Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-17 / 48. szám

6 olda1. »KOMAROMI LAPOKc HÍREK Egy csokor virág. Nagyon, nagyon szerény kis virág — parányi fehér csillag, apró zöld le­velek között. A növénytan asperulá­­nevezte el, magyarul — amit kevesen tudnak — szagosmügének hívják, né­metül, és ez a neve általánosabb, Waldmeisteraek. És valóban, az erdők ura, az erdei illatok mestere ez a pa­rányi virág, amelynek fűszeres, ke­sernyésen édes lehellete az első szó­lamot zengi a nyári erdők és mezők illatszimfóniájában. ...Kedves és gyen­géd kezek pár nap előli kis fehér­­csillagos asperula-csokrot csempésztek;, szobámba és este, hazatérve, megkel-C lett állanom az ajtóban, amint belép-’’ tem: egy egész nyári erdő illata csa-S pott felém a nyitott ablakon át beleb-” benő esti szellővel. A szellő a budai hegyek felől jött, de könnyű szárnyai­hoz ,mint méhek szárnyához a virág himpora még sohasem tapadt ennyi erdőillat. Lehunytam a szemem és a szoba négy fala végtelenbe tágult, el­tűnt. A mennyezet helyén a csillagos égbolt szikrázott és én egy nyáréji er­dőben voltam, ahol fejem felett ezüst csillagok miriádjai muzsikáltak, fejem alatt pedig fehér csillagok milliói on­tották édes lékükét — az asperula csil­lagai. Ö, csodálatos volt ebben az er­dőben lenni, égi és földi csillagtenger között lebegni, a muzsikáló csönd és a hűvös, könnyű illatok szárnyain. De nem sokáig tartott a varázslat, az ember oly kiváncsi és mindennek tudni szeretné az okát, ezzel rontja el legszebb illúzióit. Kinyitottam a szemeimet: honnan jön ez a mély er­dőillat, honnan kerül szobámba egy nyári erdő minden fűszere, zamata, lehellete, csókja, üzeifete?.... Ésime, egyszerre csak megpillantottam asz­talomon, pohárban, az asperula sze­rény kis csokrát, melyet addig észre sem vettem. Föléhaj oltani.. . és ime: megint megjelent az éji erdő, ezer­hangú csöndjével, holdvilágfátylával, melynek derengésében Puck vezeti a tündérek táncát, sötét lombok közt sziporkázó csillagaival, — olyan volt az egész, mint valami varázslat: szent­­ivánéji álom egy vizespohárban. Sza­­gosmüge? Waldmeister? Asperula? Az mindegy, mi a neve: nincs nála ked­vesebb a világon... (f. j.) — 1 Abelesz Ernő | Mélyen meg­rendítő haláleset híre kelt szárnyra pénteken reggel. A városszerte nagy részvétet keltő hír Abelesz Ernő me­zőgazdasági és kereskedelmi részvény­­társasági igazgató váratlan halálát je­lentette, akit junius 16-án reggel ra­gadott el szerető övéi köréből a kér­lelhetetlen halál. Abelesz Ernő ke­reskedelmi életünk egyik legismertebb és legagilisabb vezető alakja volt, aki negyedszázad óta működött Komárom­ban, előbb mint a Komárom-vidéki Takarékpénztárnál megszervezett áru­osztály főtisztviselője és vezetője, majd az intézet likvidálása után a Mező­­gazdasági és Kereskedelmi Részvény­­társaság igazgatója lett. Mindkét veze­tő állásában nemcsak a közgazdasági intézmények felvirágoztatását mozdí­totta elő, hanem Komárom város és vidékének kereskedelmi életébe lük­tető erőt vitt be és nagy forgalmi lehetőségeket teremtett a közgazdaság különböző ágazataiban. Mint kiváló szaktekintély minden reábízott ügy­ben eredményesen állotta meg helyét és számtalan esetben hallgatta meg véleményét a szakbíróság is. A ko­máromi kereskedők társadalmi moz­galmaiban régebb idő óta vett részt. Buzgó és lelkes választmányi tagja volt a régi Kereskedők Testületének, amelynek alelnöki tisztét is betöltötte s képességeit és fáradhatatlanságát nagyobb mérvben vette igénybe a Já­rási Kereskedelmi Grémium, amely­nek megszervezésében közreműködött és amelynek egyik alelnöki tisztét vi­selte megérdemelt közbizalom mellett. Egyházának ügyeiben is áldozatkészen 'és odaadó buzgalommal sáfárkodott s mint a neol. zsidó egyházközségnek alelnöke fejtett ki elismerésreméltó munkásságot hittestvérei és egyháza javára. Élete legszebb férfikorát tör­te ketté a kegyetlen halál, amikor még oly sokan vártak tőle a közjó érdekében hasznos tevékenységet, s amikor a tetterős és munkára kész férfiúra polgártársai szeretetteljes bi­zalommal tekintettek, alig 49 éves ko­rában, pár napi szenvedés után köl­tözött el az élők sorából. Halála pó­tolhatatlan veszteséget jelent szerető családjára, hitvesére szül. Krausz Sá­rika úrhölgyre és két kis gyermekére, akiknek gyászában a rokonság, a jóbarátok és tisztelők nagy serege igaz részvéttel osztozik. Elhunytával súlyos veszteség érte a Mezőgazdasági és Kér. Részvénytársaságot, amely kitűnő ve­zetőjét gyászolja és halála érzékeny csapás azokra az intézményekre is, " amelyeknek érdekében oly dicséretes önzetlenséggel munkálkodott. A meg­­, boldogult igazgató kihűlt porrészeit ’ junius 18-án, vasárnap délelőtt fél 11 ;i órakor fogják a nádor-uccai gyász­házból az izr. egyház szertartása sze­rint örök nyugalomra kisérni. Legyen áldott emlékezete! — Az evangélikus tanulók hit­tanvizsgája junius .8-án, vasárnap lesz a következő sorrend szerint: d. e. 11 órakor a gimnázium felső osztá­lyaiba járók, továbbá a siketnéma in­tézet növendékei vizsgáznak az egyház tanácstermében; d. u. 3 órakor pedig a gimnázium alsóbb osztályainak, a polgári és elemi iskoláknak a növen­dékei vizsgáznak a templomban. — Beiratás a polgári fiúiskolába. Az iskola- és népmüvelődésügyi mi­nisztérium 43.148,933. sz. rendelete alapján a helybeli községi polgári fiú­iskolában. az 1933 9o4. tanévi beiratá­sok junius 28-án és junius 30-án tar­tatnak meg. Junius ,8-án d. e. 10 órától d. u. 4 óráig, junius 30-án d. e. 8 —12 óráig az 1. osztályba, ju­nius 30-án d. e. 10 órától a magasabb osztályba újonnan jelentkezettek vétet­nek fel. A tanulók szülőik vagy azok helyettese kíséretében jelennek meg s magukkal hozzák iskolai és születési bizonyítványukat. A beiratásnál a hely­beliek 34 Kc-t, az vidékiek 44 Kc-t fizetnek. A tandíj második fele február 1—10-igfizetendő. Tandíjmentességben csakis azok a helybeli tanulók része­sülnek, akik szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják, de 8 Ke be­hatási dijat azok is kötelesek fizetni. — Internátussal egybekötött né­met tannyelvű evang. polgári leányiskola és egyéves német női kereskedelmi tanfolyam Spiáská-Nová- Vesen (Igló). Az igen jó hírnévnek örvendő iskola az 933 — 34. tanévvel az intézet épületében leányinternátust nyit, ahová leányok felekezeti különb­ség nélkül felvétetnek havi 300 korona tartásdijjal. A gyermekek a német nyelv tökéletes alsajátitása mellett a szlovák nyelvet is megtanulják és francia nyelvet, zongorát és hegedűt is tanulhatnak. Beiratás junius 28. és 30-án. Jelentkezni a szünidő alatt is lehet. Mindennemű felvilágosítással minden­kor szívesen szolgál az igazgatóság. — A Jókai Egyesület közgyűlése. A Jókai Egyesület jövő vasárnap, jú­nius 25-én d. e. 11 órakor a Kultúr­palotában tartja évi rendes közgyűlé­sét. A közgyűlés napirendjén szerepel: elnöki megnyitó, főtitkári jelentés, az 1932. évi zárszámadás, az 1933. évi költségvetés, határozatok, indítványok. Dr. Alapy Gyula megemlékezése dr. Takács Sándorról. A közgyűlésre a Jókai Egyesület tagjait ezúton hívja meg az eínökség. — A komáromi evangélikus egy­házi énekkar most szombaton, junius l7-én esti 7 órakor tartja az egyház tanácstermében f. évi rendes közgyű­lését Ruttkay Béla elnökletével. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Karnagy jelen­tése. 3. Pénztáros jelentése. 4. Indítvá­nyok. A közgyűlés után társas vacsora lesz a Máthé-vendéglőben. — Óvodai ünnepség. Szép idő esetén junius 18-án d. u. 4 órakor a zárda kertjében a kis Óvodások meg­ismételik másfél óráig tartó kis ünnep­ségüket, amelyre tisztelettel meghívjuk a kedves szülőket és érdeklődőket. Zárda. — A Jókai Egyesület igazgató­­tanácsának ülése. A Jókai Egyesület pénteken este dr. Szijj Ferenc elnök­lete mellett igazgatótanácsi ülést tar­tott, amelynek napirendjén a közelgő évi közgyűlés tárgyalandó anyagát be­szélték meg. Az elnök kegyelettel em­lékezett meg a Jókai Egyesület nagy halottairói: Takács Sándor tb. tagról, Kollány Ferenc tb. tagról, Csepy Dá­niel választmányi tagról. Majd beszá­molt az egyesület multévi kulturális működéséről, amelynek során K. Le­­dermayer Ilona, a zenei és dr. Borka Géza, az irodalmi szakosztály elnöke fáradhatatlan, lendületes munkásságát köszönte meg. Köszönettel vette a ta­nácsülés dr. Alapy Gyula értékes ado­mányait a muzeum és a könyvtár szá­mára. Makky Lajos pénztáros a pénz­tári állományról számolt be. Több kisebb-nagyobb napirendi ügy elinté­zése után a gyűlés kitűzte a közgyű­lés időpontját s azt jövő vasárnap, június 25-ében, d. e. 11 órára állapí­totta meg. — Beiratások a községi elemi fiú- és leányiskolába 1933. június hó 28 án szerdán, június 39-án pén­teken d. e. 8 —11-ig, d. u. 2—4-ig. Behatási díj 2 Ke, azonfelül a tehető­sebb szülők 6 Ke iskolaorvosi dijat fizetnek. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy a tanköteles gyermekeiket ezen a két napon okvetlen beírassák, mert a be nem írt tanulók névjegyzéke bün­tető eljárás végett áttétetik a rendőr­biztossághoz. A népoktatási törvény rendelkezése szerint az 1. osztályba beíratni tartoznak azok a gyermekei­ket, akik az 192ö. év szeptember 1-től, 1927. év szeptember 1-ig terjedő idő­közben születtek. Anyakönyvi bizony­lat bemutatása az I. osztályba íratko­­zók részére kötelező. A bizonylat az anyakönyvi hivatalban beírás céljaira díjmentesen kapható Az iskolaszék. — A komáromi állami adóhiva­tal felhívja mindazon adózók figyelmét, kiknek 1930. évről és ezt megelőző évekről adóhátralékaik vannak, hogy ezeket az 1933. évi március 21-én 48 szám alatt a törv. és rendeletek gyűj­teményében közzétett s a munkaköi­­csönre vonatkozó törvénynek 73. §-a szerint előnyös módon egyenlithetők ki. Ugyanis minden adózónak le lesz írva 25 százaléka azon adóhátraléknak, melyre 1930 június 30-ig 75 százalékot lefizet, ha ezen 75 százaléknak egyik felét (37V2°/o) beküldi az adóhivatal­nak, á másik felét (37’^/o) befizeti a postatakarékpénztár 44. számú befize­tési lapján. Az adóhátraléknak fenti módon való kiegyeníitése esetén külön munkakölcsönt jegyezni nem kell. Pél­dául: Az adózónak adóhátraléka 1930 december 31 -iki állapottal 10.000 Kc-t tesz ki, befizet az adóhivatal csekk­számlájára 3750 Kc-t, a póstatakarék­­pénztár 44. sz. csekkszámlájára szintén 3750 Kő-t, vagyis összesen 7300 Ké-tJ evvel kiegyenlíti az egész 10 000 Kc-ás tartozását, tehát megtakarít 2500 Kc-t. Közelebbi felvilágosítást az adózók az adóhivatalnál kaphatnak. — Szellem és test egészségben tartható „ALPA“ sősborszesz bedörzsö­­lése által. Erősiti az izmokat és ide­geket. Ezt mondja orvosa is. — A SZMKE vezetőbizottságá­nak ülése. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet jövő vasárnap d. e. 10 órakor tartja vezetőbizottsági ülését a Kultúrpalota képtártermében. A vezető­bizottság tagjai ezúton is meghivatnak. — Jól sikerült a Legényegylet ógyallai vendégszereplése. A hely­beli Kaíh Legényegylet műkedvelő gárdája az ógyallai önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívására Űrnapján Ógyal­­lán vendégszerepeit. A komáromiak szereplésének nagy várakozással néz­tek elébe és telt ház kacagta és tap­solta végig azt a négy egyfelvonásost, amit derék műkedvelőink tudásuk leg­javával adtak elő. A nagyszerű műsor után reggelig tartó tánc következeit, hol a jókedv és az összebarátkozás a tetejéig hágott. A minden tekintetben pompásan megrendezett mulatság Ká­­dek József, ottani tüzo'tó főparancsnok érdeme. Értesülésünk szerint a vasár­napra hirdetett és nagy érdeklődéssel várt kabaré megismétlését a Legény­­egylet vezetősége technikai okok miatt bizonytalan időre halasztotta el. iDíí3. június 17 — Milyen időt jósol Sirius? Sirius mester, a közismert időjós most közli az időjárás változásairól szóló jóslását. Sirius szerint helyenként átvo­nuló záporokkal, sőt itt-ott zivatarokkal fog járni az idő, különösen junius 15, 27, 28 és 29-én. Junius 16-ától a hó­nap végéig meleg időjárás Ígérkezik, 24, 26, 28 és 30 Celsius fokot állapit meg erre az időre a mester, aki sze­rint az eső sem fog 49 napig esni. Júliusban több napokon át hőség ismétlődik, 26, 28, 30 és 33 Celsius fokra számíthatunk. Pár napos lehűlé­sek is lesznek 6, 7, 8, 12, 13, 14, 24 és 25-én. Több helyen zivataros eső lesz. Augusztus hó 3 7-ig zivataros esőkben lesz részünk. 8-ától szép meleg időjárás lesz és végül átvonuló záporok és zivatarok lesznek helyen­­kint 10, 11, 12, 17, 18, 21,22 és 26-án. — Gyümölcsszezónban sok gondot okoz a háziasszonynak a gyümölcsök eltevése. Ezt a munkát egy olyan kon­zerváló anyaggal tehetjük egyszerűvé, amelyet Dr. A. Oetker „befőzőpor" név alatt már évek óta forgalomba hozott. Ez a por helyesen használva megaka­dályozza a befőttek erjedését és pe­nészedését, hosszú ideig friss állapot­ban tartja, anélkül, hogy a gyümöl­csök ízét elvenné. Sok ezirányú értékes utasítást, valamint receptet tartalmaz Befőzőrecept-könyvünk. Ezen kiadás mindenütt ingyen kapható. Ha már nem volna üzletében beszerezhető, úgy for­duljon egyenesen a Dr. A. Oetker gyárhoz Brünn, Rossitzergasse 2. — Felhőkarcoló papírból. A fran­cia fővárosban csodálatos kiállítású tornyot akarnak építeni. A torony 700 méteres magasságával a világ legma­gasabb épülete lenne és autóval lehetne felutazni a tetejére. Ezt a készülő uj magassági világrekordot azonban máris túlszárnyalta egy csodálatos felhőkar­coló papírosból. A felhőkarcoló 35 esz­tendő alatt 300 kilométer magasra épült, mert a népszerű magyar képeslap, Tolnai Világlapja fennállása óta eddig meg­jelent számai egymásra rakva ilyen magasságot érnének el. A kultúra felhő­karcolója ez a gigantikus papirépitmény, olyan világrekord, melyre a hires ké­peslap méltán büszke lehet. — Tanulmányút. A „Simor Intézet­nek junius 12-én kedves, apró ven­dégei voltak. Léváról 70 iskolás le­ányka rándult le, hogy tanítónőik vezetésével Komárom nevezetességeit megtekinthessék. Sorra került a hatal­mas szt, András templom, a Kultúr­palota múzeuma, képtára, a fejedelmi Duna, a sziget, vízmüvek, víztorony, hajógyár s a gör. kát. templom ritka­szép fafaragványai stb. Az Intézet há­lásan köszöni mindezeket az igazga­tóságoknak és magyarázó uraknak, de leginkább a jó szülőknek, kik éjjeli szállást adtak a kisleányoknak, akik 2 nap után vidám jókedvvel, bő tapasz­talattal, sok drága és kedves emlékkel tértek vissza a boldog lévai szülők karjaiba. — MIÉRT NEM JÁR JÓL A SZENT ANDRÁS TEMPLOM ÓRÁJA? Régi ós állandó témája ez lapunknak. Sok­szor fölszólaltunk már, de nem sok eredménnyel, mert a Szent András templomnak órája még mindig kö­vetkezetes a múltjához és nem jár jól, ma már éppen úgy, amint hogy minden férfinak van zsebórája, éppen úgy minden háznál van rádió. A rá­dióval pedig vele jár, hogy a rádió­­hallgatók szeretik a pontos időt, hi­szen naponta háromszor-négyszer be­mondják, hogy mennyi a pontos idő. Ma már minden óra és minden ember a rádiószerinti pontos időhöz igazo­dik, mert aszerint mennek a vonatok és kezdődnek és végződnek a hiva­talos órák. És csodák csodája, hogy bár mindenki ragaszkodik a rádiói pontos időhöz, pont a Szent András toronyórája nem. Rendesen 5—10 percnyi idővel előbbre jár a pontos időnél és ezt igazán nem értjük, mert ha jár egyáltalában az óra, akkor az­zal az erővel járhat jól is. A hivatalos órák élőt a közönség rendesen ácso­­rog a hivatalok előtt és hivatkozik a Szent András toronyórájára, amelyen már elmúlt a nyolc, vagy a két óra, de bezzeg, ha a toronyórán már el­múlt a hivatalos óra, akkor az elké­settek nagyon szívesen hivatkoznak a rádióra. Tegyék lehetővé, hogy a toronyóra is a rádió szerint járjon.

Next

/
Thumbnails
Contents