Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-13 / 38. szám

Ö. oidmi. »KOMÁROMI LAPOKc 1933. májas 1 3. Az uj májusi menetrend nem hozott lényeges változtatásokat. — Még mindig nem elég olcsó a díjszabás és nem történik a vonaton való utazást megfelelő nép­szerűsítő intézkedés. Komárom, május 12. A csehszlovákiai vasutak uj me­netrendje május 15-én lép érvényre s a menetrend-könyvek már megje­lentek. A cél az volt, hogy a vasúti összeköttetéseket megja­vítsák, különösen a panaszolt vo­nalakon, történtek is változások a menetrendben, de lényeges át­formálások nincsenek. A nemzetközi vonatok menetrendjé­nek megváltoztatása magával hozta azt, hogy néhány gyorsvonatpár nem éri utót egymást a Párkány—Pozsony —zsolnai vonalon s ezáltal az össze­köttetés megnehezedett. A vonatok menetideje nem lett lényegesebben megrövidítve. A komáromi állomáson azonban úgy Pozsony, mint Érsekújvár és Gúla irányában az indulások és érkezések idejében eltolódások történlek, amit az utazóközönség figyelmébe ajánlunk. Általában 10—20 percekről van szó csupán, de némelyik járat hamarább indul, másik meg későbben, ami ele­inte zavart fog okozni a közönségnél. A pest—prágai gyors érkezési és indulási ideje változatlan. Nagyobb változások a csallóközi vo­nalon vannak, különösen a motorosok­nál ,amelyek általában későbben in­dulnak, mint eddig, — úgy Komá­romból, mint Pozsonyból. — és majd­nem minden állomáson megállnak. Feltételes megállókat iktatott be az új menetrend, ezek felhaszná­lásával a kisebb állomásokon is megáll a motoros s így megkön­nyíti a közlekedést. Sajnos, a sokat kifogásolt motoros­kocsikat, — amelyek idegezetében tá­madják meg az utazóközönséget s ame­lyek olyan célszerűtlenek, rázósak, lár­másak, hogy inkább valók múzeum­ba, mint vasúti sínekre, — ezeket még nem száműzte a vasutigazgatóság. Kis irka-firka A pletyka az emberi lélek rákfenéje. Orvul dol­gozik, suttyomban támad, visszkézből szúr, nevetős arccal acsarog és nem lehet védekezni ellene. Mindenütt ott van s egy óvatlan pillanatban már teríti is hálóját, hogy megfogjon benne. Mióta az ember társasággá verődött, azóta él a pletyka is: mindenkit ér­dekel a másiknak dolga, mindenki biró a szomszédja kertjében, mindenki azt a bizonyos szálkát igyekszik ki­piszkálni embertársa szeméből amely akkor ragadt a szempillák közé, ami­kor őneki a hagyományos gerendát dobták recehártyája elé az égi ha­talmak. A pletyka a kis lelkek fantáziájának kielégülése és szülőanyja a rosszaka­rat. A pletyka apró gombostűből nagy zsindelyszögeket formál, a történések meséit hatkötetes regénnyé szélesíti és apró, malterhabarcsos alapokra kacsa­lábon forgó kastélyokat épit. A pletyka: önzés és irigység. Ahol az emberek megunták egymás látását, ahol uj szenzációk ulán vágynak, ahol a bennük rejlő hipokrita lelkiismeret számára nem akad uj emelvény, ahon­nan a maguk sajátos erkölcsét taníta­nák a világnak: ott megszületik a pletyka, mint a bennük rejlő morali­tásnak levezetője, a kritikai szellem kielégítője és boldogan vájkál mások kis életében. Sajnos, hogy a genfi konferencián a lelki hadjáratoknak ezt a fajtáját nem Ítélték el s a középkor módja szerint nem kívánják a pletykázó nyel­vét tövestül, a templomi megkövetést Általában, — eltekintve attól, hogy a menetrenden keresztül vonul a gyor­sabb összeköttetések célzata, — a vas­­utigazgatások alig tesznek valamit, a cselekedeteknek nyugateurópai értel­mében, hogy a vasúti utazást megsze­rettessék, népszerűsítsék az autóval való élethalál-verseny idején. Tíz­­húszperces menetidő-rövidítések, ke­vesebb várakozási idő: úgyszólván eny­­nyi, amit az új menetrendben, mint praktikusat észlelünk. Az utazás ol­­csóbbátételét csak a 33«/o-os kirándu­lójegy jelzi — (az úgynevezett »week­­end-jegyek« ünnepkor), holott Nyu­­gateurópában, — amelyre annyira szeretünk hivatkozni. — már sokkal körmönfontabb intézkedések népsze­rűsítik meg a vonaton-utazást. Érte­sültünk arról is, hogy turisták szá­mára körutazási jegyeket rendszeresí­tenek a vasutigazgalóságok, ezek azon­ban túldrágák s csak rövid időre szól­nak. Amit mi kérünk: vicinális vonalakon is gyors jára­tok és kényelmes kocsik, olcsóbb vasúti tarifa. Szép ötlet volt a vasúti kocsikban el­helyezett folyóirat, amelyet a vasut­igazgalóságok adnak ki az egyes szlo­­veszkói tájak népszerűsítésére, az uta­zási kedv fellendítésére, de ez a kis nyomtatott reklám még nem elég, en­nél sokkal hatásosabb propagandára van szükség. Ezek a kis folyóiratok is szám­űzik a magyar nyelvet s csak zárt köz számára szólnak. Egyben arra is figyelmeztetjük az olvasót, hogy a budapesti gyorsvonatok indu­lási ideje is megváltozott a komáromi vonalon a villanyosmoz­donyok beállításával. Az eddig este 8 óra 50 perckor Pestről induló úgy­nevezett prágai gyors például a Ke­leti pályaudvarról 9 óra 10 perckor indul, de a rendes időben, 10 óra 40 az egész gyülekezet színe előtt, külön­ben régen illő korlátok közé szorítot­ták volna a mindinkább nagyobb fo­lyamágyat vető pletykát. Az intimpistaságok szerzőit éppen úgy el kellene Ítélni, mint a komám­­asszonyos történetek kiagyalóit, lehe­tetlenné tenni ezeket a meséket, ame­lyek emberek belső életét terítik a köz­vélemény asztala elé, családok nyu­galmát teszik tönkre ügyesen elejtett mondattal, koholván egy rosszul látott cselekedeiből vadnyugati regényt. A pletykának az az előnye, hogy kiindulópontja, amelyre támaszkodik, mindig helytálló, a következtetés azon­ban mindig rosszakaratú, fantasztikus, — azaz csak az első lépés indul meg valójában, amelyet igazolni lehet, a további lépések már nem a földön történnek, hanem a kiagyaló koponyá­ban. A pletyka rendszerint túléli ön­magát, lárpurlárrá lesz, már száll ide, száll oda, sorsokat dönt halomra, ter­jed, dagad, hizik, mindenki hozzáadja a maga gondolatát, mint hiteleset, nyug­talan éjjeleket csinál, nemlétező bűnö­ket követtet, Wertheim-szekrényt ra­bodat, soha meg nem történt viszo­nyokat költ. Még nem történt semmi, de a pletyka már tudja, az illetők még nem is ismerik egymást, de a pletyka már törvénytelen hat gyerekről beszél, a boltosnak még aránylag jól megy, de a pletyka hamis bukásról suttog, aki az erdők közé pihenni megy, arról az a hir kap szárnyra, hogy végvo­­naglásban szenvedő fertőző beteg, aki véletlenül betört egy ablakot, az most lopta el a Bégum ötszáz millióját.. . ó, milyen kedves, bájos dolog egy ilyen pletyka, amely vesékben túr és lelkeket kavar föl! A franciák megpróbálták a „Jóság hetét.“ Nálunk is meg kellene szer­vezni a plelykaellenes hetet, amikor mindenki csak szépet és kellemeset mond a másikról, amikor a szemek mosolya nem hazudik, a kézfogás őszinte és a rosszakarat egy percre sem kerül elő .. . Talán kíséreljünk meg egy uj, jobb társasjátékot: ne egymásról beszélni rosszakat s találni ki koholt meséket. Az ilyen mese mindig azt jelenti, hogy önmagunkkal nem vagyunk rendben... Harc a pletyka ellen: kisvárosi szél­malomharc, tudjuk s az bukik el bele, aki a harcot intonálja. Mert a pletyka és a rosszakarat örökké virulni fog, mindeneknek dacára. Mégis-mégis: szüneteltessük a „tüzes nyelvek“ munkáját. A világ nem a mi kis dolgainkkal törődik s a genfi kon­ferenciáknak, Hitlernek idejében igazán olyan nem fontos a mi kis életünk, hagyjuk azt,békében legalább. Pletyka: Écrasez Tintámé . . (írtam ezt abból az alkalomból, hogy egy jóismerősöm öngyilkos lett a ha­zug pletykák miatt s inkább a halált választotta, mint a reámeredő gúnyos arcokat.) (szv.) HÍREK — Egyházi rendkívüli közgyűlés. A komáromi református egyház május 14- én, vasárnap, délelőtt 11 órakor a Kollégium nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai 1. A barsi ref. egyházmegye javaslata a Dérer-féle iskolareform ügyében. 2. A Komáromban felállítandó ref. tanító­képző céljaira terület átengedés az egyház telkéből. Amennyiben az egy­ház szavazatra jogosult tagjai a köz­gyűlésen határozatképes számban nem jelennének meg, a közgyűlés jövő vasárnap, május 21-én, délelőtt 11 órakor fog megtartatni. — Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. Komárom város képviselő testületének pénzügyi bizottsága május 15- én, hétfőn délután 5 órakor, a Vá­rosháza nagytermében ülést tart, ame­lyen a május havi rendes közgyűlés pénzügyi vonatkozású tárgyait készítik elő. — Heíczegh István előléptetése. Herczegh István városi számvevőségi titkár, mint annak idején megírtuk, si­keres államszámviteli vizsgát tett állam­nyelven az országos hivatal kirendelt vizsgáló bizottsága előtt. Ezzel váro­sunk ez érdemes tisztviselője törvény szerint is megszerezte a főszámvevői állásra a kvalifikációt. A tanács neve­zett kérelmére most egyhangúan elha­tározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja Herczegh Istvánnak helyettes főszámvevővé leendő előléptetését. — Egyházi hírek. Az egyházmegyei főhatóság Bartalos Gyula csallóköz­­püspöki róm. kath. káplánt Ipolyfödé­­mesre nevezte ki plébánosnak. Helyébe Moncskó Tibor ujinisést nevezte ki káplánnak Püspökire. Áthelyezés. Jaskó Adolfot, a so­­morjai járási hivatal tisztviselőjét az országos hivatalhoz helyezték, helyébe Somorjára került Nievelt Teodor Besz­tercebányáról. — Halálozás. Mély részvéttel vesz­­szük a szomorú hirt, mely szerint özv. Vörös Jánosné szül. zetényi Csukás Eszter, munkában eltöltött nemes éle­tének 83-ik évében, hosszas szenvedés után május i l-én elköltözött e földi életből. A tisztes kort ért matrónában a legjobb édesanyák egyike hunyt el, aki korán özvegységre jutva, gyerme­keiért és családjának boldogságáért hosszú évtizedeken át az anyai szív minden odaadásával és szereteíével fáradozott. Kihűlt porrészeit május 13-án, szombaton délután 4 órakor fogják a helybeli ref. temető halottas házából örök nyugalomra helyezni. A megbol­dogultban Vörös Dezső kereskedő, Göttl Jenőné szül. Vörös Etelka, Kecskés Béláné szül. Vörös Jolán, Vörös János hentesiparos és Vörös Béla városi szám­tiszt édesanyjukat veszítették el. Gyá­szolják vejei, menyei, unokái, testvére, sógornői és a kiterjedt rokonság. Áldás emlékére! — Harmos Károly őszinte sikere a prágai művészeti kiállitáson Né­hány héttel ezelőtt nagyszabású kiállí­tás nyílott meg Prágában, amelyen magyar, német, szlovák és cseh művé­szek mutatták be termésüket s a kiállí­tás valóban reprezentatív megmutatko­zása volt a csehszlovákiai művészet­nek. örülnünk kell, hogy a szlovenszkói magyar művészek is helyet kaptak benne, noha kisebb számban, mint művészi értékük megengedné. Á ma­gyaroktól összesen csak 25 munkát fogadott el a kiállítás bírálóbizottsága. Harmos Károly festőművész volt az, akitől a zsűri a legtöbb képet fogadta el, művészete olyan eredeti, annyira érdekes és nem mindennapi, hogy örömmel sorozták a kiállítási anyag közé elsősorban Harmos Károly fantá­­ziadus festményeit: A cseh, német, ma­gyar lapok kivétel nélkül a legszebb kritikákat hozták Harmos üde, újszerű képeiről. Az egyik legelterjedtebb prá­gai újság nagy örömmel üdvözölte ezt az eredeti utón járó művészt, kiemelve képmásait és akvarelljeit, amelyeket Grieg „Peer Gynt“-szvitjéhez költött színekben, fantáziadus festményeit, kü­lönös humorát, mint vonzó delikát­­jait a kiállításnak. Az egész magyar csoportból csak egy magánvétel tör­tént: Harmosnak egy Grieg-illusztrá­ciója. Ugyancsak az állam is vásárolt egy Grieg-illusztrációt a komáromi művésztől, aki vidéki visszavonultsá­­gában is megmutatta, hogy elsőrangú versenytársa az úgynevezett „élen ha­ladó“ fővárosiaknak s velük együtt fut magasra Ívelő pályája. — Dr. Szuchy Boldizsár temetése. Nagy és őszinte részvét kisérte a ko­máromi kerületi bíróság tanácsosát, dr. Szuchy Boldizsárt utolsó útjára. Az elhunyt Budapesten fejezte be földi életét s kedden a Kerepesi temető ha­lottasházában adták meg pesti ismerő­sei, rokonai és jóbarátai a végtisztes­séget. Komáromból számosán útaztak le Budapestre, hogy résztvehessenek dr. Szuchy Boldizsár végtisztességén, azonkívül Szlovenszkó egyéb vidékéről is nagyon sokan jelentek meg. Megje­lent Bezzegh-Huszágh Miklós, volt fő­kapitány is, Bothár és Zachár törvény­széki tanácselnökök Dormándy vezér­kari ezredes, stb. Az elhunytat dr. Ke­mény Lajos fasori lelkész búcsúztatta. Szerdán Besztercebányára vitték a holtat s ott helyezték örök nyugalomra. Besz­tercebányán megjelent a komáromi kerületi bíróság küldöttsége is,'Nagy András h. kerületi bírósági elnök veze­tésével, valamint a komáromi ügyvédek karának küldöttsége. A komáromi jo­gászok nevében dr. Wittkó Rezső ügy­véd beszélt szivhezszólóan. — A perbetei r. kath. elemi nép­iskola tantestülete f. hó i 4-én vasár­nap d. u. P24 órai kezdettel Arany János emlékünnepélyt rendez a követ­kező műsorral: l. A toronyban delet harangoznak... 3 szólamban énekli a kar. 2. Emlékezés Arany Jánosról — felolvassa Váczy J. ig. tanító. 3. Kon­­dorosi csárda mellett... 3 szólamban énekli a kar! 4. Tetemrehivás. Melo­dráma. Előadja: Fellner Rózsi tanítónő, zongorán kiséri Vayda Gy. k. tanító. 5 A tudós macskája. Sza­valja: Lengyel Vince. 6. Családi kör. Szavalja: Lengyel Vince. 7. Élőkép a családi körből. 8 Ahol én elmegyek... egyveleg Énekli a kar. 9. „Fülemile“. Színmű 3 felvonásban. Arany J. verse alapján irta Stampay J. ig. tanító. 10. Esteledik, szól a gulya ... egyveleg, énekli a kar. 11. Magyar tánc. 12. Új­évi jelenet. Vígjáték 1 felvonásban. Arany J verse alapján irta Stampay J. — A komáromi Diákmenza részére érkezett ajándékok: Vörös Ede Ara­nyos 50 drb tojás, N. N. 13 kg spe­nót, Tok Miklósné Deáki 33 drb to­jás, N. N. Komárom 5 kg cukor, Hajdú Gábor Komárom 50 K. Az ajándéko­kat mély hálával és köszönettel nyug­tatja Gödör Kap. János. — Hitközségi választások a ko­máromi izraelita hitközségben. A komáromi izr. hitközség választását május 14-én, vasárnap tartja délelőtt 9 órától d. u. 4 óráig. A választásnak a hitközség választói joggal biró tag­jai közül az általa választott harminc tag nevét tartalmazó Írott vagy nyom­tatott lapot kell átnyújtania személye­sen a bizottság elnökének. A választók s választhatók nyomtatott jegyzéke már megjelent. perckor érkezik Magyarkomáromba.

Next

/
Thumbnails
Contents