Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-20 / 40. szám

6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. május 20. Szorgalmaskezii betörőbanda űzőiméiről rántotta le a leplet a komáromi rendőrség1. A benedülői szervezet, amely baromfilopásokban képezte ki magát, jól élt a hízott kacsákból és undorral tolta félre a kotlósiyukot — Mire hasz­nálható a reumás cinkostárs? Saját tudósítónktól. Az utolsó hetekben igen elszaporod­tak a betöréses lopások Komáromban. Titokzatos betörőtársaság látogatta meg a komáromi udvarokat és lopta el a hizott baromfit. Ahol alkalom kínálko­zott, ott nemcsak a baromfiudvart ke­reste fel a betöröbanda, hanem a szo­bából is elemelte, ami ellopható volt. A banda ügyessége nemcsak abban mutatkozott meg, hogy észrevétlenül működött a lármás baromfiak között s egyetlenegyszer sem csapott olyan zajt, hogy a lakók felébredtek volna, hanem abban is kitűnt jelességük, hogy tervszerűen jártak el: a város min­den részét egyforma lelkesedéssel látogatták, hogy igy tereljék el magukról a figyelmet. A banda vezetője Sas János 37 éves munkás volt, az alvezérek Lukács Ist­ván 21 éves munkás és Óvári József 32 éves kecskepásztor. Mint társak mű­ködtek Földes Vince és Fiilöp Ferenc munkások. Szalai Lajost és feleségét orgazdaság miatt jelentette föl a rend­őrség. A társaság főképen baromfilopás­ban jeleskedett s az eddig kinyomozott adatok szerint április 23-án éjjel Földes, Sas és Fülöp Schwarcz Ede dunaparti kamrájából pulykát loptak, majd 28-án betörtek Sas és Lukács Pilcz Dezső citrom­­uccai házába s onnan tyúkokat loptak. 29-én Sas és Lukács a Kisérsoron jártak és több kerten átmászva Bajcsy Lenke udvaráról vittek el tenyészka­­csákat. Tekintettel arra, hogy a tolva­jok minden baromfit megettek, csak a kövér baromfit kedvelték. A tenyész­­kacsákat nem találták alkalmasaknak a megevésre, először tehát kihizlalták. Május 3-án Sas, Óvári és Lukács be­törtek Muck Mária Erzsébetszigeti vil­lájába s onnan szőnyegeket, abroszt, ágyneműt vittek el. Nem voltak meg­elégedve a zsákmány mennyiségével, igy kiemelték az udvaron levő vaskutat is és azt is magukkal cipelték emlékül. Május 4-én Lukács és Sas a Singellön tettek látogatást Standt Mihálynál, ba­romfiak érdekében. 14-én Lukács és Sas a Viz-uccában jártak, ahol Szalay Mária baromfiait látogatták meg. Most már nagyon belemerültek a munkába s a Vágdunasorra is ellátogattak, ahol Kozák Mária kotlóstyukjait vitték el. A kotlósok azonban nem Ízlettek a kényesizlésü társaságnak s csak egyet próbáltak megenni belőlük. 16-án Lu­kács és Sas a Pandató-uccát tisztelték meg, ahol Schlesinger Tibor barom­fiait emelték el. Most már nagy volt a készlet, a jövő számára is dolgoztak s az ellopott baromfiakat megkop­­pasztva félretették jobb időkre. Ebből a koppasztott készletből a tulajdonos vissza is kapott néhány halott tyúkot. Ugyanakkor betörtek Fried József ke­reskedő kamrájába is, ahonnan láda­számra vitték a narancsot és a citro­mot. A narancsot a tolvajok gyerekei megették, mégsem tudták mind elfo­gyasztani s mikor a detektívek a lopott holmik után kutattak, a gyümölcsök belekerültek a Dunába. Ugyanakkor egy kosár katonai fehérneműt is lop­tak Rosehnál Anna mosónőtől. A lopások vezére, Sas volt, a „falazója“ pedig Óvári. Óvárira azért hárult ez a szerep, mert reumás lábaival nem tudott kerí­téseket mászni. Óvári roppant tá­jékozott volt a baromfiak elhelye­zésében, mert azelőtt disznó és kecskepásztor volt és minden „lelőhelyet“ pontosan tudott, a tár­saság biztosra mehetett. Hűsége megkapta azonban a jutalmát, jó kövér kacsák és tyúkok alakjában Viszont ugyanő nagyszerűen értett la­katok és zárak feltöréséhez is, ennél­fogva kétszeresen volt nélkülözhetetlen. Komárom, — május 20. A rendőrség néhány napi megfe­szített és ügyes munkával kézre­­keritette a tolvajtársaságot. Nyomról-nyomra járva sikerült fényt vetni a sorozatos bűnesetekre. A tol­vajtársaság megvallott mindent, az ügyészségnek adták át őket. A rend­őrség közli, hogy Óvárinál nagymeny­­nyiségü cinezett bádogot találtak, iga­zolt .tulajdonosa átveheti. Látogatás a Legény* egyletben. Komáromban a Katii. Legényegylet kétségtelenül egyike amaz egyesüle­teknek, amelyek a magyar kultúra érdekében a legtöbbet tettek. Ki ne emlékeznék például a néhány évvel ezelőtt előadott Marica grófnő és a Nótás kapitány című nagysikerű ope­rettekre, melyek a Legényegylet ren­dezésében még Komáromban is 25— 30 táblás házat vonzottak. De ma sem lehet panaszkodni a Legényegyletre. Dolgozik az most is. A mai körülmé­nyek közölt egy operettet előhozni sokkal nagyobb áldozatba kerül, mint azt bárki is gondolná. Meg aztán az igazat megvallva, ma már nem igen írnak olyan szép, tartalmas operette­ket, mint a fentemlítettek is. A Ci­gányprímást és Csárdáskirálynőt sem követi hasonló. Ezért szorítkozik a Katii. Legényegylet is inkább a pró­zai darabok előadására és kacagó dél­utánok rendezésére. Most, hogy utána vagyunk már, bevallhaljuk, hogy a legutóbbi Hableány pensio című ba­latoni komédia nem a legszerencsé­sebb megválasztású darab volt s an­nak -ellenére, hogy négyszer ment, nem elégítette ki teljesen a közönség várakozását. Ennek oka elsősorban az, hogy ma már nagyon nehéz egy olyan darabot találni, amelyet egy katholi­­kus egyesületben elő lehet adni, má­sodsorban még nehezebb a megvá­lasztás abból a szempontból, hogy az mindenkinek tessen. Vannak egyes darabok, amelyeket meg kell érteni. A Kath. Legényegylet vezetősége a csorbát akarta kiköszörülni, amikor vasárnap estére tarka estet hirdetett. Ebből az alkalomból kerestük fel a Legényegylet székházát, hogy lássuk, vájjon hogyan készülnek egy ilyen ka­baréra. Már messziről halljuk a kugligo­lyók zörgését, amint célt találva, vagy nem találva éktelen zörgéssel gurul­nak vissza a keskeny deszkavályúban. Kuglizik az egyleti fiatalság. Ez a legfőbb nyári szórakozásuk. Mikor oda ériünk, éppen akkor szalasztottak va­lakit egy üveg sörért. Valamelyik sze­rencsés dobó egyszerre kilencet do­bott. Egy üveg sör a jutalma. Most nézzünk csak jobban körül. Egy Ízlé­sesen parkírozott kertben vagyunk, melynek virágágyait gondos férfike­zek ápolják. A kert közepén szökő­kút. Szintén az egyleti fiúk munkája. A virágágyak között padok, asztalok. Mindenütt a legnagyobb rend, tiszta­ság Bentről zene hallatszik. Arra­felé indulunk. Az első terem, ahová jutunk, a társalgó. A ping-pong asz­talon éppen egy négykezes meccset játszanak, de a billiárd asztal is el van foglalva. Egy másik asztalon bel­es külföldi sajtótermékek fekszenek. Többen olvasnak. Igazi klub-élet fo­lyik itt. A könyvtár nyári szünetet tart. A fekete táblán cserkésztárgyú hirdetményt találunk. Érdeklődésünk­re azt a választ kapjuk, hogy a Le­gényegyletben is megalakult a cser­készcsapat s tagjait még a május fo­lyamán le fogják igazolni. Meglepő az a lelkesedés, amivel az egyleti fia­talság dolgozik. Áttérünk a másik te­rembe. A cigányzenekar próbál ben­ne. Nagyszerűen megy már nekik. Kísérőnk boldogan dicsekszik, hogy ez az egylet cigányzenekara. Most ala­kult és a csütörtöki előadáson szere­pel először. A prímásuk Nagy Feri, egy hatodikos gimnazista. Nagy ze­nész ő, a gimnázium cigányzeneka­rának is a vezetője. Az öltözőben a Katona házaspárt találjuk, kik nagy­ban próbálják az egyik vígjátékot. A női öltözőben szintén próba, a szomszéd teremben szintén. Fönt a nagyteremben újból zenészekkel ta­lálkozunk. Szalonzenekar: KrizsánJó­zsef zenetanár szervezte és tanítja nagy kitartással. Ha egy zenekar olyan jó kezekben van, mint Krizsánéban, akkor bizonyára meg is lesz a jól ki­érdemelt siker csütörtökön. Ott talál­tuk R. Moly Margit művésznőt is. A partnerét várta, kivel a csütörtöki elő­adáson együtt fog énekelni. Fönt a színpadon Windeisen Manci vezeté­sével a lányok a balettáncot tanul­ják, mely szintén egyik műsorszáma lesz a kabarénak. Távozóban adják tudtunkra, hogy a vasárnap estére hirdetett kabaré megtartását csütörtök estére halasz­tották el. Későn értesültünk arról, hogy vasárnap a községi elemi fiú­­fiúiskola jótékonycélú szinielőadást rendez. < A Legényegylet kabaréja tehát csü­törtök este lesz nfegtartva. A nagy érdeklődés ellenére is a vezetőség fil­léres helyárakat állapított meg. Je­gyek 1, 2, 3, 4 és 5 Ke árban már kaphatók a Derzs-féle cukorkaüzlet­­bem (h. gy.) Sodorna és Gomorrha romjai a Holt-tenger mélyén. Angol repülőtisztek szenzációs felfedezése. Nagy feltűnést keltő kairói jelentés arról számol be, hogy egy angol re­pülőtiszt az abukiri öböl átrepülése alkalmával romokat látott a tenger fe­nekén. A repülőtiszt közlése nyomán halászok és búvárok hajóztak ki a megjelölt részre és megállapították, hogy a tenger fenekén két csoport rom is van. A romok főként oszlopmaradványok­ból állanak. A múlt héten Omar Toussoun her­ceg búvárok segítségével megállapí­totta, hogy öt és fél méter mélység­ben több oszlop emelkedik ki a tenger fenekéből. Az oszlopok vörös gránit­ból készültek. Az egyik búvár vala­melyik oszlopból letördelt nagyobb darabokat és azt felhozta a tengerbői. Megállapították, hogy a letört rész Nagy Sándor macedón király fejét ábrázolja, amelyet nyilvánvalóan oszlopdiszként alkalmaztak. Még nagyobb érdekességü egy má­sik angol repülőtiszt jelentése, aki el­mondotta, hogy a Holt-tenger déli vé­gén a víztükör alatt egy elsüllyedt város romjait pillantotta meg. Hozzá­értők azt hiszik, hogy ezzel a felfede­zéssel alighanem tisztázni lehet Sodorna és Gomorrha elpusztulá­sának rejtélyét, mert minden jel arra mutat, hogy e romok az ókor e két elpusztult váro­sának romjai. „Szolgálatba menni sze­retnék és eldicsekvés helyeit egyszerűen felül­múlhatatlan vagyok!" — Egy munkát kérő uj ajánlkozási formája — Komárom, május 19 A szerkesztőségi levelek közölt nem utolsó helyen áll az, amit ehéten kap­­tuink) s alább teszünk közzé. Alighogy a munkanélkülieknek egy küldöttsége eltávozott szerkesztőségünkből, egy másik, munka nélkül maradt fiatal­ember levele is bekopogtatott hoz­zánk) s kérte a nyilvánosságot. Hason­ló leveleket nem igen szoktunk közzé­tenni, az alábbközöltnek fogalmazása, stílusa, büszke öntudata azonban meg­érdemli, hogy országvilág értesüljön a jeles fiatalember erényeiről és nagy­szerű képességeiről, hiszen ő állítja sajátmagáról, hogy: »egyszerűen fe­lülmúlhatatlan vagyok«, — ez pedig föltétlenül hitel térdemlő bizonyítvány. Némely kitételeiben nem egészen ért­jük a derék fiatalembert, — például az »egyenletes gazda« kiléte homályos előttünk, a »komoly eszmélyü« böl­csesség is bizonyos körülírásokra szo­rul, viszont, hogy egy tizennyolcéves fiatalember máris benősüléssel akar­ja megalapítani szerencséjét, holott mások hetven éves korukban sem jut­hatnak hozzá, ez az ötlet kissé fesz­telen. A fiatalember öntudatos levele megérdemli a nagy figyelmjet s innen kiáltjuk a nyilvánosság elé: Rajta, gazduramék, itt a ritka alkalom, »ahol csak egy Vagy két aggkorú lévén!« ürömmel üdvözöljük a bátor fiatal­embert és kívánunk neki »nagy haj­lamához iránta való jő helyet!« íme, a levél: Szolgálatba menni szeretnék. Egy IS éves róm-kath. fiú vagyok, igen nagy haj lám mai teljesíteném szolgá­latomat, ha akadna irántamvaló jó hely. Pld. oly egyenletes gazdához vagy uriabb helyre házias tisztán­tartáshoz. Egyszóval mindenre al­kalmas volnék. Természetem »Szö­rényi viselkedésű, bölcs, komoly­eszmélyú s igen dologkedvelő és nem a féle kalandos«, hanem egy falusi kissebbgazda családból való vagyok. De mivelhogy mostohám lévén s nemtudok vele megférni, tehát kénytelen vagyok Édesapám­tól búcsút venni s tőle eltávozni és valahol szolgai hely után nézni, vagy ha akadna másféle kigondolt­­ságom szerint szerencsém, kifejezve y>benősülés«. Kétféle nyelven tudok beszélni, »magyarul és szlovákul.« Alkalmas volnék oly kissebb gazda­ságot is kezelni, két évi gazdasági iskola végeztemi tudásommal, mint pld (15—20 hold) ahol csak egy vagy két aggkorú lévén. De azért a dolgot is végezném kötelességessen vagy mintha gazdaságomnak fia volnék. Jóságomról és szorgalmam­ról való eldicsekvések helyett egy­szerűen s röviden, »felülmúlhatat­lan.« Szerencsésnek valhatja ma­gát az kinek portáján dolgaimat űzöm s végzem. Szolgálatomnak he­lye lehet, akár falun akár városon. További tudakozódást Én és az igen tisztelt szándékozók közötti leve­lünkben 1•özöltethető. Aláírás. kőműves és ácsmester lomáromTóuccatö. A legolcsóbb árban készít min­dennemű új építkezéseket, átala­kításokat, javításokat, készít ter­veket, költségvetéseket és leszá­molásokat. Gyors, szolid és megbízható ki­szolgálás, építkezések előnyös lebonyolítása, épitkezési ügyekben díjtalan tanácsadás. 199

Next

/
Thumbnails
Contents