Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-14 / 47. szám

47. »zám, Szerda, 1933. jnnins 14. Ötvennegyedík évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel agész évre 88 K6, félévre 40 Ki, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: évre 28 Ki. - Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Bőmonkatárs&k: ALAPI GYULA dr. és FÜLöB ZSIGMOND. sze r dán és szombaton A londoni konferencia. Komárom, — június 13. Vájjon hányadik konferencia már az, amely hétfőn délután három órakor nyilt meg a vi­lág hatvanhat államának rész­vételi Hiszen a párizskörnyéki békeszerződések életbelépte óta csaknem minden eszten­dőben tartottak konferenciákat, talán elég, ha a genovai, hágai, cannesi, római, párisi, genfi konferenciákra, Locarnora, az­után megint a Kellog-paktumra mutatunk rá, amelyek mind a békét akarták megszilárdítani és azután szép, egyenes utón elmaradoztak és Európa beér­kezett a gazdasági felbomlás­nak állapotába. Nem csupán a világgazdasági válság idézte elő az államok egymással szem­ben való elzárkózását és ezzel a termelésnek a problémáit és a nyomában járó munkanélkü­liséget, sokkal nagyobb része van ebben a világpolitikának. Londontól nem szabad azt várni, hogy ott kitalálnak va­lami csodálatos gyógyhatású elixirí, amely meggyógyít min­den gazdasági bajt. Ellenkező­leg, gyakorlati eredményeket London nem igen fog hozni, hanem okos recepteket, ha a szakértők kerekedhetnek a po­litikusok fölé. Igen nagy kár, hogy ezen a világkonferencián is a diplomatáké a döntő szó, mert ez azt jelenti, hogy a londoni konferencia sem fog dönteni a világgazdasági ba­jokban és azokat meggyógyí­tani nem fogja. A világgazda­ságnak ugyanis politikai előz­ményei és okai vannak és eze­ket kellene valahogyan közös nevezőre hozni és eltüntetni. De ehhez a nemzeteknek egy­más iránt szinte korlátlan bi­zalmára lenne szükség. És ki az a merész ember, aki azt állítja, hogy . a nemzetek és az államok biznak egymásban! Az angol király, a világ első gentleman-je szép beszédet mondott és a végső szavai csakugyan nagyjelentőségüek. Azt kérte a megjelent delegá­tusoktól, hogy a világot vezes­sék vissza a jólét és a rende­zett haladás útjára. Vagyis ve­zessék vissza a békevilágba, a háború előtti kiegyensúlyozott Európába, ahol mindenkinek megvolt a mindennapi kenyere, ha szükebben adagolva is, de senki se maradt kenyér nélkül és nem volt a sok-milliónyi munkanélküli hadsereg, amely rövid időn belül, ha igy tart tovább, a termelt gazdasági javakat fogja felenni minden ellenszolgáltatás nélkül. A nem­zeti elzárkózás politikája, a gaz­dasági és kereskedelmi szerző­dések felmondása Európát el­vezette a feloszlás állapotába. Ez a gazdasági feloszlás a halált jelenti, a vegetativ életet, a haladásnak erőszakos meg­állítását és a nyomort, aköny­­nyeket Az egyik nemzet bizal­matlan a másik iránt, ami ragadós betegség és ebből következett a nagy elkülönü­lés A négyhatalmi szerződés, melyet Róma kezdeményezett, ez ellen az elkülönülés ellen kívánt Európa organizmusába uj vitaminokat bevinni, melyek a megújhodást jelentik. Már ott tartott Európa, hogy ez a szerződés is csak nagy szaltó­­mortálék után tudott igazi cél­jaiból kivetkőztetve létesülni, miután a francia átdolgozás alig hagyott meg vaiamii a cí­mén kívül. Azonban már a cim is sokat jelent. A római szer­ződés előbbre viszi Európa békéjét. Komárom, június 13. Elfogadta a szenátus is a felhatalmazási törvényjavas­latot, mely szombaton életbelépett A szenátus is letárgyalta a felhatal­mazási törvényjavaslatot, amelyet rövid tárgyalás után a képviselőház által el­fogadott szöveggel mindkét felolvasás­ban elfogadott a szenátus. Az előadó bevezető beszédében kifejtette, hogy az utóbbi idők eseményei következtében szükség van a felhatalmazási törvényre. Az idei év első négy hónapjában az államgazdálkodás deficitje közel egy milliárd korona. A kormány rendkívül nagy felelősséget vállal nemcsak a nyilvánosság, hanem a törvényhozó testületekkel szemben is. A német el­lenzéki pártok nevében felszólaló Hilgenreiner dr. szenátor kijelentette, hogy a felhatalmazási törvény a gya­korlatban kikapcsolja a nemzetgyűlést a törvényhozásból és megnyithatja a gazdasági diktatúrához vezető utat, A felhatalmazási törvényt június 10-én tették közzé a törvények és rendeletek gyűjteményében s azon a napon lépett életbe. Betiltották a magyar nemzeti párt ifjúsági kongresszusait. A magyar nemzeti párt, amint mi is közöltük, — június 11-én Délszloven-A genfi leszerelési konferen­cia Lucaszéke még mindig készülőiéiben van. Már az orvosdoktorok is lemondtak arról, hogy ebből énekes halott legyen valaha. A nemzetek nem tudnak megegyezni egymás­közt és a leszerelő konferen­cián épen a négyhatalom tag­jai közt van a legnagyobb ellentét, legújabban a francia és az angol kormányféríiak között. A londoni konferenciá­tól lehet remélni valamit, azt, hogy a leszerelési konferencián létrejöhet majd a megegyezés. A világgazdaság javulásának előfeltétele, a háború romjai­nak eltakarítása, értve ezen a fantasztikus elméktől kitalált és kiszámított jóvátételeket A csőd felé szédelegve botorkáló államok ilyesmit nem tudnak fizetni, mivel ezzel polgáraik szájából vennék ki a kenyeret. London elsőnek ebben tegyen rendet, azután a többi sokkal könnyebben fog menni. Nagy reménységeket azonban ne táp­láljunk e londoni konferencia eredményei felől, mert a bajok tömege olyan nagy, hogy azon egy konferencia már nem tud­hat segiteni. szkó több központjában, igy Komá­romban is ifjúsági kongresszust akart tartani, amelyen a magyar ifjúság kér­déseivel, a párt ifjúsági szakosztályá­nak feladataival és munkaprogramjával óhajtott foglalkozni. A tervezett öt gyű­lés közűi három helyen nem engedé­lyezték a gyűléseket. Mindenütt azzal okolták meg az engedély megtagadá­sát, hogy az ilyen szervezkedés nem jogosult, mivel az ifjúságnak nincsenek jóváhagyott alapszabályai. Ez a meg­­okolás minden komoly alapot nélkü­löz, mert hiszen a 21. évüket betöltött, szavazati joggal biró egyéneknek bár­mely politikai pártban joguk van szer­vezkedni s ahhoz semmiféle jóváha­gyott alapszabályra nincs szükség. Ilyen ifjúsági szervezetei, a 21 éves korhatár feltételezésével, több más pártnak is vannak, amelyeknek eddig semmiféle nehézséget sem csináltak. Az engedélyek megtagadása a párt mozgási . szabadságának lehetőségét akarja megakadályozni. A miniszterelnök hetes paktumot kötött a koalíciós pártokkal a felhatalmazási törvény érvénye­­sitésére. Amint a cseh lapok írják, a felha­talmazási törvény létrejöttét meglehető­sen súlyos helyzet előzte meg. A koa­líciós pútok között olyan nézeteltérések merültek, hogy szinte válságossá vált a helyzet és Malypetr miniszterelnök­nek csak úgy sikerült a helyzetet meg­menteni, hogy megkötötte a „hetes pak­­tum“-ot. A koalíciós pártok ugyanis egymás között Írásbeli megegyezést kötöttek arra nézve, hogy a felhatal­mazási törvény érvényessége alatt a kormányban és a kormánytöbbségben nem fogják egymást leszavazni, hanem minden kérdésben kompromisszumot kötnek. .Ennek a megegyezésnek létre­jötte Malypetr miniszterelnöknek az érdeme, amit koalíciós körökben nagyra értékelnek, de a paktumkötéssel a nehézségek még nem múltak el tel­jesen. Tulajdonképen csak most kez­dődik a harc a kormány keretén belül és pedig az egyes rendeletek körül, amelyeket a kormány a parlamenttől kapott fölhatalmazás alapján ki akar adni. Letárgyalják a köztársasági el­nök és a kormány tagjainak fe­­lelősségrevonhatásáról szóló tör­vényjavaslatot. Még 1929-ben nyújtották be a par­lamentbe a köztársasági elnök és a kormány iagjainak felelősségrevonha­­tdsára vonatkozó törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat három és fél év alatt nem került tárgyalásra, holott a tör­vényhozás tagjai valamennyien érzik, hogy a felelősség tekintetében halasztha­tatlan intézkedéseket|kell tenni. A kor­mány elhatározta, hogy ezt a javasla­tot még a nyári szünet előtt el fogja intéztetni a parlamenttel. Vjabb szükségrendeleteket ad ki a kormány még e héten. A kormány a napokban kiadja a vámtarifa rendezésére vonatkozó ren­deletet, amelyben egyes áruk vámját tetemesen fölemelik. Az emelés külö­nösen az élelmiszerek vámját érinti és ezek között a tojás, a vaj, a bors, a baromfi, tej és a bor vámját emelik föl jelentékeny százalékkal. Az ipari cikkeknél a vámemelés nem lesz ma­gas s egyedül egyes gumiáruk, vegyi szerek és speciális készítésű fém* és üvegáruknál emelik a vámokat. A vám­tarifa rendezésére vonatkozó rendeletén kívül még két szükségrendeletet fog kibocsátani a kormány. Az egyik ren­delettel leszállítják a munkanélküli se­gélyezés állami hozzájárulását s való­színű, hogy a legmagasabb hozzájáru­lás az eddigi napi 18 korona helyett 12 korona lesz. A másik szükségren­delettel életbeléptetik a kart elírendele­­tet, amelynek szövegében az igazság­ügyi minisztérium a kereskedelmi mi­nisztériummal már majdnem teljesen megegyezett. A Komáromi Lapok menet­rend kivonata megjelent és kap­ható a Spitzer-féle könyvesbolt­ban. Ara 1 korona 20 fillér. — Érvényes május 15-től. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents