Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-17 / 39. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1983. május 17. — Halálozás. Pető Ignác kereskedelmi ügynök Komáromban, 63 éves korában hosszabb betegeskedés után elhunyt, gyászba borítván szeretett családját és rokonságát. Pető Margit a Braun cég könyvelőnője édesapját veszítette el az elhunytban. Temetése ma szerdán délután lesz a helybeli izr. temető halottas házából. Béke poraira! — A Legényegylet vasárnapi kabaréját óriási érdeklődés előzi meg. Múltkori számunkban említettük már a nivős műsor kivonatát, mely a közönség körében méltó és általános helyeslésre talált, Mi is helyeseljük a rendező egyesület azon eljárását, hogy vidám estjének műsorába zeneszámokat és éneket is iktatott, mert köztudomású, hogy a komáromi közönség jobban szereti a zenés és énekes darabokat, mint bármely örökértékü prózai előadást. Mint értesülünk, a próbák javában folynak és minden jel arra mutat, hogy a vasárnap esti kabaré lesz az egyesület ezidei egyik legjobb előadása. A kabaré este nyolc órakor kezdődik. Jegyek már kaphatók a Derzs-féle cukorkaüzletben. — Levél egy csoda-papagályról. A következő levelet kaptuk: „Furcsa eset történt velem. Néhány nappal ezelőtt egy papagályt kaptam ajándékba, de a díszes állat nem akart lakásomban beszélni. Órák hosszat ültem az álmos papagály előtt és folyton mondogattam: „Halló, Lóri! Halló, Lóri!..“ Végül a papagály kinyitotta a szemét és igy szólt: „Mással beszél!“ ... Erre újra álomba merült, de másnap végképen felébredt és azóta folyton ezt hajtogatja: „Tolnai... Tolnai... Tolnai... Nem tudják megmondani nekem, hogy milyen Tolnait emleget a Lóri folyton? Talán Tolnai Világlapját?.. — A községi elemi iskola szinielőadása vasárnap délután. A komáromi községi elemi iskola Tantestülete május hó 21-én d. u. 5 órakor az iskola tornatermében az iskola tanulói közreműködésével jótékonyáéin szinielöadást rendez. A prológot VFe/ss Kornélia ig. tanárnő irta, a leányénekkart Sörös Krisztina tanítónő tanította be. A Gombcsata vígjátékot és Álom az erdőben dalos mesejátékot Csizmazia Anna és Tóth Juliska tanítónők rendezik, tanítják be lelkesedéssel és szakértelemmel. Az előadásnak mintegy 50 kis diákszereplője van. A községi elemi iskola immár tradicionálissá vált szinielőadása iránt nagy érdeklődés nyilvánul s ezúton is felhívjuk az előadásra Komárom társadalmának figyelmét. JótékonycéU előadás! A rendezők, Pethö Sándor igazgatóval az élén, szeretettel és hittel készítik elő az előadást, melyre még szombati számunkban visszatérünk. — Fehér virág, fehér ruha, fehér szív. Ezeken minden szem nemcsak csendesen megnyugszik, de kívánja, óhajtja, szereti, élvezi. — Hát még az a kis csöppség, akinek számára felvirrad a nagy ünnep, az első áldozás napja! Mit nem adna érte! És nincs és nincs! Hogy is volna, mikor otthon sírnak a kenyérért, esedeznek a munkáért! — Ép ezért hálásan köszönjük a kegyesszivü adakozóknak az eddig befolyt összegeket. A Szűzanya nevében 20 Ke, Kis Teréz nevében 20 Ke, N. N. 50, dr. Lestár I. 30, Beck F.-né 20, Kerbler J. 20, Széles G.-né 20, két özvegy 25, FaldaJ.-né 15, Cs. F., N. N, Langsádl L.-né 10—10 Kc-t, Benkéné 10 Kő. Sok gyermeknek nincs még ruhácskája, nincs még cipőcskéje. Nemesszivü lelkek, könyörüljetek és küldjétek adományokat az irgalmas nővérekhez. — A guta—kamocsa—érsekujvári út megépítése. Mivel a most jegyzés alatt lévő munkakölcsön elsősorban az útépítésnél adja meg a legtöbb munkaalkalmat, az érdekelt körök figyelme nagyon is ráirányult a guta—kamocsa —érsekujvári út építésére, illetve az útnak egészen Vásárutig való meghosszabbítására. Ez ügyben dr. Holota János magyar nemzetipárti képviselő és érsekujvári városbiró Prágában járt, hogy a nagyfontosságu ut építését mielőbb elkezdhessék Prágában azt a felvilágosítást kapta, hogy az ügy most van véleményezés alatt a pozsonyi országos hivatalnál. Erre dr. Holota János Pozsonyba utazott és az országos hivatalnál megtudta, hogy az ügy előkészítése és kedvező véleményezése a legrövidebb idő alatt befejeződik és akkor az összes iratokat felküldik Prágába, úgyhogy az építést hamarosan el lehet kezdeni, amint lesz erre kedvező fedezet. E nagyfontosságu ut által érdekelt községek mindent elkövetnek, hogy a kérdés kedvező megoldása ne késsék sokáig. — A rendőrség ezúton is figyelmezteti a közönséget 548/1933. ein. számú hivatalos hirdetményére, mellyel bizonyos irányú külföldi rádióműsorok nyilvános közvetítését megtiltotta. Egyúttal figyelmezteti azon rádiótulajdonosokat, kik helyiségeikben üzletből kifolyólag nyilvánosan közvetítenek rádióműsorokat (kávéházak, vendéglők stb.), hogy ehhez külön hatósági engedélyre van szükségük, melyet a kérvényezőknek Komárno területére a rendörkomiszariátus adhat meg. — Hozzák rendbe a szigeti utakat! Bizonyos időközökben felemeljük szavunkat a komáromi uccák csinosítása érdekében s hol több, hol kevesebb eredménnyel szádunk síkra a város rendezett állapotáért. Szeretnők például elérni azt, hogy a külsőbb területek ne az „Ázsia“ aiszitojelzöt hordják magukon azzal a megokolással, hogy ha van a városnak Angliája, akkor kell legyen ázsiai gyarmata is, szeretnénk a kövezés, csatornázás kereteit látni legalább, — nemcsak egyes helyeken, hanem az egész városban is, — óhajtanók látni a fásitott Szénateret s kiváncsiak vagyunk, hogy a Kórház tér szép virágágyának mikor lesz diszkorlátja már, hiszen tavaly is azzal érveltek az illetékesek, hogy az csak ideiglenes. Ezúttal azonban bővebben a szigeti utakról szándékozunk szólni néhány szót: Komárom városa szinte kihasználatlanul hagyja a szigeti adottságot és sokkal kevesebbet törődik vele, mint azt a sziget megérdemelné. Néhány düledező csárdán és a strandon kivül a komáromi polgárnak nincs hová mennie vasárnaponkint, ha a polgári örömöknek akar áldozni és sétálni szeretne. Szomorú valóság: Komáromnak nincsen rendes kirándulóhelye, a túloldali vendéglők nem minden tekintetben merítik ki a kirándulóhelyek ismérveit... A szigetet azonban alkalmasnak látjuk arra, hogy kellemes sétahelye legyen Komáromnak. Hogy azonban ezt elérhessük, a sziget főutjait kellene gondozni és sárosabb időben is járhatóvá tenni. Padok az ut szélén, kellemes virágágyak, zenés vendéglő, jó utak: mennyivel kedvesebb volna ezáltal a sziget is! Ügyes vállalkozással még jövedelmezővé is lehetne tenni. Ezúttal a magunk részéről csak a sziget főutjának karbantartását kérjük: ez a hosszú, szép egyenes ut megérdemli, hogy többet törődjünk vele. Ér annyit az ott sétálás, mint a Nádor töredezett aszfaltját koptatni mégjobban. — A rejtélyes hindu hercegnő. Exotikus és rejtélyes vendége volt Budapestnek: egy előkelő hindu hercegnő, aki többek között azzal keltett feltűnést, hogy vérbe mártott tollal imádkozott. Erről a hercegnőről érdekes cikket közöl a Délibáb, melynek szerkesztőségét felkereste és hosszasan elbeszélgetett Indiáról. — A Délibáb uj száma, amely gazdag tartalommal jelent meg, pompás rádió-műsorokat, filmrovatot és rejtvényeket, valamint egyfelvonásos színdarabot, folytatásos regényt és 120 képet közöl. Egy szám ára 1.50 Kő. — Áthelyezés. A magyar pénzügyminiszter Prohdszka Jenő p. ü. főbiztost Salgótarjánból Komáromba helyezte át és megbízta a a komáromi pénzügyigazgatóságnál a pénzügyőri ügyek előadói teendőivel. — A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG április és május hónapokban egy ósztályülést tartott, két elnökségi ülést és öt bizottsági ülést. Áprilisban megalakult a Társaság tudományos osztályának keretében a nyelvészeti bizottság. A tudományos könyvtár céljaira szóló őszszegből a bizottság megvetette a Társaság magyar filológiai szakkönyvtárának alapját. A bizottság színvonalas észt-estet is rendezett. A Társaság irodalmi osztálya május 7-én tartott rendes osztályülést, amelyen az osztály tagjai nagy számban jelentek meg a legtávolibb vidékekről is, Az osztályülést Antal Sándor osztályelnök vétsél, te, a referátumokat pedig Szálátnai Rezső osztálytitkár terjesztette elő. Az osztályülés a legnagyobb elismeréssel tudomásul vette az osztály elnökségének működését. Különösen a könyvkiadással foglalkozott ez az osztályülés. Az osztály tíz kötetből álló szépirodalmi könysorozatot fog kiadni. A pályázatok kiírása és a pályázati feltételek a Társaság elnökségi ülésének határozata után jelennek meg a napisajtóban. Ezen a könyvsorozaton kívül Madách-könyvtár címen egyidejűleg a szellemi tudományok minden ágából kisebb formátumú könyveket fog a Társaság kiadni s ezek közi is szépirodalmi dolgokat. Hasonlóképen tervbe vette az osztály, hogy a másik két osztállyal karöltve egy rangos magyar néplapot fog kiadni s ezirányban megteszi a szükséges lépéseket. Az osztály ülés egyhangúan elhatározta, hogy a magyar nyelv és stílus tisztaságának biztosítását, romlatlanságát, teendői közé teszi s oda fog hatni az intézményes helyeken, az iskolákban is, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalságot helyes magyar nyelvre neveljék és oktassák. A művészeti osztály piktor-tagjai resztvettek Prágában a szlovensszkói reprezentatív kiállításon s közülük Angyal Gézától, Harmos Károlytól, Jánoska Tivadartól, Prohászka Istvántól, Stern Ármintól vettek oil képeket. A Társaság beadvánnyal fordult a prágai rá dió-journal igazgatóságához és annak pozsonyi fiókigazgatóságához is s a heti pozsonyi rádió-órák megnagyobbítását kérte. A Társaság beadvánnyal fordult az iskolaügyi és népművelődési minisztériumhoz s ebben a beadványban azt javasolta, hogy az évenként kiosztott irodalmi és művészeti államdíjakból magyar írók és művészek is kapjanak, ép úgy, mint ahogy néhány esztendő óta részesülnek ebben a csehszlovákiai német írók és művészek. A Társaság hivatalos folyóirata, a Magyar Figyelő, negyedévenként fog megjelenni, az első kettős szám június hónap folyamán jelenik meg s tartalma, színvonala a szlovenszkói magyar szellemi élet eseménye lesz. A Társaság ez úton értesíti a magyar közönséget, hogy hivatalos helyisége Pozsonyban, a Káptalan ucca 13/a számú házában van. Erre a címre intézendő minden írásbeli felkeresés, ami a Társaságnak vagy a Magyar Figyelő szerkesztőségének és kiadóhivatalának szól.- A KOMÁROMI GALAMBOK SIKERE. Valamikor a komáromi galambászok messze földön híresek voltak és pár évtizeddel ezelőtt nem volt olyan komáromi gyerek, akinek ne leltek volna galambjai. Az ereszek alatt levő galambházak, vagy a padlások elkerített galambtanyái mellett a galambdúcok se hiányoztak egy komáromi udvarról se. Ma már a galambászat, a galambtenyésztés nem ölt olyan nagy arányokat, mint azelőtt, de még sokan vannak, akik foglalkoznak vele nálunk, Komáromban. A most bezárult nagy sikerű budapesti nemzetközi vásárnak volt cgv nagyon kedves része, a galambtenyésztés című osztálya. Itt többek között egy váci galambtenyésztő is kiállított galambokat. Az egyik galambkalitka felirata ez volt: Szívhátú komáromi bukó galambok. Szebbnél szebb galambok voltak ezek, hátukon szívalakkal. Ezek a galambok repülés közben bukfencet tudnak vetni a levegőben, azért hívják ezeket bukó galamboknak. A komáromi származású galambok tehát ezúttal is nagy sikert arattak. — Fürdőügyi látogatás. A komáromiak két kedvenc kiránduló helyét, Almás kénes fürdőt és a tatatóvárosi fürdőket a napokban látogatta meg a Magyar Balneologiai Egyesület részéről Vámossy Zoltán dr., Dalmady Zoltán dr, és Bánlaky Géza vezetésével igen sok kiránduló. Először Dunaalmás kénesfürdőt nézték meg, ahol vitéz Böszörményi Ödön főjegyző és Barczy Miklós selyemtenyésztési felügyelő fogadták a vendégeket. Innét Tatatővárosra mentek, ahol Halmos Antal tóvárosi főjegyző, Szívós Lajos községi biró és Tóth Miklós tatai főjegyző kalauzolta a vendégeket, — A szlovenszkói cserkészek kiképzőtábora és versenye. A szlovenszkói cserkészkiképzőtábor vezetősége elhatározta, hogy amennyiben elegendő számú magyar cserkész jelentkezik az 1933. évi tanfolyamra, számukra külön magyar őrsöt állít fel, amely magyarul tartja tanfolyamát. A kiképzőtábor parancsnokhelyettese egyszersmind a magyar tábor vezetője, Beszédes Lajos lesz. A szlovenszkói kiképzőtáborok szoros összeköttetésben vannak az angol Gilwell-parkkal s ennek szellemében gondoskodnak a cserkészvezetők neveléséről. 1933-ban csak egyetlen kiképzőtábor,'épül, julius hó 1 —ll-ig a Magas Tátrában, Tátrafüred környékén. — Az Országos Intéző Bizottság kidolgozta az idei cserkészversenyek szabályzatát. A versenyek kötelezőek és azokon részt kell venni minden igazolt ifjú és öregcserkészrajnak. A verseny célja, hogy a különböző egységek cserkészeit közelebb hozza egymáshoz és megmutassa, milyen a cserkészképzettség foka Szlovenszkón. A versenyt a kerületi biztosok szervezik meg s a versenyek olyan helyen lesznek tartva, amelyet a kerület rajai könnyen elérhetnek. Tizennégy pontja van a versenynek. Ezekre a szlovenszkói magyar cserkészek is nagy igyekezettel készülnek. Törvénykezés (§) Héthónapi böríöni kapott egy tolvaj katona. Kvaltin János gbelli illetőségű katona Komáromban szolgálta le katonai évét. Alighogy betanult a katonaságba, rögtön lopkodni kezdte katonatársait és a katonai kincstárt s rövid idő alatt mintegy kétezer korona értékű holmit tulajdonított el. Lopásaira nem jöttek rá, mert egyébként olyan jól viselte magát, hogy tizedessé léptették elő. Csak a leszereléskor fedezte, fel a lopásokat Kvaltin őrmestere és jelentette föl a tolvaj altisztet. Kvaltint a komáromi polgári bíróság vonta most felelősségre, Komáromba már csendőri fedezet alatt érkezett Pozsonyból, ahol jelenleg vizsgálati fogságban tartózkodik, mert ott is van számolni valója a bíróságokkal, Kvaltin beismerte tettét és könynyelműségével védekezett. A bíróság kéthónapi börtönre ítélte. (§) Az istállóban hagyta az édesanyját. Vecsei Jánosné lévai lakost különös váddal illették a szomszédai: hetvenhároméves édesanyját nem engedte be a lakásba s az istállóba zárta, ahol gondozás nélkül hagyta olyannyira, hogy az öregasszony szemgyulladást kapott a piszokban. Vecsei Jánosnál feljelentették, aki azonban tagadta, hogy az anyját az istállóba zárta volna, mivel az öregasszony saját akaratából választotta alvóhelyül az istállót, tisztántartani pedig semmiképen nem engedte magát. Mivel a feljelentéshez csak egy tanú ragaszkodott, a többi tanú a terheit javára vallott, a kerületi bíróság Vecseinét felmentette a »segély nélküli elhagyás« vádja alól, az ügyrész ellenben felebbezett. (§) Ki muzsikáljon a szüretelőknek? Nagy cigányháboruság epilógusát tárgyalta a komáromi törvényszék. A cigányháboruság a komáromszentpéteri szőlőben folyt le a tavalyi szüret alkalmával. Czirok János, Czirok Antal és Czirok József voltak a „nagy pör“ vádlottjai, akik muzsikálni mentek a szőlőbe, de kevés volt a muzsikusuk s a konkurrens banda fejétől, Sárközi Boldizsártól kértek kölcsön egy cigányt. Ez azonban nem adott, amire kitört a cigányok háborúja, sörösüveggel támadtak a Czirok-testvérek Sárközinek és véresre verték, úgyhogy eszméletlenül szedték föl a földről. Muzsikálni sem tudott, tekintettel a használatba vett szőlőkarókra. Mindegyik terhelt kétheti elzárást kapott, megfelelő pénzbüntetéssel. 8Ram és ieriessze t íegjofefe nsg}« lapét a Komáromi Lapokat
