Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-18 / 5. szám

ötvennpgyedik évfolyam 5, szám, Szerda, 1933. jannár 18. R’ötfcfi«»*f*asa KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előllzetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel *$ész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára I korona. wsaaKemwaiaKmaiswaMrmaessssssamuítKí Alapította: TUBA JA1VOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő. BÁRÁNYA¥ JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. ás FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A szomorú határváros. Komárom, január 17. Mellettünk hömpölyög el a feje­delmi Duna, jobbpartján a villa­mosság új csodája szórja feáprá­­zatál egy felvillanó percnek szá­zadrészében felénk, a sötétségben. A balparton nagy árboclámpák vi­lágítják meg az elhagyatott, üres kikötőt, amely éjjel-nappal üres és legfeljebb egy-egy tolató mozdony­nak elkeseredett füttye töri meg a ráboruló fekete csöndet. Kihalt ez a világ, a forgalom nagy hadszín­terén csend uralkodik. Pár évvel ezelőtt ilyenkor egyik gabonavonat a másikat érte, uszályokban do­hányt szállítottak a Balkánról és most üresek a tárházak, nincsen benne kenyérgabona és nincs még kilátás sem arra, hogy legyen ben­ne valami belátható időkben. Hiszen kereskedelmi hálózatunk nagyszerűen ki van építve és Dél- Amerikával, Északamerikával, Kí­nával, Japánnal megvannak a ren­des kereskedelmi kapcsolataink, malmaink a Manitoba búzát őrlik és nem a szlovenszkóit, azonban nincsenek kereskedelmi összeköt­tetések a hatalmas Németország­gal, nincsen kereskedelmi szerző­dés Ausztriával és vámháború fo­lyik két esztendeje Magyarország­gal, amelyek szomszédos államok és a belföldi termékeknek eddigi jó piacai voltak. Valami nincsen rendben sem Prágában, sem a köz­gazdaságban, sem pedig a keres­kedelmi politika körül, amelyben — sajnos — több már a politika, mint a kereskedelem. Ezért üres a komáromi kikötő is és ezért van hatszáz kikötőmunkás kereset nélkül nemcsak télen, de a tavaszi és nyári időszakban is. Szegény határváros! Felfedezték nagyszerű kereskedelmi adottságo­dat és kedvező földrajzi fekvésed­ről már az első zsupán hangulatos ódákat zengedezett proklamációi­­ban. Hol is vannak már ezek a nagy, öles falragaszok, amelyek a jólétet és a boldogságot Ígérték, másszor pedig azt harsogták, hogy »inkább porrá lövetem a várost« és még nagyobb nyomorúságot he­lyeztek kilátásba! Oh mily furcsa is a történelem, amelynek tanúi vagyunk, nem, áldozatai, hajótö­röttéi. Az új idők átalakították arcu­latukra a várost is. A lakók nagy részét nem ismerjük, mert százak és ezrek szivárognak be a fenyege­tő nyomorúság elől. A földreform áldozatai, a gazdasági munkás már nem kell odakünn. Az uradalmat felosztották és éljen az agrárde­mokrácia. Kérdezd meg azt, akit az agrárreform szele sodort ide, ebbe a szomorú határvárosba, hogy az éleiét megmentse a nélkü­lözésektől, hogy milyen véleménye van az agrárdemokráciáról, mely a »parasztokat nemzetre való kü­­lömbség nélkül« eggyé forrasztja. A magyar Földnélküli Jánosnak bizonyára elakad a szava erre a kérdésre. Azután megjelennek a csalóka újsághírek, melyeket a pesti saj­tó dob át a határon: kezdődik a gazdasági közeledés, Gratz Gusz­táv, Friedrich István, Magyar Pali költséges utazásai és kapacitációj nem vesztek kárba, huszonkilenc­­ezer zsírsertés jön be olcsó áron élősúlyban hetven magyar filléren és ugyanennyi vaggon tűzifa és gömbfa, meg fűrészáru megyén ki jóval magasabb árakon. Mire az­után a nagyhangú híresztelés a megoldás stádiumába jut, kiderül, hogy a huszonkilencezer vaggon­­nak csak egy kis töredéke jöhet be és mehet ki, mert nemcsak a vasútnak, de az exportimportnak is vannak tilosra állított sorompói. Egyesek keresnek és csinálnak üz­letet, a többi pedig nézi keserű megadottsággal a sorsát. Nem, ez még nem tavasz. Odakünn a hó­vihar tombol, ne beszéljünk a meg­értés tavaszáról. Határváros, kikötőváros, mun­kásság, munkástöbbség mit jelen-Komárom, — január 17. A magyar nemzeti párt kerületi nagygyűlése Komáromban. A magyar nemzeti párt komáromi kerülete 1933 január 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor Komáromban a Dózsa-féle Vigadó nagytermében kerü­leti nagygyűlést tart. A nagygyűlés tárgy­­sorozata: 1. Jaross Andor kerületi el­nök megnyitója. 2. Koczor Gyula ügyv. elnök beszámolója a kerület működé­séről. 3. Szent-Ivány József nemzgy. képviselő, pártvezér beszéde. 4. A tör­vényhozók felszólalásai. 5. Kerületi tisztujitás. 6. Jelölés az országos párt­vezetőségbe. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. A kerületi nagygyűlésnek a szer­vezeti szabályzat értelmében minden párttag tagja s a kerületi elnökség fel­kéri a párt tagjait, hogy a nagygyűlé­sen minél nagyobb számban szíves­kedjenek megjelenni. Benes szerint a területi integri­tást érintő revízió veszélyezteti a békét. Benes Ede dr. külügyminiszter a képviselőház költségvetési bizottságá­ban részletes expozét mondott, amely­ben a külpolitik a valamennyi aktuális kérdéséről nyilatkozott. Hosszasabban foglalkozott a békeszerződések revízió­jára megindult mozgalmakkal és ezek­kel szemben elutasító álláspontot fog­lalt el. Beszédében többek között fenek ezek a szavak a gyakorlat­ban? A megélés gondjainak talán a csökkenését, hiszen akkor nem kel­lene a népkonyhát könyöradomá­­nyokból fenntartani! Jelenthet ez jobb és okosabb várospolitikát, mint azelőtt folytattak? Hiszen ak­kor nem lenne a jövedelme lefog­lalva a városnak, hanem a kor­mánysegélyek egymást érnék és va­lóságos torlódásokat alkotnának a városi pénztárban, amelynek ajta­jára ma Dante mélységből feltörő szózatát kellene kiírni: Ember, ki itt belépsz, hagyj fel minden re­ménnyel ... Ki érdemelné meg jobban a tá­mogatást, mint a határváros! A ki­kötőváros, melynek sinpárait be­­nőlte és felverte a gaz. A mun­kásváros, amelyre csak nem akar felvirradni a szociális jólétnek any­­nyi csillogó igéretözönéből a halo­­vány napsugár sem. Oly szomorú ez a város, amelybe hálni jár a lé­lek. Azaz hogy mégsem. A pénz­ügyi kirendeltség épületét most alakítják át és abban tizenkét új hivatali szobát rendeznek be. Miért, kérdik a fakóra vált, halovány ar­cok ? Ez lesz a szociális jólét kez­dete? Amit az első dicsekvő plaká­tok ígérlek? Vagy ezzel kezdődik ennek a szomorú városnak legszo­morúbb fejezete? ugyanis azt mondotta, hogy vannak olyan revizionista kampányok, amelyek főleg a határok megváltoztatására irá­nyulnak. Minden felelős tényező tuda­tában kell hogy legyen az állam inte­gritása fontosságának. Ez a legvitáli­­sabb kérdés, amely egy államot érint­het és a legtöbb háborút territoriális okok idézték elő Mihelyt ilyen érte­lemben űzik a revizió propagandáját, ez esetben veszedelem forog fenn, amely egészen a háborús veszedelemig fokozódhat. Aki ezt nem akarja látni, az nem reálpolitikus. Nincs okom el­titkolni semmit és állítom, hogy van­nak ilyen kampányok és ezek veszé­lyeztetik a békét. A szerződések igaz­ságtalanságáról szólva, melyet Kallina . képviselő hozott fel, Benes a követ­kezőket mondja: — Ebben, uraim nem fogunk tudni sohasem megegyezni. Az egyik fél a szerződést igazságosnak tartja, a másik igazságtalannak. A leg­több határreviziós affér mindig azzal végződne, akárhogy is oldanák meg, hogy az egyik fél igazságtalannak tar­taná azt, a másik fél pedig megvolna vele elégedve. A mai körülmények kö­zött nem lehet pusztán etnikai államot alkotni és aszerint állapítani meg a határokat. Benes külügyminiszter ezu­tán állást foglalt a népszavazás elve ellen, mert szerinte az nem abszolút igazságos eszköz. Véleménye az, hogy a békeszerződések elleni mozgalmak idején meg kell őrizni a nyugalmat és nem kell idegeskedni. Nyugodtan meg lehet mondani egymásnak a vélemé­nyeket anélkül, hogy ebből ellenséges­kedés támadna. Ezzel az üggyel kap­csolatban — úgymond — szeretném kijelenteni, hogy a mi politikánk követ­kező: Mi senkitől semmit sem akarunk. Nincs szándékunk senkinek semmit sem adni és ha valaki ebben a tekintetben valamit ki akarna tőlünk erőszakolni, védekezni fogunk és megvagyok győ­ződve arról, hogy a nemzetközi fóru­mok előtt helytállók álláspontommal. Ebben az irányban — nincs mitől félnem. A nemzetvédelmi minisztérium, nem képes elviselni a további csökkentést. k képviselőház költségvetési bizott­sága befejezte a költségvetésnek a nemzetvédelmi minisztériumra vonat­kozó részét s a vita végén felszólalt Bradács nemzetvédelmi miniszter is, aki expozéjában többek között kijelen­tette, hogy a nemzetvédelmi miniszté­riumnak kötelessége gondoskodni az állam integritásának, határainak meg­védéséről, hogy az állam minden egyes lakosa biztonságban végezhesse mun­káját. Nehéz szivvel adta hozzájárulá­sát a nemzetvédelmi minisztérium költ­ségvetésének csökkentéséhez és re­szortja nevében kijelenti, hogy a nem­zetvédelmi minisztérium további csök­kentéseket már nem viselhetne el. Ha mi békét akarunk, akkor kötelességünk gondoskodni arról, hogy a hadsereg minden eshetőséggel szemben teljesít­hesse védelmi feladatát. Elismeri a mi­niszter, hogy nagyon súlyos az a teher, ami az adófizetők vállára nehezedik, de amig a világpolitika nem lesz más, addig a nemzetvédelmi minisztériumnak kijelölt feladatát teljesítenie kell. A mi­niszter kijelentette, hogy a legnagyobb takarékossági politikát folytatja. A tény­leges szolgálati idő leszállítására való tekintettel át kell majd szervezni a nemzetvédelmi minisztériumot és a hadsereget. A hadseregátszervezésére irányultak már a hadsereg tanácsadó testületének legutóbbi tanácskozásai is. A tényleges szolgálati idő leszállítása következtében őrszolgálatra és segéd­szolgálatra újabb ötezer újoncot kell besorozni. A létszámemelést a védtör­­vény megengedi s az erre vonatkozó javaslatot legközelebb a minisztertanács elé terjeszti. Benes békepolitikát hirdet az összes szomszéd államok és főleg Magyarország iránt. A külügyminisztérium költségvetésé nek tárgyalásánál tartott terjedelmes expozéjában Benes külügyminiszter nyilatkozott Csehszlovákiának a szom­szédos államokhoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy a csehszlovák köz­társaság viszonya a szomszédos álla­mokhoz lényegében jó. Mi a lehető legjobb viszonyt kívánjuk föntartani — mondta Benes külügyminiszter — nemcsak Lengyelországgal, Németor­szággal és Ausztriával, hanem különö-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents