Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-10 / 37. szám
1933. május 10. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldat zeit a .biztos irányítás, kedvesek voltak a melódiák. Néhány zeneszámot hallottunk biztos technikával, rutinnal. művészi érzéssel: Podhomy Maliid, Basilides Zoltán, Kominek Antal, Nagy Alice, Kacz Jenő, Frantl Éva, Kőváry Mária, Petrogalli Klára, megannyi kész zenész, egyik-másik kőzet a kiforráshoz, benső lendülettel, dinamikus erővel játszik s különösen az utolsó nyolckezes-szám (Brahms) aratott őszinte sikert. A hegedűsök: Szulcsányi Rudolf, Fekete Sándor, Döme Ferenc, Sárközi Béla s különösen a kis Kendi Marianna, behízelgőén játszottak, egy négyhegedűs kis koncertdarab előadása a tanítómester nagy türelmét és lelkesedését dicséri. Krausz Jenő behízelgő hangon, kellemesen énekelt el néhány dalt. A hangverseny szépen sikerült minden részletében s végezetül a tanítványok nevében Petrogalli Klára köszöntötte fel virággal az igazgatónőt. A női lélek válsága. Erről a kényes tárgyról egyesületközi vitát kezdett a héten a Kálvinszövetség tudós elnöke. Be mát István. Olyan érdekesen vetette föl az egyes kérdéseket, hogy érdeklik ezek a nagy nyilvánosságot is. A legkomolyabb férfiaknak is érdemes a női lélekkel foglalkozni, meri hiszen gyakran a nők lelke vagy lelketlensége intézi a sorsunkat. Talán érdemes, ha a nők is foglalkoznak a saját telkükkel. Mert higvjék el, mindegyiknek van. Csak némelyik úgy elrejti, hogy alig lehet megtalálni. Maga az erős férfijellem is válságban él. Hát csak természetes, hogy válságba jutott a női lélek is. Shakespeare' Hamlet je mondja kínos töprengései között: Kizökkent útjából az jdő s óh kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!: Üres bombasztnak találtuk ezt eddig, inig most megérjük, hogy kizökkent útjából az egész világ s még nem tudjuk, hogy megszületett-e az a valaki, aki helyretolja? A nőket kizökkentette a hivatásuk útjából az a tragédia, hogy nagy részük nem lehet feleség és anya. S akik a tisztes kenyérkeresetben találtak otthont, azok nagy részét állásukból is kizökkentették. Aztán jönnek a lelkiismeretlen férfiak ... hány női lélek marad aztán, amely erős alapja lehet egy vagy két ember, vagy egy egész család nyugodt életének? .Gyengül-e a vallásos érzés, a hagyományokhoz, az örök értékekhez való ragaszkodás?« — kérdezik a kálvinisták. — Minden felekezel híve és papja azt válaszolja: gyengült. Sőt, valami láthatatlan romboló szellem járja körútját a női lelkekben. — »A szabadság kiterjesztésével együtt lépést tarlott-e a kötelességek fejlődése?« — szól a további körkérdés. Felelet rá: Nem tartóit lépést. Sőt. Minél több a szabadság, annál kevesebb a kötelességérzet. — »Melyek a mai ideálok, mennyiben térnek el a régiektől?« Felelet: A múlt és a jelen tisztességes női megegyeznek abban, hogy az ideál a boldog családi élet. Csak egy kis árnyalat különbség van: ma főként az anyagi jólétet tartják a boldogság alapjának. Ebben még nincs hiba. Csak ott kezdődik a baj, hogy ha az anyagi jólét meginog, akkor a legtöbb női lélek is meginog. Mert hiszen a férfinak a nőre nem a pénz elköltésében van szüksége, hanem főként akkor, mikor a megszerzésén dolgozik. Nyilvános pályázatot kellene hirdetni nagy jutalmakkal olyan lányok fölfedezésére, akik a tisztességes pénzszerzésben is segíteni tudnak a férfiaknak. — »Az orvoslásnál a gazdasági helyzet javításán túl van-e szerepe a lelki élet tényezőinek?« Felelet: Van! A nőknek a leikével is kell foglalkozni. Ezzel kevés férfi törődik. Azért kapnak aztán annyi lelketlen nőt. A vallásnak óriási hatása van a női létekre. Ezt a szuggesztiv erőt nem szabad elhanyagolni. De nem a felekezcliség gyakran szétválasztó szellemére, hanem a szeretet engesztelékeny érzésére kell a súlyt helyezni. A nőknek összetartó szelleme teremtheti meg a társadalom öszszetartását s a nemzeti egységet is. És talán furcsán hangzik a kifejezés, növelni kell a nőkben a bajtársi szellemei. a kollegialitást, a szolidaritást. Az egyesületek éppoly jótékony hatással vannak a női létekre, mint a nők működése az egyesületekre. A nők összetartása és kölcsönös segítése sok nőt menthet meg az anyagi és erkölcsi pusztulástól. Erős munkára kell fogni a leányegyesületeket és nőegycsülelekel. De a női lélek válságát csak úgy tudjuk megoldani, ha rátérünk a gyakorlati segítésre. Pénz kell. Munkaközvetítés kell. S ki kell mondani az igazságot: házasságközvetílés kell s aztán a családi anyagi és jogi védelme. A Kálvin-szövetség mozgalmát folytatni és kiterjeszteni kell. A nőkérdésnek száz része van, mind meg kell oldani, mert a férfiak sorsa is függ tőle. A sors keze gyakran női kesztyűt hord. HÍREK A májusi este tiszta muzsika. A májusi este az egészség, az élet gavallér, adakozó kedvében. Finom, mint egy régi valcer és Szemérmes, mint egy brokát függönyős ablak. A májusi estében jó egyedül sétálni és elgondolkozni azokról a dolgokról, amik fájnak. A májusi este vigasz és enyhülés. Hidegborogatás a lázas homlokra, altató az álmatlanságra. Májusi estben könnyén és önérzet nélkül tudunk alázkodni, dac nélkül felejtve mindent tudunk megbocsájtani. A májusi este ünnep, mert mindenki élvezheti gazdagság nélkül, autó nélkül. Csak kimegy a hold alá, rágyújt a cigarettre, aztán valami régi nótát fütvörészik és egészen boldognak érzi magái. A májusi estben valami nagyon megható a virágok sorsa, amikor a sok gyönyörtől és teljesüléstől kifáradtan lehajtják fejüket a csillagok alatt, ez olyan szomorú; amikor egyedül vannak a virágok ebben a sejtelmes éjszakában, szeretnék mclletlük maradni az éjszakán át. hallgatni őket, csodálatos titkokat énekelhetnek álmukban. A májusi estben szomorúak a magányos lányok és érzik nagyon, hogy* egyedül vannak. Ó, a magányos lányok ilyenkor sírni is tudnak .ilyenkor fuldoklanak a nagy vágyak lói valami után, ami nékik már csaknem elérhetetlen. A májusi estben szép az öregség is, az élet alkonyatba ért halk megbékélése, mikor békét és nyugodalmat jelent a lenyugvó vörös nap és a csókokra éhes májusi éj. Én igen szeretem a májusi estéket, gyermekes örömmel sürgök-forgok, ődöngök a májusi éjszakákban, mert szépek, mert szeretni tudnak engemel, mint az anyám, mert felejthetetlenek. Erdőházi Hugó. Mozi a sivatagban. Az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája hosszas és alapos kutatások után kiadta a mozik statisztikáját az öt világrészben. Ezen a statisztikán a világ minden amerikai konzulátusán dolgoztak. A statisztika egyik meglepő eredménye, amely erősen ellenkezik a köztudattal, hogy Európában több ia mozi, mini Amerikában. Ez nem voll mindig így. Öt évvel ezelőtt egyedül Észak-Amerikában több mozi volt, mint Európában és Ázsiában együttvéve Ma azonban Észak-Amerikában húszezer mozi van, Dél-Amerikában ötezer, ezzel szemben Európában harmincezer a mozik száma. E harmincezer filmszínház közül tizenhétezer van hangosfilmre berendezve, tizenháromezerben még mindig' némafilmet játszanak. Az európai országok között első helyen Németország áll ölezer mozival, utána Anglia következik négy e z er öts z á z z a 1, majd Oroszország háromezerrel. Japánban mindössze kétszáztizenhat hangosfilmre berendezett mozi van. Ezzel szemben a Szaharában is van húsz mozi. Sőt még hangosfilmei is játszanak a Szahara egyik oázisában eg)» saját vili any telep pel rendelkező moziban. — A ref. egyházból. A komáromi református egyház presbitériuma látogatott ülést tartott a napokban a Kollégium tanácstermében. Az egyház tanács tagjait Galambos Zoltán ref. lelkész üdvözölte, majd az elnöki jelentés során előterjesztette, hogy felsőbb egyházi rendelkezés szerint az egyházközségnek a Dérer-féle iskolareformmal szemben állást kell foglalnia és ezért javasolta, hogy az egyház e tárgyban rendkívüli közgyűlést tartson. A közgyűlés idejéül május 14-ét, vasárnap délelőtt 11 óráját tűzte ki a presbitérium azzal, hogy amennyiben ezen a közgyűlésen az egyház tagjai határozatképes számban nem jelennének meg, abban az esetben a május 21-ére, vasárnapra kitűzött közgyűlésen fog az egyház közönsége a kitűzött tárgyban dönteni. Fülöp Zsigmond főgondnok a Komáromban felállítandó református tanítóképző intézet ügyében terjesztett elő javaslatot, amely szerint a presbitérium megismételte az ebben az ügyben 1930-ban meghozott határozatát. A presbitérium egyhangúan kimondotta, hogy a tanítóképző építési céljaira az egyház tulajdonát képező ref. kántorlakást, valamint az ettől északra, a postaépületig terjedő területből megfelelő nagyságú telket bocsát díjmentesen az egyházmegye rendelkezésére és amig az épület elkészül, a képző részére felajánlja ideiglenesen a Kollégium nagy és kis tanácstermét. Majd az egyház épületein szükségessé váló javitási munkákról tett jelentést a főgondnok, melynek alapján a presbitérium elrendelte, hogy a lelkészlakásban, a Kollégium nagytermében és a Széchenyi-uccai régi lelkészlakáson halaszthatatlanná vált javítások ebben az évben elvégeztessenek és ezeknek költségét az 1933. évi költségvetésben előirányzott épületfentartási összeg keretében utalványozta. Ezután Czike Zsigmond temetőbizottsági elnök terjesztette elő a bizottságnak az uj ravatalozó épület felépítésére vonatkozó javaslait. A presbitérium elhatározta, hogy mielőtt ebben a kérdésben állást foglalna, a temetőben helyszíni szemlét tart az uj épület elhelyezésére nézve s majd csak azután fogja a szükséges lépésekre nézve határozatait meghozni. Dr. Szuchy Jenő Boldizsár. Mély megrendüléssel és őszinte részvéttel vettük a gyászhirt: dr. Szuchy Jenő Boldizsár, a komáromi kerületi biróság tanácsosa életének 52-ik évében, Budapesten, hosszas szenvedés után elhunyt Dr. Szuchy Boldizsár a fordulat után került Komáromba Besztercebányáról s itt rövid idő múlva úgy biró-kollégái között, mint Komárom egész társadalmában osztatlan szeretetnek, népszerűségnek örvendett. A komáromi birói kar egyik legjobban képzett tagja, kiváló jogász volt, magas intelligenciájú, emelkedett világnézetű férfiú, minden izében kulturember. Közvetlen és megnyerő modora a komáromi társaság közszeretetben álló tagjává tette, halála nagy veszteség Komáromban. Utóbbi időben kinzó betegség fogta el, ami megakadályozta hivatali munkájában. Egy budapesti klinikán keresett gyógyulást, sajnos, a betegség győzte le az embert. Kívánságához képest Besztercebányára viszik kihűlt hamvait és a zólyomi hegyek alatt temetik el Petrogalli Oszkár jóbarátját. A család fájdalmában őszinte részvéttel mi is osztozunk. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Özv. dr. Szuchy Jenő Boldizsárné szül. Göllner Magda úgy a Erő és egészség az izmok tökéletes és egyenletes kifejlesztése, az idegrendszer erősítése és felfrissítése, a bőr fokozott lélegzése, a vérkeringés szabályozása és élénkítése azok a jótékony hatások, melyeket a valódi sősborszesz használatától várhatunk és amelyek ezt a világszerte ismert és elismert háziszert oly népszerűvé tették. maga, mint az összes rokonság nevében is fájdalmas szivvel tudatja, hogy a legjobb férj, testvér, sógor és rokon dr. Szuchy Jenő Boldizsár kerületi bírósági tanácsos f. évi május hó 6-án éjjel 12 órakor, életének 52-ik, boldog házasságának 14-ik évében, hosszas szenvedés után az Urban jobblétre szenderült. Megboldogult drága halottunk földi maradványait f. évi május hó 9-én d. u. 4 órakor fogjuk a kerepes! temető halottasházában az ág. hitv. evang. egyház szerinti megáldás után Besztercebányára(Bánská-Bystrica) szállíttatni és ott újólagos megáldás után az evangélikus temetőben örök nyugalomra helyezni. Budapest, 1933. május hó 7-én. Mind jő, amit Isten tészen, szent az 0 akaratja! — özv. Drottner Pálné szül. Szuchy Mária, Szuchy György, özv. Tolnay Sándorné szül. Szuchy Gabriella testvérei, özv. Göllner Béláné szül. Sztrakoniczky Natália anyósa. Özv. Szuchy Gézáné sz. bonyhádi Perczel Etelka, Lassovszky Jánosné szül. Göllner Hilda, Göllner Bruno sógornői és sógora. Dr. Mikler Gusztávné szül. Drottner Aranka, dr. Drottner Elemér, dr. vitéz Debrődy Arzén, hideghétí Bittera Kálmánná szül. Drottner Gitta, Valentin Ferencné sz. Tolnay Margit, Tolnay Olivia, Tolnay Elli, Szuchy László, Szuchy Ilonka, Szuchy Elemér, Szuchy Loránd, Szuchy Blanka, Szuchy Ferenc unokahugai és öccsei. — Szabó János Társaság alakul Udvardon. A mai, hálátlansággal teli világban szokatlanul jóleső érzés látni az udvardiak rajongó szeretetét néhai tanítójuk, udvardi Szabó János emléke iránt. Ez az emlék az idők múlásával nem halványul, hanem egyre jobban sugározza melegségét a múltból vissza a jó udvardiakra, akik iskolapéldáját mutatják annak, hogy hogyan kell megbecsülni azt, aki a falujáért dolgozott és aki a falujának tanítója, költője, tanácsadója, valóságos atyja volt. És Szabó János tényleg atyja volt az egész falunak. Ezért gondolnak halála után is[rajongó szeretettel rá az udvardiak. Az udvardiak hálás kegyelete tettekben is megnyilvánult akkor, amikor Szabó Iános arcképét Pasilidesz Sándor neves festőművész földinkkel megfesttették. Ennek a pompásan sikerült arcképnek most volt az ünnepélyes leleplezése. A leleplezés lelket fölemelő hangulatában mondották ki, hogy megalakítják a Szabó János Társaságot, amelynek tagjai lesznek a jeles férfi tisztelői és célja lesz, hogy összegyűjtse Szabó János zenei és költői alkotásait és azt terjessze a nép között. A leleplezési ünnepélyen előadott minden egyes zeneszám és mű néhai Szabó János alkotása volt. A zeneszámokat Dinnyés Károly igazgató-tanitó nagy zenei tudással vezényelte. Az ünnepélyen közreműködtek Szecsányi Gézáné, Karvász Kálmánné, Hencz Vilma és Aranka, Miholics Erzsébet, Szecsányi Géza, Nagy Ferenc, Nagy József és Kecskés József. Az előadás után a művészi értékű képet ifj. Bolyky János udvardi költő szárnyaló beszéd kíséretében adta át Siposs Antal esperes-plébánosnak, aki megható és kegyeletes szavakkal r i
