hitte, szellemekkel viaskodik az ura. János elmondta, hogy járt, mint járt. A felesége türelmesen végighallgatta s a végén boldogan csapta ősz* sze a kezét: — Ejnye már, János, rosszul ítéli meg kelmed a dolgot. Hát nem szerencse az, hogy beleesett a vízbe, de kimentették, meg az, hogy ellopták a tehenünket, oszt kigyelmed meg fölismerte ? János csendesebbre vált. — Na, de az istálló! Az aztán leégett — mondta még utolsó keserűséggel. Ebben a pillanatban a tíz gyerek futott be a szobába. Valami rozsdás vasfazekat cipeltek boldogan: — Nézze már, édesapám, mit találtunk. Úgy ástuk ki az istálló Tiátsó végiben a földből. Jánosnak majd leesett az álla. Az a rozsdás fazék tele volt ragyogóbbnál-ragyogóbb kincsekkel, drágaságokkal. Hála legyen az Istennek, — tette össze kezét, majd hozzátette: — Számításból tettem jót a kis törpével, de igaz is, hogy a háromszori megjutalmazás mellett háromszorosan meg is leckéztetett érte. A ruca, béka meg a kis Jóska. Volt egyszer egy szegény kis árva gyerek, akinek ,a nagyapja fát vágni járt s nemigen ügyelhetett rája. Ezért aztán mindig egysedül játszogatott. Minden nap kiment a tó partjára. Volt neki egy csepp üveggolyója, mindig azt gurigázta. Minden jól ment volna, csakhogy egyszer igen elguritolta az üveggolyócskát, hogy az a vízbe pottyant, és utána egy nagyrot loccsant... No, sírva fakadt a kis Jóska, elkezdte a rídogálást, de olyan keservesen, hogy még a kő is meglágyult volna .ha egy kicsit puhább lett volna. Közben, amig maszatosra kente az arcát, arra jött egy7 ruca. Jobbrabalra dülöngélt, inig a Jóska dühöngött. Megkérdezte: mér’ sírsz, Jóska? Elgurult a csepp golyócska? S mingyárL föl is ajánlotta magát: Mit adsz?... Kihozom! Tófenékre leúszom ... Tápszerek és kész ételek tápértéke, ^ tápanyaga, só és vitamintartalma. Ez a tabella tartalmazza mindazt, amit tápszerekről tudnunk kell. Pontosan megmutatja, hogy tápszereink úgy nyers, mint feldolgozott állapotban mennyi fehérjét, zsirt, szénhydrátot, sós, kalóriát, vitamint tartalmaznak. Pontos táblázat arról is, hogy egyes tápszerek mennyi idő alatt ürülnek a gyomorból és pontos útmutatás a csecsemő és a gyermekkosztra vonatkozólag. A felsorolásban az összes tápszerek szerepelnek u. m.: húsok, hentesáruk, húskonzervek, zsirok, tojás, tej, tejtermékek, sajtok, zöldfőzelékek, lisztes tápszerek, maggyümölcsök, cukor, befőttek, édességek, italok, hús- és tojásételek, köretek, levesek, főzelékek, mártások, tészták és desszertek, csecsemőtápszerkészitmények. Mindenkinek foniosl Aki hízni, vagy fogyni akar, aki gyomor, vese, vagy szívbeteg, de ép oly fontos minden egészséges ember számára is, aki ésszerű táplálkozással egészségét megakarja őrizni. Fontos minden konyhában! Ára 7'80 Ke Kapható: a SPITZER-féle könyvesboltban Ko már no—Komárom, Nádor u. 29. LYKA KÁROLY: A művészetek története a legfontosabb emlékek és mesterek ismertetése. Az európai építészet, szobrászat, festőművészet könnyen érthető ismertetése stb. stb. 2 kötetben kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno Komárom A két kötet ára díszes egészvászonkötésben 150‘— Ké. Részletfizetési kedvezmény! kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Nádor-u. 29. Mije lett volna szegény kis árvagyereknek? Hisz nem vett annak senki emberfia még egy rossz kalapot se. Örült, "ha ennie volt mit! Mit adhatott volna? Mit ígérhetett volna? De embertelen gonosz kacsája nem félt tőle, egyre követelődzött rajta, ugyaddig, mígnem sírva fakadt: Nincs egyebem, hogyha mondom, Csak egy lyukas kabátgombom, Kéred?... Odaadom! Megver, jogadom, nagyapám este! De mit bánom, inkább vedd el, Csak a golyót mingyárt hozd fel! No csak, ez kellett a kacsának! Úgy sietett, csakúgy tottyant, feje, lába vízbe pottyant, keltőt-hármat karikázott, aztán mingyárt partra mászott! ... Nesze ,itt a golyód! Huh! De megörvendett a kis Jóska! Csakhogy nem soká örülhetett! Merthogy aztán cserébe, letépte, mert elérte — szegény Jóska kabátgombját s ott hagyta a helye rongyát. Merthogy leszakadt a gomb helye, hogy annyira húzta. De még ez mind hagyján! Ha a kacsának szüksége lett volna arra a gombra!... Ha még valamire kellett volna neki! De nem kellett semmire se a haszontalannak. Csak kapzsi volt!... Lekapta S hogy eldugni akarta, Cgyetlen volt, ahogy fogta, Véletlen a tóba dobta. S arrajött egy békafalka . Egyik huncut, hamm! bekapta! No, most aztán a béka hencegett a kacsa előtt: Mit adsz, kacsa? Kell-e gomb? Hogy ha kell is, ki ne mondd! Nagy bűnödre nincs bocsánat Megetted a nagyapánkat!... No, hiszen a kacsa egyet se mert szólni, mert bizony minden úgy volt igaz, ahogy a béka mondta. Biz' megette apraját-nagyját, öregapját, öreganyját. Most aztán megfizetlek neki a békák. Dehogy is adták volna vissza a gombot, semmi pénzért se. Olyan szörnyűséges brekegést vittek véghez, hogy Télelem volt meghallgatni. Majd fölverték a nádast, hogy: Ilyen kacsa, olyan kacsa, Lesz belőle rántott kacsa, Brekeke, brekeke, brekekekk. S olyan nagyon brekegtek, Varamennyien berekedtek. Brekeke, brekeke, brekekekk. Önt is érdekli!! A dohányzás lassan, de biztosan öl! Aki szereti egészségét az olvassa el ezt a fontos és érdekes könyvet. A dohány és a dohányzás A dohányzás hatása az emberi szervezetre Ezt a roppant érdekes és hasznos, 130 oldalas szép kiállítású könyvet irta:. ár. Hohenberg József főorvos. Tartalomjegyzékből: A dohány égési termékei — A nikotin hatása az emésztőrendszerre — A dohányzás és a szív — A tüdő — Az érelmeszesedés — A vér — A nikotin hatása a nemi szervekre — A nikotin mérgezés — A vesemirigyek és egyéb szervek — A dohányzó férfi és nő — A nikotin megszokása — A nikotinról való leszokás — A dohányzás és az ifjúság — Küzdelem a dohányzás ellen — A dohányzás mint anyagi kérdés — stb. stb. Ára csak: 18 Ké. Megrendelhető: a SPITZE R-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor-u. 29..
