Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-31 / 43. szám
I ötvennegyedik évfolyam. 43. Sxerda, 1933. májas 31. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LÁB________________ Előfizetési ír csehszlovák értékben: ffeljben és vidékre postai szétküldéssel sfész évre 80 Kfi, félévre 40 Ki, negyedévre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára i korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton 1 Tanácskozik a kisantant. Komárom, — május 30. Nem volt még olyan várakozásteljes a külpolitikai helyzet, mint épen most, amikor a világ jövő békéjének legsúlyosabb problémáiról kell döntenie a népek szövetségének. A népek szövetsége évek óta próbálkozik mindenféle módon arra, hogy nyugvópontra juttassa a világot, azonban teljes sikertelenség jár a végeláthatatlan tanácskozások nyomán, a rettenetes gazdasági válságon nem képes segíteni és olyan politika szolgálatában fecsérli el energiáját, amely nem hozhatja meg az emberiség számára a boldogságot. A helyzet szignaturájához tartozik, hogy a világ legmozgékonyabb szövetsége, a kisantant külön konferenciázik, mert szükségét látja annak, hogy a három uj hatalom egyes, rájuk nézve sorsdöntő kérdésekben kicseréljék véleményüket és a közös érdek összekovácsolja őket. Ezúttal igen súlyos okai vannak a kisantantnak arra, hogy tisztába jöjjön önmagával, hogy a világ előtt legalább külsőleg dokumentálja a teljes egyakaratot, mert meglehet, hogy a közel jövő olyan eseményeket hordoz méhében, amelyek komoly állásfoglalást és egyöntetű fellépést kivannak tőle. A négy napig tartó prágai konferencia a februári szervezési egyezményben megalapozott formák között megy végbe. Ezúttal az állandó tanács konferenciázik és programjának két fontos pontját a leszerelés és a revizió kérdése képezi, de napirendre kerül mindama kérdés, amely a mai világpolitika homlokterében áll. A világgazdasági konferenciáról, a négyhatalmi szerződésről és a kisantant államoknak a szomszédos államokhoz való viszonyáról szintén folytatnak megbeszéléseket s mivel nagy a megvitatásra kerülő anyag, ezúttal három napon át folyik a tanácskozás. Szükségtelen külön is rámutatni, hogy a tárgyalandó kérdések között a legközelebb áll a kisantant államaihoz a revizió kérdése, amely Mussolini ismeretes fellépése óta állandóan napirenden van és amelynek elhárítására a kisantant mindent elkövet. Ez a tisztán politikai kérdés már a megszületésekor ott lebegett a kisantant államai fölött. — A kisantant elejétől kezdve szigorúan exisztenciális érdekébe ütköző kérdésnek tartotta a revizió gondolatát, amely ma már rendkívül megerősödött és naprólnapra több hívekre talál, s ami most már lehetetlenné teszi azt, hogy lekerüljön a külpolitika napirendjéről. Minthogy a kisantant százszázalékban politikai szövetség, érthető, hogy minden olyan megmozdulás ellen, amely a békeszerződések jóvátevésére irányul, a leghevesebben tiltakozik. A leszerelés kérdése is igen közelről érdekli a kisantant országokat. A nagy protektor példájára és buzdítására mind a három állam túlontúl, erején felül fegyverkezik. Ezek az utódállamok olyan hadsereget tartanak, amely elégséges volna bármely nagyhatalom részére. Van-e erre szüksége a kísantantnak, aligha tudná valaki megmagyarázni. Hiszen az egész világ béke után áhítozik és igen furcsa az a béke, amelyet repülőeszkáderekkel, gépfegyverezredekkel és nehéz tarackokkal lehet csak biztosítani. Viszont az is bizonyos, hogy egyes államok fegyverkezése a nyugtalankodó lelkiismeret lecsendesitésére irányul és igy úgyszólván majdnem állandó készenlétben A meghatalmazási törvényt fölöslegesnek tartják a szociáldemokraták. Az agrárpárt követelésére a kormány foglalkozik azzal a gondolattal, hogy meghatalmazási törvényt hozat a parlamenttel a kormány részére az összes rendkívüli politikai és gazdasági intézkedések megtételére. Ezt a meghatalmazást az agrárok sürgetik és állítólag Svehla volt miniszterelnök, az agrárpárt elnöke is a meghatalmazás mellett van. A koalícióban azonban nincs ebben a kérdésben egység és a szociáldemokrata párt nyiltan állást foglal ellene. A párt hivatalos lapja, a Právo Lidu többek között a következőket Írja; A meghatalmazási törvényt fölöslegesnek és veszedelmesnek tartjuk. A lap véleménye szerint a parlament gyorsan dolgozik, gyakran egy éjszaka alatt elintézi a kormánytól kapott javaslatokat. Mire való tehát a meghatalmazási törvény? A nehézségek a kormányban keresendők. Minek ez az uj papiros, amellyel veszedelmesen vissza lehet élni? Elég baj, hogy a kormány a kivételes jellegű törvények egész blokkját tárgyalja, amelynek terminushoz kötött érvényességéhez minden demokratikusan gondolkozó embernek ragaszkodnia kell. De ezektől sem vagyunk elragadtatva. Tény az — Írja végül a Pr. L —, hogy nálunk a kormánynak elég hatalma van s a demokratikus törvények alapján mindazon dolgokról tárgyalhat, amelyek a köztársaságvalamennyi polgárának egszisztenciája érdekében szükségesek, nem kell lenniök. Tisztán politikai okokból. Ellenben a gazdasági megegyezés még mindig nem jött létre a három állam között, holott legelső sorban erre kellett volna törekedniök. Ebből a szempontból azonban ma már nyiltan meg lehet mondani, hogy gazdasági tekintetben a három állam nem képes megegyezni, mert ezen a téren éles érdekellentét van közöttük. És itt van a kísantantnak sebezhető pontja. A három államban uralkodó súlyos gazdasági válság nem jut egy hajszállal sem közelebb a megoldáshoz a kisantant révén és bár minden konferencián beszélgetnek a gazdasági együttműködésről is, valójában nincs rá móo, hogy eredményt tudjanak elérni. A kisantant mostani konferenciáján is napirendre kerül a gazdasági együttműködés terve, de ez a kérdés el fog veszni a túlnyomó politikai kérdés tömkelegében s a helyzet marad továbbra is változatlan. pedig csak azon néhány bukott spekuláns érdekében, akik egyszer inflációt akarnak, máskor pedig meghatalmazási törvényt. Három napig tart a kisantant konferenciája. A kisantant államainak állandó tanácsa május 30-án és 31-én és junius 1-én tartja első rendes évi ülését Prágában. Az ülés programján szerepelnek a következő kérdések: a négy nyugati nagyhatalom paktuma, a békeszerződések revíziójának kérdése, a fegyverkezés korlátozása és csökkentése, a londoni világgazdasági konferencia, a kisantant államainak viszonya Olaszországhoz, Németországhoz, Szovjetoroszországhoz, Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Ausztriához, a kisantant országok általános politikájának alapelve. Ezenkívül tárgyalás programját képezi a kisantant 1933. febr. í 6-iki paktumának keresztülvitele a politikai ügyeket illetőleg, mint állandó titkárság megszervezése, nemzetközi propaganda tevékenység, stb. Szó iesz ezúttal is a gazdasági együttműködésről és különböző gyakorlati kérdésekről. A Komáromi Lapok menetrend kivonata megjelent és kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Ára 1 korona 20 fillér. — Érvényes május f5-től. — Elcserélném teljesen újonnan épült (adómentes) házamat olyan házzal, hol a kocsival való bejárás lehetséges. (A házat el is adnám, ha csere nem lehetséges.) Cim: Eötvös ucca 48/b. A komáromi római katolikus autonóm egyházközség közgyűlése. Komárom, — május 30. A nagyszombati egyházi Főhatóság elrendelte, hogy a komáromi rk. autonóm egyházközség f. év május 30-ig tárgyalja és terjessze fel azon uj alapszabályokat, melyeknek irányelveit úgy az egyházi, mint a kormányhatóság megállapította, egyöntetüleg az összes egyházközségekre vonatkozólag. Az 1928. évi választások megsemmisitése óta a régi képviselet és iskolaszék mandátumát a Főhatóság évről évre meghosszabbította, ámde ez az autonóm jogok felfüggesztésévei lévén határos: a múlt évi közgyűlés utoljára kérte még egyszer ezen modus vivendi alkalmazását. A kérelemnek a Főhatóság helyt adott azzal, hogy az uj alapszabályok sürgősen elkészítendők s jóváhagyásuk után még ez évben az aiapszabályszerü választások megtartassanak. A gyűlésen dr Majer Imre prelátus-apátplebános elnökölt, melynek tárgysorozatában csak két ügy szerepelt: az uj alapszabályok ismertetése és a városi közgyűlés által megtagadott kegyúri terhek ügye. Mindkét ügyet feltűnően nagy érdeklődés kisérte annyira, hogy ezek letárgyalása két teljes órát vett igénybe. Miután az elnöklő prelátus-plebános megállapította, hogy összesen 47 tag van jelen, a régi alapszabályok értelmében kimondotta, hogy a gyűlés határozatképes. Az elnök felkérésére dr. Lestár István felolvasta a pozsonyi autonóm egyházközség már jóváhagyott alapszabályait, melyek 12 szakaszból és 1S 0 paragrafusból állanak. A főbb irányelveknek figyelembe vételével a képviselet azokon több rendbeli módosítást eszközölt ár. Aranyossy László és dr. Kállay Endre javaslatára. Áttérve a tárgysorozat 2-ik ügyére, dr. Majer Imre prelátus-elnök közölte a gyűléssel, hogy Komárom város képviselő testületé f. év május 22. napján megtartott rendes közgyűlésén hozott határozatával kimondotta „hogy a kegyúri terhek további kifizetését megtagadja, mert a város a kegyúri jogot és kötelezettséget nem ismeri el.“ A képviselő testület ezt megdöbbenve vette tudomásul azzal, hogy úgy az egyházközség, valamint az érdekelt felek azt megfellebbezik. Tudatában van annak, hogy a közigazgatási bíróság, mint annyi más analóg esetben tette, a komáromi kegyúri terhekre nézve is ki fogja mondani, hogy azokat egyoldalulag megszüntetni nem lehet, annál inkább se, mert hisz a város a kegyúri terhek fejében a királyi adomány levél szerint olyan ingatlanoknak és jogosítványoknak jutott birtokába, melyeknek hozadéka bőségesen fedezi a kegyúri kiadásokat, hozzávéve még az évszázadokra visszamenő jogszokást, kétely sem forog fenn az iránt, hogy a közigazgatási bíróság döntése az egyházközségre nézve kedvező lesz. A képviselet a maga részéről is szükségesnek tartja, hogy ez a város lakosainak nyugalmát és békéjét folytonosan megzavaró ügy a legfelsőbb biróság elé kerülve, annak határozatával a napirendről lekerüljön és a felzaklatott kedélyeket megnyugtassa Dr. Aranyossy László szakszerű és praktikus javaslatainak elfogadása után az elnöklő prelátus a jegyzőkönyvi hitelesítőket kijelölve, a gyűlést berekesztette. mimmiwwiiwiii»iininwwm 4iii>i»iHiwiiiiiiMWiiiwyiWBiiMW POLITIKAI SZEMLE Koraázom, — május 30. i '
