Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-05-06 / 36. szám
5. oldal. 1933. május 6. »KOMÁROMI LAPOK* szempont néha csak annyi, hogy ne hozz át szalámit, vagy ne érkezz meg Odaátra frisstalpu Bata cipővel . . . Ez azonban az állam dolga és a fináncoké. A komáromi polgár kötelessége viszont ott kezdődik, hogy ezeket az „átmeneti nehézségeket“ ne sulyosbbitsa még rémmesékkel, csempésztörténetekkel s lehetőleg ne kompromittáljon senkit se ok nélkül, még akkor sem, ha csak ártatlan költeményt talál ki s ad tovább. Az ördög nem minden egyes esetben olyan fekete, amilyenre festeni szokták. (szv.) Iparoscserkészek avatása Nagymegyeren. Botló Vince, a nagymegyeri iparos tanonciskola agilis igazgatója az iparos if jakból cserkészcsoportot alakított. Iskolán kívüli szabad idejében cserkeszeit csakhamar kiképezte, felszerelte és április 30-ára azok felavatását is elhatározta. A felavatás ünnepélyesebbé tétele és a csoport felszerelési költségeinek megszerzése céljából Telkes Mihály, a komáromi tanonciskola tanoncaiból és iparos cserkészeiből szervezett szereplőivel felajánlotta egy esti szinielőadás megrendezését, melynek jövedelmét a nagymegyeri iparoscserkészek javára szánta. Április 30-án, ünnepélyes keretben, az iskolai hatóságok, a nagymegyeri iparoskor és a nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében történt meg Botló Vince igazgató, cserkészparancsnok 35 iparoscserkészének felavatása, mely után a róm. kath. templomban felavatták az ifjú csapat cserkészzászlóját. Telkes Mihály igazgató vezetésével kirándult kereskedő és iparos ifjúságot Botló Vince cserkészparancsnok az állomáson fogadta tisztelegve és üdvözölve cserkészeivel. Este 8 órakor jól előkészített és a hagymegyeri iparoskor támogatásával rendezett szinielőadás tette ünnepélyessé a cserkészavatás napját. A komáromi iparos- és kereskedő ifjak zsúfolt nézőtér elölt adták elő a Komáromban háromszor megtelt ház előtt nagy sikert aratott Egy kis senki« című vígjátékot. A község egész társadalmát képviselő lelkes közönség nagy tetszéssel fogadta a kitűnő előadást s nem győzte az egyes játékosok szereplését eléggé tapssal honorálni. Az előadást reggelig tartó tánc követte. A rendezés nagy anyagi és erkölcsi sikerrel járt. Reggeli májusi hangulatban érkeztek a kirándulók haza egy minden tekintetben szép nap emlékeivel gazdagon. Amikor elalszik a duplán kocsis. Még a lovak által vont autóval is érheti az embert halálos szerencsétlenség. - A vásárra menők találták meg a halálos áldozatát a szerencsétlenségnek. Saját tudósítónktól. Az autók ugyancsak sok emberéletet követeltek már, de eddig csak azokról szólt a szomorú krónika, amelyeket a benzin hajtott, most azonban egy lovaktól vont autó okozott halálos szerencsétlenséget. Az autókat akkor szokta érni az a szerencse, hogy lovakat fognak eléjük, amikor a motor útközben fölmondja a szolgálatot és a legközelebbi faluig kell bevontatni azokat. Itt azonban olyan autóról van szó, amelyet a gazdája leszerelt és rúdat tett eléje és lovakkal való vontatásra rendezte be, illetve alakíttatta át. A tulajdonos ezen az átalakított, autón Győrből Kisbérre akart 25 métermázsa gabonát szállítani. A levitézlelt autó elé fogott lovakat olyan kocsis vezette, aki duplán kocsis vol I; Ugyanis nemcsak lcocsisság volt a foglalkozása, hanem a neve is Kocsis volt. Kocsis Bélának híviák a 31 éves fiatalembert. Már sötét éjszaka volt, Ankét a munkakölcsön ügyében. — május 5. Az 1933. évi állami beruházási munkakölcsön jegyzése és propagálása tárgyában május 5-én, délután a városháza nagytermében ankét volt, amelyet Novotny Richárd közigazgatási főtanácsos, járási főnök hivott össze a város közéleti, társadalmi, közgazdasági ’képviselőinek sorából. Az ankéten képviselve voltak a járási hivatal, a város vezetősége, az összes helybeli pénzintézetek, a pénzügyigazgatósági kirendeltség, az állami adóhivatal, a kereskedelmi Grémium, Járási Ipartársulat, tanügyi hatóságok és más intézmények. Az értekezletet Novotny közigazg. főtanácsos nyitotta meg és vezette, hivatalos tolmácsként Soltész Pál közigazgatási biztos szerepelt. A járási főnök felkérésére Cs. Jancsik és Nagy Jenő bankigazgatók tartottak előadást, az 5o/o-os munkákölcsönről és ők ismertették a kölcsön célját, rendeltetését, a rentabilitását s a jegyzés módozatait. Majd az állami adóhivatal képviselője, Pálesch Kálmán, adóügyi titkár, továbbá Singer Náthán pénzügyigazgató és Ratimorszky Ist-Komárom, májos 5. amikor Kisbér felé közeledett a lovaktól vont autó. Úgy látszik a kocsis elaludt és a lovak egy útmelletti mélyedés felé vontatták a kocsit. A végső pillanatban álmából fölriadt kocsis álmos fejjel gyorsan a gyöplűhöz kapott, de szerencsétlenségére éppen a rossz és veszedelmes irányba rántotta meg a gyeplőt, mire a lovak a mélységbe léptek és a kocsi, a súlyos teherrel a szerencsétlen emberre zuhant. Másnap éppen országos vásár volt Kisbéren és a vásárra igyekvők vették észre először a szerencsétlenséget. A legnagyobb sietséggel igyekeztek a szerencsétlen embert kiszabadítani, de akkorra már zsákok és a kocsi súlya agyon nyomták és a gyorsan kiérkezett orvos már csak a halált tudta konstatálni. Kevés vigasz, hogy a lovaknak nem lett semmi bajuk a mélységbe való zuhanás közben. közigazgatási főtanácsos azzal a kéréssel fordid! ,hogy a munkakölcsönnek' a még hátralévő idő alatt leendő minél nagyobb számú jegyzése érdekében a legintenzívebb propagandát szíveskedjenek kifejteni és hassanak oda, hogy a közönségnek minél szélesebb köreiben megértsék a munkakölcsön előnyeit és buzdítsák őket jegyzésre.________________________ Nagy előkészületek előzik meg a pünkösdi dalünnepélyt Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, — abból az alkalomból, hogy a koszorús Komáromi Dalegyesület hetven esztendős jubileumát tartja, országos dalversenyt rendez pünkösdkor Komáromban. A dalverseny iránt Szlovenszkószerte nagy érdeklődés nyilvánult meg máris és az előjelek szerint a lelkes magyar dalosok nagy tömege jelenik meg pünkösdkor Komáromban. Eddig mintegy 600 dalos részvétele van bejelentve. Eljönnek Nyiira, Érsekújvár, Garamsalló, Léva, Losonc, Rimaszombat, Csallóközaranyos, Pozsony dalosai, hogy a magyar dalkultura elsőrangú voltát hangsúlyozzák. Csütörtökön este értekezletet tartott a Dalegyesület szükebb rendezőbizottsága Fülöp Zsigmond elnökletével s az időszerű kérdéseket beszélték meg. Az értekezleten megjelent Csizmazia György városbiró, azonkívül az Egyetértés dalárda képviselője is. A Dalosszövetség ügyv. alelnöke, dr Bicsovszky Kázmér (Pozsony) számolt be a Szövetség eddigi lépéseiről s adott hasznos tanácsokat. A rendező-bizottság arra törekszik, hogy a rendezés pontos, egybevágó legyen. Megbeszélésre került a dalosok elhelyezése. Legnagyobb részüket valószínűleg a most még üresen álló kórházpavillonban helyezik el. A monstrehangverseny számára is megtalálták az alkalmas helységet. Mindennemű elszállásolási ügyben ifj. Na&y János, egyesületi titkár (Komárom, Klapka tér 2. sz.) ad felvilágosítást. * ——in ír .....—— ■. Kossányi József uj verskötete. (Éjféli kiáltás.) Ötvennyolc vers a fiatal, szentpéteri tanítótól, aki napi robotja után a falut járja, elbeszélget a szegény magyarokkal és amikor már nagyon fáj a szive, kimegy a virágos rétre beszélgetni az Istennel, a leikével és a természettel. Otthon aztán leírja, amit látott és amit érzett. Látja a falu minden nyomorúságát és tudja, hogy az ő kis faluja az egész elsodort magyarság kicsinyített képe. Ö már találkozott a leghalálosabb élettel, a magyar falu életével! Ö már a saját megdöbbent szemével látja, hogy nincs falusi romantika, nincs Gárdonyis, népszinmüves Potemkin-falu, hanem nyomor van, betegség van, mocsár van, förtelem van! ... én most lerántom hazugsággal hímzett takaróját a ronggyá vált ősi becsületnek: Nincs már szűz falu, hova szép szerelmes hittel rajongó, megcsalt lelkek zarándokolnak, mint ősi, megszentelt forrásokhoz. A forrásokból mocsarak lettek, mocsárban állanak a falusi házak és förtelem van, förtelem!... irja lélekzetelállitóan, kiábrándítóan, ökölbeszoríttatóan. Igen, kell, hogy legyenek ilyen költőink, akik ismerik a magyar nép ezen nyomorúságát és csak mondják el minél fölrázóbb sikoltásokkal, hogy lássuk már meg végre, mi a magyarság legelső problémája! Nem a magyar tanszék az egyetemen és nem az agyonlőtt csempészek ügye, nem a színészet döglődése és nem Machácsek főtisztelendő ur viselt dolgai, nem a Vadászlap kitiltása és nem Orbán Gábor tízezer koronája: nem ezek volnának az itteni legfontosabb magyar problémák, hanem a magyar falu!! Mert a magyar falu a gyökér és a jövendő! Szeretném Kossár.yinak legfeketébb két versét (A gyökéren tetvek tanyáznak, Éjféli kiáltás) fekete rámában elküldeni mindenkinek, aki itt magyar gyeplőt tart kezében, hogy rádöbbenjen feladataira! Májusban Kezdődik a szorgos munkálkodás az építkezéseken, a mezőn, a kertekben. Aki dolgozik, az kenyeret keres Aki elfárad, fájdalmat érez az % izmaiban; használjon I ALPA VAv sósborszeszt. Kossányinak kinyíltak a szemei, látja a magyar lejtőt és van ereje is a sikoltásának. Ilyen verseket várunk tőle továbbra is! Ezek nem „költemények“, ezek Tettek! íme, ez a fiatal tanító, aki nem korteskörutról és nem az ámbitusról ismeri a magyar falut, igazabban magyar politikát csinál, mint a „hivatalosak“. Van Kossányinak egy rendkívül vonzó tulajdonsága, amely a mai költőkből csaknem teljesen kiveszett már és ez az idealizmus. A mai fiatalság sötétlátású, reménytelenül elkeseredett és ezért forradalmas. Meg tudom érteni ezeket a szegényeket, de minden becsülésem azé, aki fiatal lelkében még ma is megőrzi az idealizmust, a hitet, a békét. Könnyű ezt megtenni olyannak, akinek nincsenek szemei a látásra, de Kossányi tisztán lát és mégis-mégis idealista! Ez érték, mert egészséges lelket, egyensúlyozott világnézetet jelent. Örülök, hogy ilyen ember nevelő lett: jó embereket ad át a jövőnek. Kossányi verseinek belső értékéhez hozzájárul még a szép, zamatos beszéd, a fegyelmezetten nyugodt, költői nyelv és a verstechnika egyre tisztultabb foka. Mindent összefoglalva: Kossányi uj verskötete érték a kisebbségi magyar szellemi életben. Bárcsak minél többen olvasnák és minél többen megszeretnék úgy, mint én! Borka Géza. Munkáselőadás a Legényegyletben Vasárnap d. u. 4 órakor. Ma már mindenki látja, hogy kenyérben, lakásban, pihenésben, szénben az emberiség nagy része hiányt szenved, mindnyájan tapasztaljuk azt, hogy van anyagi nyomor a földön, de a Katholikus Legényegylet észreveszi a másik nyomort is, mert nem csak kenyérrel él az ember. A puszta létfentartás küzdelmeiben kifáradt, minden szellemivel szemben közömbössé vált emberek arca beszél a másik nyomorról, melyet az előbbivel szemben pszichikai nyomornak lehet nevezni. A világért sem akarjuk tagadni az anyaginak és a szelleminek kölcsönhatását, de valljuk, hogy a szellemi nyomornak nem kizárólagos oka az anyagi baj. Hirdetjük, hogy az igazi szociális irány nem elégedhetik meg a nyomorenyhitő akciók lebonyolításával, a munkabérek, a munkáslakások stb. rendezésével, hanem ki kell elégítenie a másik létfél igényeit is. Az emberi szívnek örömre van szüksége és igy ezen igény kielégítése is szociális feladat. Épen ezért nagyon helyeseljük a helybeli Legényegylet törekvését, amikor is a kimondottan filléres helyárakkal módot nyújt arra, hogy a létküzdelmében elcsigázott arcok mosolyra derüljenek. Helyárak ülőhely 2 és 1 Ke, állóhely 50 fill. Jegyek a Derzséknél előre is megválthatók. ván főtitkár világították meg a kölcsönnek az adóhátralékosok javára szolgáló előnyeit és azt a kedvezményt, mely szerint mindazoknak, akik az 1930.-ra és az azt megelőző évekre adóhátralékban vannak, az adóhátralékból 250/o-ot ír le az állami adóhivatal, ha május 15-ig a hátraléknak 75 százalékát lefizetik és pedig olyképen, hogy a 75 százaléknak felét készpénzben, másik felét, pedig régebbi államkölcsönök kötvényeivel fizetik ki és ha egyúttal igazolványt nyújtanak be arról, hogy az ilyen módon kiegyenlített adóhátralék 40 százaléka erejéig munkakölcsönt jegyeztek. Majd részletes megbeszélés folyt a munkakölcsön jövedelmezősége, kurzusa, adóhátralék elengedése és az örökösödési illeték letörlesztésénél való felhasználhatásáról. Az ankéten több kérdés nyert tisztázást, különösen a munkakölcsön jegyzésével járó adóleirás tekintetében, amely nem látszott eddig egészen világosnak. A nyert felvilágosítás hatása alatt Fried Jenő, a Járási Kereskedelmi Grémium elnöke bejelentette, hogy a Grémium és Ipartársulat a munkakölcsön ügyében vasárnap egy közös értekezletet tart, amelyen ismertetni fogják a kölcsön minden fázisát. Az ankéten megjelentekhez Novotny