Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-24 / 50. szám
19 33 jú 'ius 24 »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. hanem az uccán hagyta: hogyan lehet ez ugyanazon eset?- Itt áll egy ember, — válaszolja a védő — ki húsz évig a börtön ült, mivel a törvényszék őt Connor halálában bűnösnek találta. És most ezt. az embert ugyanezért a halálért még egyszer börtönbe akarják dugni? Ez mégsem lehetséges. Igen, — válaszolja az államügyész - itt más kiút nincs. Parker húsz évet ült ártatlanul, elismeri. Ezért újbóli perfelvételt kérhet, mely csak formalitás lesz, természetesen. Az államtól pénzbeli’ kártalanítást követelhet, mit kétségtelenül meg is fog kapni. Ezzel aztán az előbbi ügy teljesen el is van intézve. Most következik az agyonütés. Mi föltesszük az esküdteknek a kérdést, Parker bűnös-e abban, hogy Connort pár hónappal ezelőtt az uccán megfojtotta. Erre igent mondanak kétségkívül és Parkért igy el kell ítélni. — Még egy börtönbüntetést az öreg nem fog kibírni, — védi az ügyvéd a vádlottat. — Ellenben a vádlott szive-Márai Sándor: „Csutora“ »Vigyázat, olvasó! Kutyaregény következik!« — inti bevezető szavaiban az olvasót az író, Márai Sándor. Az olvasó válóban, gyanakodva is fogja kezébe a könyvet, ám az első lapokon ihár megüti fülét egy különös hang, bizonyos száraz humor lüktetését érzi s kellemesen tapasztalja, hogy becsapták, — ezúttal azonban örömére, — az átlagos »állatregények«, kutya-történetek, bonyolult fokszi-biografiák helyett egészen mást kapott: egy család keresztmetszetét, térben és időben. Csak ürügy a Csutora regénye Márai számára, hogy bizonyos nézeteket a világ szigorúan körülzárt darabjáról elmondhasson s hogy egy kiskutya élete-írásának örve alatt filozófiai utakat járjon be, anélkül, hogy egy pillanatra Is veszítene érdekességéből a történet. Különös fanyar, cinikus humor izével van leöntve a történet, de a fanyar szavak alatt érző szív dobbanását hallani, érző szívét, amely szinte szégyell ellágyulni és harmadik személyes »személytelenség« ködébe burkolózik, holott a harmadik-személyüség tulajdonképen első személyt rejt: magát az írót, aki könyörtelen őszinteséggel ír magáról, feleségéről, családjáról, környezetéről s arról a kicsi világról, amelyet a kutya, Csutora, bejárhat: Budának Krisztinavárosáról. Polgári környezetrajz 1930-ban: ez volna megfelelő alcím a Csutora regénye számára, Márai sajátos kiáb-Gimnáziumunk pompás zenekara, amely az iskolaév folyamán annyiszor kiállt a pódiumra, hogy nivóssá és kedvessé tegye a Jókai Egyesület szabadoktatási előadásait, most vasárnap egy gazdagmüsoru hangversennyel búcsúzik el a munkaesztendőtől. Krizsán József, a gimnázium kiváló zenepedagógusa, a múlt hagyományaihoz hiven, az idén is bemutatja városunk közönségének tanítványaival elért kitűnő eredményét. Fáradságot nem kiméivé próbálnak a buzgó muzsikusok a vizsgák és az évvégi drukkok között, hogy szorgalmuk és tehetségük legjavát mutathassák meg annak a közönségnek, amely már oly sokszor lelkesen gyönyörködött ügyes játékukban. A próbák után ítélve ez a hangverseny méltó folytatása lesz a gimnázisták eddigi koncertjeinek. A gazdagmüsoru hangverseny a köv. számokból áll: 1. Biom: Heil Europa (teljes zenekar) sen lemond a hiába elszenvedett börtönbüntetés után járó kárpótlásról, ha annak ellenében a mostani büntetést elengedik neki.- Ön nagyon jól tudja, — válaszolt a bíró — hogy nekünk a törvény nem ad rá módot, hogy egy most kirovandó büntetést egy már leszenvedettel kiegyenlítsünk; s igy kénytelen vagyok a gyilkosság fölötti vitát — mely egyáltalán nem ide tartozik, hanem az újabb perfelvételi tárgyalásra — bezárni és az a'gyonütésről való tárgyalást folytatni. Vádlott, ön tehát bűnösnek érzi magát? Parkért az agyonütésben egyhangúlag bűnösnek találták és három évi súlyos Börtönre ítélték, mint visszaeső bűnöst. Mert már egyszer büntetve volt és mindaddig visszaeső bűnös marad ,mig a perfelvételnél el nem dől, hogy előbb ártatlanul ült. S akkor kap majd egy kis pénzt, ha majd kiszabadul. Az aztán más kérdés, hogy második büntetését tuléli-e? Fiat Justitia! rándultságának szemszögéből nézve. Csutora: egy elfajzott pulikutya, amelyet az úr karácsonyi ajándékul az Állatkertben vásárol. A hölgy roppant örül a kutyának s most megkezdődik a kis kutya számára a világ "fölfedezése, egy világé, amely a konyhától a fürdőszobáig terjed. A százezer évek óta forgó világot Csutora is, mint minden fiatal teremtés, újra fölfedezi a maga számára s Márainak ez a regénye szinte egy új világ fölfedezését illusztrálja, azt a csodálatot, amit egy ifjú teremtményben Isten világa kelt. Csutora ide-odakalandozik, éli a maga egyszerű kutya-életét, kimagasló kalandjai nincsenek, egy szürke kutya a hétköznapiak közül és nem ajándékoz neki az író Rin-Tin-Tin-szerű babérokat. Mondhatni: ez a regény szinte visszahatás a különféle állatregényekre, amelyek úgy igyekeznek sikert elérni, hogy különös, majdnem emberi tulajdonságokkal szerelik föl az állatot. Márai regényének rendkívülisége éppen abban rejlik, hogy száműz minden rendkívülit s az élet legszürkébbik oldalát mutatja, hősi pátosz nélkül. A történet vége sem apoteózis a kutya számára: Csutora egyre kamaszodik, végigharap mindenkit s el kell ajándékozni. Nyomott, fojtott történet. Csak író írhatta meg így. Csak író merhet leírni ilyen banális, hétköznapi befejezést, mint a Csutora-regény utolsó sora: »A kutya sir.« Semmi más. Az író szembe mert szállani á világgal és a közvéleménynyel. (szv.) 2. Popper: Gavotte No 2. (teljes zenekar). 3. Langey: Arab szerenád (zenekar). 4. Bloch: Fantázia (Schlaffer Ernő szólója zenekari kísérettel). 5. Weniawzky: Legenda (Schlaffer Ernő hegedűszólója Kőváry Mariska zongorakiséretével), 6. Kéler: Magyar vigjátéknyitány (teljes zenekar). 7. Mayerbeer: Koronázási induló a Próféta c. operából. (60 tagú zenekar). 8. Brahms: Magyar táncok No 5. 9. Brahms: Magyar táncok No 6. 10. Capna: Paraphrase „0 Sole Mio.“ 11. Czibulka: Ezredinduló. A szép műsorban Brahms, — tekintettel a nagy zeneszerző centennáriumára — két számmal van képviselve. A szép hangverseny jótékonycélú; müsormegváltás csak 6 Ké, (diákoknak és katonáknak 2 Ké). A hangverseny kezdete este 8 órakor. Egy ellenállhatatlan férfi — aki ellenáll: Hell meg a nők, Vicki Baum könyveit ma az egész világon olvassák. S azzal a mohósággal, ahogy minden őszinte, friss lendületű, finom meglátásu Írást szoktak favorizálni az emberek. A világhírű Írónő „Hell me& a nők“ cimü regénye mindezeken a nagy sikert biztositó tulajdonságokon felül, rendkívül érdekes problémájával bensőséges optimizmusával, pompás humorával fogja meg az. olvasót. Igazán szellemes, okos és elragadóan mulattató könyv. A regény hőse Hell Urbán. Mérnök. Kémikus doktor. Kitűnő találmány „reménydus“ felfedezője, akire vagyon s hírnév „vár“. Nagyszerű sportemberis. Uszóbajnok. Férfi szépség. Modern Apolló! Különben pedig „leépített“ — munkanélküli. Kétségbeejtően szegény. De amerikai stüusu vállalkozó szellem, aki félretéve diplomáját, „beáll“ úszómesternek egy kis nyaralóhelyen Persze, átmenetileg csak, amig a „találmánya“ révén sokezer dollárhoz jut majd. Hell doktor, a szép Urbán, igy lesz eleven reklámja a frauenseei strandnak. Bomlanak utána az asszonyok és leányok. A hires primadonnától kezdve, a bolondos bárónőn, az álgrófnén, a gazdag gyáros leányain át a cvikkeres orvos hervatag feleségéig, sőt a tenyerestalpas Vezi pincérlányig valamennyi asszonynép beleszeret. De Hell doktor szive is lángot fog ebben a szerelmes, izzó atmoszférában: May-be, a dúsgazdag, berlini jukkerlányba szeret. Huszonhat évének egész hevével, csodálni valóan becsületes odaadással ebben a szerelmi „tűzfészekben“. Hasztalan hát, a többi nő ostroma. Hell doktor, aki fürdőtrikójában kicsit „görlösen“ kénytelen szerepelni a strandon, ha nem is ellenszenvesen, de érezhetően „efeminálódik“ lassan. Az élet forrójától eleven ez a regény! A fordulatos, eleven drámai feszültséggel felépített regény részleteiben adja igazi értékét s érdekességét. Intim vallomás a „mai férfi“ s nő viszonyáról. De igazi optimista irás is, nyugodt tekintetű biztatás, hogy a tiszta s vidám szív a legnehezebb megpróbáltatásokat is eltudja viselni. Vicki Baum rendkívül érdekes regénye most jelent meg Dante kiadásában. Hogy a „Hell meg a nők“ nálunk is nagy sikert arat, abban Z. Tábori Piroskának is része van, aki szellemes fordításban tolmácsolta a világhirü regényt. Ára 12 Ke. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Hétfőn kezdi tárgyalni az esküdtszék az arzénmérgező lévai Sztankóné ujrafölvételi pőrét. A nyári esküdtszéki ciklus legérdekesebb tárgyalásainak egyike hétfőn s kedden fog lefolyni: az őszi cikluson tárgyalt arzénmérgezési pör fő vádlott jóit, özv. Sztankónét vezetik az esküdtbírák elé. A múlt októberben négy napig tárgyalták a disznóspusztai rémtörténetet: a Sztankóné légypapírjából vett arzén sokakat elpusztított néhány évvel ezelőtt Léva körül. Rendszerint megunt férjek, vagy örökhagyók lettek Sztankóné áldozatai. Sztankóné nemcsak a saját rokonságát pusztította, hanem a rokonságnak és az ismerősöknek is eladott a halálitalból jó pénzért. Az esküdtbíróság októberben hozott ítéletét Sztankónét- illetőleg a legfelső bíróság nem hagyta jóvá s új tárgyalást rendelt el a halálraítélt Sztankóné ügyében, tekintettel arra, hogy nem minden pontot látott bebizonyítva. A tárgyalás hétfőn kezdődik. HÍREK A nagy német, a kicsi növel Már megindultak, jönnek, jönnek, sodródnak, kapaszkodnak, vándorolnak ezek a rövidnadrágos világutazók, a német föld kalandorai. Egymagukban, kettesben, vagy csoportba verődve kalandoznak s kötnek ki Komáromban az autogrammkönyvvel, vagy a fényképpel. Oldalukon táska, lábukon az itt vásárolt Bata-dpo* nyakuk barnára sült, térdük poros és jönnek, jönnek, áradnak, húzódnak, kopognak és salátát esznek ecettel, papirosból. Hányán vannak olyanok, akik nem is jönnek be Komáromba, csak eleveznek a város tornyai mellett. Egyegy Vandervogel mégis bevetődik s emeli az idegenforgalmat öt korona erejéig, amelyen tojást, vajat, salátát és cseresznyét vásárol. Rejtély, hogy ezek a nyílt Dunáról hogyan találnak rá a Kisdunára és a Sport 'Egyesület csónakházára. A legutóbbi vándor már párostul jött a kis gumicsónakon, Regensburgból. Lipcsei ember, nyomdász. Ezek hozzák személyesén a hirt a németek kavargó földjéről. Úgy érzem magam ilyenkor, mint a száz esztendő előtti postamester, aki kiáltott a kapuba s miközben a postakocsisok lovat váltottak, összeszedte a batár utasaitól a világ híreit. A külvilág ftt szokott kikötni, a csónakház előtt. — No, mi hír? De a fiatalember nem nyilatkozott, óvatos volt. Egy-egy halk kitörés a rezsim ellen, néhány tétován odavetett szó arra engedett következtetni, hogy a jól felszerelt csónak gazdájá valamelyik SS, vagy SA-különítmény elől menekült. S most leevez egészen Konstantinápolyig. Onnan Ázsiába megy. Jó futam a rezsim elől. Nyilatkozatában óvatos volt a férfiú, az ember sose tudja, kivel áll szemben . . . No, nem baj — gondoltuk —, de legalább visz magával egy helyes nőt, aki megosztja vele a bút és gondot, aki kárpótolja az egész hitlerizmusért. Bár inkább maradt volna az SA és SS-csapatok karmában! Mert jött a nő és mi azonnal sajnálni “kezdtük a derék menekültet. Igénytelen hölgy volt ez a miniatűr Brunhilda, — lovagiasságunk tiltja, hogy nekünk nem tetsző hölgyekről megjegyzést tegyünk, — engedtessék meg tehát csak röviden annyi, hogy ezért a hölgyért kár lemenni Konstantinápolyig, ezzel a hölggyel kár volt menekülni az SS alakulatok elől... Szegény német, csöbörből vederbe jutott. Sorsának megadta magát, elhelyezte a salátákat a csónakban és kezébe vette 'az evezőket. »Heil« — kiáltotta bánatosan s oda ült a kis nő mögé. Eleinte sajnáltuk a férfiút, hogy ilyen bonyolult utón keresi menekülését a német örömből. Sajnálkozásunk azonban kárörömmé változott s még sokáig integettünk neki, amint lefelé úsztak a Dunán, hadd legyenek szegénynek pillanatai, amikor megfeledkezik a párjáról . . . (thyvij — A „Városi Gőzfürdő“ a tanács rendelkezése folytán a nyári hónapokban további rendelkezésig csak szombaton és vasárnap áll a közönség rendelkezésére. íródul«»! A gimnáziumi zenekar nagy hangversenye a Kultúrpalotában (Június 25-én este 8 órakor.)
