Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-05-10 / 37. szám

Ótvennegyedik évfolyam, 37. szám, Szerda, 1933. május IQ, sirrv*v&r}-Előfizetési ír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssé! ftgész évre 80 Kfi, félévre 40 Kö, negyed­évre 29 Ké. — Külföldön 120 Ke. Etfyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főm un ka társak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 22, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Visszafejlődés. Komárom, május 9. A kormány újabb meglepetése­ket tartogat és pedig első sorban az ellenzéki sajtóval szemben, a­­melyet ezentúl háromszori előzetes értesítés nélkül is be lehet tiltani. A kolportázsjog máris a hatóságok zsákmánya leli és ne is beszéljünk azokról a sürü elkobzásokról, a­­melyek megbénítják a kritikát eb­ben az államban, amelynek feje sokszor hangoztatta, hogy a de­­mokráeia a vitatkozás és a kriti­ka szabadságát jelenti. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy az állam érdekeit túlontúl megvédik a büntető törvények és a rend­iörvény. Azok ellen az írók ellen pedig, akik az állam ellen írtak, ott van a törvény súlya, amelyet éreztethet velük. Hogy ezeken messzemenően túl most a lapok betiltása is a kormány felhatal­mazási körébe fog tartozni, az a legnagyobb aggodalommal tölti el mindazokat, akik a demokrati­kus államberendczésnek kritériu­mai közé a sajtószabadságot is be szokták sorozni. A megbízballan állami alkal­mazottak és nyugdíjasokkal szem­ben követendő új eljárás, amely azokat fegyelmi vizsgálat nélkül állásuktól s így fizetésüktől vagy nyugdíjuktól is megfoszthatja, nem azt a célt fogja szolgálni, amit a kormány hirdet, hanem a megfé­lemlítést. Az összes közalkalma­zottak fegyelmi hatalom alatt álla­nak és minden tényiikért felelnek, A kormány relorziós intézkedései nem lesznek alkalmasak arra, hogy a tömegekben rokonszenvet kelt­senek. A törvényhozók megrendszabá­­lyozása, azoknak a törvényhozó testületek üléseiből való kizárása tisztán az elnök határozata alap­ján, homlokegyenest ellenkezik minden parlamenti rendszabállyal, mert mindenütt, ahol a törvény­hozóknak szólásszabadságuk és mentelmi joguk van, e felett a mentelmi bizottság szokott javas­latot tenni és a képviselőház plé­numának előterjeszteni. Ha ezt a jogot most a képviselőház vagy szenátus elnökeire bízzák, úgy ez­zel a törvényhozás jogkörét szű­kítik meg. Már pedig az alkot­mánynak biztosítéka a parlamen­táris rend és annak zavartalan gyakorlása. Mi ez, ha nem visszafejlődés és a demokrácia irányvonalának el­hajlása. Lehelséges-e így kormá­nyozni egy olyan államban, amely alkotmánylevélben minden szabad­ságjognak a teljességét Ígérte az­zal az Európával szemben, amely­nek államaiban ezek a szabadság­­jogok otthon vannak. Nemzetiszo­cializmus, kommunizmus, fasizmus ezek a legújabb rendesináló te­­rülelei a kormánynak. Joggal le­het kiváncsi mindenki, hogy mik lesznek ennek a rendelkezéseknek a következményei. De kiváncsi le­het minden törvénytisztelő polgár arra is, hogy ezek után mi az a maradék jog, amelyet meghagy­nak az állam polgárainak, ha azok sajtóját elnémítja, a kormánnyal szemben állóknak a megélhetési forrásait szünteti be minden vizs­gálat nélkül a kormány. Ez a ren­delkezés a legerősebb kritikát hívja ki maga ellen. A haladó szellemű polgárságnak, azoknak, akik tudják is azt, hogy ez mii jelent, frontot kell alkotni ezek ellen a túlkapások ellen, a­­mely büntető hadjárat indítására hatalmazza fel a kormányt a neki nem tetsző eleinek ellen. A kor­mányt azonban köti az alkotmány és nem akarjuk azt hinni, hogy az magától elvetné vagy el vethetné annak sarkalatos intézkedéseit. Ezek a felhatalmazások pedig be­leütköznek az alkotmányba és an­nak demokratikus intézkedéseibe. Ez pedig nem lehet közömbös az állam polgáraira. Mert ha ez az intézkedés megállhat és a pros­­kripció jogát gyakorolhatja a kor­mány, akkor gondoljanak az ál­lam független polgárai arra, hogy jöhet olyan kormány is, amely eze­ket a jogokat azokkal széniben is alkalmazhatja, akik ma a kor­mányt támogatják. hagyni, Erre állítólag azért van szükség, mert egyes községek élére kommunis­tákat, horogkereszteseket és fasisztákat választottak, akik a községeket pénz­ügyileg teljesen tönkretették és tisztsé­gük ellátásában államellenes tényke­dést fejtettek ki. Az ilyen birók meg­választását a kormány nem fogja jóvá­hagyni. Hogy ez a rendelkezés a köz­ségi autonómia súlyos sérelmét jelen­tené, arról nem kell külön nyomaték­kai beszélni. De legfőképen kisebbségi szempontból rejt magában veszedelmet, mert az objektivitás legkisebb hiánya esetén igen könnyen arra használható fel ez a jog, hogy olyan községekben, amelyekben valamely nemzeti kisebb­ség dominálja a lakosság nagyobb ré­szét, a többség által választott személyt a kormány nem fogadja el és a szin­­magyar községek élére is csehszlovák pártokhoz tartozó személyeket nevez ki bíróknak. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — május 9. Meghosszabbítják a képviselő­testületek mandátumát. Már eddig is többször Írták a la­pokban, hogy a kormánynak az a célja, hogy a községi képviselőtestületek meg­bízásának érvényességét két évvel meg­hosszabbitják, vagyis a képviselőtestü­letek négyévi mandátumát hat évben állapítják meg. A kormánypárti kollé­gium már elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatosan tervbevették, hogy a községi választá­soknál kisérletképen bevezetik a belga rendszer szerinti jelöltlistarendszert. A listák számát sorshúzással állapítják meg és a szavazás a nevek aláhúzá­sával is történhet. Ha a kísérlet beválik, akkor a választási törvény módosítá­sával ugyanezt a rendszert bevezetik a parlamenti választásoknál is. A köz­ségi képviselőtestületek mandátumának hat évre való meghosszabbítására a Ceské Slovo szerint azt az indokot hozzák föl, hogy az azért történik, hogy a közéletet a választási harcok ne za­varják olyan gyakran és a községi vá­lasztások azon idő helyett, amikor po­litikai nyugalomra van szükség, ké­sőbbre halasztassanak.“ E javaslat ren­delkezése szerint tehát az idén sorra kerülendő községi választások minde­nütt el fognak maradni. A képviselőház és a szenátus házszabályainak módosítása. A kormány tervbevette a házszabá­lyok módosítását is. És pedig úgy a képviselőház, mint a szenátus házsza­bályait. A módosítás azonban nem a demokrácia szellemében történik, mert az alapszabályok szigorításáról van szó. A tervbevett módosítás alapján a ház elnöksége minden rendbontó tör­vényhozót minden különösebb eljárás mellőzésével kizárhat az ülésekről és a diéták megvonásával bírságolhatja stb. A kormánypártok véleménye sze­rint azért van szükség a házszabályok szigorítására, mert a jelenleg érvény­ben levő házszabály olyan liberális, hogy „a csehszlovák miniszter a cseh­szlovák-parlamentben nem beszélhetett ha nem akarta magát kitenni annak a veszélynek, hogy kommunisták vagy horogkeresztesek durván megtámadják“. A Ceské Slovo erről azt Írja, hogy eddig minden kormánynyilatkozatot túlkiabáltak a kommunisták és csak a képviselőház erélyességének köszönhető, hogy Benes legutóbbi világjelentőségü expozéját nem zavarták. A házszabá­lyok szigorításáról szóló törvényjavas­lat legközelebb a parlament elé kerül, de az ellenzék körében megnyilatkozott elkeseredett hangulat arra enged kö­vetkeztetni, hogy a javaslat körül nagy viharok fognak lefolyni. Csökkent a munkanélküliek száma. Az április hóban nyilvántartott mun­kanélküliek száma a március havi sta­tisztikai kimutatással szemben csökke­nést mutat. Amig március hó 31-én a Csehszlovákiában hivatalosan nyilván­tartott munkanélküliek száma 878.285 volt, addig április végén 794.412 mun­­kanélküi volt a köztársaság területén, ami 80.873-al kevesebb az előző havi kimutatás szerinti létszámnál. A jelen­tékeny arányú csökkenés a következő számok szerint osztódik el: Csehor­szágban a munkanélküliek száma kere­ken 54.000-el csökkent, Morva-Szilé­ziában ca 18.000 és Szlovenszkóban mintegy 9.000 munkanélkülivel volt kevesebb április 30-án. Ezentúl a kormány fogja jóvá­hagyni a községi birók megvá­lasztását. A községi képviselőtestületek meg­bízatási idejének hat évre való meg­hosszabbításával kapcsolatban az erre vonatkozó törvényjavaslat azt a szen­zációs rendelkezést is tartalmazza, hogy ezentúl a kormány fogja valamennyi községi bíró megválasztását jóvá­A megbízhatatlannak minősített állami alkalmazottak és nyug­díjasok megrendszabály ozása. Drákói intézkedésekre készül a kor­mány azok ellen az állami alkalmazot­tak és nyugdíjasok ellen, akiket „ál­lamellenes mozgalmakban“ való rész­vételük miatt megbízhatatlanoknak mi­nősítenek. A belügyminisztérium már jegyzéket készített ezekről az állami alkalmazottakról és nyugdíjasokról és velük szemben a büntető rendelkezé­seket még ebben a hónapban meg­kezdik. Prágai jelentés szerint a va­­sutügyi minisztérium máris elkészítette azoknak a vasúti alkalmazottaknak jegyzékét, akik magatartásukkal, be­szédükkel, meggyőződésükkel és állam­ellenes (?) szervezetekben való tagsá­gukkal ellenséges érzülettel viseltetnek az állam ellen. A jegyzéket a vasut­­igazgatóságok a kerületi és politikai hatóságok közreműködésével állították össze és tartalmazza az összes meg­bízhatatlan vasúti alkalmazottak neveit, tekintet nélkül azok nemzetiségére, akik a fasiszta, a kommunista, a német nemzeti szocialista és a szlovenszkói országos keresztényszocialista pártban vannak szervezve. Több mint 7000 a jegyzékbe foglaltak száma, ezeket az alkalmazottakat elbocsájtjdk az állam, illetve a vasutak szolgálatából. Hasonló jegyzéket fognak a többi minisztériu­mok is összeállítani. Külön temették el az embert és külön a — bajuszát. A lapok közölték a most elhunyt Nagaoka japán generális arcképét. A hetvenhétéves generális két dologról volt nevezetes Először ő alapította meg a japán repülőflottát, amiért is „a ja­pán repülés atyjának“ nevezték. Másod­szor neki volt a legnagyobb bajusza a világon. Egyik végétől a másikig félméter volt. Nagaoka kívánságára halála után levágták a bajuszát. A le­vágott bajusz tiszteletére külön gyász­­szertartást tartottak és a generális férfiúi díszét külön kriptában helyez­ték el.

Next

/
Thumbnails
Contents