Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-10 / 37. szám
Ótvennegyedik évfolyam, 37. szám, Szerda, 1933. május IQ, sirrv*v&r}-Előfizetési ír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssé! ftgész évre 80 Kfi, félévre 40 Kö, negyedévre 29 Ké. — Külföldön 120 Ke. Etfyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főm un ka társak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 22, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Visszafejlődés. Komárom, május 9. A kormány újabb meglepetéseket tartogat és pedig első sorban az ellenzéki sajtóval szemben, amelyet ezentúl háromszori előzetes értesítés nélkül is be lehet tiltani. A kolportázsjog máris a hatóságok zsákmánya leli és ne is beszéljünk azokról a sürü elkobzásokról, amelyek megbénítják a kritikát ebben az államban, amelynek feje sokszor hangoztatta, hogy a demokráeia a vitatkozás és a kritika szabadságát jelenti. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy az állam érdekeit túlontúl megvédik a büntető törvények és a rendiörvény. Azok ellen az írók ellen pedig, akik az állam ellen írtak, ott van a törvény súlya, amelyet éreztethet velük. Hogy ezeken messzemenően túl most a lapok betiltása is a kormány felhatalmazási körébe fog tartozni, az a legnagyobb aggodalommal tölti el mindazokat, akik a demokratikus államberendczésnek kritériumai közé a sajtószabadságot is be szokták sorozni. A megbízballan állami alkalmazottak és nyugdíjasokkal szemben követendő új eljárás, amely azokat fegyelmi vizsgálat nélkül állásuktól s így fizetésüktől vagy nyugdíjuktól is megfoszthatja, nem azt a célt fogja szolgálni, amit a kormány hirdet, hanem a megfélemlítést. Az összes közalkalmazottak fegyelmi hatalom alatt állanak és minden tényiikért felelnek, A kormány relorziós intézkedései nem lesznek alkalmasak arra, hogy a tömegekben rokonszenvet keltsenek. A törvényhozók megrendszabályozása, azoknak a törvényhozó testületek üléseiből való kizárása tisztán az elnök határozata alapján, homlokegyenest ellenkezik minden parlamenti rendszabállyal, mert mindenütt, ahol a törvényhozóknak szólásszabadságuk és mentelmi joguk van, e felett a mentelmi bizottság szokott javaslatot tenni és a képviselőház plénumának előterjeszteni. Ha ezt a jogot most a képviselőház vagy szenátus elnökeire bízzák, úgy ezzel a törvényhozás jogkörét szűkítik meg. Már pedig az alkotmánynak biztosítéka a parlamentáris rend és annak zavartalan gyakorlása. Mi ez, ha nem visszafejlődés és a demokrácia irányvonalának elhajlása. Lehelséges-e így kormányozni egy olyan államban, amely alkotmánylevélben minden szabadságjognak a teljességét Ígérte azzal az Európával szemben, amelynek államaiban ezek a szabadságjogok otthon vannak. Nemzetiszocializmus, kommunizmus, fasizmus ezek a legújabb rendesináló terülelei a kormánynak. Joggal lehet kiváncsi mindenki, hogy mik lesznek ennek a rendelkezéseknek a következményei. De kiváncsi lehet minden törvénytisztelő polgár arra is, hogy ezek után mi az a maradék jog, amelyet meghagynak az állam polgárainak, ha azok sajtóját elnémítja, a kormánnyal szemben állóknak a megélhetési forrásait szünteti be minden vizsgálat nélkül a kormány. Ez a rendelkezés a legerősebb kritikát hívja ki maga ellen. A haladó szellemű polgárságnak, azoknak, akik tudják is azt, hogy ez mii jelent, frontot kell alkotni ezek ellen a túlkapások ellen, amely büntető hadjárat indítására hatalmazza fel a kormányt a neki nem tetsző eleinek ellen. A kormányt azonban köti az alkotmány és nem akarjuk azt hinni, hogy az magától elvetné vagy el vethetné annak sarkalatos intézkedéseit. Ezek a felhatalmazások pedig beleütköznek az alkotmányba és annak demokratikus intézkedéseibe. Ez pedig nem lehet közömbös az állam polgáraira. Mert ha ez az intézkedés megállhat és a proskripció jogát gyakorolhatja a kormány, akkor gondoljanak az állam független polgárai arra, hogy jöhet olyan kormány is, amely ezeket a jogokat azokkal széniben is alkalmazhatja, akik ma a kormányt támogatják. hagyni, Erre állítólag azért van szükség, mert egyes községek élére kommunistákat, horogkereszteseket és fasisztákat választottak, akik a községeket pénzügyileg teljesen tönkretették és tisztségük ellátásában államellenes ténykedést fejtettek ki. Az ilyen birók megválasztását a kormány nem fogja jóváhagyni. Hogy ez a rendelkezés a községi autonómia súlyos sérelmét jelentené, arról nem kell külön nyomatékkai beszélni. De legfőképen kisebbségi szempontból rejt magában veszedelmet, mert az objektivitás legkisebb hiánya esetén igen könnyen arra használható fel ez a jog, hogy olyan községekben, amelyekben valamely nemzeti kisebbség dominálja a lakosság nagyobb részét, a többség által választott személyt a kormány nem fogadja el és a szinmagyar községek élére is csehszlovák pártokhoz tartozó személyeket nevez ki bíróknak. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 9. Meghosszabbítják a képviselőtestületek mandátumát. Már eddig is többször Írták a lapokban, hogy a kormánynak az a célja, hogy a községi képviselőtestületek megbízásának érvényességét két évvel meghosszabbitják, vagyis a képviselőtestületek négyévi mandátumát hat évben állapítják meg. A kormánypárti kollégium már elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatosan tervbevették, hogy a községi választásoknál kisérletképen bevezetik a belga rendszer szerinti jelöltlistarendszert. A listák számát sorshúzással állapítják meg és a szavazás a nevek aláhúzásával is történhet. Ha a kísérlet beválik, akkor a választási törvény módosításával ugyanezt a rendszert bevezetik a parlamenti választásoknál is. A községi képviselőtestületek mandátumának hat évre való meghosszabbítására a Ceské Slovo szerint azt az indokot hozzák föl, hogy az azért történik, hogy a közéletet a választási harcok ne zavarják olyan gyakran és a községi választások azon idő helyett, amikor politikai nyugalomra van szükség, későbbre halasztassanak.“ E javaslat rendelkezése szerint tehát az idén sorra kerülendő községi választások mindenütt el fognak maradni. A képviselőház és a szenátus házszabályainak módosítása. A kormány tervbevette a házszabályok módosítását is. És pedig úgy a képviselőház, mint a szenátus házszabályait. A módosítás azonban nem a demokrácia szellemében történik, mert az alapszabályok szigorításáról van szó. A tervbevett módosítás alapján a ház elnöksége minden rendbontó törvényhozót minden különösebb eljárás mellőzésével kizárhat az ülésekről és a diéták megvonásával bírságolhatja stb. A kormánypártok véleménye szerint azért van szükség a házszabályok szigorítására, mert a jelenleg érvényben levő házszabály olyan liberális, hogy „a csehszlovák miniszter a csehszlovák-parlamentben nem beszélhetett ha nem akarta magát kitenni annak a veszélynek, hogy kommunisták vagy horogkeresztesek durván megtámadják“. A Ceské Slovo erről azt Írja, hogy eddig minden kormánynyilatkozatot túlkiabáltak a kommunisták és csak a képviselőház erélyességének köszönhető, hogy Benes legutóbbi világjelentőségü expozéját nem zavarták. A házszabályok szigorításáról szóló törvényjavaslat legközelebb a parlament elé kerül, de az ellenzék körében megnyilatkozott elkeseredett hangulat arra enged következtetni, hogy a javaslat körül nagy viharok fognak lefolyni. Csökkent a munkanélküliek száma. Az április hóban nyilvántartott munkanélküliek száma a március havi statisztikai kimutatással szemben csökkenést mutat. Amig március hó 31-én a Csehszlovákiában hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 878.285 volt, addig április végén 794.412 munkanélküi volt a köztársaság területén, ami 80.873-al kevesebb az előző havi kimutatás szerinti létszámnál. A jelentékeny arányú csökkenés a következő számok szerint osztódik el: Csehországban a munkanélküliek száma kereken 54.000-el csökkent, Morva-Sziléziában ca 18.000 és Szlovenszkóban mintegy 9.000 munkanélkülivel volt kevesebb április 30-án. Ezentúl a kormány fogja jóváhagyni a községi birók megválasztását. A községi képviselőtestületek megbízatási idejének hat évre való meghosszabbításával kapcsolatban az erre vonatkozó törvényjavaslat azt a szenzációs rendelkezést is tartalmazza, hogy ezentúl a kormány fogja valamennyi községi bíró megválasztását jóváA megbízhatatlannak minősített állami alkalmazottak és nyugdíjasok megrendszabály ozása. Drákói intézkedésekre készül a kormány azok ellen az állami alkalmazottak és nyugdíjasok ellen, akiket „államellenes mozgalmakban“ való részvételük miatt megbízhatatlanoknak minősítenek. A belügyminisztérium már jegyzéket készített ezekről az állami alkalmazottakról és nyugdíjasokról és velük szemben a büntető rendelkezéseket még ebben a hónapban megkezdik. Prágai jelentés szerint a vasutügyi minisztérium máris elkészítette azoknak a vasúti alkalmazottaknak jegyzékét, akik magatartásukkal, beszédükkel, meggyőződésükkel és államellenes (?) szervezetekben való tagságukkal ellenséges érzülettel viseltetnek az állam ellen. A jegyzéket a vasutigazgatóságok a kerületi és politikai hatóságok közreműködésével állították össze és tartalmazza az összes megbízhatatlan vasúti alkalmazottak neveit, tekintet nélkül azok nemzetiségére, akik a fasiszta, a kommunista, a német nemzeti szocialista és a szlovenszkói országos keresztényszocialista pártban vannak szervezve. Több mint 7000 a jegyzékbe foglaltak száma, ezeket az alkalmazottakat elbocsájtjdk az állam, illetve a vasutak szolgálatából. Hasonló jegyzéket fognak a többi minisztériumok is összeállítani. Külön temették el az embert és külön a — bajuszát. A lapok közölték a most elhunyt Nagaoka japán generális arcképét. A hetvenhétéves generális két dologról volt nevezetes Először ő alapította meg a japán repülőflottát, amiért is „a japán repülés atyjának“ nevezték. Másodszor neki volt a legnagyobb bajusza a világon. Egyik végétől a másikig félméter volt. Nagaoka kívánságára halála után levágták a bajuszát. A levágott bajusz tiszteletére külön gyászszertartást tartottak és a generális férfiúi díszét külön kriptában helyezték el.
